Szavazz

Címkék

. (1) .magyar (1) a (3) ábránd (1) ady (23) ágrajz (1) alany (1) alárendelő (1) alárendelt (1) alárendelt összetétel (1) allegória (3) alliteráció (1) állítmány (1) anna (1) antigoné (1) anyanyelvünk (1) arany (6) arany ember (1) arany jános (1) áthajlás (1) athalie (1) attila (2) avaron (1) az (4) az alföld (1) az arany ember (4) az eltévedt lovas (1) az ember tragédiája (1) a (3) a föl földobott kő (1) a gazda bekeríti a házát (1) a gózoni szűz mária (1) a közelítő tél (1) a legyek ura (1) a legyek ura (1) a néhai bárány (1) a puszta télen (1) a vörös felhők alatt (1) a walesi bárdok (1) babits (9) balassi (5) balladaszerű (1) barbárok (1) batsányi (2) berzsenyi (8) beszéd (1) beszél a fákkal a bús őszi szél (1) betűrím (1) biblia (1) boldog (1) boldogság (1) boldog szomorú dal (1) boris könyve (1) bornemissza (1) búcsúja hazájától (1) bukás (1) cselekmény (1) csongor és tünde (1) deus (1) disztichon (1) dráma (1) drámaelemzés (2) dsida (2) eclogák (1) édes (1) egyszerű (2) egyszerű mondat elemzése (1) ekloga (1) elbeszélő fogalmazás (1) elégia (4) elemek (1) elemzés (22) ellentét és feloldása (1) előszó (1) elzárkózottság (1) érettségi (4) erőletett menet (1) értekezés (2) értékszembesítés (1) értelmezés (2) érvelés (8) és (1) észköszörű (1) és (1) ex (1) fájdalom (1) feladatok (1) feladatsor (2) feledékenység (1) felelősség (1) felelőssége (1) felsősök (1) felvételi (1) figyelem (1) fogalmak (1) fogalmazás (12) fogalmazás. (1) főige segédige (1) földrajzi (1) forma (1) franciaországi (1) gare (1) golding (2) gondolkodva (1) gyakorlás (1) gyakorlat (1) gyakorlatok (1) gyorsolvasás (1) gyula (4) hajnal (1) hajnali részegség (1) hajnóczy (1) halotti (1) halotti beszéd (2) hangos (1) harry (1) hasonlat (1) hasznos (1) hatosztályos (1) hazám (2) héja nász az (1) héja nász az avaron (2) helyesírás (9) hibalista (1) hibatípusok (1) hogy (1) hogy júliára talála (2) holtig tartó tanulás (1) holt vidék (1) hontalanság hitvallása (1) hova lett gál magda? (1) húsvét előtt (1) húsz év múlva (1) idézetek (3) idill (1) időmértékes (2) időszembesítés (1) időtöltés (1) igék (1) illyés gyula (1) internetes (1) internetes (1) internetes korrepetálás (4) írásához (1) irodalmi (1) irodalmi elemzés (1) irodalmi fogalmak (1) irodalom (50) irodalom. (1) irodalomtörténet (1) iskola (1) ismétlés (1) itt van az ősz (1) játék (3) javítás (1) jellemzés (6) jelölések (1) jenő (1) jeszenyin (1) jobbágy károly (1) jókai (7) jóolvasás (1) józsef (3) józsef (1) józsef attila (8) józsef attila a dunánál (1) juhász (3) juhászgyula (1) juhász (2) juhász gyula (3) jumurdzsák (1) j ly (1) j ly helyesírása (1) j végű szavak (1) kaffka (1) karácsonyi (1) katona (1) katonaének (1) kertben (1) kijelölő jelző (1) klasszicizálódás (1) kóborlásaim (1) kölcsey (2) költői (1) költői jelző (1) költői képek (1) komárom (1) komplex (1) könyvajánlás (1) könyvajánlat (1) könyvek (2) korrepetálás (197) korrepetálás. (1) korreptálás (1) korstílus (1) körútihajnal (1) kosztolányi (9) kötelezők (1) kötelező olvasmány (1) kovács andrás ferenc (1) közélet (1) középiskolások (1) krisztyán tódor (1) krónikás ének (1) látó (1) léda (1) leírás (1) lényeglátás (1) letészem a lantot (2) levegőt (1) levéltöredék barátnémhoz (1) lőrinc (1) ly (2) machina (1) madách (1) magánélet (1) magány (1) magyar (37) magyaros (1) magyaros (1) magyar (2) magyar irodalom (5) magyar irodalom nyelvtan (1) magyar korrepetálás (1) magyar nyelv (1) magyar nyelvtan (2) magyar nyelv és irodalom (2) magyar tél (1) mama (1) márai (3) margit (1) márton lászló (1) megszemélyesítés (1) mellérendelés (1) mellérendelő (1) mert engem szeretsz (1) metafora (1) mikszáth (6) milyen vol (1) mindvégig (1) minek (1) mint a bika (1) mint különös hírmondó... (1) módszerek (1) mondat (2) mondatelemzés (15) mondatok (2) móricz (3) motívum (1) műelemzés (6) műfajok a bibliában (1) műfelismerés (1) munkaterápia (1) műrtelmezés (1) művelődéstörténet (1) nagy lajos (1) nelvtan (1) nem tudhatom (1) népdal (1) népiesség (1) netkorrep (25) netkorrep. (1) névmások (1) novella (2) novellaelemzés (10) novellaelemzés. (1) nyár (1) nyári (1) nyelv (2) nyelvészet (1) nyelvhelyesség (1) nyelvművelés (1) nyelvtan (31) nyelvtani elemzés (1) odüsszeusz (1) ölelkező (1) olvasás (8) olvasó (1) önismeret (1) orbán jános dénes (1) orbán ottó (1) örkény (2) össehasonlítás (1) össezhasonlítás (1) összefoglalás (1) összehasonlítás (52) összehasonlító (4) összehasonlító elemzés (2) összehasonlító verselemzés (5) összetett (1) összetett mondat (1) osztályrészem (1) ötödikeseknek (1) ó én édes hazám (1) párisban járt az ősz (1) pedagógusok (1) percek (1) péri lányok szép hajáról (1) petőfi (21) petrarca (1) pótvizsga (4) radnóti (7) realista (1) realizmus (1) regényelemzés (1) regényrészlet (1) rejtvény (1) reszket a bokor mert (1) részlete (1) rilke (2) rím (2) rimbaud (1) ritmus (1) romantika (1) romantikus (1) rövidítések (1) schiller (1) sem utódja sem boldog őse (1) senki szigete (1) shakespeare (1) sms (1) söszehasonlítás (1) sötétség (1) stílusirányzat (1) szabadság (1) szabó (1) szabó lőrinc (1) szajnapartján (1) szakdolgozat (1) szavalóverseny (1) szegény don kihot (1) szél (1) szépirodalom (1) szeptemberi áhítat (1) szép (1) szép nyári este van (1) szeretetvágy (1) szergej (1) szerkezet (1) szimbólum (2) szinesztézia (1) szmájli (1) szóbeli (1) szóelemek (2) szófajok (1) szójáték (1) szójátékok (1) szókép (1) szóképek (2) szókincsbővítés (1) szókincsfejlesztés (1) szophoklész (2) szórakoztató (1) szószerkezetek (1) szövegértelmezés (1) szövegértés (6) szövegfeldolgozás (2) szövegtanulás (1) szózat (1) szülő (1) szülők (2) tagolatlan (1) tájleírás (1) tájleíró költemény (1) tájlíra (2) tanácsok (1) tanévkezdés (1) tanulás (5) tanulási (1) tanulástechnika (5) tanulnivaló (1) tápai lagzi (1) társtalanság (1) tartalom (4) távkorrepetálás (3) technika (1) télialkony (1) természetábrázolás (1) tiszai (1) tisza parton (1) tisztesség (1) többszörösen összetett mondat (1) toldiné (1) tőmondat (1) tömörítés (1) tompa (1) töredék (2) tóték (2) tóthárpád (1) tóth árpád (2) újszerűség (2) új versek (1) unaloműző (1) vajda (4) változásokra (1) van (1) vergilius (1) vers (1) versek (4) verselemzés (46) verselemzés. (1) verselemzések (1) verselés (3) versmondás (2) versritmus (1) verstanulás (1) verszene (1) visszafelé is értelmes szavak (1) vörösmarty (7) wass (1) weöres (1) xix. (1) zrínyi dala (1) zsarnokság (1) (3) albert (1) arany ember (3) attila (2) búcsúverse (1) csönd (1) de (1) este (1) irodalom (3) itt van újra (1) jános (4) jeszenyin (1) júliára talála (1) költői nyelve (1) korrepetálás (1) l’est en (1) magyarokhoz (1) megoldása (1) mór (1) nevek (1) nevezzelek (1) nyelv (1) összetett mondatok (1) potter (1) sándor (1) század (1) szomorú dal (1) tenger (1) verse (1) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Jókai Mór Az arany ember ( tartalom 4. rész)

2008.03.19. 22:54 nincsa

Az arany ember tartalmát folytatom a 4. résszel, a NOÉMI című fejezettel.

