Verstanulás:

• Még aznap fogj hozzá a megtanulásához, amikor feladták.
  
• Ahhoz, hogy jól emlékezz minden sorra, minden szóra, sokszor kell elismételned. Ha utolsó pillanatra hagyod , akkor ismétlésről szó sem lehet!

• Ha találsz nehezebb szavakat, vagy , amiket nem értesz , először azoknak nézz utána, gyakorold a helyes kiejtésüket. Nem mondhatsz egyetlen sort, egyetlen szót sem másként, mint ahogy azt a költő leírta.

•  Képzelj a sorokhoz, szakaszokhoz egy-egy képet. ( Mit rajzolnál le? ) 

• Egy  sor megtanulásakor az előzőket is mindig mondd hozzá.

• Van egy kedvenc módszerem- sokan alkalmazzák  azok közül, akik nehezen tanulnak verset:

Minden szó kezdőbetűjét le kell írni , a vesszőket, mondatvégi írásjeleket is ,és  a betűk segítségével kell  felidézni a verset. 

Szövegtanulás ( érvényes a magyaron kívül más tárgyakra is)

• Idézd fel magadban, vagy papírlapra mindazt,amit tudsz a feladott témáról

• Vedd elő a füzeted, munkafüzeted és az alapján emlékezz vissza arra, amit az órán hallottál a témáról.( Olvasd el, nézd meg amit az órán írtatok)
  

• A magyar tantárgynál a tanult művet, vagy a részletet olvasd el otthon is  a szöveggyűjteményből

• Olvasd el a TANKÖNYVBŐL a teljes szöveget. Jelöld a sor végén egy kérdőjellel, ha nem értesz valamit, vagy nem ismered a szó jelentését.

• Nézz utána ( lexikonok, szótárak, Internet segítségével;vagy kérdezz engem ) az ismeretleneknek

• A hosszabb szövegeket tagold értelemszerűen.

• A lényeget keresd meg. Húzd alá színessel. A lényeglátáshoz sokat segítenek a tankönyv alcímei, vastagbetűs részei, a képek, táblázatok aláírásai ( kommentjei)

• Mondd el tömören , összefüggően az egész szöveget.

• A füzetbe leírt vázlatodat is olvasd el többször. Sőt!!! az előző anyagokhoz írt vázlatokat is ismételd át.

Ha kész vagy , jöhet a jutalom.
                                       Egy rövid séta a hűtőig.
                                                                  Egy kis nass, tea, vagy gyümölcs.

És jöhet a következő tantárgy!


Nem könnyű munka a tanulás, de belehalni nem igen szokás.
Igaz a mondás:
A tudáshoz királyi út nem vezet.



Van valamilyen kérdésed?    Írj!

Kedves Olvasóm!

Ne gondold végig az itt következő módszereket, ha elégedett vagy a tanulmányi eredményeddel és a módszereiddel.

Ez a bejegyzés azoknak szól , akik javítani szeretnének kialakult szokásaikon, akik úgy érzik hiába tanulnak úgyis mindig csak ......

A tanulás lépései:

1. Hangolódj rá a tanulásra! Készítsd elő , mindazt, amire szükséged van. Legyen a kezed ügyében füzet, munkafüzet, tankönyv, szöveggyűjtemény, tollak, lexikonok, szótárak, feljegyzések , üres lapok
2. Gondold végig, mit is kell tanulnod, miből, milyen leckét kaptál. Készíts tervet a tanulásról
   
3. Kezdd a számodra legegyszerűbbel! Ezzel máris sikerül az agysejtjeidet a tanulásra biztatni.
   
4. A következő tantárgy legyen az , ami a legnehezebb számodra. Ekkor még nem vagy fáradt, és az időből sem futsz ki. Nem rágod magad azon,hogy jaj még mi mindent kell megtanulnod, hiszen túl leszel a nehezén
   
5. Rossz módszernek tartom, ha csak az írásbelikre figyelsz. Ne csak azokat tartsd leckének. Eredményeiden akkor is javíthatsz, ha először átnézed a tudnivalókat, szabályokat, amik szükségesek egy-egy írásbelihez.
6. A tantárgyak, amit egymás után tanulsz ne legyenek egymáshoz hasonlóak. Magyar után nem a legjobb  történelemet tanulni. Jó viszont a matematika.  (vagy fordítva)

 

2. Szóértelmezések:

Petőfi Sándor:                    haris-  madár

                                       Senki sem fordítja feléjök a rudat-  lovaskocsi rúdja

 

 Juhász Gyula                     Fehér keresztek: - temető

                                

                                      Tünde ég – hogyan mondanánk ma ezt a jelzős szerkezetet?

 

                                      Botorság :balgaság, ostobaság

 

3. Hasonlítsd össze a két vers hangulatát , a vershelyzet alapján:

 

Petőfi  : a pusztai tájat, mintha a meleg szobából képzelné el, ellenségesnek tartja a hideg telet

 

Juhász Gyula : az élet elmúlását juttatja eszébe a téli kép, lehangoló Szerinted ő is bentről nézi? Miből következteted ki a véleményed?  „ A magyar bánat és az emberi részvét költője vagyok”-vallja a költészetéről ő maga. Miért igaz ez erre a versre is?

  

4. Hogyan mutatja be a téli képet a két vers?

 

·                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                               Petőfi:

• negatív festés = felsorolja mindazt, ami csak nyáron volt jelen

·                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Fürgén tevékenykedő  ember nélküli világ ( halászkunyhó, csőszház, tanya)

·                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  A béres komótosan gyújt pipára  (télen minden lelassul)

      minden

       A táj nem  nyugodt, elszabadulnak a természeti erők(vihar)

                 A vihar Petőfinél valaminek a jelképe is . Minek?
 

      Feltűnik egy ember – a betyár ,

                             Miből következtethetsz reménytelen helyzetére?

 
Juhász Gyula:   

• nem a tájat festi le elsősorban, hanem az életmódot
• belső hangulatát  mutatja be

            Vidám- e ez az élet- miből következtetsz ?

            Milyen ellentétes képeket  veszel észre a versben?

 

                                                    

5. Jellemző költői eszközök a versekben

Petőfinél: metaforák, hasonlatok a jellemzőbbek,  - magyarázd meg a jelentésüket

Juhász Gyulánál:  jelzők, alliteráció, hangutánzó szavak – hogyan kapcsolódnak a költemény alaphangulatához

 

 6. Verszárlat:  (a vers befejezése)

Petőfi: utal kora politikai eseményére  ( kiűzött király)

            A tél – jelkép ( veszélyezteti a békés,  emberi életet)

  

Juhász Gyula:  a költő érzésvilágát fogalmazza meg a kocsmai jelenetben,   a temető a nyomasztó hangulatot juttatja eszünkbe

 

 

 

(A véleményeidet bizonyítsd idézetekkel)

 

 

 

 

 

.

Közreadok  néhány  f o g a l m a z á s i  hibát, amit legtöbbször észreveszek  egy-egy fogalmazásban

1. Címmel kapcsolatos hibák:
 
Bár egy ügyes gondolattal ( kiemelve, hogy épp ennek hiánya érződik ki a verseiből) valahogyan hozzá lehetett volna kapcsolni a témához.

• Nem azzal és nem annyi művel  foglalkozik, mint amennyit a cím kér
• Nem szűkíti le a címre a mondandóját, hanem  minden mást is leír, ami a témával kapcsolatban eszébe jut.
  

