Versek témája, hangneme, hangvétele, költői eszközei és egyéb összefüggések vizsgálata
Kedves Olvasóim!
Régen jelentkeztem már friss írással az irodalmi internetes korrepetáló blogomban, mert reméltem, hogy a sok-sok korábbi bejegyzésem nagyban segítette diákolvasóim tanulását. Én csak távolból figyelem, hogyan használjátok a beírásaimat, elemzéseimet.
Most azonban egyik kedves olvasóm (talán több is…) KÉRDÉSEKKEL irányított verselemzéshez kér segítséget.
Íme a kérdések:
1. Milyen viszony van a vers témája és hangneme között
2. Összefüggés a költői téma és a versben használt irodalmi eszközök között
4. Miként térnek el a költők a köznyelvtől, az eltérés funkciója
5. Költői és köznyelvi nyelvhasználat közti különbség
6. hangvétel
Andi, az olvasóm több verset sorolt fel a tétel kidolgozásához. Én Ady Endre két versét választottam: Lédával a bálban-t és Héja-nász az avaron-t.
Íme néhány ötlet, amivel könnyíteni szeretném a tétel kidolgozását
A mostani korrepetálás két verse:
Héja-nász az avaron
- Ady költői pályáját ismerve tudjuk, hogy a Léda-versek közé tartozik, melyeknek témája a szerelem. Már a cím is sejteti, hogy nem boldog , beteljesült, örök életre szóló szerelmi érzés lehet a téma. Azt sem állíthatjuk, hogy teljesen boldogtalan. Azt azonban a héja-nász kifejezésből érezzük, hogy ez a szerelem a hétköznapi szerelemtől eltér. A téma és a hangnem közötti ellentétes viszonyt a címen kívül a vers teljes egésze kifejezi. A szerelmi diszharmóniát fogalmazza meg , azaz két ember összhang nélküli , de mégis testiségbe torkolló kapcsolatát . A kapcsolat szokatlan , mert Ady a fiatalabb, Léda pedig férjnél van.
- A téma a diszharmonikus szerelmet mutatja be. Irodalmi eszközök segítik ennek leírását. Pl. három soros strófák, jelzik, hogy nincs meg a harmónia. Csak az első két sor rímel egymással, ezzel a ritmust megtöri, ez szintén utal az összhang nélküliségre. A költői képek közül a héja, az avar, az ősz említése is a témára utal, utóbbi kettő pedig kifejezetten az elmúlásra.
- A költői eszközök a feszültég kifejezését szolgálják. Pl.” vijjogva, sírva, kergetőzve”; Utalnak a szerelemre, de a zaklatottságra is. „csókos ütközetek”” fölborzolt tollal”
- Héja ragadozó madár. Nem a szerelemhez szoktuk kapcsolni. A költő a nász szóval viszont ezzel hozza összefüggésbe. Az egymással való küzdelmükre utal, ugyanakkor a világgal való küzdelmükre is. Hiszen szerelmükkel a szokások ellen is tiltakoznak. A testiségre utaló szavak pl. „egymás husába beletépünk” is eltérnek Ady előtti költők szerelmi ábrázolásától.
- A köznyelvi használatban a nász – testi szerelem beteljesülése; Ady egymással harcoló kapcsolatra utal. A szerelemről a nyár jut többnyire eszünkbe, Adynál az ősz – utalva ezzel az elmúlásra. A tollát felborzoló madarak a szerelmi közeledést is jelenthetik a hétköznapi értelemben, Adynál inkább a támadást sugallják, akárcsak a
„vijjogva”,”csattognak” ige.
- A diszharmonikus szerelem, a zaklatott küzdelem, nyugtalanság kifejezését a vers hangvétele is jelzi. Mozgalmasságra utal a sok ige, igenév. („útra kelünk, megyünk… kergetőzve, csattognak, dúlnak „stb.) , a kellemetlen hanghatás ( vijjogva, sírva…” ) az összhang hiányára utal. A pusztulásra, elmúlásra utal pl. az utolsó két sor.
Lédával a bálban
1. A cím alapján egy vidám estre gondolhatunk, bár Léda „beemelése” a címbe, sejteti, hogy ellentétes hangulatról lesz szó. A vers egésze is ezt tükrözi a kellemetlen hatásokkal.
2. Ellentétekre épül a vers, ezzel is kifejezi a különös szerelmi kapcsolatot. A halál gondolatát hangsúlyozzák. Fekete- rózsaszín ellentéte pl. a fekete a költőre, és szerelmére utal, rózsaszín a vidám ifjakra. A „sikoltó” zene sejteti, hogy valami rémítő történik. Ady és Léda belépnek a bálba a gyász, a halál jelképeként, s megfagy a hangulat. Fokozás sikolt, tornyosul, omlik, hangsúlyozza szokásostól eltérő képet. Halmozott jelzők a boldog párokra utal „parfümös, boldog, forró, ifjú és a belépő fekete pár – ellentéte kap hangsúlyt. A vers három versszaka is némi csonkaságot (harmónia nélküliséget) jelez.
3. A vers szervező elve az ellentét és a halál gondolata. Báli zene- „sikolt, tornyosul” „ boldog ifjak , leányok rettenve néznek” „víg terem- téli szél zúg „ ; halálra utaló szavak: „ rózsakoszorú- hervadt régi rózsa-koszorúink” víg terem – elhal a zene .Téli kép és a kihunyó lángok.
4. A köznyelvben a báli hangulatról vidámság, jókedv, gondtalan tánc jut eszünkbe. A költő viszont ennek ellenkezőjét fejezi ki –„sírás, bús csönd, halál-arc, sötét fátyol, Ezzel fejezi ki a különös fekete pár diszharmonikus szerelmét.
5. A költői képekkel bemutatott bál, más, mint a hétköznapi. A különös pár ridegséget áraszt maga körül, a boldogság megfagy, a boldog párok „szétrebbennek”- menekülnek Lédáéktól, sőt egymástól is talán.
6. Ady és Léda diszharmonikus kapcsolatát fejezi ki a vers fagyott hangulatot tükröző hangvétele.
Kívánok jó munkát, remélem, a többi vers pl. Párizsban járt az Ősz , A Szajna partján, Anna örök, Milyen volt.., Tiszai csönd, Tápai lagzi , Őszi chanson, Holdfény elemzését is segíti ez a mostani irodalmi korrepetálás.
Utolsó kommentek