Miközben ismerkedsz a tartalommal, feltétlenül jusson eszedbe, hogy a könyvet is tedd a kezed ügyébe, mert a mai korrepeálásban is lesznek kérdések.


AZ ÚJ VENDÉG
  • Ősztől tavaszig Mihály Timéa mellett élt Komáromban.
  • Fabula János , aki a Szent Borbála kormányossa volt, most Levetinczy Tímár Mihály malmában dolgozott, a segítségére sietett:  azt híresztelte, hogy tavasztól őszig a gazdája Braziliában járt, jó üzleteket kötni ott a magyar búzával, liszttel.  ( Valójában nem járt Braziliában , hanem hol? )
 

 „….Timár, amióta visszaérkezett, nem olyan búskomor, mint azelőtt volt. Mindenkinek feltűnik, hogy milyen jó színben van. Ennek valami titkának kell lenni. És  KI? …..  nem tűrheti azt, hogy valaki boldog legyen ennél a háznál. Hol lopta azt a boldogságot? Mért nem szenved úgy, ahogy ő akarná?” –

Ki lehet az , aki megirigyelte a boldogságát?
 

„Athalie-t a sárga irigység epeszté, mikor e megoldhatlan talányon évődött.”

Mit jelen a talány?
Mit jelent : évődni?
 
 
  • Tímár és Timéa a boldog házastársak szerepét játszották el mások előtt, a férj ékszerekkel halmozta el a feleségét, de közben alig várta, hogy kitavaszodjék.
Miért?
 

Aprilban járt az idő, tavasz volt már, a fák zöldültek, virágoztak az Osztrova-szigeten. Annál jobban megdöbbenté Mihályt az a látvány, mely az Osztrova-szigeten túl közeledett felé. A senki szigete úgy tetszett, mintha nem volna zöld; mintha le volna égve.

Mentül jobban közeledett felé, annál világosabban láthatta. A sziget északi oldalán rőtbarna volt minden fa.

A sandolin sietve nyomult a nádason keresztül; mikor a parthoz ért, akkor világosan látta Mihály, hogy ott egy egész hosszú facsoport ki van száradva. A diófák azok; éppen Teréza asszony kedvencei. Egytül egyig kiszáradva mind.

Mihályt lehangolta e látvány. Tavaly ilyenkor virágzó erdő, rózsaberek fogadta itten, most egy kiszáradt erdő. Ez baljós jel!

Megindult a sziget belseje felé, s várta az üdvözlő kutyaugatást. Semmi nesz nem volt.

Aggó kedéllyel bandukolt előre. Az utak el voltak hanyagolva, tele őszi hullott lombbal, s úgy tetszett, mintha madár sem szólna már a szigeten.”

 

Mit gondolsz , mi lehetett a sandolin?

  • A diófák kiszáradását az árvíz okozta, ezért volt lehangoló a látvány. De a szigeten már nem anya és leánya lakott csupán, hanem egy gyermek is. ( Az új vendég) , sejtelmesen úgy mesélte Teréza mama , mintha egy  "csempészlány gyermeke" maradt volna közöttük, amikor az anyja meghalt. Az igaság, hogy Noéminek gyermeke született Mihálytól. 
 

A következő idézetből megtudhatod, hogy mit érzett Mihály a hír hallatán.

 

Mihály kiment a ház elé. Egész lelke el volt kábulva a mámortól. Egy új csillagzatban képzelte magát, ahonnan az ember, mint egy idegen világgömböt, látja maga alatt az elhagyott földet.

Mindaz, amije ezen a földgömbön volt, ott van már elhagyva, s nem is érzi már a szédületet, mely őt oda visszavonja.

Az az egész kör, melyben eddig életpályája forgott, ki van ütve a sarkából; más központ ragadta azt magához.

Új cél, új élet áll előtte; - csak azt az egyet nem tudja, hogy lehetne a régi világból kihalni. Egy más világba átjutni, mielőtt ezt az élő földet elhagyta volna; egyszerre két külön planétán lakni, feljárni a földről az égbe, s az égből visszajárni a földre, ott angyalokkal édelegni, emitt pénzt számlálni. Ah! ez nem emberi idegek számára való feladat.

Ebben meg kell tébolyodni!”
 
  • De nem háborodott meg , élvezte a családi élet boldogságát, a kiszáradt diófákból házat kezdett építeni a gyermeknek , akit Dódinak becézett.
  • Az építkezés nem fejeződhetett be, mert elérkezett az ősz és Mihály újra elhagyta a szigetet.

A FARAGÓEMBER

  • Timeát betegen találta othon, ezr Meránba küldte  pihenni, Tímár pedig mesterembereket hívatott, hogy építsék fel , faragásokkal díszítsék annak a meráni pihenőhelynek a pontos mását Komáromban. Ezzel akarta megajándékozni a feleségét, Timéát.

Tudta-e titokban tartani? Vagy valaki hamarabb elárulta a dolgot Timeának?

  •  Építkezés közben Mihály minden mesterfogást kitanult. És alig várta, hogy újra tavasz legyen, hogy kint a szigeten hasznosíthassa mindazt ,amit megtanult az építésről.


NOÉMI

  •  Nagy örömmel ment a szigetre építkezni. Noémi  újabb tulajdonságait ismerhetjük meg ebben a részben. Milyennek ismerted meg itt Noémit?
  • A boldogságukat betegség szakította meg . Mihály hagymáz nevű betegséget kapott ( magas láz) , Dódi pedig torokgyíkot. Noémi felváltva ápolta mindkettőjüket, sajnos Dódi meghalt.

Keresd meg ebben a részben, hogyan imádkozott Noémi, hogyan tudta gyermekét és a férjét is ápolni? Mikor tudta meg Mihály, hogy a kisfiú meghalt?

MELANKÓLIA


  • Nagyon levert hangulat, melankólia uralkodott el Mihályon:Noémi nagyon aggódott érte, hiszen a szigeten orvos sem volt, gyógyszereket is csak Teréza mama főzött neki gyógynövényekből.

„Egyszer azt mondá Noémi Timárnak:
- Mihály, neked jó lenne innen elmenni.
- Hová?

- Ki a világba. Téged bánt itt minden. Eredj innen meggyógyulni. Én ma összekeresem útiszereidet; a gyümölcsárusok holnap átvisznek.

Mihály nem felelt semmit, csak a fejével inté a jóváhagyást.”
 
  •  Nagyon levert kedélyállapotban tért vissza Komáromba, ott Timéa ápolta.
 
Miért kérte Mihály arra Timéát, hogy ne aludjon mellette?  Melyiket tartod igazabbnak?
  1. Félt, hogy elkapja a betegséget?
  2. Attól tartott, hogy éjszaka álmában Noémi nevét fogja suttogni, és ezzel elárulja magát?  
 
  • A két nő között őrlődött, pihenni a Balatonra ment, de egyre rosszabb hangulatba került , már öngyilkosságra is gondolt. Úgy tervezte, hogy  elhíreszteli Egyiptomba utazik ( valójában a szigetre, hogy Dódi mellett lehessen a sírja)
 

Mit talált vajon a szigeten? Mire következtetsz abból,amit ott tapasztalt?

Segít az idézett rész:

Timár benézett az ablakon, s a fehér ágyon látta Noémit feküdni, fél karjával egy kebléhez simuló aranyhajú angyalfőt ölelve.”.

TERÉZA


„Timárnak sikerült már meglopni az egész világot.

Ellopta Timéától apja millióját, azután ellopta tőle szíve férfiideálját, végre ellopta tőle hitvesi hűségét.

Ellopta Noémitől szíve szerelmét, női gyöngédségét, ellopta őt magát egészen.

Ellopta Teréza bizalmát, az embergyűlölő utolsó hitét az egyetlen igaz emberben, ellopta tőle a senki szigetét, hogy azt megint visszaadja neki, s azzal ellopja háladatosságát.

Ellopta Krisztyán Tódortól az egész óvilágot, száműzve őt ravaszul a másik hemisphaeriumra.

Ellopta Athalie-tól apját, anyját, házát, vőlegényét, égi, földi üdvösségét.
Ellopta Kacsukától a boldoggá létel reményét.

Lopta a tiszteletet, mellyel az egész ismerős világ környezé; a szegény könnyeit, az árva gyermekek kézcsókjait, a királytól az érdemrendet, ez mind lopott jószág volt. Lopta a csempészektől a titoktartó hűségét, a tolvajokat meglopta!

Meglopta az Istent magát, lelopott tőle az égből egy kis angyalt.

A lelke sem volt már az övé: azt is elzálogosította már a holdnak, ezt is megcsalta vele: nem adta át, amit ígért. Meglopta a holdat!”

Értelmezd a fenti sorokat!

  • Mindennek ellenére mégsem akart már öngyilkos lenni Mihály. Miért?
  • Felépítette a házat,  tervei voltak a második Dódi felnevelésével kapcsolatban .   Mégis egyedül hagyta gyermekével Noémit, amikor  Teréza mama  meghalt.

 

Lesz-e még boldog Mihály, Noémivel együtt? Meg tudja-e oldani az arany ember ezt a kettős életet? Minderről majd a következő bejegyzésben olvashatsz.

 

Szólj hozzá!

