magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten

Kedves Olvasóm!

Ez a nyelvtani korrepetálás főleg a fog segédige mondatban betöltött szerepével foglalkozik. 

Vegyünk egy példát.

Olvasni fogok. 

Itt a fog segédige az olvasni főnévi igenévvel együtt fejezi ki a jövő időt, tehát az egész

 i g e i   á l l í t m á n y  

További példák: Meg fogom jegyezni.  -igei állítmány mind a három szó együtt

 De!                     

Meg kell jegyeznem. Állítmány: kell, alany meg… jegyeznem. ( Mi kell? Megjegyzés)

 Meg akarom jegyezni.  Állítmány: akarom. Alany: (én). Tárgy: meg… jegyezni.

Hasonlóan elemezzük a  volna segédigés alakokat is.

Igei állítmány: Elolvashattam volna . ( Mert: a volna az igével együtt fejezi ki a feltételes módú múlt időt.

De!

Jó volna aludni.  Mit állítok? Jó volna ( névszói –igei állítmány, mert a jó szófaja nem ige!) Mi volna jó? Aludni ( alany)

Jegyezd meg tehát: az összetett igealak, ( fog, volna segédigés alak) igei állítmány!

Kedves Olvasóim! 

A segédigékről szól ez a nyelvtan korrepetálás. 

A magyar szófajok rendszerezése lehetséges kétféle módon: 

ELSŐ CSOPORTOSÍTÁS:

I. Igék

II. Névszók: (főnév, főnévi igenév, melléknév, melléknévi igenév, számnév, --és a mindezeket helyettesítő névmások.

III. Határozószók (valóságos határozószó, határozói igenév, módosítószó, igekötő)

IV. Viszonyszók ( névelő, névutó, kötőszó,  SEGÉDIGÉK: fog, volna)

V. Indulatszók 

MÁSODIK CSOPORTOSÍTÁS: 

I. Alapszófajok

II. Segédszók

III. Mondatszók

A szófajoknak ez a felosztása a segédigéket -értelemszerűen- a segédszókhoz sorolja, de nem csupán az előző (hagyományos ) felosztásban szereplő fog és volna került ide, hanem a létigék különböző alakjai . (van, volt, lesz, legyen , vagyunk stb , ) valamint a múlik, marad ragozott formái  is. 

Kedves

Remélem, a segédigékkel kapcsolatos problémára ez a korrepetálás segítséget nyújtott. 

Kedves Olvasóim! 

A mai irodalmi korrepetálás még rövidebb lesz, mint az előző nyelvtan. Tudniillik olyan vers elemzéséhez jött egy kérés, amivel már foglalkoztam korábban. Igaz, most összehasonlításhoz ( Tóth Árpád: Meddő órán) kértetek egy kis irodalmi segítséget, azonban idő hiányában azt gondolom ez is elég lesz , legalább belekezdeni. Aztán jön a gondolat magától!:-) 

Ezeken a címeken lehet megtalálni: Ady szerepvállalása ( Szeretném , ha szeretnének című verséről)

Kiegészítés Ady Sem utódja, sem boldog őse nem vagyok kezdetű versének elemzéséhez

Talán segíteni tudtam  ezzel is, hogy Tóth Árpád Meddő órán című versével össze tudjátok hasonlítani. 

Kedves Olvasóim! 

Következzék egy rövid korrepetálás, ezúttal nyelvtanból. 

Téma: Stílusnem, stílusárnyalat 

Feladat: iskola bemutatása valamilyen stílusban. 

Teendők:

1. Eldönteni, hogy milyen beszédhelyzetben ( szituációban) kívánjuk bemutatni a sulit. ( társalgási, köznyelvi, hivatalos, publicisztikai, tudományos (pl. interaktív táblák használata esetén ezt is el tudom képzelni) 

2. Nem árt a kiválasztott stílus elemzéséről tanultakat átismételni. 

3. A következő lépés, határozni arról, hogy milyen hangnemben akarjuk bemutatni. ( köznyelvi, népies:-) szakmai, választékos, igényes, bizalmas, tömör, stb.) 

Ötletek a bemutatásra: 

1. Diákként egy másik diáknak bizalmasan ( helye, nagysága, diákok, tanárok , közösség, eredmények, rendezvények, stb.)

2. Leendő elsős gyermek anyukájának, hogy segítsük eldönteni, beírassa-e ebbe az iskolába ( van-e biztonságos udvar, napközi , milyenek a nagyobb gyerekek...

3. Egy pályaválasztási tanácsadás értekezletén - diákok toborzására ( kiemelkedő szaktárgyak, tanárok, lehetőségek, versenyeredmények, továbbtanulás stb.)

Kedves Olvasóim!

A korrepetálás elején jeleztem a témát  és azt, hogy rövid leszek. Remélem, mindkettő segíti a munkát. 

Kedves Olvasóim!

Nyelvtan korrepetálásban részesülsz, ha elolvasod ezt a bejegyzést. Igekötőkről, segédigékről, főigékről szólok. Mindezt teszem arról, hogy meg sikerüljön magyarázni a kapott házi feladatot.

A be sikerült mászni kifejezést kell vizsgálni.

Ami rögtön világos: az a különírás, igaz?  Azt is tudod, hogy a három közül az egyik igekötő. Meg azt is, hogy miért nem írjuk egybe.

Szófaji elemzést végezve látjuk, hogy be=igekötő, sikerült=ige mászni=főnévi igenév.

Mégsem a sikerült a főige. Ha pl. tagadó szerkezetet alkotunk belőle , akkor  ezt máris bizonyíthatjuk. Nem sikerült bemászni. (bemászni= igekötős ige)  

Ha a jelentését vizsgáljuk: A mászni fejez ki cselekvést: felmászni, elmászni, lemászni stb. Tehát ez lehet a főige. A mászás a fő cselekvés.

Vizsgáljuk a segédige fogalmát: A segédige a viszonyszók közé sorolandó, az ige számát, személyét, idejét, modalitását hordozza.   Mit tudunk meg a sikerült szóról? – száma? személye? ideje? 

Mit tudunk még? - képességet fejez ki. (sikerült= már tudja)

 Nem valódi segédige, hanem segédigeszerű szónak nevezzük, amely szorosan kapcsolódik a főnévi igenévhez. Sikerül mászni, sikerül felhívni, sikerül szóra bírni stb. Mivel képességet fejez ki, modális segédigeszerűen használjuk.

Remélem, kedves olvasóim, hogy ez a nyelvtan korrepetálás már elég segítséget ad az érvelés megírásához. 

 Kedves Olvasóim!

Egy nagyon rövid irodalmi korrepetálás következik- rímről.

Kérdezik, hogy milyen rím az aabccb ?

