Szavazz

Címkék

. (1) .magyar (1) a (3) ábránd (1) ady (23) ágrajz (1) alany (1) alárendelő (1) alárendelt (1) alárendelt összetétel (1) allegória (3) alliteráció (1) állítmány (1) anna (1) antigoné (1) anyanyelvünk (1) arany (6) arany ember (1) arany jános (1) áthajlás (1) athalie (1) attila (2) avaron (1) az (4) az alföld (1) az arany ember (4) az eltévedt lovas (1) az ember tragédiája (1) a (3) a föl földobott kő (1) a gazda bekeríti a házát (1) a gózoni szűz mária (1) a közelítő tél (1) a legyek ura (1) a legyek ura (1) a néhai bárány (1) a puszta télen (1) a vörös felhők alatt (1) a walesi bárdok (1) babits (9) balassi (5) balladaszerű (1) barbárok (1) batsányi (2) berzsenyi (8) beszéd (1) beszél a fákkal a bús őszi szél (1) betűrím (1) biblia (1) boldog (1) boldogság (1) boldog szomorú dal (1) boris könyve (1) bornemissza (1) búcsúja hazájától (1) bukás (1) cselekmény (1) csongor és tünde (1) deus (1) disztichon (1) dráma (1) drámaelemzés (2) dsida (2) eclogák (1) édes (1) egyszerű (2) egyszerű mondat elemzése (1) ekloga (1) elbeszélő fogalmazás (1) elégia (4) elemek (1) elemzés (22) ellentét és feloldása (1) előszó (1) elzárkózottság (1) érettségi (4) erőletett menet (1) értekezés (2) értékszembesítés (1) értelmezés (2) érvelés (8) és (1) észköszörű (1) és (1) ex (1) fájdalom (1) feladatok (1) feladatsor (2) feledékenység (1) felelősség (1) felelőssége (1) felsősök (1) felvételi (1) figyelem (1) fogalmak (1) fogalmazás (12) fogalmazás. (1) főige segédige (1) földrajzi (1) forma (1) franciaországi (1) gare (1) golding (2) gondolkodva (1) gyakorlás (1) gyakorlat (1) gyakorlatok (1) gyorsolvasás (1) gyula (4) hajnal (1) hajnali részegség (1) hajnóczy (1) halotti (1) halotti beszéd (2) hangos (1) harry (1) hasonlat (1) hasznos (1) hatosztályos (1) hazám (2) héja nász az (1) héja nász az avaron (2) helyesírás (9) hibalista (1) hibatípusok (1) hogy (1) hogy júliára talála (2) holtig tartó tanulás (1) holt vidék (1) hontalanság hitvallása (1) hova lett gál magda? (1) húsvét előtt (1) húsz év múlva (1) idézetek (3) idill (1) időmértékes (2) időszembesítés (1) időtöltés (1) igék (1) illyés gyula (1) internetes (1) internetes (1) internetes korrepetálás (4) írásához (1) irodalmi (1) irodalmi elemzés (1) irodalmi fogalmak (1) irodalom (50) irodalom. (1) irodalomtörténet (1) iskola (1) ismétlés (1) itt van az ősz (1) játék (3) javítás (1) jellemzés (6) jelölések (1) jenő (1) jeszenyin (1) jobbágy károly (1) jókai (7) jóolvasás (1) józsef (3) józsef (1) józsef attila (8) józsef attila a dunánál (1) juhász (3) juhászgyula (1) juhász (2) juhász gyula (3) jumurdzsák (1) j ly (1) j ly helyesírása (1) j végű szavak (1) kaffka (1) karácsonyi (1) katona (1) katonaének (1) kertben (1) kijelölő jelző (1) klasszicizálódás (1) kóborlásaim (1) kölcsey (2) költői (1) költői jelző (1) költői képek (1) komárom (1) komplex (1) könyvajánlás (1) könyvajánlat (1) könyvek (2) korrepetálás (197) korrepetálás. (1) korreptálás (1) korstílus (1) körútihajnal (1) kosztolányi (9) kötelezők (1) kötelező olvasmány (1) kovács andrás ferenc (1) közélet (1) középiskolások (1) krisztyán tódor (1) krónikás ének (1) látó (1) léda (1) leírás (1) lényeglátás (1) letészem a lantot (2) levegőt (1) levéltöredék barátnémhoz (1) lőrinc (1) ly (2) machina (1) madách (1) magánélet (1) magány (1) magyar (37) magyaros (1) magyaros (1) magyar (2) magyar irodalom (5) magyar irodalom nyelvtan (1) magyar korrepetálás (1) magyar nyelv (1) magyar nyelvtan (2) magyar nyelv és irodalom (2) magyar tél (1) mama (1) márai (3) margit (1) márton lászló (1) megszemélyesítés (1) mellérendelés (1) mellérendelő (1) mert engem szeretsz (1) metafora (1) mikszáth (6) milyen vol (1) mindvégig (1) minek (1) mint a bika (1) mint különös hírmondó... (1) módszerek (1) mondat (2) mondatelemzés (15) mondatok (2) móricz (3) motívum (1) műelemzés (6) műfajok a bibliában (1) műfelismerés (1) munkaterápia (1) műrtelmezés (1) művelődéstörténet (1) nagy lajos (1) nelvtan (1) nem tudhatom (1) népdal (1) népiesség (1) netkorrep (25) netkorrep. (1) névmások (1) novella (2) novellaelemzés (10) novellaelemzés. (1) nyár (1) nyári (1) nyelv (2) nyelvészet (1) nyelvhelyesség (1) nyelvművelés (1) nyelvtan (31) nyelvtani elemzés (1) odüsszeusz (1) ölelkező (1) olvasás (8) olvasó (1) önismeret (1) orbán jános dénes (1) orbán ottó (1) örkény (2) össehasonlítás (1) össezhasonlítás (1) összefoglalás (1) összehasonlítás (52) összehasonlító (4) összehasonlító elemzés (2) összehasonlító verselemzés (5) összetett (1) összetett mondat (1) osztályrészem (1) ötödikeseknek (1) ó én édes hazám (1) párisban járt az ősz (1) pedagógusok (1) percek (1) péri lányok szép hajáról (1) petőfi (21) petrarca (1) pótvizsga (4) radnóti (7) realista (1) realizmus (1) regényelemzés (1) regényrészlet (1) rejtvény (1) reszket a bokor mert (1) részlete (1) rilke (2) rím (2) rimbaud (1) ritmus (1) romantika (1) romantikus (1) rövidítések (1) schiller (1) sem utódja sem boldog őse (1) senki szigete (1) shakespeare (1) sms (1) söszehasonlítás (1) sötétség (1) stílusirányzat (1) szabadság (1) szabó (1) szabó lőrinc (1) szajnapartján (1) szakdolgozat (1) szavalóverseny (1) szegény don kihot (1) szél (1) szépirodalom (1) szeptemberi áhítat (1) szép (1) szép nyári este van (1) szeretetvágy (1) szergej (1) szerkezet (1) szimbólum (2) szinesztézia (1) szmájli (1) szóbeli (1) szóelemek (2) szófajok (1) szójáték (1) szójátékok (1) szókép (1) szóképek (2) szókincsbővítés (1) szókincsfejlesztés (1) szophoklész (2) szórakoztató (1) szószerkezetek (1) szövegértelmezés (1) szövegértés (6) szövegfeldolgozás (2) szövegtanulás (1) szózat (1) szülő (1) szülők (2) tagolatlan (1) tájleírás (1) tájleíró költemény (1) tájlíra (2) tanácsok (1) tanévkezdés (1) tanulás (5) tanulási (1) tanulástechnika (5) tanulnivaló (1) tápai lagzi (1) társtalanság (1) tartalom (4) távkorrepetálás (3) technika (1) télialkony (1) természetábrázolás (1) tiszai (1) tisza parton (1) tisztesség (1) többszörösen összetett mondat (1) toldiné (1) tőmondat (1) tömörítés (1) tompa (1) töredék (2) tóték (2) tóthárpád (1) tóth árpád (2) újszerűség (2) új versek (1) unaloműző (1) vajda (4) változásokra (1) van (1) vergilius (1) vers (1) versek (4) verselemzés (46) verselemzés. (1) verselemzések (1) verselés (3) versmondás (2) versritmus (1) verstanulás (1) verszene (1) visszafelé is értelmes szavak (1) vörösmarty (7) wass (1) weöres (1) xix. (1) zrínyi dala (1) zsarnokság (1) (3) albert (1) arany ember (3) attila (2) búcsúverse (1) csönd (1) de (1) este (1) irodalom (3) itt van újra (1) jános (4) jeszenyin (1) júliára talála (1) költői nyelve (1) korrepetálás (1) l’est en (1) magyarokhoz (1) megoldása (1) mór (1) nevek (1) nevezzelek (1) nyelv (1) összetett mondatok (1) potter (1) sándor (1) század (1) szomorú dal (1) tenger (1) verse (1) Címkefelhő