Címkék: tartalom az jókai arany ember cselekmény

Az arany ember ( még nincs folytatás)

2008.03.18. 22:07 nincsa

Egy kicsit  másról írtam,  Jókai regénye helyett,(  Radnóti verseiről,)  de hamarosan folytatom . Talán holnap megírom Az arany ember tartalmának 4. részét is.

Szólj hozzá!

Radnóti két versének összehasonlítása

2008.03.18. 21:54 nincsa

Radnóti  két versének összehasonlítása
 
( Mint a bika , Erőltetett menet)
 
 Ebben az  irodalmi korrepetálásomban megtalálható lesz
  • a két  vers,
  • néhány –általam fontosnak vélt- tény, és néhány segítő kérdés.
  • Természetesen  a teljesség igénye nélkül született a blogbejegyzés.
 
 

Az összehasonlítás menetéről, mikéntjéről általánosságban az Összehasonlító verselemzés című írásomban találsz tanácsot.

 
 

I.                   Bevezetés

 

(lsd. Radnótiról röviden  című blogbejegyzésem)

Különösen a  II. világháború lelketlenségéről a zsidók elleni kegyetlenkedéséről  írj .

Miért kell erről írni? Mit tudsz az életrajzából ezzel kapcsolatban?

Mi tehetett volna ez ellen a kor ellen?
Választhatta volna a menekülést ?
 
II. Elemzés:

Szembeszállt a kegyetlenkedéssel, küzdött az életéért. Hogyan? ( Halál és idill a költészetében)

Mennyiben hasonlít ez az életfelfogás ahhoz a bikához, amelyik feltűnik a Mint a bika című versében?  Mennyire száll szembe a farkascsordával a bika? ? Milyen tulajdonságai vannak?

 
Mennyiben hasonlítanak a bika tulajdonságai a költőjéhez?
 
 

A Mint a bika című verse nem életének utolsó napjaiban keletkezett , de benne van a bukás, a halál gondolata., s a halhatatlanságé is.  

 

„Így küzdök én is és így esem el majd, 
    s okulásul késõ koroknak, csontjaim õrzi a táj. „

Radnóti a legkegyetlenebb körülmények között , a halál pillanatában is képes volt verset írni, erre utalnak pl.  a Razglednicák versei.
Mikor keletkeztek a Razglednicák?

 
Az Erőltetett menet a bori munkatáborból való menetelés verse, a bori tábor poklának a verse

A rabokkal szörnyen, kegyetlenül, emberelenül bántak.Milyen kor volt ez? ( Lásd Radnótiról röviden mottóját )

 Ezt az embertelenséget, hogyan próbálta Radnóti túlélni?

Versekkel. Tökéletesen megszerkesztet formákkal. ( Erőltetett menet) nibelungizált alexandrinusban íródott= 13 vagy 14 szótagos verssorok, időmértékes verselés)

A vers szerkezete,  két részből áll. Mindkettő 10-10 sorból áll.

Mivel utal a vers formai megjelenése a foglyok fáradtságára, akadozó, botladozó járására?

Gondolj  a verssorok törésére, a folyamatos írásban fellelhető szünetre.

 

Mondok néhány kulcsszót, összekapcsolhatók-e ezek mind a két verssel? ( Mint a bika, Erőltetett menet )  

Életösztön ,

életvágy, élni akarás

az életben maradás reménye,

testi és lelki  fájdalmaktól megszabadító halál

 
Erőltetett menet )   
I. rész:
Erőletett menet 1. mondata a „bolond”  állítmánnyal  kezdődik , és a szép halál kifejezéssel .
végződik.
 A szép halál hívja, alán megmentené  a fáradtan, alig mozduló foglyokat. ( Mitől?)

A bolond szó a 2. mondatban is megismélődik, de ott kap egy jelzőt. („jámbor”) Mit jelent itt a jámbor?( Együgyű? )  Mi az érték számára?   (A megszabadító halál)

Vajon, tényleg erre vágyik  a halálra? „ Még visszaszól talán ,”- mit fejez ki , különösen a talán szót értelmezd.

II. rész

Mivel indul? – feltételes mód, vágyakozás, remény, de ugyanakkor félelem

Mi mindent szeretne?

Üldögélni a verandán,

szilvalekvárt kavargatni,

napozni nyár végén,

szerető asszonyra várni,  

az otthont megtalálni újra, ahol . ;….. a béke méhe zöngne-….gyümölcsök ringanának…”

Milyen képek ezek? Radnóti költészetére a halál mellett ezek a képek is jellemzően megtalálhatók.

 Mit nem enged a remény a fogolytábor lakóinak?  
A felszabadító halálba belenyugodni, a halált választani
?

Mire elég ez a remény?

Hogy újra és újra képes legyen felkelni a menetelés során számtalanszor összerogyó ember.

 

Milyen költői képeket találunk a versekben?

Hasonlat
Jelzők
Szürrelaisztikus kép( „ hanyatt feküdt a házfal”” perzselt szél forog”

 A bika pedig: „rázza fejét s fordul, szarván a sûrû, 
    repedõ levegõvel és dobbantása nyomán 
    gyötrött fû s föld fröccsen a rémült legelõn szét. 

Metaforák. ( pl. „ hívja árok = halál) „eltört a szilvafa” ( elpusztult minden)  Erőltetett menet
Rémült legelő= közeledő veszély( Mint a bika)  
 
III. Összefoglalás:

Mint a bika és az Erőltetett menet azt az üzenetet hordozza, hogy az életért küzdeni kell, bármennyire is közel van a pusztító halál. Az életet választja , bár baráti segítséget vár , az kiáltson rá , hogy úgy dönthessen : „ fölkelek” Erőltetett menet

 

Hogyan foglalnád össze az életigenlést a Mint a bika című versben?

 
Melléklet
 
 
Radnóti Miklós
(1909–1944)
Mint a bika
 

    Úgy éltem életem mostanáig, mint fiatal bika, 
    aki esett tehenek közt unja magát a déli 
    melegben és erejét hirdetni körberohangat 
    s játéka mellé nyálából ereszt habos lobogót. 
    És rázza fejét s fordul, szarván a sûrû, 
    repedõ levegõvel és dobbantása nyomán 
    gyötrött fû s föld fröccsen a rémült legelõn szét. 
  
    S úgy élek mostan is, mint a bika, de mint 
    bika, aki megtorpan a tücskös rét közepén 
    és fölszagol a levegõbe. Érzi, hogy hegyi erdõkön 
    az õzbak megáll; fülel és elpattan a széllel, 
    mely farkascsorda szagát hozza sziszegve, – 
  
    fölszagol s nem menekül, mint menekülnek 
    az õzek; elgondolja, ha megjön az óra, küzd 
    és elesik s csontjait széthordja a tájon a horda – 
    és lassan, szomorún bõg a kövér levegõben. 
  
    Így küzdök én is és így esem el majd, 
    s okulásul késõ koroknak, csontjaim õrzi a táj. 
  
    (1933) 

 
 
Erőltetett menet

Bolond, ki földre rogyván      fölkél és újra lépked,
s vándorló fájdalomként      mozdít bokát és térdet,
de mégis útnak indul,      mint akit szárny emel,
s hiába hívja árok,      maradni úgyse mer,
s ha kérdezed, miért nem?      még visszaszól talán,
hogy várja őt az asszony      s egy bölcsebb, szép halál.
Pedig bolond a jámbor,      mert ott az otthonok
fölött régóta már csak      a perzselt szél forog,
hanyattfeküdt a házfal,      eltört a szilvafa,
és félelemtől bolyhos      a honni éjszaka.
Ó, hogyha hinni tudnám:      nemcsak szivemben hordom
mindazt, mit érdemes még,      s van visszatérni otthon;
ha volna még! s mint egykor      a régi hűs verandán
a béke méhe zöngne,      míg hűl a szilvalekvár,
s nyárvégi csönd napozna      az álmos kerteken,
a lomb között gyümölcsök      ringnának meztelen,
és Fanni várna szőkén      a rőt sövény előtt,
s árnyékot írna lassan      a lassú délelőtt, -
de hisz lehet talán még!      a hold ma oly kerek!
Ne menj tovább, barátom,      kiálts rám! s fölkelek!

Bor, 1944. szeptember 15.

Szólj hozzá!

Címkék: irodalom radnóti összehasonlítás korrepetálás mint a bika erőletett menet

Az arany ember ( tartalom 3. rész)

2008.03.16. 23:54 nincsa

Íme Az arany ember című regény harmadik korrepetálása ( tanácsok az olvasáshoz)

 
Ha nincs meg a könyved , ne feledd olvashatod itt:
 
 http://mek.oszk.hu/00600/00688/html/05.htm
 
 
III. rész
 A SENKI SZIGETE
 
 
Különleges alcímmel kezdődik ez a rész:
Mit gondolsz, ki az alabástromszobor? Miért?
 
Segítségül kiemeltem néhány sort a regényből
Timéa az esküvőig szinte naponta találkozott Mihállyal:

Szerény, komoly és engedelmes volt Mihály iránt. Engedte kezét kezébe venni; engedte hosszasan szemeibe nézni, s ha jött, ha távozott, megszorítá kezét, és mosolygott rá.”

Mihály boldog volt.
 