2. Hibák a bevezetésben

• írói életrajzzal kezdődik,
  

1. ez azért is lehet hiba, mert a dolgozat egészéhez képest túl sok szól az alkotóról
2. nem mindig sikerül megtalálni azt a gondolatot, amivel a tárgyaláshoz kapcsolható az életrajz
   

• nem értelmezi a címet
• nem  mutatja be a korszakot, ami a művel vagy a szerzőjével kapcsolatba hozható
• nem a tárgyalást , a témát vetíti előre a bevezetésben
  

Megjegyzem: a bevezetésben a fentek közül a legmegfelelőbbet érdemes választani



3. Hibák a befejezésben

• A mű  végével a dolgozatot is befejezi
• nem utal vissza a bevezetésben leírt megállapításaira
• az alkotót dicséri ( kissé negyképű kijelentésekkel)
  
• nem összegzi a dolgozatát
  
•  

4   Hibák a tárgyalásban

• nincs tagolás (Lehet, hogy új sorba írták, de nem kezdték beljebb , ahogy a bekezdéseket szoktuk)
  
• a bekezdéseket nem kapcsolják egymáshoz , nem történik meg az átvezetés
  
• a műelemzés  pusztán a prózában történő átírást jelentette ( különösen a verselemzéseknél található ilyen  a hiba)
• a bekezdésekben a legfontosabb gondolatok ( tételmondatok) nem kerülnek kifejtésre
• nem gördülékeny a fogalmazás(nincsenek kapcsolatban a mondatok, a bekezdések;nem megfelelő a szórend; indokolatlan szóismétlés)
  
• nem halad előre a fogalmazás, azaz, nem bővül minden bekezdés egy újabb ismerettel, információval
• nem szerkeszt bele a fogalmazásba idézeteket
  

5. Nyelvhelyességi hibák

• hibás névutóhasználat
• toldalékok helytelen használata ( nem helyesírásilag vizsgálva- az külön téma- külön osztályzat; pl. ba-be, ban-ben)
• hibásan egyeztetik az állítmányt és az alanyt -( ez csak  felületességből adódó hiba)

6. Stílushibák

• szürke, unalmas igehasználat ( pl. létigék)
  
• szóismétlés
• értelemzavaró, rosszul választott kifejezések használata ( pl.  Az élet buktatóját úriember módjára kiállta; Ágnes asszony a megőrülés gondolatával játszik; Már villan is elő a walesi bárd. Ének helyett a bárd dalol)
• fölösleges szavak, szószaporítás , vagy éppen ellenkezőleg, lényeges kifejezés hiányzik
  
• közhelyek írása (Pl. A szerelem egy életre összetörheti az ember szívét;A szeretet mindenre képes)
• szleng használata ( Pl. A  ....kiborult, mert tudta, hogy nagyon idős;A professzor kirúgta az egyetemről)
• idegen szavak túlzott alkalmazása

Érdemes Kosztolányi szavait megfogadnunk, amikor fogalmazunk:   

Már az elején leszögezem, hogy a novellák, regények elemzése nem  pusztán a cselekmény elmondását jelenti.

(Tehát : nyugi! Még akkor is tudsz írni az órán történő megbeszélések alapján műelemzést, ha nem olvastad el a teljes művet)

Hogy szoktad kezdeni az elemzést?

Azt kisiskolásnak tartom, ha az író életrajzával kezded az értelmezést, elemzést. Ez csak akkor elfogadható,ha az életrajzi adatokból csak annyit írsz, amennyi hozzákapcsolható a műhöz. ( Mi történt, amikor írta a művet, miféle sorsfordító eseményeken ment keresztül akkortájt....)
Kezdheted akár regény egyik kulcsmondatának magyarázatával is.

Ne kalandozz el!
Írás közben gyakran térj vissza azokra a sorokra, amiket már leírtál, egy új bekezdés kezdetekor feltétlenül olvasd el  az előtte lévőt. Tudniillik  egy  bekezdés utolsó mondatát
nagyon egyszerűen kapcsolatba hozhatod az új  szakasz első mondatával.

Ne legyél igénytelen .
Sem a külalakra, sem a szó- és mondathasználatra. Durva szavakat ne használj, ne írj különféle stílusú mondatokat ugyanazon szövegben. Mindig jusson eszedbe, hogy egy műelemzés, az nem hétköznapi beszédhelyzet. A hangnemed sem lehet könnyed, laza.

Jó! JÓ! Blabla blabla BLABLA - mondhatod.

De hogyan lesz ebből 2-3 4- oldalnyi szöveg, ha nem a cselekményt kell leírni, sőt , ha nem is szabad azt írni csupán?

Gondolj bele, mekkora különbség lesz, ha Te a saját szavaiddal írod le  mindazt, amit az író  egyszer már megtett választékosan, átgondoltan szerkesztve. Pedig Neked is úgy kell írni, hogy olvasás közben ne akadjon meg egyszer sem a tanárod, élvezze a munkád.

Következzenek apró tanácsaim:

• Gyűjtsd össze mindazt ,amit tudsz , vagy tudnod illene a mű keletkezéséről  ( Milyen társadalmi, történelmi háttér idején írta az író a művét? Történt-e valamilyen  aktuális, említésre érdemes esemény?  Ha nem tudod azonnal, keress, kutass , olvass)

• Írj arról is 1-2 mondatot, ami a mű címével kapcsolatban eszedbe jut. ( Mit sugall, milyen szokatlant (pl. jelzőket, szórendet)  használt fel az író a címben? Ötletesnek találod-e a címet, miért? Felkelti-e az érdeklődést ? )

• Fogalmazd meg 1-2 mondatban tömören, hogy miről szól a mű, mi a témája? Nem a cselekményt kell  ekkor leírni!!!

• Természetesen egy bekezdés erejéig a cselekményről is írj, de csak a cselekmény vázát! Folyamatosan -nem vázlatpontokban! 

      ( Ennyit még akkor is tudsz írni, ha nem tudtad megszerezni a könyvet elolvasásra,
       de megígérted magadnak, hogy p ó t o l o d ! :) 

• Egy-egy fontos eseményt a későbbiekben is beleszőhetsz a fogalmazásodba. Általa magyarázhatod meg valakinek például a jellemét.
  
• A szereplőket is csoportosítsd valamilyen logikai rend alapján. Szólj arról, kitől tudjuk meg a tulajdonságaikat. ( írótól, narrátortól, többi szereplőtől, monológból)
• A mű szerkezetéről se feledkezz meg . (A cselekmény hány szálon zajlik; időrendben történnek-e az események;netán mozaikból áll össze a regény; vagy meglehet, hogy nincs is összefüggő cselekmény a középpontban, inkább a lelki okokat mutatja be a mű. stb.)
  
• A konfliktusról is születhet néhány gondolatod. Miféle konfliktus okoz feszültséget a szereplők között , mi robbantotta ki, hogyan halad a megoldás felé stb)
  
• Egy bekezdésnyi terjedelemben kifejtheted a véleményed/ szakirodalmi véleményt arról, hogyan hat az adott regény/ novella az olvasóra. Vajon  csak egyféle értelmezési lehetősége van ? Mit üzen számunkra?
  
• Vizsgáld meg az író sajátos szókincsét, stílusát - beleértve a mondathasználatát is. Fogalmazd meg, hogy milyen kifejezőeszközöket használ fel az író a mű témájának, fontos üzenetének bemutatására.
  
• Helyezd el az adott művet az író többi művei között, más hazai illetve külföldi szerzők művei között. Mekkora a szerepe a műnek az irodalomban?
  
• A befejezésben már ne új dolgokat írj, hanem foglald össze tömören a fontosabb gondolataidat.

Kedves Szülők!

Biztatja Ön gyermekét arra, hogy részt vegyen az iskolai szavalóversenyeken? Vagy a kudarcoktól való félelem távoltartja az ilyen rendezvényektől?

Le kell szögeznem, hogy mindenképpen jó, ha egy gyermek részt vesz egy ilyen jellegű vetélkedőn. Tudniillik a versmondás fejleszti a kommunikációs készséget, feloldja a gátlásokat, önismeretre nevel, fejleszti a memóriát, gyarapítja a szókincset. Ha pedig nem sikerül nyernie, akkor is fejlődik, erősödik általa .

„Ki a rosszat bátran tűri, az megkapja majd a jót. „  ( Plautus)

 Szavalóversenyeken számtalanszor zsűriztem már, így bátorkodom Önöknek (és a gyermeküknek) 

közreadni  a tapasztalataimat.

 

Versválasztás (IDŐIGÉNYES MUNKA)

 Nagyon fontos, hogy az életkornak, az előadó egyéniségének megfelelő legyen a kiválasztott költemény. A verseny kiírásához kell igazodnia a témájának.