Vizsgáljuk csak meg ezeket a rímeket alaposabban!  Az első két sor rímel egymással, a harmadik az utolsó sorral, miközben körbeöleli a 4. 5. sor rímét ( a cc-t) . Azt hiszem már Ti magatok is kitaláltátok a magyarázatból, hogy az

aabccb = ölelkező rím.

Ma, amikor esik kint az eső, remek szórakozás a versek olvasása (is), s ha kezedben egy verseskötet, biztos ráakadsz egy aabccb típusú ölelkező rímre.

Kedves Olvasóim!

Újabb kérdésekkel kerestetek fel, ezek válasza kapcsán újra verselemzéssel foglalkozik ez az irodalmi korrepetálás. Ebben a bejegyzésben néhány versre utalva adok választ – a teljesség igénye nélkül- az alábbi kérdésekre.

1. Miként jelenik meg a TERMÉSZET az emberi érzések jellemzésére

2. Hasonlítsa össze legalább két költő természetről szóló vers eszközrendszerét

Mi az egyes elemek szerepe, azonossága, különbözősége

3. Hasonlítsa össze, miként mutatja be legalább két különböző költő az emberi létezés, érzés és környezet viszonyát

4. Mutassa be, miként jelentkezik valamely "erős" negatív érzés (félelem, szorongás, agresszió, harag)  a két költőnél

5. Válasszon legalább két különböző költőtől olyan verseket, amelyek hasonló hangulatot, lelkiállapotot (öröm, melankólia, vágyakozás) fejeznek ki.

Hasonlítsa össze miként fejeződnek ki ezek a hangulatok, lelkiállapotok a versekben.

1. Sok költő az ember, a költői én lelkiállapotának, érzelmek kifejezésére természeti képeket használ. (pl. mélabús képeket – egy szomorú, bús hangulathoz). A külvilág (természet) emberre való hatását. Szimbólumként is használják a természetet a költők, festők . Pl: A magányosság  szimbóluma Vajda János – „Mont Blanc –ember”, vagy „Üstökös”, Ady: „A Hortobágy poétája” Csontváry: A magányos cédrus  stb. A szerelem ábrázolásához is gyakran fordulnak a természethez. (Pl. Ady héja madárral, viselkedésével fejezi ki a diszharmonikus szerelmet. Mit gondolsz, miért?
2. A költemények közül számtalan vers nevezhető tájlírának. A táj mellett az emberi lélek rezdüléseit is tükrözik ezek. Példaként: impresszionista tájversek- pl. Őszi chanson, Juhász Gyula versei közül: Tiszai csönd. A pillanatnyi benyomáson, hatáson keresztül hangulatfestő szavakkal, hangutánzó szavakkal, különböző érzékterületek összekapcsolásával alkotott szóképekkel, metaforákkal mutatja be az egyszeri lelkiállapotot. Pl. Juhász Gyula : „égi róna” , „ Hálót fon az est, a nagy barna pók” A tájlírákban a megszemélyesítések is helyet kapnak ( pl. ballag a hold) 
3. PL. Emberi érzést , a szerelmet mutatja be Ady  : Lédával a bálban, és Juhász Gyula : Milyen volt .... Adynál a diszharmonikus érzés, (A VERS ELEMZÉSÉRŐL LÁSD AZ ELŐZŐ KORREPETÁLÁST. )Juhásznál a soha el nem múló szerelem tör fel. A báli vidám hangulatot töri meg , rebbenti szét  a két „fekete pár, Ady és Léda, és már mindenki hallja, hogy nem kellemes zene szól, hanem sikoltó.  A boldog és a se nem boldog, se nem boldogtalan, hanem a harmóniát nélkülöző szerelem bemutatását szolgálja ez az ellentét. Juhász Gyula versében is felfedezhető némi ellentét a  „ de”  kötőszó jelzi . Nála a környezetet 3 évszak ( nyár-ősz-tavasz) jelenti, ami egy szerelemre való visszaemlékezésre szolgál.( Anna 1-1 tulajdonságát ismerjük meg)   A nyár- a boldogság, az ősz az elválás , a tavasz a remény jelképe lehet. Milyen volt? kérdés-merengésre utal, mintha egy már semmit nem jelentő kapcsolatáról szólna, de a válaszban „nem tudom már” a már határozószó sejteti, hogy valaha nagyon is sokat jelentett ez az érzés, és a”de” után következnek a nő szépségei. Ezt a természeti képekkel fejezi ki. Jelzőkkel, szinesztéziával („hangja selyme” – különböző érzékterület összekapcsolása – a hallás és a tapintás) fejezi ki az impresszionista stílust.

5.  Őszi chanson (Verlaine) egyszerű érzést, egyszerű hangulatot, melankóliát önt dalformába.(chanson)  Az érzés és a hangulat fájdalmas, bánatos. Erre utal a cím jelzője (őszi) Az elmúlásra, halálra is utal.   Tóth Árpád fordításában mindezt a hanghatással éri el. Hangszimbolikával (a hangok érzelmi hatásai) –pl. 1. vsz. mély magánhangzók többségben vannak, egyhangúak a rímek: zsong-busong-monoton-konokon) Az őszt a hangzásában idézi az olvasó elé. . „ősz húrja, éjfél kong stb., de többször a konkrét jelentéssel bíró szavakhoz elvont szavakat kapcsol.    (pl. „rossz szél” ) Az érzést, a természetet elsősorban a zeneiséggel köti össze, de hangulatfestő ( halvány, csüggeteg. ) Juhász Gyula: Tiszai csönd című verse rokonítható Verlaine-hez hangulati hatásaival, Mindketten a természet szinte éteri képeit írják le, bár Verlaine szigorúbb formai kötöttségeket alkalmaz. (Tudnál rá példát találni a versből? ) Ő az alkonyt idézi, nagyobb részben mély magánhangzókkal (ezek a sötétséget fejezik ki). Metafora: ( az est=barna pók, hálójába beakadnak( tehát nem tudnak mozdulni)  a Tiszán kikötő hajók. Ez a mozdulatlanság, az eseménytelen est – kifejezik az alaphangulatot. Itt is vannak hangok: távolból harmonika, tücsök – ezek élőbbé teszik a tájat, mint Verlaine versében. Ezekkel, a hangokkal, a szűrt fényekkel szép a táj, még ha sötétnek és nyomasztónak is tűnik. Ellentétes érzést fejeznek ki, mert a ballagó hold a pásztortüzeket rakó égi tanyák idilli képet festenek. A lírai én és a kikötött hajók azonosságára utal  az utolsó 2 vsz-ban. A hajókat az este tartja fogva, a költőt pedig a szülőföld, de az utolsó szakaszban a „ma” időhatározó, ami kétszer is hangsúlyt kap, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy mindez változhat, másnap talán. Remény az útnak indulásra. Verlaine versében a halálvágy ( „ múlni már, hullni már „ ) fogalmazódik meg.  