„Timéa nem találta olyan gyönyörűségesnek az esküvőt, mint ahogy azt Zófi mama leírta előtte. A lelkészen nem volt semmi aranyköntös, aranysüveg; nem is hozott az új pár elé ezüstkoronákat, hogy megkoronázza őket egymás urává, asszonyává; nem is énekeltek nekik semmit. A vőlegény nemesi bársonyruhát viselt boglárokkal, hattyúprémmel, s elég délceg alak volt, csakhogy a fejét mindig meghajtva tartá; nem tudta azt olyan büszkén fenn hordani, ahogy kell a nemesi díszruha mellé.

Az a bűbájos szertartás sem következett be, mikor a vőlegényt és menyasszonyt letakarják együtt egy selyemlepellel, s legelőször e szentséges árnyban találkoznak egyedül, s a pap megfogja kezeiket, és az oltár körül vezeti őket háromszor. Ez is elmaradt most. El a közös pohárból ivás és a szent csók az oltár előtt: oltár sincs itt. Semmi sincs itt, csak egy fekete ruhás pap, … Még csak le sem térdepelnek egymás mellé, úgy esküsznek. A felizgató keleti képzelmet nagyon hidegen hagyta a szertartás nélküli protestáns esküvő. Hiszen Timéa az egészből nem értett még egyebet, mint a szertartást.”

… Az esküvő utáni beszélgetés Timéa és Mihály között:

„- Timéa! - szól hozzá hízelgő suttogással. - Tudod-e, hogy te az én nőm vagy?

Timéa szemébe néz, és nyugodtan felel:
- Az vagyok.
- Szeretsz-e engem?

Ekkor bámulva nyitja fel nagy, sötétkék szemét reá a hölgy, s e szemek tekintetéből annyit tanul meg a kérdező, mintha a csillagos ég minden titkaiba adatott volna meg egy pillanatot vethetnie. Azután bezárja szemeit hosszú selyem szempilláival a hölgy.

- Nem érzesz hozzám szerelmet? - eseng a férj epedő sóhajjal.
Még egyszer e tekintet! A fehér arcú nő azt kérdezi:
- Mi az?

Mi az? Mi az? Világ minden bölcse meg nem tudja azt magyarázni annak, aki azt nem érti.

Mi az? Mi az? Egy szó nem kell annak ahhoz, aki azt meg tudja magyarázni.
- Óh, te gyermek! - sóhajta Timár, felállva neje mellől. Timéa is felállt.

- Nem, uram, én nem vagyok gyermek. Én tudom, hogy mi vagyok: önnek neje. Önnek fogadtam ezt, s Istennek megesküdtem rá. Hűséges, engedelmes neje leszek önnek. Ez a sorsom. Ön velem annyi jót tett, hogy egész életem önnek van lekötve. Ön nekem uram. És én mindig tenni fogom azt, amit ön kíván, amit ön parancsol.

Mihály félrefordult, és eltakarta arcát.”
Vajon miért takarta el az arcát Mihály?
 

Timéát az esküvő utáni nászút sem tette vidámabbá, minden hatástalan marad számára

„A nő szelíd volt, gyöngéd, figyelmes, háladatos, engedelmes, de szívét nem találta sehol; se otthon, se útban, se örömben, se szomorúságban. A szíve el volt temetve”

 

 A védangyal kifejezést valószínű ismered, de mit jelenhet a védördög? Kit nevez az író védördögnek?

 

Milyen új tulajdonságait ismerjük meg ebben a részben Athalienek és Timéának?

 
Magyarázd meg , milyen hatású  Athalie Mihálynak tett  vallomása :
 

„Ön nőül vett egy leányt, aki mást szeret; az a más az enyém volt. Ön elvette tőlem ezt a házat, apám, vagyonom mind az ön keze alatt hullott a porba; s aztán úrnővé tette ön e házban Timéát. És most láthatja, hogy mit tett; önnek a neje nem nő, hanem mártír. És önnek nem elég az, hogy maga szenved, hanem még amellett azt is kell tudnia, hogy akinek elnyeréseért annyit küzdött, azt is szerencsétlenné tette, hogy Timéa boldogtalan fog lenni addig, amíg ön él. Ezzel a fullánkkal hagyhatja ön el a házát, Levetinczy úr, és nem fog e fájdalmára írt találni sehol; és ennek én örülök, szívemből örülök.

Tavaszvirány 

Milyen önvád kínozza Mihályt? ( ebből a részből megtudod)

Hová menekül az önvád elől?
 

Mintha kicserélték volna lelkét, mikor e sziget pázsitos útjára lépett! Méla nyugalom van itt, andalító egyedüllét.

A paradicsom gyümölcsfái most virágoznak, fehér és rózsaszín virágpyramidok, köztük virágbarlangok, földig hajló csipkerózsákból, s a fűszőnyeg pompás zöldje kihímezve ibolyakékkel, szironták arannyal; az arany napsugár kihívja a virág szerelmét, az illatot, attól terhes a lég; az ember minden lélegzetvételnél aranyat és szerelmet lehel be. A virágok erdejét mély zsongás zúgja át, s e titokszerű zsongásban, a virágok szemeiben Isten beszél, Isten néz..."

Noémivel bejárták a szigeet, megtanította a lányt arra, hogy ne féljen a békáktól.

 

„Valami csodaszerű új érzés lepte el a férfi szívét. Vágy volt-e az vagy félelem? Emlékezés-e, mely riaszt, vagy remény, mely csalogat? Keletkező öröm vagy haldokló bánat? Istenhez, emberhez vagy állathoz közelítő érzés? Ösztön vagy sejtelem? Holdkór vagy tavaszi gerjelem, ami meglep fát, füvet, meleg és hideg vérű állatot?”

 
 

Teréza mama örül, hogy Brezovicsék is tönkrementek, de Noéminek nem tetszik, hogy így beszél.

Rózsavizet főznek egész nap, járják a szigetet.

Megérkezik Krisztyán Tódor.

Mikor és ki nevezi őt póknak a rózsák között?

Hogyan közeledik Noémihez?
Mivel fenyegetőzik?

Kell-e továbbra is tartaniuk a sziget lakóinak Tódortól?

Kitől valók ezek az idézetek?: „fölkértem mind a bécsi, mind a sztambuli kormányt, hogy e szigetet nekem kilencven évre használatul engedjék által;… Én pedig rögtön átírattam a legmagasabb engedélyek által nekem adott jogot e sziget mostani lakóira és telepítőire. Íme, itt a hivatalos átengedési okmány.”

 
Mit vallott be Noémi?
 
...Mihály először hallotta életében azt a szót, hogy őt szereti valaki.

Szereti szerelemből; szereti mint szegény, másnak szolgáló hajóbiztost, érdektelenül, megérdemeletlenül: szereti önmagáért!

Milyen átalakulás történt Mihály lelkében? Miért érezte magát világon kívülinek? Eszébe jutott-e Timéa?

Le tudta –e tegezni Noémi a férfit?

Mihálynak el kellet mennie a szigetről, 

Ilyen önváddal gyötörte magát:” ...És hátha csakugyan halálosan szeretne? Mi lesz a te életed, s mi lesz az ő élete, ha te e szerelmet elfogadod? Nem válhatsz meg tőle soha többé. Kétfelé kell osztanod életedet. Hazugsággal töltened meg mind a kettőt. Két helyre akarod-e lekötni a sorsodat? Akárhonnan eltávozol, a féltékenységet hordani magaddal? Egyik helyen félteni a szerelmedet, másik helyen félteni a becsületedet.

...Nőd nem szeret, de hű hozzád, mint egy angyal; s ha szenvedsz te, szenved ő is; ha egymás miatt szenvedtek mindketten, nem az ő hibája, egyedül a tied. Elloptad tőle a kincseit, elloptad tőle a szabadságát, most el akarod tőle lopni zálogba tett hűségedet?

...Ő nem tudja meg azt soha, neki nem fog az fájni. Hiszen az év felét házadtól távol töltötted eddig is; kereskedő sorsa: üzlete érdekében más országrész, más világrész tájain bujdokolni. Tavasztól őszig itt lehetsz, senkinek sem tűnik az fel. Hol jártál? Kereskedni voltál?... De mi lesz ezzel a leánnyal?

...Ez nem az a könnyelmű teremtés, akit ma vágyaidnak feláldozol, s ha holnapután meguntad, nagylelkűen megjutalmazod, s ő keres magának másutt vigasztalást. Ennek az apja már mint öngyilkos halt meg. Ennek a szívével nem jó játszani.”

 

Hirtelen két lövés dördült el. Tódor lőtt rá, de nem sérült meg.

Hogyan viselkedett  vele a lövés után Mihály?
 Miért küldte Braziliába?
Milyen levelet kapott Tódortól ?
Miféle kulcsot küldött Mihály után levetincei birtokra Timea?
 

Mihály megrémül, hogy Timéa megtalálta a kincseket, ekkor határozza el ,hogy visszamenekül  a szigetre.

Levelet ír Timeának.  Mi van a levélben?

 

A szigetet teljes egészében otthonának tekintette Tímár Mihály. Boldog volt Noémivel. Megnyugtatta a lány, hogy nem kell félnie többé Tódortól.

