Kedves Olvasóim!
Szeretettel köszöntök mindenkit, aki a http://interneteskorrepetalas.blog.hu oldalon keres segítséget magyar irodalmi (nyelvtani) tanulmányaihoz. Régen került ide új bejegyzés(nyomós okaimat nem kívánom felsorolni), de ma újra jelentkezem.
A mai korrepetálás témája: összehasonlító verselemzés.
Mindazoknak kívánok ezzel az összevetéssel némi segítséget nyújtani, akik
Babits Mihály: Cigány a siralomházban és Vörösmarty Mihály: A vén cigány című versének összehasonlításával bajlódnak.
Mint azt már megszoktátok, nem teljesen kész elemzést fogok írni, (olyat többet is találtok biztos az interneten), inkább ötleteket –igencsak sűrítve–adok az összehasonlításhoz. A gondolataim összerendezéséhez is találtok segítséget a korábbi korrepetálásaimban, különösen azok között a bejegyzések között, ahol általánosságban írok az összehasonlító műelemzésekről.
No, de térjünk a lényegre! Kötelező feladat: A két vers legyen előtted feltétlenül, hogy tudd, miről beszélek!!!
A 2 vers címe közül elég az egyiket említeni, máris a másik is „beugrik”. (A 21. század diákja biztos érzi, hogy a 2 cím utal egymásra, igaz? )
· Mindkét vers címében a cigány a „főszereplő”
· Mindkét cím utal az elmúlásra-, halálra (B.M.-siralomház; V. M.-vén) Kifejthető ez a gondolat részletesen. Siralomház-halál, lásd még Munkácsy: Siralomház című képét.
· A cigány mindkét címben a muzsikos cigányt is sejteti. Aki zenél, muzsikál, bánatot űz.
· Mindkét versben a cigány=lírai én (költő)
Mikor íródott a vers? Mit tudunk a költő életpályájáról , életrajzáról az adott dátumhoz kapcsolva.
- V.M. 1854. (pl. halála előtti év, a szabadságharc bukásának fájdalma, a költő búcsúverse=hattyúdal)
- B.M. 1926 (pl. Az istenek halnak, az ember él című kötetben jelent meg a vers)
A versek besorolása
- V.M. rapszódia
- B.M. Létösszegző versek
Formailag a versek
- V. M. – a refrén és az első versszak tartalma a bordalokra emlékeztet-, ez adja a keretet.
- B. M. zárt szerkezet – tudniillik az utolsó két versszak visszautal az első képre (bogár)
Miről szólnak a versek?
- Mindkettőben utalás szörnyű időre. (hogyan?
- Pl. Babits- már a cím is ( Siralomház= a költőt, lírai ént körülvevő világ)
- Pl. Vörösmarty 4.5. versszakban az egyén, a közösség , az ember tragédiáját idézi HANGOKKAL !
Nagy különbség a két versben:
Vörösmarty- jobb jövő képével zárja „Lesz még egyszer ünnep a világon!”- REMÉNY
Babits: REMÉNYTELENSÉG- fájdalom”Csak a könny, csak a könny, csak a könny hull
s nem kérdi, mire jó?”
A versek szerkezete:
Babits: ( 3 egységre tagolható)
I. A költő pályájának szakaszai( első három vsz)
időhatározókkal: „hajdan” ( kezdeti szakasz- első két kötete- szecessziós stílus- lásd jelzők, könnyedén írta a verseit)
„később” ( háborúellenes versek) (erre utal: trombitahang, katonák)- expresszionista stílus = kiáltásszerű vers
„De ma” ( ellentétes az előzőekkel – de = ellentétes kötőszó) ( könnyhöz hasonlóan törnek elő belőle a versek „ halkan, elfolyva, remegve”=a siralomházban lévő művész versei előtörnek belőle
II. A kor embereit mutatja be: testvériség hiányzik, szabadságuk sincs („skatulyás ház”), öngyilkosságba menekül (lásd 6. vsz)
III. Létösszegzés. ( utsó 2 vsz.)- elveti a formai bravúrokat ( Hess..zümmögő… bogár )
- nem elég kiáltani ( mint a Húsvét előtt című versében tette)
- nem elég, ha részvéttel van a többi ember iránt
- A művésznek figyelmeztetnie kell az embereket, hogy „szomorú világ ez!”
Vörösmarty: ( szintén 3 egység)
I. – 1.2.3. vsz – Vigadásra szólítja a cigány muzsikust= önmagát (önmegszólító vers) , ez az utolsó lehetőség a vigalomra
II. –4.5.6. vsz. – Múlt ( bibiliai, mitológiai, történelmi) – látomások – bukott szabadságharc emléke, fájdalma
III. 7. versszak illetve a versszakok refrénje. Győz a remény!
A versek üzenete:
Vörösmarty- reményt sugall, buzdít mindhalálig: „zengő zivatar” legyen a költő utolsó alkotása
Babits: Scopenhauer részvét törvényét hangsúlyozza ( részvét , együttérzés embertársaink iránt) és reménytelenséget sugall.
A versek alapkérdése:
Mi a művészi élet értelme?
Megtudja-e oldani a versekkel a társadalmi, gazdasági problémákat?
Költői eszközök:
Néhány példát írok, bízva abban, hogy a dolgozat írójának még számtalan eszébe jut.
Hasonlat- pl. Babits első 3 vsz.
Jelzők –pl. Babits 1. vsz.
Ellentét- pl. Babits Úr- ( teremtő) –gondos, alapos, bogár- teremtmény = jelentéktelen alkotás
Vörösmarty: lemondás-akarat; harag-békülékenység; félelelm-remény;
Fokozás, halmozás – Pl. Vörösmarty 3. vsz”nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl”
Alliteráció: pl. Vörösmarty: „ zengő zivatar”
Felszólítás: - Vörösmarty refrénjeiben felszólít
Babits pl. elhessegeti formai bravúrra épülő korai verseit
Felkiáltás: Pl. Babits: „Szomorú világ ez! „
Ennyi gondolatébresztéssel, remélem tudtam segíteni.
Kívánok sok sikert – mert az nagyon jó érzés- az iskolapadban ülőknek!
Utolsó kommentek