Ebben a korrepetálásban ennyi segítséget szándékoztam nyújtani, remélve azt, hogy a többi versben is megtalálod a természet és az emberi lélekábrázolás kapcsolatát. Sőt! A versek olvasása közben a 4. kérdésre önmagad is tudsz feleletet adni.

 Versek témája, hangneme, hangvétele, költői eszközei és egyéb  összefüggések vizsgálata  

Kedves Olvasóim!

Régen jelentkeztem már friss írással az irodalmi internetes korrepetáló blogomban, mert reméltem, hogy a sok-sok korábbi bejegyzésem nagyban segítette diákolvasóim tanulását. Én csak távolból figyelem, hogyan használjátok a beírásaimat, elemzéseimet. 

Most azonban egyik kedves olvasóm (talán több is…) KÉRDÉSEKKEL irányított verselemzéshez kér segítséget.

Íme a kérdések:  

1. Milyen viszony van a vers témája és hangneme között

2. Összefüggés a költői téma és a versben használt irodalmi eszközök között

3. A használt költői eszközök milyen rendszert mutatnak

4. Miként térnek el a költők a köznyelvtől, az eltérés funkciója

5. Költői és köznyelvi nyelvhasználat közti különbség

6. hangvétel

Andi, az olvasóm több verset sorolt fel a tétel kidolgozásához.  Én Ady Endre két versét választottam: Lédával a bálban-t és Héja-nász az avaron-t.

Íme néhány ötlet, amivel könnyíteni szeretném a tétel kidolgozását

A mostani korrepetálás két verse:

Héja-nász az avaron

1. Ady költői pályáját ismerve tudjuk, hogy a Léda-versek közé tartozik, melyeknek témája a szerelem. Már a cím is sejteti, hogy nem boldog , beteljesült, örök életre szóló szerelmi érzés lehet a téma. Azt sem állíthatjuk, hogy teljesen boldogtalan. Azt azonban a héja-nász kifejezésből érezzük, hogy ez a szerelem a hétköznapi szerelemtől eltér. A téma és a hangnem közötti ellentétes viszonyt a címen kívül a vers teljes egésze kifejezi.  A szerelmi diszharmóniát fogalmazza meg , azaz  két ember összhang nélküli , de mégis testiségbe torkolló kapcsolatát .  A kapcsolat szokatlan , mert Ady a fiatalabb, Léda pedig férjnél van.
2.  A téma a diszharmonikus szerelmet mutatja be.  Irodalmi eszközök segítik ennek leírását. Pl. három soros strófák, jelzik, hogy nincs meg a harmónia. Csak az első két sor rímel egymással, ezzel a ritmust megtöri, ez szintén utal az összhang nélküliségre. A költői képek közül a héja, az avar, az ősz említése is a témára utal, utóbbi kettő pedig kifejezetten az elmúlásra.
3. A költői eszközök a feszültég kifejezését szolgálják. Pl.” vijjogva, sírva, kergetőzve”; Utalnak a szerelemre, de a zaklatottságra is. „csókos ütközetek”” fölborzolt tollal”
4. Héja ragadozó madár. Nem a szerelemhez szoktuk kapcsolni. A költő a nász szóval viszont ezzel hozza összefüggésbe. Az egymással való küzdelmükre utal, ugyanakkor a világgal való küzdelmükre is. Hiszen szerelmükkel a szokások ellen is tiltakoznak. A testiségre utaló szavak pl. „egymás husába beletépünk” is eltérnek Ady előtti költők szerelmi ábrázolásától.
5. A köznyelvi használatban a nász – testi szerelem beteljesülése; Ady egymással harcoló kapcsolatra utal. A szerelemről a nyár jut többnyire eszünkbe, Adynál az ősz – utalva ezzel az elmúlásra. A tollát felborzoló madarak a szerelmi közeledést is jelenthetik a hétköznapi értelemben, Adynál inkább a támadást sugallják, akárcsak a

            „vijjogva”,”csattognak” ige. 

6. A diszharmonikus szerelem, a zaklatott küzdelem, nyugtalanság kifejezését a vers hangvétele is jelzi. Mozgalmasságra utal a sok ige, igenév. („útra kelünk, megyünk… kergetőzve, csattognak, dúlnak „stb.) , a kellemetlen hanghatás ( vijjogva, sírva…” ) az összhang hiányára utal. A pusztulásra, elmúlásra utal pl. az utolsó két sor.

Lédával a bálban

1.      A cím alapján egy vidám estre gondolhatunk, bár Léda „beemelése” a címbe, sejteti, hogy ellentétes hangulatról lesz szó. A vers egésze is ezt tükrözi a kellemetlen hatásokkal.

2.      Ellentétekre épül a vers, ezzel is kifejezi a különös szerelmi kapcsolatot. A halál gondolatát hangsúlyozzák.  Fekete- rózsaszín ellentéte pl. a fekete a költőre, és szerelmére utal, rózsaszín a vidám ifjakra. A „sikoltó” zene sejteti, hogy valami rémítő történik. Ady és Léda belépnek a bálba a gyász, a halál jelképeként, s megfagy a hangulat.  Fokozás sikolt, tornyosul, omlik, hangsúlyozza szokásostól eltérő képet. Halmozott jelzők a boldog párokra utal „parfümös, boldog, forró, ifjú és a belépő fekete pár – ellentéte kap hangsúlyt.  A vers három versszaka is némi csonkaságot (harmónia nélküliséget) jelez.

3.      A vers szervező elve az ellentét és a halál gondolata.  Báli zene- „sikolt, tornyosul”  „ boldog ifjak , leányok  rettenve néznek” „víg terem- téli szél zúg „ ; halálra utaló szavak: „ rózsakoszorú- hervadt régi rózsa-koszorúink” víg terem – elhal a zene .Téli kép és a  kihunyó lángok.

4.      A köznyelvben a báli hangulatról vidámság, jókedv, gondtalan tánc jut eszünkbe. A költő viszont ennek ellenkezőjét fejezi ki –„sírás, bús csönd, halál-arc, sötét fátyol, Ezzel fejezi ki a különös fekete pár diszharmonikus szerelmét.

5.      A költői képekkel bemutatott bál, más, mint a hétköznapi. A különös pár ridegséget áraszt maga körül, a boldogság megfagy, a boldog párok „szétrebbennek”- menekülnek Lédáéktól, sőt egymástól is talán.

6.      Ady és Léda diszharmonikus kapcsolatát fejezi ki a vers fagyott hangulatot tükröző hangvétele.

Kívánok jó munkát, remélem, a többi vers pl.  Párizsban járt az Ősz ,    A Szajna partján,     Anna örök, Milyen volt.., Tiszai csönd,      Tápai lagzi , Őszi chanson,  Holdfény  elemzését is segíti ez a mostani irodalmi korrepetálás.

Sikeres elemzést kívánok.  

 Kedves Olvasóim!

Ez a blogbejegyzés egy író két rövid művének összevetéséhez kíván segítséget nyújtani.