Érdemes olyan szöveget keresni, amiről teljesen értjük, hogy miről is szól, ami közel áll hozzánk, aminek az üzenetét szívesen megosztjuk másokkal.

 Gondoljunk arra is, miközben segíteni akarunk, hogy egy tizenéves életében másféle örömök, bánatok fordulnak elő, mint egy felnőttében. Éppen ezért sok verset kell elolvasni addig, mire a versmondó ki tudja választani a neki legjobban megfelelőt.

 Minden elolvasott vers után célszerű egy mondatban összefoglalni, hogy miről szól a vers.(Megérti-e a versmondó? )  

Ha megtaláljuk a legjobbat, akkor egy kicsit mélyebb elemzésre van szükség.

Gondoljuk át, mi a mű lényege, milyen érzelmet fogalmaz meg a költő, melyek a mű fő gondolatai.  

Meg kell találni azt az ívet, amin keresztül be tudjuk mutatni, hogy honnan,(mi a vers kiinduló helyzete) hová (mi a vers zárása) jutott el a költő.

Meg kell jelölni, hogy hol kívánja meg a vers a szünetet. Nagyon hatásos, ha a megfelelő helyen egy rövid ideig csönd van.  

A mondanivaló megtalálása után arra is figyelnünk kell, milyen hangerővel, milyen hangmagassággal, milyen tempóval  tudjuk legjobban kifejezni a fő értelmi, érzelmi gondolatokat.

Nagy figyelmet kell szentelni a megfelelő artikulációra (olykor a tükör előtt sem árt gyakorolni a helyes kiejtést)

A vers utolsó sorait nem szabad elkapkodni, mert a legfőbb üzenet, a legfontosabb hangulat lehet benne.  

Milyen hosszú legyen a kiválasztott vers?

Ne legyen nagyon hosszú a vers (nehéz a nézők és a zsűri figyelmét végig fenntartani), de túl rövid sem, mert az előadó nem tudja bemutatni a versmondó képességét, hiszen túl hamar a vers végére ér.

Népszerű versekkel is vigyázni kell, ha versenyre akarunk menni, lehet, hogy a zsűrinek a közelmúltban már vagy ötvenszer meg kellett hallgatnia ugyanazt. (Unja, hiszen a zsűri is ember)

Humoros verset se válasszunk versenyekre, mert a humor elvonhatja az előadói képességről a figyelmet.

Tehát nem egyszerű; komoly, időigényes munkát kíván a versmondás

 Figyeljünk előadás közben az alábbi " apróságokra" is  

A költőt és a mű címét közömbös hangon kell elmondani. (Nem tartozik bele a vers szövegébe)

Legyen utána egy rövidke szünet.

A költő vezetéknevét hangsúlyozzuk, ne pedig a keresztnevét.

Mi tehet a szavaló, ha eltéveszti a szöveget?

Minél hamarabb túltennie magát a dolgon , vagy ugrik a szövegben , vagy elnézést kér,  és újrakezdi a versmondást.

Tartson a versenyző kapcsolatot a közönséggel

A legnagyobb segítség a közönség, csak rájuk kell nézni. Az ő szemükből olvasható ki, hogy milyen hatással van a versmondás rájuk.

Ne legyen színpadias az előadás

A versmondó kezét és lábát ne használja a mondanivaló hangsúlyozására. Arcjátékkal, az úgynevezett mimikával segítheti az előadásának sikerét. Az emberi tekintettel, arcunk izmaival jól kifejezhetőek az érzelmek, a költői gondolatok.

 

Kívánok mindenkinek a szavalóversenyekhez kellemes élményeket, szép verseket.

Jó lenne, ha korrepetálás címen én készíteném el a teljes műelemzéseket?

Naná!
Mégsem ezt találjátok itt?

 Higgyétek el, én is tisztában vagyok azzal, hogy könnyebb „halat adni az éhezőnek”, mint megtanítani őt halászni.
 
De halkan  kérdezem,  bölcsebb dolog-e? 

(Nekem is sokkal egyszerűbb lenne egy kész műelemzést közreadni, mint gondolkodásra serkentő bejegyzéseket írni)

Más azonban a célom: M ű e l e m z é s r e   a k a r o k   t a n í t a n i!

 csak fontos részekre fókuszálva ötleteket ,  rövid vázlatokat kívánok adni, azt is  többnyire általánosságban. 

Konkrét műre vonatkozó feljegyzéseim is lesznek, de nem írom meg senki helyett a teljes leckét. ( Bocsika, nem tehetem, nem visz rá a lelkem)



Ha egyetértenek velem abban, hogy gyermeküknek tanulás közben gondolkodni sem árt, akkor kérem , hívják fel a figyelmüket erre a blogra.



Hogy jobban el lehessen igazodni mindabban,   amit hirtelen jött ötleteimtől vezérelve  már  leírtam,   íme egy rövid összefoglaló.

1. Van néhány szórakoztató , nyelvi játék,feladat a helyesírás fejlesztéséhez, ellenőrzéséhez, a hibák javításához

2. A hozzászólásokban ( kommentekben)  olvasható konkrét tanács, ha valaki elakadt  a munkában, vagy nem is tudja ,hogyan fogjon hozzá .
   Várok újabb kérdéseket,( akár beceneveddel is kérdezhetsz )

3.Összegyűjtöttem gondolatokat arról, hogy mi is jellemzi az anyanyelvünket , mennyiben  különbözik a magyar nyelv a körülöttünk lévő országok nyelveitől.

4. Gyorsolvasás technikájának bemutatása öt lépésben

5. Szövegértés fejlesztése ( az országos szövegértési felmérés eredménye javítható a gyakorlatok által)

6. Olyan jegyzetek is olvashatók itt, amelyek azért születtek, hogy felhívják a figyelmet arra,  nem mindegy hogyan tanulunk.  Tanuljunk tanulni

7. Babits Mihály Örökkék ég a felhők mögött című írása szól az optimizmusról( Ez pedig ráfér mindannyiónkra)

8. Iránymutatás verselemzésekhez, lírai művek elemzésének lépései, verstani ismeretek
Az itt olvashatók alapján  minden diák képes arra, hogy  legalább egy A/4-es terjedelmű dolgozatot készítsen.

9. Találhatók itt tanácsok ahhoz, hogyan is fogalmazzunk, vagy legalábbis HOGYAN KEZDJÜK EL?

10. Irodalomelméleti alapfogalmak között barangoltam , de még nem értem az út végére.

11. Az olvasás szépsége, fontossága -



Tudom, tudom, tudom. Teljesen kész , lemásolható , megoldott irodalmi feladatok, műelemzések, értelmezések. (!?)


Én már csk örök tanár maradok, aki tanítani akar, tanítani arra, hogyan vegyük észre az életünkben  a lényeget, és a szépet.
Álljon itt  két bölcsesség:

"Követelek tőled, mert tisztellek. "


Közös java mindenkinek a gondolkodás

A blogbejegyzések között olvasható az első magyar nyelven író költőnk ( Balassi)  egyik versének  az elemzéséhez vázlat. Most az első magyar forradalmi vers szerzőjének, Batsányi Jánosnak a költészetéről írok- a teljesség igénye nélkül- néhány gondolatot, s teszek fel néhány gondolkodtató kérdést.