A családi ékszer

Időnként  Mihály átment a szigetről a birtokára.  Egyszer ott találja Timéát, aki a gazdasági ügyekkel foglalkozik.  A könyvelést vezeti. Magával hozta Athaliet is.Félt Mihály, hogy számon kérik rajta, hol volt öt hónapon keresztül.

 Együtt utaztak vissza Komáromba.

Mihályt mardosta a kétely: vajon tud-e Timéa a kincsekről. Egy hazugsághoz folyamodott:

 
Kivette fiókjából a gyémántkeretes arcképet, s átment vele Timéához.

- Kedves Timéa! - szólt Mihály, neje mellé leülve. - Én e hosszú idő alatt Törökországban jártam. Hogy mit tettem ott, azt majd megtudja ön később. Mikor Scutariban voltam, egy örmény ékszerész egy gyémántos foglalványú arcképpel kínált meg engem, mely nagyon hasonlít önhöz; én ezt az ékszert megszereztem, és elhoztam önnek.

Minden kockára volt téve.

Ha Timéa arca ez ékszer láttára is a régi hideg egykedvűségben marad, ha feddő, sötét szemei szárazon villannak az ékszerről a férj arcára vissza, akkor ez azt fogja olvashatni azokból: "Te nem vetted az ékszert Scutariban - itt hever az fiókodban régen; ki tudja, hol vetted? ki tudja, hol jártál; ki tudja, mely sötétség vesz téged körül?"

És akkor Timár el van veszve..."

Timéa megörült az ékszernek, családi ékszer volt az , édesanyja képével, de csak ennek az egynek örült, hiába adta oda neki a többit is Mihály. 

 

 

Szólj hozzá!

Az arany ember ( tartalom 2. rész)

2008.03.16. 21:59 nincsa

II. rész Timéa

A fogadott apa

Komáromban  a Brezovics család fogadta Timéát

Athanáz, a ház ura ( A Szent Borbála hajó tulajdonosa)

Zófia asszony, a felesége  
Mit tudsz meg róla az alábbi részletből?

„jó szokása a háziasszonyságnak, hogy amint a külső ajtót nyílni hallja, a belső szoba ajtaján rögtön kidugja a fejét, megnézni, hogy ki jött.

Zófia asszony ehhez hozzászokott szobaleány korában…. Őt alacsony sorsból emelte föl magához Athanáz úr…

Zófia asszony még úrnő korában sem bírt korábbi modorairól leszokni. A ruhája mindig úgy állt rajta, mintha az asszonyától ajándékba kapottat viselne, a hajából elöl is, hátul is lógott ki egy elszabadult tincs, a legdíszesebb ruha mellett is kellett rajta valami gyűrődöttnek lenni; s ha egyébbel nem, legalább egy pár rossz papuccsal kellett neki hajlamait kielégítve látni. Kíváncsiság és pletykálkodás volt társalgásának alapja, keverve olyan rosszul alkalmazott idegen szavakkal, hogy mikor azokat nagy társaságban közrebocsátá, a vendégek majd lefordultak székeikről (már akik ti. ültek) a nevetésvágytól. S amellett az a jó szokása volt, hogy nem tudott halkan beszélni; amit mondott, az nem is kiabálás, de folytonos sikoltás volt, mintha késekkel hasogatnák, s segítségért kiáltana.

Athalie , a lányuk

„A leány kifejlett idomú, büszke szépség, kinek karcsúságát még előbbre segíti a vállfűző; magas cipősark és hajdísz emelik termetét, kezein félkesztyűket visel, s körmei hosszúra és hegyesre vannak eresztve. Arca a rendbe szedett báj, piros, felvetett élveteg ajkak, rózsás arcszín, szívesen mutogatott fehér fogsorok, mosolygó gödröcskék az állon és orcákon, hajlott, finom orr, fekete szemöldök és villogó szemek, amiknek ragyogását még emeli az, hogy erősen kiülnek, mintegy támadólag. A szép alak oly büszkén tudja magát tartani hátravetett fejével s dacoló keblével.”

 

A családnál tartózkodott Kacsuka főhadnagy, aki Athalie vőlegénye volt.

Hogyan jellemeznéd  Brezovics Athanázt, Tímár Mihállyal való alábbi beszélgetése alapján?

 

„- Vagyonát rám bízta, hogy adjam át önnek leányával együtt; legyen fogadott apja leányának, s gondnoka vagyonának.

E szóra ismét elérzékenyült Brazovics úr, mindkét kezével megfogta Timéa fejét, és kebléhez szorítá.

- Mintha saját gyermekem lenne! Tulajdon édes leányomnak fogom tekinteni.

S azzal cupp, cupp! megint agyba-főbe csókolta az ártatlan áldozatot.”

….
„S mi van abban a szekrényben?

- A rám bízott készpénz, amit át kell adnom.

- Ah! Mihály, ez nagyon jól van. Mennyi van benne?

- Ezer arany.

- Micsoda? - kiálta Brazovics úr, s eltolta térdei közül Timéát - csak ezer arany? Mihály, te elloptad a többit!”

„- A hajó tőkére ment, és elsüllyedt.

Most már eltaszítá Timéát magától Brazovics úr, s dühösen ugrott fel a székről.

-         Az én szép hajóm elsüllyedt a tízezer mérő tiszta búzával! Óh! ti akasztófáravalók, óh! ti gazemberek! Részegek voltatok bizonyosan mind! Elcsaplak benneteket mind! A kormányost vasra veretem! Benn fogom a bérit valamennyinek. Teneked pedig elkobzom a tízezer forint biztosítékodat

 
A következő idézetekből Athalie és Timéa tulajdonságaira következtethetsz

-         „Timéa …odasietett Athalie-hoz, kedves mosolygással nyújtva neki az ajándékot, mit számára messze földről hozott.

Athalie felnyitá a dobozt, s azt mondá rá:

- …hisz ennek rózsavízszaga van; éppen olyan szagú, mint mikor a szolgálók vasárnap templomba menetelkor a zsebkendőiket megrózsavizezik.

A szavakat nem értette Timéa; hanem az ajkpittyesztést, az orrfintorítást, azt megértette - s aztán nagyon elszomorodott. Zófia asszonyt próbálta megkínálni a török csemegével. Az meg azt mondá neki, hogy rosszak a fogai, nem eheti az édességet. Ekkor aztán egészen elszomorodva fordult a főhadnagyhoz a csemegével. Ah! az pompásnak találta ezt, s három kockát három falatra lenyelt belőle; amiért aztán Timéa olyan háladatosan mosolygott a szemébe.

Timár pedig ott állt az ajtóban, s nézte, hogy Timéa hogy mosolyog.

Egyszer aztán Timéának eszébe jutott, hogy Timárt is meg kellene kínálnia török édeskéjével. De már akkor Timár nem állt többé az ajtóban.”

Athalie aztán aludni ment, Timéa vitte előtte a gyertyát…

Kivette Athalie fésűjét a hajából, s hajfonadékait ügyes kezekkel szétbontá, s aztán a szétbontott sűrű gesztenyeszín hajat egész gyönyörűséggel fonta újra éjszakára hármas fonadékba. Kikapcsolá füleiből a függőket, s közben saját arca oly közel jutott Athalie arcához, hogy annak meg kellett látnia a tükörből ezt a két ellentétes képet. Az egyik oly ragyogó, oly rózsás, oly hódító; a másik oly halavány, oly szelíd. És mégis Athalie bosszúsan ugrott fel székéből, s lábával félretaszítá tükrét. "Menjünk feküdni!" - Ez a fehér arc árnyékot vetett az övére. Timéa szépen felszedte Athalie leszórt öltönydarabjait, és ösztönszerű csínnal rendbe rakta.

Azután letérdelt eléje, hogy lehúzza a harisnyáit.

Athalie engedte azt tenni.

És mikor Timéa a finom selyemharisnyát lefordította, s a szobrász remekének illő hófehér lábat ölében tartá, odahajolt hozzá az arcával, és megcsókolta ezt a szép lábat.

...És Athalie engedte azt tenni.

A jó tanács

Kacsukától  kapta Tímár Mihály azt a tanácsot, hogy gyorsan mense meg a nedves búzát, őröltesse meg, majd a lisztből sütessen kenyeret, azt pedig adja el a katonáknak.

 

Kacsuka: „S három hét múlva hetvenezer forint tiszta nyereséged marad legalább a vállalaton. Hidd el, hogy ha ezt a főnöködnek mondanám el, hát két kézzel kapna rajta. Csodálom, hogy magától odáig nem terjed az esze.”

 

Megfogadja-e a tanácsot Tímár Mihály?

 A vörös félhold

Emlékszel, mi volt Ali Csorbadzsi utolsó szava, mielőtt meghalt?

 

A következő sorokból kiderül, hogy mi volt abban a zsákban a búza között, amelyre a vörös félhold volt festve:  

Ne légy nyugtalan ,amiatt, hogy fogalmad sincs sok szónak a jelentéséről, a végén megérted azokat.

