A magyar nyelv hangzását még az idegen anyanyelvűek is kellemesnek érzik.
Büszkék lehetünk anyanyelvünkre.
Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány dolgot, amivel bemutathatjuk –bárkinek a világon-, hogy mitől is szép a magyar nyelv.
1. A nyelvünk dallamos (Van olyan külföldi, aki legszebb szavaink egyikének tartja a „cipőfűző” szavunkat. )
A kellemes hangzás okai:
Tisztán, (artikulálva) soha nem elharapva képezzük a hangokat
A magánhangzók és a mássalhangzók aránya kedvező
Szavakon belül a magánhangzók is harmonizálnak egymással
Az ősi magyar nyelvben csak mély hangrendű, vagy magas hangrendű szavak, több alakú toldalékok szerepeltek, (vegyes hangrendű szavak és az egyalakú toldalékok nem, azok később alakultak ki)
Rövid és hosszú hangjaink is vannak
Mássalhangzóink nem torlódnak
Nem egyhangú a nyelvünk,
(bár sok szóban szerepel az „e” hang, de másként ejtjük)
A tájnyelvi kiejtés árnyalja, szebbé teszi a nyelvünket
2. Több mint 1 millió szavunk van (bár nem találjuk meg mindegyiket a különféle szótárainkban sem) . Tehát gazdag a szókészletünk.
3. A költők használják ki leginkább a nyelvünknek azt a képességét, hogy sok szónak átvitt értelme, másodjelentése is van. . (Álljon itt egy példa: sokszor fogjuk hallani a közeljövőben: tök hideg van. Mennyivel többet mond a kifejezés, ha az alábbi szavak valamelyikét használjuk a tök (= tökéletes) helyett: dermesztő, metsző, csikorgó, vérfagyasztó, farkasordító stb.)
4. Az 1 millió szó közül többnyire az ősi eredetű (uráli, finnugor) szavainkat ( kb, 1000!) illetve a belőlük képzetteket használjuk. Ha a többi mindennapi szókincsedben meglévő szavak eredetére vagy kíváncsi, akkor nézd meg a Történeti Etimológiai Szótárt ( TESz) ( 4 kötet)
5. Nyelvünket a történelmünk folyamán állandóan, napjainkban fokozottan gazdagítják az idegen szavak is. Szerencsés, ha képes egy-egy ilyen szó hozzáidomulni a nyelvünkhöz.
A mai nemzedéknek is van feladata ezen a téren, hogyan lehetne a számítógép szakkifejezéseit magyarrá tenni?
6. A magyar nyelv képzői alkalmasak arra, hogy új szavakat, különböző jelentésváltozatokat, finom árnyalatokat, hangulatos szavakat hozzanak létre.
7. A kezdetben kb 1000 ősi szavunkból a szóképzéssel, a szóösszetétellel és egyéb szóalkotási módokkal keletkeznek újabb és újabb szavak. Hatalmas szócsaládok jönnek létre
8. A magyar nyelv sajátossága, hogy a toldalékokat (ragok, jelek, képzők) a szótő után fűzi..
9. A ragokkal tömöríteni tudunk , egy-egy szóval tudjuk kifejezni azt , amit más nyelvek több szóval.. Pl. barátom (nincs szükség arra, hogy azt mondjam enyém barát), ha azt mondom, olvasom: akkor kifejezi ez az ige, az egyes szám első személyű alanyt és utal
10. Igekötőink is a tömörséget szolgálják. Ha nem igekötővel fejeznénk ki, hogy megtanuljuk pl. a nyelvtant, akkor elég körülményesen kellene elmagyaráznunk, mit is akarunk a nyelvtannal.
11. A jelző megelőzi a jelzett szót , és a jelző nem kap toldalékot. Szép kislányt láttam , és nem szépet, kislányt
12. A páros testrészeket egyes számban használjuk ( fáj a kezem a sok írástól)
13. Térben és időben tájékozódnunk kell nekünk is, őseinknek is kellett. Éppen ezért a hely-és időhatározónál kialakult az irányhármasság ( Hol? , honnan, hová? ; mikor, mióta, meddig)
14. Helyesírásunk hangjelölő, betűíró. Van egy csomó szabály, amit meg kell jegyeznünk, hogy le tudjunk mindent írni helyesen. (Gondolj az angolra pl. – az angol nyelvet sem egyszerű helyesen leírni) . Ha sokat látod leírva ( OLVASÁS során) a magyar szavakat, még a helyesírási készséged is fejlődik.
Bízom abban, hogy a fentiekkel nem vettem el senkinek a kedvét a nyelvtan tanulásától. Az volt inkább a célom, hogy megértsd a nyelv mélységeit, hogy elhidd: a magyar nyelv szép .
Utolsó kommentek