A franciaországi változásokra

Keletkezési körülményei: a francia forradalom kirobbanása után közvetlenül, 1789-ben írta.  Ha értelmezzük a címet, az is  ezt sugallja
Műfaja: epigramma - eredetileg sírfelirat. Rövid, tömör megfogalmazás. Váratlan fordulat, csattanóval végződik.
Verselése : ütemhangsúlyos( lásd A vers ritmusa blogbejegyzésnél)
Megfogalmazása: tömör - egyetlen mondat - többszörösen összetett mondat .
Mondattani felépítése:  főmondat és a mellékmondatok szerkesztése ( hogyan követik egymást? )  Három szerkezeti egységre osztható ez az egyetlen mondat, hogyan tagolnád?  
Vershelyzet:  megszólítás ( "Nemzetek, országok!") Kiket szólít meg ?  Mit jelent a párizsi forradalom a rabságban élő népeknek, mit az uralkodóknak?
Stilisztikai vizsgálódás:
Mit tudunk meg az elnyomottságról? Milyen igéket, milyen jelzőket használ?
 Hangulati hatása: zaklatott. Milyen eszközökkel éri ezt el? (  figyeld az alliterációkat, és az áthajlást (enjambement)
A királyok megszólítása során ellentmondó szókapcsolatot találunk. (felszentelt hóhér) Mikor történik felszentelés?
Szóértelmezés: mit jelent a "hív jobbágy"

Verszárlat : befejezés, üzenet. Kinek, mit üzen? Milyen hatáskeltő eszközt használ itt a költő?
A vers befejező sora: szállóige ( állandó szókapcsolat)


A látó ( 1791-ben írta)

A költemény megértéséhez:
Szómagyarázat: Juss = jog; Délre hozván=  érvényesítve; két világ= Európa, Amerika,  E század= 18. század
Mi a közös az előző verssel tartalmilag? (zsarnokellenesség, forradalmi hangulat, remény egy jobb jövőben)
Mit jelent a cím? (jövőbe látót= vátesz)
Hogyan nevezi ebben a versben a felszentelt hóhérokat?
A franciaországi változásokra című vershez hasonló gondolatok, de részletesebb. Bizonyítsd ezt az állítást.
 (a felvilágosodás és a francia forradalom jelszavai hol találhatók a versben, mire utalnak?

" Uralkodjék köztünk  Ész, Érdem, Igazság,
Törvény s Egyenlőség, s te,  áldott Szabadság!"
Keretes vers: Miért? (első sorok és az utolsók összevetésével  választ kaphatunk erre )
Miért optimista a vers jövőképe? Miben hisz?  Idézetekkel bizonyíts.

A magyar nyelv hangzását még az idegen anyanyelvűek is kellemesnek érzik.

 Büszkék lehetünk anyanyelvünkre.

Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány dolgot, amivel bemutathatjuk –bárkinek a világon-, hogy mitől is szép a magyar nyelv.  

 

1.      A nyelvünk dallamos (Van olyan külföldi, aki legszebb szavaink egyikének tartja a „cipőfűző” szavunkat. ) 

          A kellemes hangzás okai:

Tisztán, (artikulálva) soha nem elharapva képezzük a hangokat

A magánhangzók és a mássalhangzók aránya kedvező

Szavakon belül a magánhangzók is harmonizálnak egymással

 Az ősi magyar nyelvben csak mély hangrendű, vagy magas hangrendű szavak, több alakú toldalékok szerepeltek, (vegyes hangrendű szavak és az egyalakú toldalékok nem, azok később alakultak ki)

                  

                   Rövid és hosszú hangjaink is vannak

                   Mássalhangzóink nem torlódnak

                   Nem egyhangú a nyelvünk,

                  (bár sok szóban szerepel az „e” hang, de másként ejtjük)         

                   A tájnyelvi kiejtés árnyalja, szebbé teszi a nyelvünket

 

2.      Több mint 1 millió szavunk van (bár nem találjuk meg mindegyiket a különféle szótárainkban sem) . Tehát gazdag a szókészletünk.

3.      A költők használják ki leginkább a nyelvünknek azt a képességét, hogy  sok szónak átvitt értelme, másodjelentése is van. . (Álljon itt egy példa: sokszor fogjuk hallani a közeljövőben: tök hideg van. Mennyivel többet mond a kifejezés, ha az alábbi szavak valamelyikét használjuk a tök (= tökéletes) helyett: dermesztő, metsző, csikorgó, vérfagyasztó, farkasordító stb.)

4.      Az 1 millió szó közül többnyire az ősi eredetű (uráli, finnugor) szavainkat ( kb, 1000!) illetve a belőlük képzetteket használjuk. Ha a többi mindennapi szókincsedben meglévő szavak eredetére vagy kíváncsi, akkor nézd meg a Történeti Etimológiai Szótárt ( TESz) ( 4 kötet)

5.      Nyelvünket a történelmünk folyamán állandóan, napjainkban fokozottan gazdagítják az idegen szavak is. Szerencsés, ha képes egy-egy ilyen szó hozzáidomulni a nyelvünkhöz.

 

A mai nemzedéknek is van feladata ezen a téren, hogyan lehetne a számítógép szakkifejezéseit magyarrá tenni?

 

6.      A magyar nyelv képzői alkalmasak arra, hogy új szavakat, különböző jelentésváltozatokat, finom árnyalatokat, hangulatos szavakat hozzanak létre.

7.       A kezdetben kb 1000 ősi szavunkból a szóképzéssel, a szóösszetétellel és egyéb szóalkotási módokkal keletkeznek újabb és újabb szavak. Hatalmas szócsaládok jönnek létre

8.       A magyar nyelv sajátossága, hogy a toldalékokat (ragok, jelek, képzők) a szótő után fűzi..

9.      A ragokkal tömöríteni tudunk ,   egy-egy szóval tudjuk kifejezni azt , amit más nyelvek több szóval.. Pl. barátom (nincs szükség arra, hogy azt mondjam enyém barát), ha azt mondom, olvasom: akkor kifejezi ez az ige, az egyes szám első személyű alanyt és  utal   

10.   Igekötőink is a tömörséget szolgálják. Ha nem igekötővel fejeznénk ki, hogy megtanuljuk pl. a nyelvtant, akkor elég körülményesen kellene elmagyaráznunk, mit is akarunk a nyelvtannal.

11.  A jelző megelőzi a jelzett szót , és a jelző nem kap toldalékot. Szép kislányt láttam , és nem szépet, kislányt

12.  A páros testrészeket egyes számban használjuk ( fáj a kezem a sok írástól)

13.   Térben és időben tájékozódnunk kell nekünk is, őseinknek is kellett. Éppen ezért a hely-és időhatározónál kialakult az irányhármasság ( Hol? , honnan,      hová? ; mikor, mióta, meddig)

14.  Helyesírásunk hangjelölő, betűíró. Van egy csomó szabály, amit meg kell jegyeznünk, hogy le tudjunk mindent írni helyesen. (Gondolj az angolra pl. – az angol nyelvet sem egyszerű helyesen leírni) . Ha sokat  látod leírva  ( OLVASÁS során) a magyar szavakat, még a helyesírási készséged is fejlődik.

 

Bízom abban, hogy a fentiekkel nem vettem el senkinek a kedvét a nyelvtan tanulásától. Az volt inkább a célom, hogy megértsd a nyelv mélységeit, hogy elhidd: a magyar nyelv szép .

 

 

Összegyűjtöttem néhány olyan gyakorlatot, amivel otthon a leckéid tanulása közben is tudod a szövegértési készségedet fejleszteni. Ne várj az órákon kapott feladatlapokra, légy a magad ura.

26 tanács

arra vonatkozóan, hogyan fejlesztheted a szövegértésedet ( cél: jól sikerüljön a kompetencia -mérésed, és képes legyél bármilyen szöveget megérteni!)

Állj!
NE IJEDJÉL MEG A SOKFÉLE ÖTLETTŐL , NEM KELL EGYSZERRRE VALAMENNYIT MEGOLDANOD.
AZ ALÁBBIAK KÖZÜL VÁLOGATHATSZ, DE LEHETŐLEG PRÓBÁLD KI MINDEGYIKET

1. Egy-egy olvasmány tartalmának elmondása  ( Magadban, vagy családtagjaidnak, vagy barátaidnak--- valakit csak érdekel, amit tanulsz)
2. A helyszínek, időpontok, események, szereplők kigyűjtése, leírása egy-egy tananyagból
3. Tömörítsd a tankönyvi szöveget ( szóban vagy írásban)
   
4. Készíts vázlatot  egy szöveg alapján ( Erre gyakran kerül sor az iskolai órákon, el tudod mondani a vázlatpontokat? )
   
5. Készíts táblázatot   a tanulandó szöveg alapján. ( Neked kell megtalálnod, hogy a sok információból, mit hogyan rendeznél táblázatba)
   
6. Magyarázd meg a lecke címét a  szöveggel való kapcsolata alapján
7. Állítsd időrendbe az eseményeket, amik egy olvasmányban, leckében előfordulnak
8. Tagold a szöveget
9. Vedd észre a szöveg részei közötti logikai kapcsolatokat ( jelöld a kapcsolatot)
   
10. Alakíts át szövegeket ( pl. más szereplő szemszögéből )
    
11. Bővítsd  a tananyagot eddigi ismereteiddel
12. Adjál másik címet a leckének,/ olvasmánynak
    
13. válaszolj a tankönyvi kérdésekre
14. Tegyél fel te kérdéseket a leckéddel / olvasmányoddal kapcsolatban . Válaszolj is a kérdésekre .
    