Ebben a korrepetálásban  Nagy  Lajos : Képtelen természet című kötetéből A kutya és A farkas című műveinek összehasonlításához  adok ötleteket.

Novellaelemzésre van szükséged, bár ezek az írások nem sorolhatók a hagyományos novellák közé.  Nem tudjuk elmondani a cselekményét, mert nincs. A csattanó sem igazán az. A mondanivalót sem fogalmazza meg, az olvasó teszi ezt – szinte kikényszeríti valamilyen véleményünket az író.

Mit írhatsz a bevezetésben?

Pl: A törvényen kívül született Nagy Lajos életéből az 1919-1922 közötti adatokról. Ennek az időszakban  (első világháború után!)hogyan ír Nagy Lajos ? (átformálja a hagyományos novellát, rövid, szellemes műveket ír. Ilyen novellákat olvashatunk a Képtelen természetrajz című kötetében. (Megjelent 1921-ben (?)

Tárgyalás:

1.A címmel kapcsolatos gondolataidat írd le : ( A kutya és a farkas összehasonlításával már Petőfi is foglalkozott : A kutyák dala , A farkasok dala. Ő a szabadság és a szolgaság jelképének tekintete ezeket, az állatokat. Vajon erről szól Nagy Lajos írása is? (Hangsúlyozd inkább, hogy a Képtelen természetrajzban különböző állatokról van szó, mint pl. kutya, farkas, hiéna, tigris stb. Az I. vh. utáni hangulatról, társadalmi kritikákról)

A kötet címéről is írhatsz egy-két gondolatot. A kötet címe is összeköti a két elemzendő művet, ugye, 

2. Műfaj: karcolat (Mit jelent? Mikszáth Kálmán is kedvelte ezt a műfajt)

3. Téma: Mindkét írás az állatvilág egy-egy egyedéről szól. Humorosan. 

4. Stílusa: A kutya című írásban

     Életszerű leírás,

     Állatok tulajdonságai között ki-kivillan az ember is (pl. gonoszsága)

                 Természettudományos a stílusa – de mégsem természettudomány 

                 Szójátékokat alkalmaz (szatirikussá, humorossá, ironikussá válik a szöveg) Pl. a közönyös zsebóra hűtlen kutya ; ( a közöny emberre  jellemző) ;veszett kutya-veszett ember; veszett kutya-elveszett kutya stb. Keress még

                 Mosolygásra késztető stílus ( pl. a kutya mély lelke ) Hol találsz még humoros részt?

                 Gúnyos is

                 Ellentéteket alkalmaz (humor egyik alapja) pl. farkcsóválás-fejcsóválás; sintér-úriember (kritika)

                  Személyes érintettség: „Sajó kutyám” külön csoportba tartozik, egy tudós magyarázatával fűszerezve

5. Ember feltűnése a műben : pl. lepofozza a sintért a kutya gazdája, majd büntetést fizet, s a dühét a kutyán vezeti le! (emberi aljasság); a férj kávéházba jár, asszony vigasztalja a kutyát.(életmódra utalás )

Az ember mi mindenre használja a kutyát Nagy Lajos írásában?  Stb.

6. A farkas

Miben hasonló a stílus?  Tudományoskodó- Einstein relativitáselmélete (minden viszonylagos)

Melyik állathoz hasonlítja a farkast, milyen tulajdonságait ismerjük meg közben.

Összehasonlítja-e az emberrel? Az állatvilághoz sorolja –e az embert?

Milyen emberi tulajdonságra utal? Pl. Farkasfalkával jobb élni, mint „felelőtlen” emberekkel. Komondort nem ismerni emberi butaság.

7. Miért hosszabb  karcolat A  kutya ? (házi kedvenc, ember barátja és a farkas?)

8. Hasonlítsd össze mindkét mű utolsó részeit? (Kiviláglik, hogy a mű valójában emberekről is szól: milyen ember az, aki képes megenni egy kutyát? Milyen ember az, aki attól boldog , hogy ingyen mehet át a hídon.

Befejezés: Pl. Mindkét mű és a kötet is ( Képtelen természetrajz ) tartalmaz  hiteles, életszerű részeket, de kifejezi az emberi aljaságtól való  irtózatot . A humoros, mosolygós előadás mögött felsejlik az embertelenség . Nem véletlen, hiszen az I. világháború iszonyata után íródott. 

Búcsúzom és  őszintén remélem , hogy ez a korrepetálás is segített az összehasonlító elemzést megírnotok Kedves Olvasóim! 

Kedves Olvasóim!

Bár sok összehasonlító elemzés van már a blogom jegyzetei között, ha újabb kérés érkezik pont jókor, pont időben (= ráérek), akkor szívesen válaszolok.

Ha nagyon gyorsan, egy-két óra vagy félóra alatt kéne a segítség, akkor csak nagyon lényegre törő korrepetálásban részesülhettek.

Most is tömör, rövid verselemző korrepetálásról szól ez a bejegyzés, hiszen nagyon sürgős kéréssel szembesültem. 

Petőfi két versét kell összehasonlítani (lásd a címben).

A fő probléma: „Hogyan kell elkezdeni?

Ha elolvasod egymás után mindkét verset, akkor Neked is feltűnik, hogy

témájukban van hasonlóság. /Szerelem / Máris megfogalmazhatod a bevezetést. -;

Következő bekezdésben kifejtheted a különbséget a téma alapján.

1. Szakítás

(Reszket a bokor…) Mit tudsz a keletkezéséről?  

2. Hitveshez szól (Szeptember végén) Mikor, hol íródott ez a vers?

Az előbbi versről már készült egy bejegyzésem, igaz ott Adyval hasonlítottam össze, de figyelmes válogatással felhasználhatsz gondolatokat

Mert engem szeretsz (Ady) és Reszket a bokor, mert (Petőfi) versek összehasonlításához

http://interneteskorrepetalas.blog.hu/admin/post/edit/1169185

Készülhet az összehasonlító elemzésed úgy, hogy először az egyik versről írsz, majd a másikról.

De úgy is, hogy megfogalmazod ,  ha hasonlóságot, vagy különbséget veszel észre.   Újabb és újabb bekezdéssel szaporíthatod a dolgozatod terjedelmét.