 

„Egész füzérek szíjra húzott gyűrűkből, miknek kövei brilliantok, zafirok, smaragdok; - karperecek opállal, türkizzel rakva; gyöngyfüzérek mogyoró nagyságú szemekből, egy nyaklánc csupa gyémánt-solitairekből, és azután egy achátszelence, melyet midőn felnyitott, egy egész halmaz gyémánt és rubin villogott eléje; boglárok, lánckötő csatok egész halommal s azokba foglaltan az ékszerészet ritkaságai, amiket a műszeretők egymásra árvereznek, a macskaszemfényű syderitek, kameának faragott plasmák, tűzopálok, keleti aquamarinok sötétkék fénnyel, vörös topázok, a ritka rózsaszín pyrop, a napkőnek nevezett gyöngyházfényű adulár, aszínváltoztató labrador, a karmazsinpiros spinel, antik remek vésművek, korall, borostyánkő, s pietra d'Egittóból. Fejedelmi gyűjtemény! Egy kristálydobozban voltak példányai azoknak a ritkán mutogatott platinatalléroknak, miket az orosz cár az Unkiars Skellesz-i békekötéskor küldött Sztambulba. Végül négy tekercs gördült ki a zsák fenekéről; egyet felnyitott Timár; ötszáz louis d'or volt egyben.

Egy kincs volt ott. Egymilliónyi érték!”
 
 

Ebből a fejezetből azt is megtudod, hogy min töprengett a sok kincs láttán Tímár Mihály?

 Az aranybánya
 

 Csetátyé Máré – egy aranybánya, de akik itt törik az aranyért a követ, rongydarócban járnak, málékenyeret esznek, fakunyhókban laknak, korán elhalnak; a világ legszegényebb emberei azok.”

 

Van-e köze Tímárnak ehhez a bányához?

 

„Timár egyszerre tehetős ember lett, házat is vett a komáromi kereskedők cityjében, a Rác utcán.”

 
Vajon mitől lett egyszerre tehetős?

Bevádolták-e emiatt Tímár Mihályt? Csempészettel vádolják-e?

 

Neki ürügy, cím, látszat kellett arra, hogy Ali Csorbadzsi kincseivel lassankint a világ elé jöhessen.”

Bécsbe ment a miniszterhez a következő ajánlattal:

„ Én kibérelem tíz évre a levetinci uradalmat azért az árért, amit az albérlők fizettek a főbérlőnek, tehát egy forintért holdanként. Az új bérlet, mivelhogy most november végén vagyunk, már egy évet elvesztett; a földek mind ugaron maradtak. Én azonban ajánlkozom nemcsak azt a kárba veszett évet felvenni a bérletidőbe, hanem kötelezem magamat az elmúlt év behajthatlan bérletösszegét is megtéríteni.”

A miniszternek megtetszett az ajánlat, s nemesi nevet adományozott neki. Új neve: "Nemes Levetinczy Timár Mihály".

A miniszter kérdésére, hogy nem tud-e valaki egy érdemrendre javasolni, ő –nem önmagát-, hanem azt az esperest javasolta, akinek sok búzája volt, de nem akart vetőmagot adni senkinek.

Hogyan változott meg az esperes viselkedése, amikor megtudta Mihálytól a kitüntetés hírét?

„- Ülj le, kedves öcsém! (Eddig még székkel sem kínálta.) Hát mondd meg, hogy jutottál te ilyen excellenciás úrnak az ismeretségéhez? Hogy bízták rád ezt a levelet?

„No, fiam, minthogy olyan görögforma neved van, meg hogy olyan jó, becsületes képed van, hát adok búzát. Mennyi kell? Tízezer, tizenkétezer mérő? Amennyi van, mind odadom. Nem a miniszternek a kedvéért, azt ne hidd, hanem a te jó képedért; meg hogy a szegény néppel jót tegyek. Mit mondtam? Öt forintért adom? No teneked odadom négy forintért és tizenkilenc garasért.”

Milyen sikert ért el ezzel Mihály?

A leánytréfa
Ebből a fejezetből megtudhatod, hogy milyen sorsa volt Timéának Brezovicséknál?

Zófia asszony Timéát állandóan korholta, cselédet szerettet volna belőle csinálni.

Athalie bolondot űzött Timéából, .fiatal férfiakat arra kérte, hogy udvaroljanak a lánynak.

 

„Athalie odaadja neki viselni saját ruháit, amik négy év előtt voltak divatban. S a divatnak minálunk, művelt nemzeteknél őrült változandósága van; milyen kacaj támadna ma az utcán, ha valaki egy terjedelmes krinolinban jelenne meg fényes nappal; pedig az nemrég uralkodó divat volt.”

Ebben a részben Athalie nagyon gonosz tréfáját ismerjük meg:
Mit tett Athalie?

Timár Mihály tudott-e a tréfáról?

Mennyire vette komolyan mindezt Timéa? Miért akart keresztény lenni?
 
 
Ez is egy tréfa

Ebben a fejezetben Tímár Mihály tréfálja meg halálosan Brezovics Athanázt?

 
.Hogyan?

„… az mind igaz volt, hogy a kormány a komáromi várerődítést nagy mérvben szándékozik kiterjeszteni, s ahhoz még ez évben hozzáfognak. Csak az volt a nagy kérdés, hogy hol kezdik el.

Mert az harmincévi munka!”- Brezovics mindezt nem tudta, az összes pénzét feltette , hogy szőlőgazdáktól megvegye a földjeiket, abban a hitben, hogy azt majd felárral megvásárolja tőle az állam.

A menyasszonyköntös



 Kacsuka  javaslatára megváltoztatta Tímea a frizuráját. Hogyan?

Hogyan reagált erre Athalie? 
Ki varrta a menyasszonyi ruhát? Ki próbálta fel?
 Kinek lesz három nap múlva az esküvője?Az esküvő napján csak két ember nincs ott időben. Timéa és Brezovics. Ki miért késik?  

Foglald össze az alábbi idézet alapján, hogyan végződik az esküvő?

Kacsuka: ( beszól az ajón a menyassonyához) :
„- Brazovics úr meghalt!...

A menyasszony rémülten kap kezeivel a légbe, s azzal eszméletlenül vágja magát hanyatt. Ha Timéa fel nem fogja estében, fejét szétzúzza a márvány mozaik asztalon.

A büszke szép menyasszony arca most fehérebb, mint Timéáé.

És Timéa, midőn Athalie fejét ölében tartja, azt gondolja: "No lám, a menyasszonyköntös hogy hever a porban!"

A vőlegény ott marad az ajtóban állva, és nézi sokáig Timéa arcát, s aztán megfordul, s a támadt zűrzavarban elhagyja a házat.

Még csak fel sem emelte menyasszonyát a földről.”

Timéa

A Brezovics –házat elárverezik, Athalie meglátogatja kétségbeesetten Kacsukát, a volt vőlegényt, de az hidegen fogadta., bár megígérte neki, hogy elkíséri Belgrádba a nagybátyjához.

 

Ebben a részben Athalie haragjában Timéán akar bosszút állni. Az idézetből megtudod, hogyan.  

.”… amint házuk ajtajához ért Athalie, ott az a gondolat zsibbasztá meg egyszerre lángoló lelkét, hogy hátha a kapitány csak azért sietett megígérni a Belgrádba kísérést, hogy meneküljön jelenlététől; hátha el sem fog jönni holnap, se nyolc órakor, se később?

E gondolat denevérei röpködtek feje körül, amint a sötét lépcsőn felbotorkázott, amint a sötét tornácon végigtapogatózott. "Hátha nem jön el!"

Kínzó féltés izgatta idegeit.

Az előszobába érve keresé a sötétben az asztalon hagyott gyertyát és gyújtószert. Ahelyett egy kés akadt a kezébe.

Egy csontnyelű, éles konyhakés.
Az is jó világosság a sötétben.
A kést szorította marokra, s úgy ment végig a sötét szobákban.
Fogai összeverődtek.

Az járt a fejében, hogy ha ő most azt a kést annak a fehér arcú leánynak, amint az ott alszik mellette a másik ágyban, a szívébe verné, akkor aztán otthon volnának mind a ketten. Őt is kivégeznék, s megtalálná a kijárást a világból.

Ah! csak egy döfés kellene azzal a késsel, oda, ahol az a fehér alak azon a fehér vánkoson alszik.

Csakhogy az nem alszik ott.

Athalie akkor tért magához, mikor hálószobájába lépve, Timéa ágyához lépett, s eszébe jutott, hogy hisz az kinn alszik most a cselédszobában Zófia asszonnyal együtt.

Ekkor aztán kiejté a kést kezéből, és utolérte a rettegés.”
A ház elárverezése után megjelent Tímár Mihály. Milyen hatása lehetett a következő bejelentésének?”

 Én - kezdé Timár, előre bocsátva az "én"-t, mint valami római pápa a bullában -, én most a bírói árverésen megvettem ezt a házat és mindent, ami benne eladó volt. Nem azért vettem, hogy magamnak tartsam, hanem azért, hogy odaadjam annak, aki e házban egyedül nem megvehető, nekem pedig egyedüli kincs a világon. Timéa kisasszony, kegyed mától fogva ennek a háznak az úrnője. Minden az öné, ahogy áll. Ruhák, ékszerek a szekrényekben, a lovak az istállóban, értékpapírok a pénztárban, ahogy a bírói lefoglalás itt találta.”

 

Hogyan fogadta a hírt Timéa? Hogyan Athalie?