15. Keresd meg minden bekezdés legfontosabb mondatát ( tételmondatát), legfontosabb kifejezéseit, szavait ( kulcsszavait), értelmezd is azokat
    
16.  Fogalmazd meg a véleményed egy szöveg tartalmával kapcsolatban
17. A tananyag szövegét és a tankönyvben szereplő képeket, ábrákat párosítsd össze.
    
18. Készíts te magad illusztrációt egy-egy szöveghez
19. Egy szöveg tartalmával kapvcsolatosan készíts önállóan szöveget.
    
20. Készíts a padtársadnak / barátodnak  a leckéről úgy vázlatot, hogy fontos dolgokat hagyjál ki belőle. Legyen a kiegészítés a társad feladata.
    
21. Olvasd fel hangosan , értelmezve a szöveget
22. Készíts kiemelést egy -egy szövegben( keretezz be, különféle színekkel jelöld,
    
23. változtasd meg a betűméretet) , így tudod a lényegest leválsztani a lényegtelentől.
    
24.  Olvasás közben készíts  széljegyzeteket. Az alábbi jeleket használd  a tankönyved szélén  olvasás közben:

•  pipáld ki, amit már ismersz ( Nike-jel)
  
•  ha valamivel nem értesz egyet oda tegyél egy - jelet
• Ha új információt kapsz és érted, akkor használd a + jelet
• Ha valamit nem értesz a szövegben , akkor a lapszélre tegyél egy  kérdőjelet. ( ? )
  
• Ha érted, ami a szövegben van , de Te még ki tudod egészíteni , akkor oda tegyél egy *-ot.

         25. Gyűjts ki az olvasmányaidból szöveghű idézeteket, írd le - lehet erre akár egy külön füzeted is.
         26. Tankönyvi ábrákat, táblázatokat magyarázd el a saját szavaiddal.


      

A minap akartam írni egy blogbejegyzést, de nem emlékeztem pontosan arra, hogy szóltam-e már róla. Arra viszont lusta voltam ( no meg vendégeim is voltak), hogy végigolvassam mindazt, amit eddig már leírtam. Így , hogy feledékenységen kaptam magam ,arra gondoltam össze kellene szednem mindazt , amit tudok feledékenység ellen. Megosztom most Kedves Olvasóm Veled, hogy mire jutottam.

Vigasztalásul  azzal kezdem, hogy az ember emlékezőképessége nem úgy működik, mint egy számítógépé. Némi feledékenység mindenkivel előfordul, ez természetes.

Ha többször történik meg Veled, hogy valami nem jut eszedbe, akkor ne azon törd a fejed, hogy valami pirulát kellene szedned a feledékenység ellen. Előfordulhat tudniillik, hogy pont a tablettát felejted el bevenni.

Mit tegyél, ha egy kérdésre a nyelved hegyén a válasz, s mégsem tudod kimondani ?

• A kérdeshez tartozó témában járjon azon az agyad, hogy mi az ,amit tudsz. Keress a meglévő  ismereteid között olyan  pontokat , ami kapcsolódik a kérdéshez. Koncentrálj, és meglátod sikerülni fog , megtalálod a helyes választ.
  

Mi minden segíthet a memóriánk javításában?

• Képzeletedben fényképezz! Készíts "fotót" a  tanulnivalóidról. Pl. versről, az irodalmi elméletről, a vers szerkezetéről , egy- egy szabályról stb. ( Hol van a tankönyvben, milyenek a betűi, milyen színűek, kb. hol található az oldalon....)
  
• Nézd meg alaposan a tankönyvben az egy-egy leckéhez tartozó képeket, aláírásokat, ábrákat. Felelés közben azok is jó segítségeid lesznek.
• Mondd ki hangosan is , amit meg kell tanulnod.  A hang is  jó módszer az emlékezet karbantartására
• Készíts feljegyzéseket a fontos tudnivalóidról. Tanulás közben mindig legyen nálad sok-sok papír és ceruza. Írj le minden új kifejezést fogalmat, évszámot stb.  (akár többször is. )A leírás  segít abban, hogy fel tudd idézni, ha arra van  szükséged. Nem beszélve arról, hogy a leírással felszabadítasz memóriaterületet fontosabb dolgok számára .
  (Nyugodtan írd fel azt is, ha kedvenc unokatestvéredet kell felköszönteni a szülinapja alkalmából:)
• Használj színes tollakat. a fontosabb mondatokat, fogalmakat jelöld meg velük a tankönyvedben , füzetedben. Ez fejleszti azt a képességedet , hogy a lényegest el tudd választani  a lényegtelentől
  
• Ha valami új szót kell megtanulnod, illeszd azokat a  mindennapi szókincsedbe. Ezzel tudatosítod is az újat, ami nagyon fontos, hogy vissza tudj rá emlékezni.
  
• Az új tanulnivalók során  keress ismert elemeket a megtanulandó szövegben.
  

Mit tegyél, ha a sok tanulás mellett mégis  akad problémád?

• Ha például állandóan összekeversz két dolgot , segíts magadon , tárgyi emlékeztetővel. Pl. a gyűrűdet tedd át egy másik ujjadra, és ez jelezze a számodra  az egyik dolgot; vagy a radírodról jusson eszedbe  az egyik.
  
• Ha sok mindent kell megjegyezned, akkor valamilyen logika szerint csoportosíts.  Ha sok szót ( pl. mondatelemzésnél a kötőszavakat) akkor tedd őket  például abc -be . Mindig számold meg , hány fontos dolgot kell elmondanod egy-egy kérdés kapcsán.
  

Jön a felelés, jön a dolgozat, vagy akár a vizsga !

• Úgy érzed,semmit nem tudsz. Készíts gyors tesztet , hogy megnyugodhass,  megőrizte az emlékezeted a tanultakat. Jók ehhez a tankönyvi kérdések, a lecke alcímei , saját magad szerkesztette kérdés  stb.
  

Mire utal, ha nehezen tudod kifejezni magad, ha nem ugranak be a megfelelő kifejezések?

• Aktivizálnod kell a szókincsed. Olvasnod, olvasnod , olvasnod kell. Klasszikus írók műveinek olvasásával csiszolni lehet a szókincset. Csak ki kell próbálni, hogy elhidd.
  

A legjobb módszer a memória fejlesztésére.....

• Mielőtt bármilyen szöveggel van dolgod tanulás előtt  mindig értelmezd. Az értelmezés sokat segít  mindig. A tanári kérdés, dolgozatcím   értelmezésénél érdemes elgondolkodni az alábbi kérdéseken:
  

1. Mit  mond, kiről, mit, miért, hogyan stb
2. Mire utal? ( mit kell vizsgálni, elemezni, bemutatni)
3. Mit sugall? (  a saját egyéni véleményedet is megformálhatod, ha a cím ezt sugallja)

• Az értelmezéshez  olvass el minden tanulnivalót többször is, lassan , figyelmesen.

 Van néhány tippem, ha unatkozol, ha   barátok jönnek  és valami új játékkal szeretnétek múlatni az időt.
Íme néhány fejtörő a magyar nyelv szókincséből. ( Efféle játékot Karinthy Frigyes és írótársai is szívesen játszottak)
Ezekhez a játékokhoz nincs szükség drága eszközökre, bárhol játszhatók.  a játékosoknak  csak  egy- egy ceruzára és papírlapra van szükségük.