Némi segítség a Szeptember végén című vers elemzéséhez. Néhány elemzési szempont:

Műfaja: elégia (Mi jellemzi ezt a műfajt? Ezt is beleszőheted a munkádba)

Témája: szerelem, töprengés. Miről töpreng? (elmúlás)

 Vershelyzet: (verskezdet) Szemlélődés. Mit lát? Mi jut eszébe róla? (nyári virágok-tél)

Milyen költői eszközökkel fejezi ki a gondolatait? Mire építi a versét? (1. ELLENTÉTRE)

Az ellentét nem csak a nyíló virágok és a közeledő tél említése. Az emberi lélekben is fellelhető: (ifjúság és őszülő haj- öregség) 

2. PÁRHUZAMOS képalkotásra: pl a négy évszak (idézz kifejezéseket ennek igazolására a versből)

3. Milyen költői kép az „eliramlik az élet” és mire utal? (idő gyors múlása, halál)

4. VÍZIÓ: elképzeli, hogy mi történik, ha özvegyen marad a felesége. (Mit gondol erről a költő) Idézd!

A verszárlat a befejezés is ellentétre épül-  a feleség eldobja az „ özvegyi fátylat – tehát hűtlen lesz

 Erre válaszul halálon túli szerelem ígérete felel.

5. Figyelmeztetés: Ne felejtsd el összegezni a befejezésben röviden mindazt, amit a két vers összehasonlításáról leírtál. 

Talán tudtam egy kis segítséget adni, hogy sikerüljön eredményesen megírni az összehasonlító verselemzést. Természetesen a tankönyvet se dobd a sutba! Abban is vannak ötletek.  

 Kedves Olvasóim!

A mai  korrepetálás témája  Vörösmarty A Guttenberg-albumba és Vajda János Credo című versének összehasonlítása.

Természetesen –ahogy szoktam- vázlatosan segítem az elemzést.

Először is legyen előttetek a két vers szövege.  Egymás után olvassátok el. Olvasás közben  1-2 soronként értelmezd a XXI. század gyermekeként XIX. századi költők szövegeit.

Vajda János Credo (1888)

Ha neve sem lesz a régi vármegyének;
Kerületek-körökről szól az ének,
Melyek közérdekűleg mért határát
Már nem "bogár" után keringve járták;
Lesz ki parancsol és ki megfogadja,
Törvénynek általános foganatja;
A szolgabírók rémmesében élnek,
Mágnás nem áll fölötte a törvénynek;
Az árvapénztárnok többé nem sikkaszt,
Mert cselekedni már nem úri "sikk" azt;

Ha az adó lesz kétszerannyi, mint ma,
De kulcs, arány csalatkozhatlan minta,
És e cserével mind a kettő jól jár:
Hatalmas ország és jómódu polgár;
Mert államát igaznak, szentnek tudva,
Adózó mit keres, el nem hazudja;
Munkás jutalma méltó bér, dicsének,
Közmegvetés árnyéka a herének;
Rangot, cimet nem koldult rend szalagja:
A szellem és erkölcs fensége adja;

Ha mint megannyi Cortez Nándor, multunk
Hajóit eltökélten fölgyujtottuk,
Hogy itt ez új világot, melyhöz értünk,
Meghódítjuk, de vissza már nem térünk;
Nem pislogunk a sírba dicsőségér;
Csak szent ereklye már az ősi cégér.
Eltűnt s új díszbe öltözött a puszta,
Szebb délibáb - jólét fényébe uszva;
Kinvallató pandur s futó betyár
Helyén sürűn a mozdony griffje jár;

Ha németek hozzánk tanulni járnak,
Magyar leányt keresnek gouvernante-nak;
Csikós mulat vasárnap frakkot öltve,
Utolsó antisémita kitömve;
Nadrágszíj, csáti bot, cigányok sátra,
Nemesség bibliája: ferbli kártya,
És - tisztesség nem eshetik kimondva -
Rojtos gatya... kerülnek muzeumba:
Akkor telik be jósigéd, Széchényi!
Dicsőség, boldogság lesz itten élni...

Vörösmarty Mihály A Guttenberg-albumba ( 1839)

Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek
     S a kitörő napfény nem terem ál tudományt;
Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből
     S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;
Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús
     S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;
Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról
     És áldozni tudó szív nemesíti az észt;

Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával
     És eget ostromló hangokon összekiált,
S a zajból egy szó válik ki dörögve: "igazság!"
     S e rég várt követét végre leküldi az ég:
Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez
     Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.

Mindkét verset a http://mek.oszk.hu oldalról másoltam be.

Még egy kis magyarázat az összehasonlítás előtt:(szavak, kifejezések)

 Vajda versében:

Cortes Nándor= Hernando Cortes, hódító. Kapcsolatba hozható hajóinak felgyújtásával. Mit tudsz erről?

Gouvernante = nyelvoktató nevelőnő

Csáti bot , én a botként funkcionáló (pl. támasz) lehulló faágat értem alatta

Here= naplopó ember

A  f i g y e l m e s olvasás után jöhet az összehasonlítás!

Néhány szempontot adok segítségül.

Tudunk-e valamit

• a versek keletkezéséről? (A könyvnyomtatás 400. évfordulójára készült emlékkönyv elején kapott helyet Vörösmarty verse.

Vajda a saját versét „politikai irányzatos” költeménynek tartja. Vajon miért? Gondolj arra, hogy  a Kiegyezés megtörténte után íródott.

• A versek címeiről?  Credo= hiszek, hitvallás

                                A Guttenberg-albumba – az album = emlékkönyv, és ki Guttenberg ( = Gutenberg János)? Vörösmarty versében kettőzte a t-t.

• Műfajról?  Vörösmarty: epigramma (mit tudsz erről a műfajról – korábbi korrepetálásaimban már foglalkoztam a műfajokkal is ) Vajda- szónoki beszédre emlékeztet. Mivel magyarázhatjuk ezt? Milyen jellemzői vannak a retorikus (szónoki) stílusnak?
• Versformáról?  Vörösmarty – disztichon ( ennek is érdemes utánanézned)klasszicista vonások, kiegyensúlyozott versforma.  Vajda- jambikus lejtésű, páros rím, szabályos versszakokra osztotta- mi a szabály; melyik versszak tér el?
• Amit legelőször észreveszünk a két versben: mindkét mű egyetlen mondat (tehát olyan hosszú és összetett, hogy a számítógép szerint ilyen hosszú mondat már nincs is J)  Időhatározói mellékmondatok előzik meg az utolsó két sorban található főmondatot. A versek lényegét a főmondat fejezi ki.
• A versek alapgondolata: az emberiség nagy kérdésével, a haladással, fejlődéssel foglalkozik.
• A versek mondanivalója: Vörösmarty: Az ideális szép jövő eljövetelének feltételei vannak. Vajda: A kiegyezést bírálja éles hangon. 
• Milyen feltételeket említenek?  Vörösmarty: szellemi felvilágosodás, meg kell szüntetni az erőszakot, az egyenlőtlenséget, békéljenek meg a népek egymással, igazságosság legyen mindenütt. _{(Csak kérdezem: a máról beszél?} ) Mit ítél el Vörösmarty? (babonaság, osztályellentét stb. Vajda: jogállam „Mágnás nem áll fölötte a törvénynek”; közteherviselés „Adózó mit keres, el nem hazudja”; a jövőre figyeljen mindenki (lásd 3. vsz. ); műveltséggel emelkedjünk fel. (4. vsz.) Vajda szerint mi mindennek kell eltűnnie, hogy modern, művelt Magyarország szülessen?
• Magyarázd meg a saját szavaiddal a versek utolsó két –két sorát. (a versek lényege itt van) Vajon, mért említi Széchenyit Vajda?  Széchenyi szavait idézem Neked, talán segítenek.” Sokan azt gondolják, Magyarország volt-én azt szeretném hinni-lesz!” Melyik költő képzel egy igazságos mintaállamot?
• Hogyan fogalmazzák meg a bizakodásukat?   Fejtsd ki a saját szavaiddal.  
• Milyen költői eszközökkel fejezik ki mondandójukat? – szenvedélyes hangnem, ellentétek pl. Vörösmarty: éj-napfény, szív-ész. Hogyan fejezi ki, hogy az embert az értelem és érzelem együtt alakítja?  Vajda: ellentétek sora – csak olvasd figyelmesen. Romantikus képek, túlzások, halmozások, fokozások, (mindkét versben)