Hamarosan folytatás is lesz

Szólj hozzá!

Címkék: tartalom az arany ember

Jókai:Az arany ember ( tartalom) 1.

2008.03.16. 19:27 nincsa

Ígértem, hogy Jókai Az arany ember című regényével foglalkozom. Íme most itt következik.

A tartalmát igyekszem végigkövetni, néhány kérdéssel tarkítva.

Jó, ha a blogbejegyzés tanulmányozása közben a könyv is melletted van.

 

Ez a blogbejegyzés úgy korrepetál, hogy Te közben olvasod a regényt.

Megkerestem Neked , hogy a könyv hiánya se okozzon problémát.

 

A regény – ha nincs a könyvespolcodon, vagy az íróasztalodon- megtalálható itt:

 
 
Egy kis előzetes
 
 Jókai Az arany ember című regényéről:

1872-ben  íródott, amikor a szerző politikai és írói karrierjének csúcsán  volt.

Ellenzéki országgyűlési képviselő, anyagi helyzet megengedte, hogy villát építsen Balatonfüreden.

o        Családi élete azonban válságba került, a tőle idősebb felesége, Laborfalvy Róza színésznő nyugdíjazása után féltékenységével keserítette az írót

Jókai beleszeretett gyámleányába, a 18 éves Lukanics Ottiliába. ( A lány fiatalon meghalt, így ez a válság „ megoldódott”) Ottiliát Az arany ember egyik női alakjában felismerhetjük. Vajon kire gondolok?

 
 

A regény 5 nagyobb egysége:

 
1   A SZENT BORBÁLA
 

2. TIMÉA


3. A SENKI SZIGETE

 

4. NOÉMI  (őt ismerhetjük fel Noémi alakjában!),


5. ATHALIE

 

Ha ezeket a fejezetcímeket végignézzük, sugallják, hogy fontos szerepet kapnak a regényben a nők!

 

Borbála, Noémi, Timéa, Athalie, - egyik név azonban nem egy nő, hanem egy hajó:

Mit gondolsz, melyik?
 
.
 
Az arany ember = TIMÁR MIHÁLY, a főszereplő
                           Miért arany ember? -mert

sikeres

vagyonos(lesz),

társadalmi pozíciója van,

feleségül veheti az áhított hölgyet,

mert mindenki azt hiszi róla, hogy becsületes, nem vesz rész csempészetekben

 

                       Boldog ember-e, ha:

 

Megkapja a török lány kezét, de igazi szerelmet nem kap tőle

 

o        Valódi boldogságát csak a társadalomból kivonva, a természet menedékében egy szigeten , de családban találja meg.

 
Miért olyan nehéz olvasmány Jókai regénye?
  1. A mai XXI. századi gyermek már olyan csúcstechnikával rendelkezik, hogy mindazt, amit Jókai még csak a szavak segítségével tudott elmondani, s az olvasó élénk képzeletére bízni, azt egy mai gyermek egy kattintással lefényképezi, s nézegetheti a számítógépén.
  2. Sok régies, latin kifejezés található benne. (Erről az jut eszembe, hogy vajon a mai magyar nyelv agyontűzdelve angol kifejezésekkel, érthetőbb? )
  3. Nagyon hosszú mondatokhoz sincs hozzászokva a mai gyermek.
 

Mindezért döntöttem el, hogy  segítek egy kicsit, különösen azért is , hogy a hetedikesek, akik először találkoznak ezzel a regénnyel, el ne veszítsék olvasási kedvüket.

 

Tudom, utálni valóan hosszú lesz most a netkorrep, de mégis egy nagy íróról, mesélőről lesz szó.  Jókairól, aki romantikus eszközökkel bírálja a kapitalizmust.

 
 

Első rész: A Szent Borbála

 

A Vaskapu leírásával kezdődik a regény.

(Vaskapu = Az Al-Duna zuhatagos, szűk szorosa a román- szerbiai határon, Orsova város alatt, Vásárhelyi Pál tervezte azt a csatornát, ami 2 km hosszú és 3 m mély, és 1833-tól hajózhaóvá vált ott is a Duna )

 
 

Jókai megkapó költőiségű leírásokkal mutatja be. „Mintha egy templom közelednék felénk, melyet óriások építettek, pillérekkel, melyek kőszálak, és oszlopokkal, melyek toronymagasak, csodálatos kolossz-alakokat emelve a felmagasló párkányokra”( ...stb olvass csak bele a regénybe )

 
 

A Szent Borbála nevű hajó is itt hajózik a hatalmas sziklák között , miközben kétféle veszedelem is fenyegeti. Tengeri vihar: a bóra „A kitartó hetes vihar. Ez járhatlanná teszi a Dunát a Vaskapu között”, és a vesztegzár „A rettenetes keleti pestis!” ( fertőző betegség miatt nem mehet tovább hajó)

 

Két ember kezében van a hajó sorsa: a kormányos, Fabula János és a hajóbiztos, Timár Mihály kezében.

 

A hajónak más utasai is vannak: Az egyik „Trikalisz Euthym név alatt van bejegyezve a hajókönyvbe, s a hajóteher tulajdonosa. A hajó maga Brazovics Athanáz, komáromi kereskedő sajátja..”( Athanáz nem utas!!)

 És itt van a hajón:Timéa, a török lány, a rakomány tulajdonosának a lánya.

 

A hajót megmenti Timár Mihály a szikláktól, de ő maga is vízbe esik. Egy csöppet sem dobban meg emiatt Timéa szíve, viszont egy vízbepusztuló cica miatt nagyon elszomorodik.

Az apja,- aki valójában Ali Csorbadzsi és Törökországból menekül – nagyon megijed ,amikor egy török ágyúnaszádot látott a közeledni. Ezt a török hajót is sikerül Timárnak elkerülnie.

A orsovai vesztegzáron is túljutottak, némi vesztegetéssel. Tímár Mihály fejében ezek a gondolatok jártak „ - Amit te most mívelsz, az bizony vesztegetés. Nem a magadéból vesztegetsz. Trikalisz pénze fogy, az ő érdeke parancsol. Te átadod a pénzt, s olyan ártatlan vagy benne, mint ez a vizeskorsó. Hogy miért vesztegeti meg a vizsgálókat Trikalisz? Te nem tudod. Dugáruval van-e rakva a hajó, vagy politikai menekült, vagy regényes kaland üldözött hőse az, aki a siettetett szabadulásért marokkal szórja a pénzt? Az nem a te gondod. Hanem ha egyetlenegy pénz ebből a kezedhez ragad, akkor részese vagy mindannak, ami teher netán a más lelkét nyomja. Ne tarts meg belőle semmit.

A Senki szigete

 
Miért Senki szigete? Milyen a táj? Miért kötnek ki a szigetnél?
 

Almira és Narcissza- a következő rész alcíme, látszólag ezek is női nevek, de csak látszólag , mert tulajdonképpen: Almira egy kutyáé.

Nem bántja az a jó embert soha, uram; ilyen szelíd az, mikor bárminő idegen jön ide, aki jó ember; megismeri, s nem ugatja meg; de próbáljon csak egy tolvaj jönni! Azt már a sziget túlsó végén megérzi, s jaj annak, ha a foga közé kerül. Borzasztó állat! A múlt télen egy ordas farkas jött át a jégen; a kecskéinkre éhezett. Ott van kiterítve a bőre a szobában. Azt neki egy perc volt megfojtani. Hanem a jó ember a hátára ülhet, mégsem bántja”

 

Ki Narcissza?

 

Ki lakik a szigeten?

 

Kapnak-e szállást Tímárék és élelmet?

 

„Most aztán itt kell vesztegelnünk, míg a szél odább ereszt. Az élelmiszereink pedig elfogytak, s annálfogva kénytelen vagyok a legelső tanyát felkeresni, ahol a kéményt füstölni látom, s szépen megkérni a ház gazdáját, hogy nem adhatna-e valami élelmiszert a hajósnépünknek, illő fizetésért.”

 

„A hajómon van egy utazó uraság is, fiatal leányával. A lányka nincs szokva a viharos hajón lételhez, s beteg lett bele. Nem adhatna ön utazóimnak szállást, míg a vihar megszűnik?”

 

„Nálam cserevásár foly. Én adok gyümölcsöt, mézet, viaszkot, gyógyfüveket, s nekem hoznak érte búzát, sót, gúnyának való kelmét, edényt, vaseszközöket.”- ezt Teréza mama mondja

 
 A szigeten él Teréz mama leánya, hogy hívják?

 Mit akar neki adni Timea? Miért? Elfogadja-e?

 
 

Az éj hangjai című részben megjelenik egy férfi, akit megugat a kutya.

 

Ki az a férfi, miért nem szereti a kutya?

Hogyan viselkedik ez az ember  Teréza mama és Noémi otthonában?

Miről beszélget Teréza mamával éjszaka? Tudja-e Tímár Mihály, hogy miről beszélnek?

Ismeri-e Tímár Mihály is ?

 Mire következtetsz ebből a mondatból:
 

„Egyszer találkoztam vele Galacon. A hajómra jött, s ott úgy viselte magát, hogy nem tudtam tisztába jönni felőle, hogy kém-e vagy csempész. Utoljára kilöktem a hajómból. Ebből áll az egész barátságunk.