1. Mi fér egy verébbe?  ( azaz: egy szóból hány szó ?)
Mi legyen az alapszó? Lehet  bármilyen ötbetűs szó ( akár több betűből is állhat)  újságból, könyvből , emlékezetből.  Ráböksz egy szóra és már kezdődhet is a játék.

2. Igésített testrészek
A játék megtalálható Karinthy Nyelvelés című kötetében. Olyan igéket kell keresni, amelyek valamilyen testrész nevéből származnak. Vigyázz,   igéket gyűjts-tehát  MIT CSINÁL!-
 Ha a test kívülről látható részei " elfogynának" a játék folyamán, gondolkozz azon, milyen szervek találhatók a test belsejében.
 
Íme néhány példa:Szem- szemel, szemez ....nyak -nyakal

3. ókori lelet:)
Arany János is sokszor játszott szójátékot. Latinnak tűnő szöveget olvashatsz az ő gyűjteményében:
Tona ludatus, vis saus megatus.

Olvasd ki hangosan és többször. Mi ez a tona ludatus?

TÓN A LÚD ÁTÚSZ, VISSZAÚSZ, MEG ÁTÚSZ


4.Játék  -ka -ke végű szavakkal

A kérdésekre csak olyan szavakkal válaszolhatsz, amelyek -ka vagy -ke végződést kapnak.

Pl. Melyik betűből lesz varangy? ..... béka

• a, Melyik az a szó, amelyik végén  -ka áll és vízimadár költőhelye?
  
• b, Melyik az a vízinövény , amiből egyenes szárnyú rovar lesz
  
• c, Melyik az a retesz, amelyikből börtönhelyiség lesz? 
  
• d, Melyik testrészből lesz vasúti helyiség?
  
• e, Melyik építményből lesz sok vadállat?
  
• f, Melyik személyesnévmásból lesz sporteszköz?

káka, sáska, zárka,fülke, falka, teke
5. Szólánc   Hosszú ideig játszható kicsikkel, nagyokkal egyaránt
Mindig olyan szót kell mondani, ami olyan  betűvel ! ( könnyítve: hanggal) kezdődik, ahogy az előző végződik
pl - som-mosoly-lyukasztó-óriás-sivatag-

6.  És az én kedvencem:  Ország város ....

Valaki a játékosok közül mondja magában az ábécét, valamikor megállítjuk, amelyik betűnél tart, mindenkinek azzal kezdődő szavakat kell írni a következő témákban

Ország,	város,	fiú	lány	növény	állat	folyó,	hegy,	híres ember

,  

Babits Mihályról elsősorban az jut eszünkbe, hogy költő volt.
A " Szekszárdon születtem
Színésznőt szerettem " alliterációt is sokan ismerjük. Most nem a költészetéről kívánok írni, hanem arról, hogy 1905-1918-ig.pedagógus volt

Ha összetett elemzés a feladatunk, akkor az irodalmi művet sokoldalúan, minden tartalmi és formai elemeit  vizsgálva kell bemutatnunk.


Íme egy  iránymutató vázlat: ( csak iránymutató, nem a teljesség igényét szolgálja kielégíteni)

• A vers keletkezése (  nem csak az időpont a fontos, hanem azt is itt vethetjük egybe, milyen versek között van a tárgyalandó mű helye, a szerző életpályájának melyik szakaszában íródott, a szerző melyik korszakát juttatja eszünkbe)
• A szerző életrajzi adatai ( de csak az , ami a vers keletkezésének körülményével, idejével kapcsolatos)
• a vers témája
  
• a vers szerkezete ( mire épül a vers felépítése; a vers kulcsszavainak megtalálása sokat segít ebben , a vershelyzet és a verszárlat felismerése, összehasonlítása; szimmetrikus felépítésű-e; hány részre osztható fel a vers, minek alapján ;stb....)
  
• a  költemény szóképei, szókincse jelzők,jelzőhalmozás,megszemélyesítések,hasonlatok, metaforák, szinesztéziák, metonímiák, fokozás, szimbólumok  stb....
  
• a vers mondatai  ( egyszerű, bővített, többszörösen összetett mondat-e,milyen meghatározó határozók vannak benne például,  alárendelő vagy mellérendelő szerkezetűek-e;; szabályos szerkezetűek -e a mondatok; nem kell minden mondatról mindezt megállapítani , csak a jellemzőket klell számbavenni, amiből több van
• zenei ritmusa ( ütemhangsúlyos; időmértékes;, egyhangúság vagy éppen az ellenkezője; enjambement;rímek,
• hangulatfestő- hangutánzó szavak; hideg vagy meleghangok;egy-egy kiemelt  fontosságú szó ( Miért alkalmazza a szerző, mit fejez ki általuk)
  
• a mű tetőpontja ( zenei, nyelvi, képi csúcspontja)
• a vers műfaja ( dal, rapszódia, óda, elégia stb....)
• A vers üzenete, mondanivalója  ( ezt nemcsak a saját szavainkkal, hanem  egy jól megválasztott idézettel -akár egy másik költőtől - zárhatjuk.

Tudom, hogy ebből a vázlatból nem lehet megtanulni a verselemzést, de ha többször alkalmazzuk, akkor képesek  leszünk bármikor - iskolás korunkon túl is- megérteni egy verset, egy irodalmi művet.

A mai " tananyag"  fogalmazásra tér át,  a jellemzésről szól, miközben Arany János költői nyelvét ízlelgetjük.Úgy segít fogalmazást írni ez a korrepetálás, hogy lépésenként néhány szót, néhány mondatot súg. Tehát ne egy teljesen kész fogalmazást várjatok el  kedves Olvasóim!

 
A feladat : Miklós édesanyjának jellemzése

Ha ilyen feladatot kapunk az iskolában , akkor az édesanya iránti szeretetet hangsúlyozzuk. Véleményünkből ne hiányozzon az sem, hogy a testvérek veszekedése( Miklós, György) az anyai szíven mély sebet üt.

Először anyaggyűjtést végezzünk.

•  Gyűjtsük össze  Milyen anya volt Toldiné?

A gyűjtésnél elegendő csak mellékneveket , vagy jelzős szerkezeteket keresni . Pl. áldozatos, gondoskodó, szerető anya, önfeláldozó stb.   Ezek a tulajdonságok csak Toldinéra jellemzők ? ( általános , minden anyára igazak)
Keressünk egyéni vonásokat Toldinéról: nagyasszony, özvegyasszony, jó gazdasszony, koránkelő, ....stb)

Az összegyűjtött tulajdonságokat  természetesen a Toldi című műből vett idézetekkel bizonyítsuk is.

Bevezetés:
Ragadjunk ki egy pillanatot Toldiné életéből és 1-2 mondattal fogalmazzuk meg.

• Pl Toldiné  és Bence a király beszéde alatt  az ujjongó sokaságban állt . Szívdobogva figyelte, hogyan ítélkezik a király.

Főrész:

• Toldiné külseje, ruhája  ( apró termetét idézettel igazold) Milyennek képzeled a haját, tekintetét?

• Családi körülményei ( ki volt a férje, hány gyermeke volt, hol élt

 

• Napi munkája  ( mikor kelt, mikor feküdt le; miben kiváló; mi volt a napi elfoglaltsága;)

                    Bizonyítékul  felhasználhatod, hogy bemutatod a konyháját, a gyümölcsös kertjét, a vendégek gondos ellátását . A Toldi című műben megtalálod)

• Kapcsolata környezetével

• Érzései, gondolatai

• Tettei, tervei

• Mikor fordult  nagyon szomorúvá a szíve? ( Miklós bujdosása...)

• Mit tesz még akkor is ? ( gondoskodik, nem roppan össze  a gondoktól)

• Miért nevezhetjük leleményes asszonynak? (  mit sütött bele a kenyérbe ? )

• Melyik tulajdonságából láttuk, hogy áldozatkész?

Befejezés:
   Írhatunk arról 1-2 mondatot, hogy:

•  Miképpen oldódik meg a sorsa?

• vagy: Kire emlékeztet téged ez a szeretereméltó anya?

