Közreadok néhány f o g a l m a z á s i hibát, amit legtöbbször észreveszek egy-egy fogalmazásban
1. Címmel kapcsolatos hibák:
- félreérti a címet Pl. A hitvesi költészet bemutatása a feladat , de a tanuló József Attila szerelmes verseit elemzi ( hitves= feleség! J.A.-nak nem volt !)
- Nem azzal és nem annyi művel foglalkozik, mint amennyit a cím kér
- Nem szűkíti le a címre a mondandóját, hanem minden mást is leír, ami a témával kapcsolatban eszébe jut.
2. Hibák a bevezetésben
- írói életrajzzal kezdődik,
- ez azért is lehet hiba, mert a dolgozat egészéhez képest túl sok szól az alkotóról
- nem mindig sikerül megtalálni azt a gondolatot, amivel a tárgyaláshoz kapcsolható az életrajz
- nem értelmezi a címet
- nem mutatja be a korszakot, ami a művel vagy a szerzőjével kapcsolatba hozható
- nem a tárgyalást , a témát vetíti előre a bevezetésben
3. Hibák a befejezésben
- A mű végével a dolgozatot is befejezi
- nem utal vissza a bevezetésben leírt megállapításaira
- az alkotót dicséri ( kissé negyképű kijelentésekkel)
- nem összegzi a dolgozatát
- nincs tagolás (Lehet, hogy új sorba írták, de nem kezdték beljebb , ahogy a bekezdéseket szoktuk)
- a bekezdéseket nem kapcsolják egymáshoz , nem történik meg az átvezetés
- a műelemzés pusztán a prózában történő átírást jelentette ( különösen a verselemzéseknél található ilyen a hiba)
- a bekezdésekben a legfontosabb gondolatok ( tételmondatok) nem kerülnek kifejtésre
- nem gördülékeny a fogalmazás(nincsenek kapcsolatban a mondatok, a bekezdések;nem megfelelő a szórend; indokolatlan szóismétlés)
- nem halad előre a fogalmazás, azaz, nem bővül minden bekezdés egy újabb ismerettel, információval
- nem szerkeszt bele a fogalmazásba idézeteket
- hibás névutóhasználat
- toldalékok helytelen használata ( nem helyesírásilag vizsgálva- az külön téma- külön osztályzat; pl. ba-be, ban-ben)
- hibásan egyeztetik az állítmányt és az alanyt -( ez csak felületességből adódó hiba)
- szürke, unalmas igehasználat ( pl. létigék)
- szóismétlés
- értelemzavaró, rosszul választott kifejezések használata ( pl. Az élet buktatóját úriember módjára kiállta; Ágnes asszony a megőrülés gondolatával játszik; Már villan is elő a walesi bárd. Ének helyett a bárd dalol)
- fölösleges szavak, szószaporítás , vagy éppen ellenkezőleg, lényeges kifejezés hiányzik
- közhelyek írása (Pl. A szerelem egy életre összetörheti az ember szívét;A szeretet mindenre képes)
- szleng használata ( Pl. A ....kiborult, mert tudta, hogy nagyon idős;A professzor kirúgta az egyetemről)
- idegen szavak túlzott alkalmazása
Érdemes Kosztolányi szavait megfogadnunk, amikor fogalmazunk:
" Az írás a gondolat visszfénye, az érzés szivárványa"
Utolsó kommentek