A következtető és magyarázó utótagú mondatok elemzése, avagy a jegy elvesztése és a meccs
Kedves Olvasóim!
Nyakunkon a NYÁR, szünet, szabadság!, de még segíteni szeretnék egy nem is olyan egyszerű mondatelemzésben.
Nem egyszerű, mert a magyarázó és a következtető utótagú mellérendelő mondatok nagyon-nagyon közel állnak az alárendelő okhatározói összetett mondatokhoz.
Annyira emlékeztetnek rá, hogy az ember (diák) a következtető mellérendelésről hajlamos azt gondolni, hogy alárendelő összetétel: és az 1. tagmondat a mellékmondat, a 2. főmondat. A magyarázó mellérendelésről pedig azt, hogy 1. tagmondat a főmondat a 2. a mellékmondat.
Holott valójában a mellérendelésnél egyik tagmondat sem főnök! Ott nincsenek mellékmondatok.
Hogyan különböztethetők meg mégis?
Talán az alábbiak segítenek ebben. ( Egy kis ismétlés nem árthat meg.)
- A következtető mellérendelésnél a 2. tagmondat az 1. tagmondat okát, következményét fogalmazza meg. A magyarázó mellérendelésnél a 2. tagmondat magyarázatot ad az első tagmondatra. ( Megjegyzés: a mellérendelésnél tagmondatok alkotják az összetételt, nem lesz egyik a másiknak a mondatrésze, azaz mindkét tagmondat önálló értelemmel bír, az alárendelésnél pedig a főmondat mondatrészét (jelen esetben okhatározóját) fejezi ki a mellékmondat.
- A mellérendelő következtető és magyarázó mondatoknál is van ok, ami indokolja, hogy mi volt az alapja az 1. tagmondatban tett kijelentésnek. Ez ésszerű ok. Az alárendelő összetételnél pedig azt fejti ki, hogy mi volt a konkrét indítóoka, mi idézte elő a kijelentést.
- Vizsgálhatjuk a különbséget lélektani okkal is. Ilyenkor a mondatot nem ragadjuk ki a mondatkörnyezetéből, az előzményekkel együtt vizsgáljuk meg, hogy közvetlenül határozza-e meg az ok az okozatot, (=alárendelés) avagy csak magyarázza.(=mellérendelés)
- Segítenek a kötőszók is a különbség észrevételében, bár keveredés is előfordul.
Íme, egy példa egy keveredésre. Haragszik a barátom, mert nem szól hozzám. Vajon alárendelés, vagy mellérendelés? Ha a kötőszóba kapaszkodunk, akkor alárendelésnek mondhatjuk, hiszen a ’mert’ az okhatározói alárendelő mondat jellemző kötőszava. Ha ez a mondat alárendelés lenne, akkor az első tagmondat lenne a főmondat (Haragszik a barátom) és alárendelő okhatározója a mellékmondat. De vajon azt fejezi-e ki a mondat, hogy azért haragszik, mert nem beszél? Nem, nem. Inkább: azért nem beszél (szól), mert haragszik. Ugye, világos, hogy a 2. tagmondat csak magyarázza, hogy mi volt az alapja az elsőben tett kijelentésnek. Tehát a mondat a ’mert’ ellenére mellérendelő magyarázói mondat.
Kedves Olvasóim!
Az egyik kommentezőnek nem kristálytiszta, hogy mi a különbség az alábbi két mondat között.
Nem voltam ott a meccsen, mert elvesztettem jegyemet.
Nem voltam ott a meccsen, mert elvesztettem jegyemet.
Elvesztettem a jegyemet, ezért nem voltam ott a meccsen.
A fentiek alapján:
1. A kérdőszó segít eldönteni, hogy az egyik mondat alárendelés. ( Tudom, ez még nem meggyőző válasz a kérdésre, pont a fentiekben kifejtettek miatt.)
2. Talán egy kis képzelőerővel világossá válik. Képzeljük el, hogy két barát beszélget.
- Nem voltam ott a meccsen. – mondtam. (Vajon hogyan reagál erre a másik?)
- MIÉRT? MI VOLT AZ OKA? – kíváncsisággal kérdezi az okát.(nyelvtanilag úgy mondhatnánk, hogy a hiányzó mondatrészre kérdez. Nem érzi befejezettnek a mondottakat. )
- Mert elvesztettem a jegyemet. -
Ugye, világos, hogy a jegy elvesztése volt a közvetlen oka, hogy nem ment el a meccsre?
A mondat „Nem voltam ott a meccsen, mert elvesztettem jegyemet.” tehát alárendelő okhatározói.
Nézzük a másik beszélgetést:
- Elvesztettem a jegyemet, ezért nem voltam ott a meccsen.
- Áh, most már tudom az okát, megmagyaráztad.- szólt a másik.
Avagy: ( Ha nem összetett mondatban hangzik el a tényállás.)
- Elvesztettem a jegyemet. Nem voltam ott a meccsen.
- Gondolom, szomorú voltál miatta.- folytatta a másik.
Tehát nem egy hiányzó mondatrészre kérdezett a másik, inkább véleményt mondott.
„Elvesztettem a jegyemet, ezért nem voltam ott a meccsen.”
Magyarázói mellérendelő mondat. .
Kívánok minden olvasómnak sikeres tanévzárást, hosszú boldog nyarat.
Utolsó kommentek