• vagy : Miben szeretnél hozzá hasonlítani ..... stb.

Bemutatom " élesben" ,milyen a 

hibavadászat a helyesírásban.

Egy gyermek füzetében találtam az alábbi bejegyzést:


Petőfi Sándor 1844 Novemberébe írtameg a kukoricza Jancsit. Wörösmartiék elragattatásalfogatták ,  s arra bisztatták a költőt, hogy fojtassa a történetett. Ateljes mű December 8-ra készültel. Eszt onan tuggyuk, hogy a pesti divatlap ezen a napon közölte olvasóival, hogy Petőfi tollábol újj, meseszerű költemény szuletet, mej a Janos vitez címett kapta. Az alkotás 1845-be  jelent meg nyomtatásban.

Aláhúztam a hibákat ! ( Néha olyan sok hiba akad, hogy a szemem belefárad, és átugrom egy-egy hiba felett. Remélem, most nem jártam így)

Hogyan csoportosíthatjuk a hibákat?

Én a hiba típusát írtam össze , Neked már csak  a csillagokat / vonalakat/ egyebet  kell beírnod , és megszámolni ,miféle hibákat  vétett legtöbbször  ez a gyermek.
 
Milyen csillagokat, vonalakat, egyebet ?   Olvasd el a Sikeres tanulás titka című blogbejegyzésemet.

hibalista:

( súlyos, durva hibákról ! )

• A régies családneveket nem írta jól:.............
• Igekötős igéket rosszul írta: ..............
  
• Vétett a szóelemzés elve ellen ( nem figyelt a szavak tövére): ................
  
• Hibázott a teljes hasonulás írásában ( tudod: val-vel, vá-vé ...): .............
  
• j-ly-os szavakban tévesztett:  .......................
  
• nem jól írta a hónapok nevét :  ....................
  
• Tulajdonnév ( nem csupán személynév ! )  leírásában tévesztett: ...............
  
• Múlt idejű igéket rosszul írta: ..............
  
• Tárgy ragját  rosszul írta ( kit, mit -- mindig egy t!): ...............
  
• Rosszul használta a ragot : ................
  
• Ékezeteket nem tett:  ..................
  
• Egyéb hibák : ............
  

Ha alaposan megvizsgáltad ennek a gyereknek a " művét" , már könnyű lesz a saját tollbamondásaid hibáit összesíteni.
Figyelem!
 

A  hibavadászat nem csak a helyesírásra jó!

Pl. Nem tudtam megszerkeszteni a 75 fokos szöget ( matematika)
    Nem tudtam az évszámokat ( történelem)
    Nem tudtam X. Y ország fővárosát ( földrajz)  stb.
    ...........
    ............

Hogyan  kezdjem el ? -

hangzik többször a kérdés egy-egy dolgozat megírása előtt.

Nem olyan égbekiáltóan nehéz feladat.
A bevezetés lényege: Röviden előkészíteni a témát, Néhány  mondattal világosan elmondani, miről lesz szó a dolgozatban. Még a nagyon hosszú dolgozatoknál  sem kell több oldalas bevezetést írni.
A jó bevezetésben ne legyen olyan információ, amelyek a fő részbe valók, ugyanis a bevezetésnek az a fontos szerepe, hogy felkeltse az érdeklődést, súlyos gondolatokat ne tartalmazzon.
Néhány  választható ötlet  1-1 bevezetés megfogalmazásához:

• értelmezzük a címet,
  
• röviden töprengjünk el a témán, ( mit gondulunk mi az adott témáról)
  
• méltassuk az író vagy a költő életfelfogását ( műveinek jellemző témáit) ,
  
• a  műalkotás korra jellemző sajátosságainak  bemutatása is kerülhet a bevezetésbe, 
  
• a főbb tárgyalási pontjainkat  is előre vetíthetjük
  
• mottót is írhatunk ,( gondolatébresztő idézetet) ennek magyarázatával kezdve a munkát,
  
• ha a téma olyan , látszólagos ellentmondás felvetésével is kezdhetjük a dolgozatunkat. 
• ha nincs más ötletünk kezdhetjük az író, költő életadataival ( bár ez lexikonszerű bevezetés lesz, afféle kisiskolás), 
  
• megfogalmazhatunk egy kérdést a téma kapcsán, amire felelünk is 
• elcsépelt, sokszor hallott gondolattal ne kezdjük.
  

A témát valamilyen logikai rend alapján tagolhatjuk:

• időrendben,( élménybeszámoló, elvont témák, életpálya bemutatása)
  
• térbeli rend alapján ( leírásoknál),
  
• konkrét  tényektől az elvont felé is haladhatunk.
•  Gyakran a témák( dolgozatcímek, művek) súgják nekünk a tárgyalási pontokat; észre kell vennünk !
  
• A részeket , érveket olyan sorrendben írd le, hogy mindig legyen a részek között összefüggés.  Azaz , ha új gondolatsort  kezdesz, akár ilyen mondatokat is írhatsz:  " Egy további érv az is.....," és már kezdődhet  egy új rész kifejtése, magyarázata, bizonyítása, érvelése, idézetekkel történő illusztrálása.
  
  • érveléskor a leggyengébb érvvel kezdjünk és úgy jussunk el a legmeggyőzőbbig.   Sose feledd el, hogy a dolgozatban a tárgyalás a fő dolog, az a fő része.

Mit tegyünk, ha két dolgot ( jelenséget) kell szembeállítanunk?

• Felsoroljuk az ellenvéleményeket,  ellenérveket,  majd a mellette szólókat. Végül  egyéni állásfoglalásunkat fogalmazzuk meg.

• Lehetséges pontról pontra haladva leírni az ellenérveket, majd azonnal megcáfolni. (ez akkor jó módszer, ha saját véleményünkhöz nincs elég bizonyítékunk.)

.

Néhány mondatban a befejezésről

A befejezésre is igaz a rövidség. Tömören, egyértelműen  kell lezárnia a dolgozatot.

•  A  leírtakat foglaljuk össze néhány mondatban, de nem úgy, hogy mindent leírunk újra.

•  Új szempontot, új információt a befejezésben már nem szabad közölni.

• A bevezetésben leírtakra is vissza lehet térni a befejezésben. Ez a megoldás kerek egésszé képes tenni a munkát.
  

           

Pl." Szívemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája" (Petőfi János vitéz) A gyöngyház Iluskát jelenti, vele azonos.
" Hé fiúk ! Amott ül egy túzok magában." ( Arany János Toldi) A túzok  alatt  Miklóst értjük,pedig  a költő ki sem mondta. 

A metafora két dolog, tárgy, esemény, vagy személy azonosítása ,  valamilyen külső vagy belső tulajdonság, hangulati hasonlóság alapján.


Úgy fut, mint a nyúl. Arra a társunkra mondjuk, aki nagyon gyorsan futja le a "coopert" például.
A gyorsaság miatt hasonlítottuk a gyermek futását a nyúléhoz.

A versekben használt hasonlatokat költői hasonlatoknak nevezzük.

A költői hasonlatokban is  két dolgot, személyt,. tárgyat, jelenséget hasonlítanak össze valamilyen közös jellemző alapján.

Pl. Arany: ( Toldi)  "Mint komor bikáé , olyan a járása ...  "

A bika járását és  Miklósét hasonlítja össze. Ahogyan látjuk,  a külsőség alapján akarja a költő  elképzeltetni  velünk Miklós alakját.

Pl: Radnóti( Levél a hitveshez)
".... szívós leszek, mint fán a kéreg"

Itt a költő az érzelmekre akar hatni , azért használja ezt a hasonlatot.
 
A hasonlat legtöbbször összetett mondat , kötőszavai: mint, mintha, akár

Pl. Petőfi ( Szeptember végén)
"Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd...."

Itt a hasonlat kissé rejtettebb , nem összetett mondat, nem is találjuk leírva a mint kötőszót.  A fenti sorokat  hétköznapi nyelven  így mondanánk: Az özvegyi fátylat, mint sötét lobogót akaszd a fejfámra.
 