Túlzó képek (Vörösmarty) Gúnyos hangnem a jelenről, pátosz a jövőről, (Vajda) Kétkedő hangnem: (Vörösmarty)

• A versek helye a többi költeményeik között? Vörösmarty: Bölcseleti lírák között; Gondolatok a könyvtárban c. verssel hozd párhuzamba pl. Vajda: politikai költészete
• Befejezésben foglald össze, hogy milyen költői jellemvonásokat tükröznek a versek?  Pl. Vajda: politikai indulat, Vörösmarty: világtörténelem és a nemzeti ügy iránt lelkesedik.

Kedves Olvasóim! Hiszem, remélem, hogy e korrepetálással is hozzájárultam ahhoz az élményhez, amit egy önállóan megírt fogalmazás okoz.

1. A következtető mellérendelésnél a 2. tagmondat az 1. tagmondat okát, következményét fogalmazza meg. A magyarázó mellérendelésnél a 2. tagmondat magyarázatot ad az első tagmondatra. ( Megjegyzés: a mellérendelésnél tagmondatok alkotják az összetételt, nem lesz egyik a másiknak a mondatrésze, azaz mindkét tagmondat önálló értelemmel bír, az alárendelésnél pedig a főmondat mondatrészét (jelen esetben okhatározóját) fejezi ki a mellékmondat.
2. A mellérendelő következtető és magyarázó mondatoknál  is van ok, ami indokolja, hogy mi volt az alapja az 1. tagmondatban tett kijelentésnek. Ez ésszerű ok.  Az alárendelő összetételnél pedig azt fejti ki, hogy mi volt a konkrét indítóoka, mi idézte elő a kijelentést.
3. Vizsgálhatjuk a különbséget lélektani okkal is. Ilyenkor a mondatot nem ragadjuk ki a mondatkörnyezetéből, az előzményekkel együtt vizsgáljuk meg, hogy közvetlenül határozza-e meg az ok az okozatot, (=alárendelés) avagy csak magyarázza.(=mellérendelés)
4. Segítenek a kötőszók is a különbség észrevételében, bár keveredés is előfordul.

Kedves Olvasóim!

Idő hiányában nem készült mostanában korrepetáló elemzésem, de úgy gondolom, hogy a már meglévő sok-sok verselemzés segítheti a tanulást. Bizonyítja ezt az a tény, hogy naponta több száz látogató keres meg, érettségi előtt 1-2 nappal pedig több ezer talált rám.

Ez pedig jó érzéssel tölt el.

Néha nem konkrét verselemzéssel, nyelvtannal , helyesírással kapcsolatos kérdéssel is megkeres valaki. Mint például most egy kollegina, akinek néhány  linkkel kívánok segítséget nyújtani.

A neki írt rövid levelemet  ide is bemásolom, hátha más is tudja hasznosítani, vagy továbbfejleszteni.

Kedves Mariann!

 Köszönöm, hogy véleményed szerint sem időpocsékolás a blogommal való foglalatosság.

Szívesen korrepetálok, segítek , ha időm és kedvem, tudásom  is engedi ezt.   

 Kérdésedre azonban most csak röviden válaszolok. ( Örömteli események foglalják el mostanában a napjaimat,(örömanyai szerep!)  ezért nincs időm részletes, alapos, átgondolt válasszal segíteni  Téged.

 Egyik ötletem  ez:  elküldöm Neked a hatosztályos gimnáziumok hivatalos jegyzékét, hátha sikerül személyes kapcsolatot keresni közülük néhánnyal

 http://www.sulinfo.hu/hivatalos/gim6.html

Másik ötletem: egy példa  a tanmenetre ,

http://pag-szeszi.hu/dok/helyi_tanterv.pdf

 Harmadik ötlet: meg kellene ismerni néhány, hatosztályos gimisek számára írt tankönyvet, válogatni közülük.  Tanmenetet az abban található műveken, témákon keresztül tervezni.

Remélem, egy kicsit tudtam segíteni.

Üdvözöllek Kedves Kolléga!

Nincsa

Kedves Olvasóim!

Néhány fogalom magyarázatát kéri tőlem valaki. Közrebocsátom e korrepetáláson keresztül a kérést és a választ is.

1. Irodalomtörténeti korszak

Három kérdés is felmerül a fogalom kapcsán.

A) Mit jelent az irodalomtörténet? B) Mit a korszak? C) Mit az irodalomtörténeti korszak?

A) A tudományágak egyike. Vizsgálja a szépirodalmi művek fejlődését, a művek íróját, a művek keletkezését, jelentését, stb. vagyis mindent , ami az irodalmi művekkel kapcsolatban lehet.   Tehát az irodalmat, mint folyamatot mutatja be. Ebből logikusan következik, hogy

B) Egy folyamat bemutatásakor célszerű korszakolni, azaz történeti, fejlődési szakaszokra osztani.

C) Az irodalomtörténeti korszak a társadalomtörténeti időszakok és az irodalmi periódusok közötti összefüggést mutatja be. Az irodalmi művek kapcsolódnak egymáshoz, az irodalomtörténet időbeli kapcsolódásukat vizsgálja. Az irodalom története korszakokra osztható, akárcsak az emberiség története, hiszen a világirodalom története ötezer éves , az európai irodalomé mintegy háromezer  éves .

     2. Művelődéstörténeti korszak

Érdemes itt is vizsgálni a szóösszetétel elemeit.

Művelődés:=kultúra, műveltség

Művelődéstörténet: = azt vizsgálja, hogy a történeti fejlődés során hogyan fejlődik, változik egy-egy társadalomban a művelődés.

Művelődéstörténeti korszak= magának a művelődéstörténetnek szakaszokra, periódusokra osztása.

- korstílus

   3. Stílusirányzat = művészeti, irodalmi irányzatok. Azok az irányzatok kerülnek egy –egy csoportba, amelyek egy-esetleg több korszakban egy –vagy akár több azonos lényeges, stílusbeli tulajdonságaikban azonosak.