Utolsó kommentek

A következtető és magyarázó utótagú mondatok elemzése, avagy a jegy elvesztése és a meccs

2011.06.04. 19:46 nincsa

 

A következtető és magyarázó utótagú mondatok elemzése, avagy a jegy elvesztése és a meccs
 

 

 
Kedves Olvasóim!
 
 
Nyakunkon a NYÁR, szünet, szabadság!, de még segíteni szeretnék egy nem is olyan egyszerű mondatelemzésben. 
 
Nem egyszerű, mert a magyarázó és a következtető utótagú mellérendelő mondatok nagyon-nagyon közel állnak az alárendelő okhatározói összetett mondatokhoz.
 
Annyira emlékeztetnek rá, hogy az ember (diák) a következtető mellérendelésről hajlamos azt gondolni, hogy alárendelő összetétel: és az 1. tagmondat a mellékmondat, a 2. főmondat.  A magyarázó mellérendelésről pedig azt, hogy 1. tagmondat a főmondat a 2. a mellékmondat.
Holott valójában a mellérendelésnél egyik tagmondat sem főnök! Ott nincsenek mellékmondatok.
 
Hogyan különböztethetők meg mégis?
 
Talán az alábbiak segítenek ebben. ( Egy kis ismétlés nem árthat meg.)
 
  1. A következtető mellérendelésnél a 2. tagmondat az 1. tagmondat okát, következményét fogalmazza meg. A magyarázó mellérendelésnél a 2. tagmondat magyarázatot ad az első tagmondatra. ( Megjegyzés: a mellérendelésnél tagmondatok alkotják az összetételt, nem lesz egyik a másiknak a mondatrésze, azaz mindkét tagmondat önálló értelemmel bír, az alárendelésnél pedig a főmondat mondatrészét (jelen esetben okhatározóját) fejezi ki a mellékmondat.
  2. A mellérendelő következtető és magyarázó mondatoknál  is van ok, ami indokolja, hogy mi volt az alapja az 1. tagmondatban tett kijelentésnek. Ez ésszerű ok.  Az alárendelő összetételnél pedig azt fejti ki, hogy mi volt a konkrét indítóoka, mi idézte elő a kijelentést.
  3. Vizsgálhatjuk a különbséget lélektani okkal is. Ilyenkor a mondatot nem ragadjuk ki a mondatkörnyezetéből, az előzményekkel együtt vizsgáljuk meg, hogy közvetlenül határozza-e meg az ok az okozatot, (=alárendelés) avagy csak magyarázza.(=mellérendelés)
  4. Segítenek a kötőszók is a különbség észrevételében, bár keveredés is előfordul.
 Íme, egy példa egy keveredésre. Haragszik a barátom, mert nem szól hozzám. Vajon alárendelés, vagy mellérendelés? Ha a kötőszóba kapaszkodunk, akkor alárendelésnek mondhatjuk, hiszen a ’mert’ az okhatározói alárendelő mondat jellemző kötőszava. Ha ez a mondat alárendelés lenne, akkor az első tagmondat lenne a főmondat (Haragszik a barátom) és alárendelő okhatározója a mellékmondat. De vajon azt fejezi-e ki a mondat, hogy azért haragszik, mert nem beszél? Nem, nem. Inkább: azért nem beszél (szól), mert haragszik. Ugye, világos, hogy a 2. tagmondat csak magyarázza, hogy mi volt az alapja az elsőben tett kijelentésnek. Tehát a mondat a ’mert’ ellenére mellérendelő magyarázói mondat.
 
 
 
 
 
 
Kedves Olvasóim!
 
Az egyik kommentezőnek nem kristálytiszta, hogy mi a különbség az alábbi két mondat között.  
Nem voltam ott a meccsen, mert elvesztettem jegyemet.  
Elvesztettem a jegyemet, ezért nem voltam ott a meccsen.
 
A fentiek alapján:
1. A kérdőszó segít eldönteni, hogy az egyik mondat alárendelés. ( Tudom, ez még nem meggyőző válasz a kérdésre, pont a fentiekben kifejtettek miatt.)
2.  Talán egy kis képzelőerővel világossá válik. Képzeljük el, hogy két barát beszélget.
 
-         Nem voltam ott a meccsen. – mondtam. (Vajon hogyan reagál erre a másik?)
-         MIÉRT? MI VOLT AZ OKA? – kíváncsisággal kérdezi az okát.(nyelvtanilag úgy mondhatnánk, hogy a hiányzó mondatrészre kérdez. Nem érzi befejezettnek a mondottakat. )  
-         Mert elvesztettem a jegyemet. - 
Ugye, világos, hogy a jegy elvesztése volt a közvetlen oka, hogy nem ment el a meccsre?
A mondat „Nem voltam ott a meccsen, mert elvesztettem jegyemet.” tehát alárendelő okhatározói.
 
Nézzük a másik beszélgetést:
-         Elvesztettem a jegyemet, ezért nem voltam ott a meccsen.
-         Áh, most már tudom az okát, megmagyaráztad.- szólt a másik.
Avagy: ( Ha nem összetett mondatban hangzik el a tényállás.)
- Elvesztettem a jegyemet. Nem voltam ott a meccsen.
- Gondolom, szomorú voltál miatta.- folytatta a másik.
 
Tehát nem egy hiányzó mondatrészre kérdezett a másik, inkább véleményt mondott.  
„Elvesztettem a jegyemet, ezért nem voltam ott a meccsen.”
 Magyarázói mellérendelő mondat. . 
 
Kívánok minden olvasómnak sikeres tanévzárást, hosszú boldog nyarat.
 
 
 

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://interneteskorrepetalas.blog.hu/api/trackback/id/tr52957327

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mosolyy 2011.06.04. 20:30:57

Koszonom szepen, kezd kitisztulni a kep:)
Mielott elmennenk nyaralni lehet-e meg par kerdesem?
süti beállítások módosítása