József Attila Határ című versében azt írja sziszeg a por. (Sziszegni élőlény szokott! Leginkább egy kígyó)
Egy másik versének a címe: Beszél a tej.( Beszélni az ember szokott- meg az állatok is kommunikálnak egymással, és az emberrel) 
A János vitézben pedig  ezt olvashatjuk: " Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte" ( fölkelni,valakit elküldeni az ember tud.)

A fenti példákban tehát az életteen tárgyakat olyan cselekvéssel ruházta fel a költő, amire csak élő képes. Élőnek mutatta be őket.
 
A megszemélyesítés tehát  élettelen dolgokat  élőlényekre jellemző tulajdonságokkal érzelmekkel, cselekvésekkel ruház fel.

Vegyél egy lapot/ füzetet/ . Oszd két hasábra. Az egyikbe írd be , mit tévesztettél el, a másik hasábba pedig  vonalakkal / csillaggal....bármivel  jelöld, hogy hányszor tévesztetted el.
A sok hibától meg ne rettenj!
Akkor érted meg a tananyagot, ha észreveszed a hibákat!

Nem árt figyelni azonban a következőkre:
Összegezve az eddigieket:

1. Nyugodtan tanulhatsz zene mellett, ihatod a teádat, lekuporodhatsz a szőnyegre, átöltözhetsz stb.
2. De a tanuláshoz csak akkor kezdj, ha lehiggadtál.
3. Készíts tervet a tantárgyak sorrendjéhez.

Helyesírási totó 1	x	2
jegy gyűrű	jeggyűrű	jegygyűrű
adtam	attam	adttam
orr szarvú	orrszarvú	orsszarvú
nagyanyja	nagyanja	nagyannya
menydörög	mennydörög	menny dörög
vizszintesen	visszintesen	vízszintesen
vízhangzik	viszhangzik	visszhangzik
mongyjuk	mondjuk	monnyuk
rézszorzat	részszorzat	résszorzat
megygylé	meggylé	megylé
módszer	móccer	mótszer
bántyák	bántják	bántyják
nagycság	naccság	nagyság
naccerű	nagyszerű	natyszerű

Megoldás: 2,1,x 1,x,2, 2,x,x, x,1,x,2,x

Válogasd két csoportba az alábbi elválasztott szavakat:

föl-ül _fö-lül;  kád-ár_ká-dár;ének-est_éne-kest; kar-óra_ka-ró-ra;zseb-e-lem_zse-be-lem

megoldás: nem összetett szavak:

• fö-lül, ká-dár, éne-kest, ka-ró-ra,zse-be-lem

Valaki így írta fel, hogy mit kell vásárolnia a boltban.

Neked is bántja a szemed?

• diszgyertya a tórtára
• dijóbél
• eggy db kenyér
• ceruzaellem a táv irányitóba
• 2 csómag kakukfű
• 2 kisseb zeler
• fél kiló savanyuság
• 2  valy
• üdittő

Megoldás: díszgyertya a tortára, dióbél, egy db kenyér, ceruzaelem a távirányítóba, 2 csomag kakukkfű, 2 kisebb zeller, fél kiló savanyúság, 2 vaj, üdítő

Költői műveket csak akkor tudunk értelmezni , ha a szövegét értjük.
Nem mondom, lehet, hogy egyszerűbb videóval, DVD-vel,  számítógéppel ( gyakran teszem én is ) , múlatni az időt,   mint versek szövegét boncolgatni.
Ám , ha a költői üzenet eljut a lelkedhez, életreszóló élmény is maradhat. Nem beszélve arról, hogy számtalan élethelyzetben tehet jó szolgálatot egy-egy vers, verssor!( szülinapi köszöntő, esküvő,szerelmi vallomás, vágy,  évfordulók, gyászjelentések....)

• A versek szavai többlettartalmat hordoznak,nem csupán azt, amit a szavak közvetlenül jelentenek.
  

Verset olvashatsz némán is , de hangosan más élményt nyújt! Próbáld ki!

A költeményekben rejtőzködő művészi többletet kell megértened.
                           Ehhez:
 Fel kell ismerned a vers alkotó elemeit!

Elsőként mindjárt álljon itt az áthajlás. ( francia szóval: enjambement/anzsambman/. Azt jelenti, hogy nem zárul le egy sor végén a gondolat ,  a következő sorba áthajlik, ott folytatódik,(Ha nincs írásjel a  sor végén, az már súgja, hogy van folytatása )  Akár , ahogy  egy munka (pl. nagytakarítás) áthajlik egyik napról a másikra. 
Ha észreveszed, hogy a versben a  sor végén nincs vége a gondolatnak, szinte áramlik majd a költői üzenet feléd.

Az ismétlésnek is jelentős szerepe van , az érzelmi, értelmi tartalmat  erősíti vele a szerző.
Ismétlődhet egy szó, szótő, vagy akár egy-egy szókezdő hang. Ez utóbbi az alliteráció ( betűrím), ami  sokáig megmarad az ember emlékezetében. Emlékszel? " Bécsnek büszke vára"
A következő jellemzője a versnek a rím. ( az alliteráció is rím! A rím pedig ismétlés!)A  versek hangulatához, hangneméhez is hozzájárul. 
A sorvégi szavak utolsó szótagjában  összecsengenek a hangok, amelyek  lehetnek teljesen egyformák, azaz tiszta rímek , vagy csak a  magánhangzók egyeznek meg . Ilyenkor asszonánc a neve.  Az egymással rímelő sorokat az ábécé  azonos kisbetűjével, a rímtelen sorokat  x-el jelöljük. (keresztrím: abab, ölelkező: abba, páros,aabb: félrím:xaxa stb)


A  vers ritmusa is egyfajta ismétlés, már az egészen kisgyermeknek is örömet okoz a versikék, mondókák  ritmusának szabályos ismétlődése.
A ritmus nem egyforma, hanem egyformának ható egységek ismétlődése.
Úgy , ahogy egy tó vagy tengerparton gyönyörködsz a hullámok játékában. Azok sem egyformák!


Frissítésül álljon itt Zelk Zoltán egyik mesés verséből  egy rövid részlet:

Mit tippelsz , mi a rímképlete?


Mára kénytelen vagyok befejezni a blogolást, Babits szavaival élve: ( páros rímben)
" s szempillámat-ó de kár-
ólom -álom üli már. "  (Rímképlete tehát: aa)

És  a fenti versé?

Az összehasonlító elemzésnél   hasonlóságokat illetve különbségeket tárunk fel(fontosabb a különbség!)  kettő vagy több irodalmi mű között.
Az összehasonlításnak  2 típusa van :vagy egy szerző több művét kell összehasonlítani, hogy nyomon követhessük a költő fejlődését, illetve motívumainak  változását, üzenetének hangsúlyát stb  , vagy több szerző műveit. Ez utóbbi gyakran a téma hasonlósága miatt késztet bennünket  arra, hogy két ( akár több) művet kapcsolatba hozzunk.

Mire figyeljünk az összehasonlítás folyamán?
Ez nagyon egyszerű: arra,  hogy miben hasonlítanak egymáshoz , miben különböznek egymástól  a művek .
Egyezhetnek,  eltérhetnek:

• (témájukban, műfajukban, ugyanabban a korban íródtak, vagy éppen nem,   esetleg a szerzők pályaképében találunk valami közös pontot, a művek keletkezési körülményeiben)

• A művek helye a szerzők életművében 
  
• Vershelyzetükben ( ahogyan kezdődik )
  

• a formai eszközökben ,
  
• stílusjegyekben, 
  
• motívumokban,
  
• visszatérő szavakban,
  
• szókincsben, kifejezésekben,
•  szóképekben, (megszemélyesítés,. hasonlat , metafora stb)
  
• terjedelemben,
  
• szerkezetben 
• A költői üzenetekben, versek mondanivalójában,
• A művek befejezésében, zárlatában

 
A fogalmazásod befejezésében az összehasonlított  művek legfontosabb közös és eltérő vonásait foglald össze.


Kérés: Írd meg nekem egy kommentben  , mely  versek összehasonlításával kellett már megküzdened?