  4. Korstílus: =Ha egy korszakra egyetlen meghatározó stílus a jellemző. Korstílus pl. a barokk.

Az irodalomtörténet korszakaival középiskolás fokon  kezdünk megismerkedni, úgy mint:  antikvitás ( ókori görög és római) ,  középkor,  reneszánsz,manierizmus,  barokk, rokokó, felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus , romantika, realizmus, naturalizmus, szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió, avantgárd, , abszurd, neoavantgárd, posztmodern.  

Kedves Olvasóim!

• Jó szívvel ajánlok mindenkinek, aki nagyon alaposan akar megismerkedni az irodalmi, művészeti irányzatokkal egy könyvet:

 VASY Géza:, Korok, stílusok, irányzatok – Az európai irodalomban-. Budapest, 1997, Korona Nova Kiadó

Kedves Olvasóim!

Most, hogy közeledik az érettségi , én is igyekszem időt szakítani a http://interneteskorrepetalas.blog.hu oldalamon új bejegyzés készítésére is.

Ebben  a korrepetálásban :  Vörösmarty Mihály: Keserű pohár és Petőfi Sándor: Ivás közbencímű versének összehasonlításához adok ötleteket.

Hangsúlyozni kívánom, hogy bármennyire is nagyon sürgős a feladatot megoldanod, kedves szeretett Olvasóm, f o g a l m a z á s t nem írok. Mindössze ö t l e t e k e t  a feladathoz. Az összehasonlításban a párhuzamos vizsgálódást választottam. ( Lehetséges külön-külön is)

Kötelező feladat:( csak ennek teljesítésével léphetsz tovább:-)

Legyen, előtted mindkét vers miközben a segítő ötleteimet felhasználva gondolkozol a feladat összeállításán.

Összehasonlítási ötletek: (ez viszont nem kötelező, de erősen ajánlott!:-)

Kiindulhatsz a címből: mindkettő sejteti, hogy azonos a téma (alkohol fogyasztása): Petőfi – egyértelműen italozás! ( Ivás közben – a cím gondolatokra is utalhat, meg egy emberre (vagy többre), aki iszik, arra a helyzetre, ami kialakul ivás közben

                               Vörösmarty: - sejteti, hogy italról van szó (pohár). Keserű- jelző - nem vidám hangulatra utal, mélyebb gondolat!

Megírásuk ideje: 1843- Vörösmarty. 1844.  Petőfi

Mindkét verset a bordalok közé sorolhatjuk.

No, most olvasd végig mindkét verset figyelmesen, hogy megállapíthasd, hogy közös eredetük ellenére mi a különbség.

• A fogalmazásod egy bekezdésben a bordalokról is szólhat:(témájuk: életöröm, jó kedv, a bor dicsőítése. A dalra jellemző: érzelmek kifejezése, énekelhető)

Melyik verset érzed dalszerűbbnek? Miért? ( Kicsit súgok: Vörösmarty e verse Erkel: Bánk bán című operájának betétjeként vált ismertté. Hallottad már? )

• Az első különbség, amit felismersz (érzel…) a hangnem:

Petőfi humorra épít

Vörösmarty: a pátosz. ra (A cím jelzi, hogy a lírai én elkeseredett valamiért. Hogyan fejezi ezt ki? Ünnepélyesen, indulatosan, emelkedetten  

• Írhatsz egy kis bekezdést arról, hogy mikor is szokott inni az ember? Miért? (öröm, bánat, feszültségoldás, magánéleti események. Vörösmartynál is erről van szó?!
• Miben tér el a két vers a bordalok műfaji hagyományaitól?

Petőfi : több a cselekményes elem(epikus) ; a beszélőt cselekvés közben(ivás) ismerhetjük meg , tulajdonságait, viselkedését. (részeg ember)

Vörösmarty is eltér a daltól: az emberi létezés, egyetemes tragikuma,(csalódás szerelemben, barátságban, és még?   ( Olvasd a 3. -4. vsz-ot)

•  Következő bekezdéstől vizsgálhatod a stílust.

Vörösmarty: Ellentétek: bármit érez, bármire törekszik az ellenkezője történik. Filozófikus gondolatok. Elkeseredettség. Az utolsó versszak eltér a többitől. Mit gondolsz, miért?

Petőfi: humor

• Beszédhelyzet (vershelyzet)

 Petőfi: életkép, egy részeg ivás közben

Vörösmarty nem konkrét vershelyzetet teremt, nem is konkrét alakot. A megszólított- általános alany – az emberi élethelyzet általános képviselője. ( Ivásra buzdítják)

• Mit tudunk meg Petőfi alakjáról?  ( Ha előtted a vers, akkor könnyen találsz idézeteket az állításaim igazolására!)

Viselkedéséből: tántorog,

Beszédéről: összeakad a nyelve, nem emlékszik világosan, álmosság (idézetek keresése)

Bizalmaskodik

Kedélyeskedik

Dadogás

Csuklás

Eltorzítja neveket

Nagyotmondó,  túlzások

Rímekben is komikum

Áthajlással lesz rím –

Indulatszavak

Élőszóban beszél pl. utolsó szó (rímek , áthajlások, stb.  ) Próbáld hangosan végigolvasni Petőfi versét. Ugye, tudtál „ részeg” lenni?

Versszerkezetek hossza is jellemzi az ittas embert. Szerinted is igazam van?

• Vörösmarty versében:

Ellentétek – erősíti a pátoszt

Refrén szerepe

Miben különbözik a bor szerepe Vörösmartynál? Olvasd újra az utolsó versszakot!

Reménytelenségen felülemelkedő küzdés!

Érdemesnek tartom összehasonlító ötleteimet(amit természetesen kiegészíthetsz)  ezzel az idézettel zárni!

Gondold meg és igyál:

Örökké a világ sem áll;

De amig áll, és amig él,

Ront vagy javít, de nem henyél.

Te se henyélj, fogj neki a munkának, de legelőször olvasgasd a verseket!

1. először is meg kell állapítanod, hogy egyszerű v. összetett mondattal van-e dolgod.

2. tagmondat: állandó határozó

Abban bízva búcsúzom, hogy a példamondatokat más mondatok elemzésénél is fel tudjátok használni.

Kedves Olvasóim!

Kívánok   KALANDOS ( = sok történetben gazdag) új esztendőt.

A 2011. év küszöbén sem ígérhetek mást, mint eddig, nem helyettetek írom meg a dolgozatokat, leckéket, hanem csak gondolkodni, elindulni segítek.

Valószínűleg már rengeteg dolog fent van a blogban . Tudom az embernek nincs mindig kedve keresgélni, s van, amikor a fától az erdőt sem látjuk.:-) , a tegnap érkezett egyik kérés is:

Megtalálható egy korábbi bejegyzésemben.

http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2009/10/29/a_kondas_legszennyesebb_inge_elemzes

 Jó munkát kívánok- ezen a napsütéses szép vasárnapon. A kertemben már karácsony óta kibújt a HÓVIRÁG. Jön a tavasz, a nyár… Kalandra fel!

Kedves Olvasóim!

 Köszönettel veszek minden olyan bejegyzést, ami hasznos lehet mások irodalom, nyelvtan tanulásához is.( Lásd pl. boros-kommentjét)

 Köszönöm továbbá a bizalmat, hiszen egyre többen használjátok fel ezt az „internetes korrepetálást”.Jó érzés tudni, hogy akkor is segítek , miközben éppen mással vagyok elfoglalva.

Azért viszont elnézést kérek, hogy van, akinek kérésére nincs időm, lehetőségem válaszolni.Sajnos nem minden feladat van a kisujjamban , van amikor el vagy újra  kellene olvasnom az elemzendő műve(ke)t. Ez sok idő, pláne ha 4 ! irodalmi mű hasonlítását kéritek. Diákok  ötletei, segítsége  is jól jönne ilyenkor.  Bátran írjatok.

Néhányan teljes fogalmazás, esszé megírását kérik tőlem. Erre még mindig nem vállalkozom az ingyenes korrepetáláson keresztül. ( Pénzes variációt még nem dolgoztam ki:-), mert eredeti elvem az ingyenes, önkéntes segítés. Lehet, érdemes utánajárnom, hogyan is lehet pénzzé tenni a tudásom.?

A fogalmazásokhoz, esszékhez ÖTLETEKET továbbra is szívesen adok, feltéve, ha elég időt kapok arra, hogy válaszoljak. (Pl. SZ. S.-nek is üzenem ezt.)

Eredményest tanulást kívánok mindenkinek, aki rátalált a http://interneteskorrepetalas.blog.hu oldalra.

 „Nekem Bornemisza Péter :Siralmas Énnéköm kellene összehasonlítani Ó én édes Hazám,Te jó magyarország... című versel”

Kedves Olvasóim!

A fenti kívánságról nekem is az jut eszembe: „siralmas énnéköm!” No, nem annyira, de fáj: Magyarország helyett magyarország; verssel helyett versel. (No, de nincs baj, hiszen azért olvassátok a korrepetálásaimat, hogy fejlődjetek, hogy tanuljatok.)

A feladat, ha éppen felületes vagy és nem gondolkodsz, kicsit félreérthető. Első pillanatban azt hihetnénk, hogy a két vers azonos szerzőtől származik.

Holott az „Ó, én édes hazám „.. Balassi költeménye.

Ebből máris adódik egy fontos összehasonlítási szempont:

Két költő két verséről van szó! (A netkorrep korábbi bejegyzéseiben általános tudnivalókat olvashattok hasonló feladatokról.)

Az alábbi kérdések pl. mutathatnak némi irányt az összehasonlításhoz:

1. Milyen közös elemeket találunk a két költő életében?
2. Milyen különbségeket?
3. Mi jellemzi a költészetüket? ( Mi ebben a hasonló, mi az eltérő? )

Néhány tény, ami felhasználható a fogalmazáshoz:

1. Életrajzból: Bornemissza Péter nevelője volt Balassinak (vallás, latin nyelv és kultúra) Hogyan hatott a mester a tanítványra?
2. Életkoruk. Korkülönbség.
3. Nemesi rang? ( Van-e ebben hasonlóság, különbség?)
4. Költészetük jellemzője: reformáció, reneszánsz, humanizmus. Mit jelentenek ezek a fogalmak? Ki volt a reneszánsz költészet előkészítője közülük?
5. Külföldön is jártak. Ki milyen okból? Elsősorban arra az időpontra fókuszálj, amikor az összehasonlítandó verseket írták.
6. Mi jellemző a költészetüket? Hogyan csoportosíthatjuk a verseiket? Milyen közös vonást látunk? ( pl,. világi és vallási témák)
7. Mindkét vers a hazától búcsúzás.
8. Ki hogyan ír a hazáról? (áldott Magyarország, édes hazám)
9.  Versfelépítésük közös és eltérő vonásai. Pl. B.P. minden versszak 3 soros, a 3. refrén; B.B. 4 soros versszakok, a 4. sorköszönés, jókívánság
10. A versek hangulata
11. Műfaji különbség: B.P. egyetlen világi, lírai verse; B.B. elégia
12. A versek címéből sejlik: B.P. egyéni keserűség – de a vers egésze a 16. századi magyar sorsról szól; B.B. –nagyfokú hazaszeretet (Balassi Bálint búcsúja hazájától)
13. Mit árul el a versek kezdete?
14. Mitől búcsúzik Balassi? (soroljuk fel)
15. Hogyan búcsúzik Bornemissza?
16. Mit tudunk meg a versek alapján az akkori Magyarország történelmi helyzetéről? ( pl. Balassi a kereszténységet emeli ki)
17. Hogyan fejeződik be mindkét vers? (Humanista szokás: a költészetről. B.P. még a nevét is leírja – büszkeség! B.B. utoljára a verseitől búcsúzik (azok a legfontosabbak számára!ez is büszkeség; még ha tűzre is akarja vetni. )

Tudom, hogy lesz, akinek mankót adtam az összehasonlító elemzéshez, de azt is tudom, hogy mások inkább csak „botnak” látják a kérdéseket, még meg is legyintenének vele, ha tehetnék.

:-)

Lényeg: segíteni akartam, és a mai hangulatom, időm függvényében ilyen magyar irodalmi korrepetálás született.

A gondolkodó embereknek talán pl. még az alább felsorolt korábbi korrepetálások is segítenek:

http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2008/04/19/mi_a_szoszt_irjak_ha_ugyanazon_kolto_ket_muvet_kell_osszehasonlitani_pl_balassi

http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2010/05/16/a_reneszansz_eletszemlelet_megjelenitese_balassi_balint_kolteszeteben

http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2007/10/04/balassi_balint_kolteszetenek_megkozelite

• V.M. 1854. (pl. halála előtti év, a szabadságharc bukásának fájdalma, a költő búcsúverse=hattyúdal)
• B.M. 1926 (pl. Az istenek halnak, az ember él című kötetben jelent meg a vers)

• V.M. rapszódia
• B.M. Létösszegző versek

• V. M. – a refrén és az első versszak tartalma a bordalokra emlékeztet-, ez adja a keretet.
• B. M. zárt szerkezet – tudniillik az utolsó két versszak visszautal az első képre (bogár)

• Mindkettőben utalás szörnyű időre. (hogyan?
  • Pl. Babits- már a cím is ( Siralomház= a költőt, lírai ént körülvevő világ)
  •  Pl. Vörösmarty 4.5. versszakban az egyén, a közösség , az ember tragédiáját idézi HANGOKKAL !