 
 

A szigetlakók története

 

 Ez a rész egy tanulságos kitérő Teréza mama férjének és az idősebb Krisztyánnak az életútjáról.  (Nem az arany emberről szól, de tanulságos)

Mi tudsz meg róluk? Miért laknak a szigeten? Miért félnek Krisztyán Tódortól?

 

Ali Csorbadzsi

 

„Én meghalok. - Magam akarom. Mérget vettem be. Ne csinálj zajt. Ülj le mellém, és hallgasd végig, amit beszélek. Timéa nem ébredhet fel; mákonyt itattam vele, hogy mélyen aludjék.

 

Az én nevem nem Trikalisz Euthym, hanem Ali Csorbadzsi, egykor Kandia kormányzója”

Törökországban nincs nyugalom :”Az egyik fél ezerével öleti le azokat, akik nem értenek vele egyet, a másik fél ezerével gyújtogatja fel a hatalmon levők házait”

 

Miért szökött meg vagyonával és a lányával Ali Csorbadzsi?

 
 Miért lett öngyilkos a hajón?

 „Az az ember, ki tegnap este utánunk jött a rejtett szigetre, a török kormány kéme. Én ismerem őt, s ő is rám ismert bizonnyal. Senki nem bírta nyomomat kiszaglászni, egyedül ő.”

 Mit tudsz meg az alábbi idézetből?  

„Timéát elviszed Brazovics Athanázhoz, és megkéred, hogy fogadja őt leányának. Egy leánya már van; hadd legyen ez annak testvére. Add át neki a pénzt, fordítsa a gyermek javára. És add át neki a hajóterhet, és kérd meg, hogy legyen ő maga jelen, mikor a zsákokat kiürítik, mert én jó tiszta búzát hoztam, hogy ki ne cseréljék.”

 
Mi volt az utolsó szava?
 

Az élő alabástrom

 alcím kire vonatkozik , kapcsolatba hozható-e az alábbi idézet vele

- Timéa, önnek az atyja meghalt! - monda neki Timár, s a leány arca, alakja nem mozdult sem ettől a szótól, sem attól, hogy öltönye fedetlenül hagyta keblét. Nem érezett semmit.

 

Hogyan történt Ali Csorbadzsi eltemetése? A hajóstemetés című részből megtudhatod

Miféle papírt szerez be Tímár Mihály?

 

Nevetni való tréfa

 A fejezet lényegét itt találod az idézetben:

 „ A kapitány toporzékolt, és kolerikus kacagással köhögött dühében, mikor azt az írást elolvasta, visszadobva azt Timárnak.

- No ez átkozottul szép dolog! A felfedezett szökevény meghalt, azzal beszélni nem lehet; a pap nem engedi földbe tenni; a parasztok belelökik a vízbe, s akkor adnak egy bizonyítványt, aláírva két olyan nevet, amit soha ember nem viselt, két olyan falu nevével, ami soha nem volt a világon. A szökevény elvész a Duna fenekén, s most én akár nekiálljak Pancsovától Szendrőig egy gereblyével végigkaparászni az egész Dunát, akár elinduljak keresni két gazembert, akik közül az egyiket Karakaszalovicsnak, a másikat Stiriopicának csúfolják. A hajóterhet pedig a szökevény azonosságának bebizonyítása nélkül le nem foglalhatom. No, ezt jól adta ön, biztos úr! Ezt jól csinálta ön ki! És mindenről írást hozott. Egy, kettő, három, négy.

„a kapitány nagyot csóvált a fején; kegyetlenül felkacagott, s aztán megveregette Timár vállát.

-         Arany ember ön, biztos úr! Ennek a kisasszonynak megmentette a vagyonát; mert az apja nélkül sem őt, sem a jószágot le nem tartóztathatom. Mehetnek önök útjokra. Arany ember ön!”

A Szent Borbála végzete:

A hajó tőkére futott, elsüllyedt, de Timeát és 1000 aranyát sikerült kimenteni róla

 
 
A kötelező olvasmány megértésének segítése folytatódik...

Szólj hozzá!

Címkék: irodalom korrepetálás netkorrep jókai az arany ember

Bejegyzés arról , ami nem irodalom, de magyar

2008.03.15. 17:45 nincsa



Megint - immáron sokadszor-  feladták a diákok a leckét
számomra.  Erre pedig kétféleképpen reagálhatok, vagy tanulok én is ezerrel , vagy értetlenkedek.


Miről van szó?

 Ecsetelem   a problémát:

Nem olyan lol, amikor az írásbeli feleleteknél 1xüN nem esik le azonnal a tantusz, nem azonnal derül ki számomra, h. mit akar  kifejezni az amúgy su/ diák. Ha a helyesírásunk egyszerűsítő elvét sajátságos módon alkalmazza. Amikor történetesen dolgozatot ír.


Nem dühönghetek, nem húzhatom át az egészet, jobb a békesség.
Ha ezen a téren adok egy kis engedményt , és figyelmeztetek arra, hogy az írásbeli munka egészen más célt szolgáló  dokumentum, mint a csevegés MSN-n, e-mailben, SMS-ben , akkor talán remélhetem, hogy helyesen, szépen , magyarul fognak írni a jövő nemzedékei is.

Elismerem azt , hogy  időt ( karaktert) spórolhatunk meg a rövidítésekkel - a megfelelő helyen-(Olykor az a pár másodperc is számít!)
Belátom , hogy kénytelen vok én is tanulni. SMS-rövidítéseket, Szmájlikat.Lám, már ezeket a szavakat is magyar kiejtés szerint  írom le, sorakozva azok mögé, akik ezeket  is belopják a magyar  nyelv szókincsébe.


Való iga,h. igen sok info-t leír6c naon gyorsan, de egy dolgozatban +látni ezeket az 5l§eket, nagyon furcsa, kifejezetten  lassítja az olvasást, és  látni sem jó érzés .

Tudod a tanár  mindig a hibát keresi, legalábbis Te úgy érezheted. Valójában az úgy van, hogy a jót keressük, de a hibákat találjuk meg.

A mindennapi csevegésben  nincs nagy  kifogásom ellene.
Feltéve, ha értem.

Léci az iskolában ne használd.

Íme néhány rövidíés , amivel gyakran találkoztam rosszkor, rossz helyen:


  • lol = vicces,
  • megalol= nagyon vicces,
  • 1xüN= egyszerűen,
  • su/=szuper,
  • vok= vagyok
  • +=meg,
  • kap6c= kaphatsz,
  • léci= légy szíves,
  • naon= nagyon,
  • ien=ilyen,
  • sztem= szerintem,
  • axM=azt hiszem,
  • h. =hogy,
  • vki=valaki,
  • vmi= valami,
  • szvsz= szerény véleményem szerint,
  • skh= semmi közöd hozzá,
  • soxor=sokszor,
  • nm= nincs mit,
  • nemtom= nem tudom,
  • valszeg= valószínűleg


Bizonyára Te más rövidítéseket is ismersz és használsz még. Szívesen fogadom Tőled a korrepetálást ezen a téren.

A szmájli - bár gyorsan terjed- nem fertőző betegség, így senkinek sem fog megártani, ha tudja, ismeri jelentésüket.  Üzenetek írásakor, elektromos levelezéseink során a hangulatunk éreztetésére alkalmasak ezek a apró jelek.




Nem büszkélkedni akarok vele, de a következők jelentését már én is tudom.
:-/   azt jelenti:  kétkedő
:-)                   mosoly
:-(                   szomorú
:'(                    könnyek
;-)                   kacsintás,
:-C                  döbbenet
:-I                   közömbös
:-l                   morcos
:-ll                   mérges
:-"                   szájbiggyesztés
:O                   nagyszájú
%-)                 kábult
8-l                   ámulat
:-Y                  félre
:-@                 sikoly

Van még valami észrevételem a blogbejegyés témája  kapcsán :
Engem kifejezetten zavar, ha az SMS-ben ( vagy e-mail-ben) ,  tiszta nagybetűs üzenetet kapok.  Olvastam valahol , hogy az SMS-etikett szerint a nagybetűs írás  kiabálást jelent.

Ha a mai bejegyzésemből semmit nem lehetett tanulni, az  azt jelenti csupán , hogy mindez csak nekem volt új. 

Vallomás:
Iskolai írásbeli munkáknál , amikor legelőször találkoztam a feni jelekkel, rövidítésekkel, felkiáltottam,  háborogtam, de aztán kénytelen voltam csillapodni. Ma már  dolgozatírás közben figyelmeztetek:  a magyar helyesírás szabályai alapján leírt szavakat várom. Elvégre csak kb. 15 millióan beszéljük a világon  a magyar nyelvet, nem engedhetjük meg, hogy annak szépsége, érthetősége  türelmetlenségünk, vagy meghatározott karakterszámok miatt  veszélybe kerüljön.




          

Szólj hozzá!

Címkék: magyar irodalom sms nyelv rövidítések korrepetálás szmájli

Beszóltak

2008.03.14. 03:01 nincsa

A minap kaptam egy" kemény", helyesírási hibákkal telezsúfolt  kritikát, vagy inkább csak úgy "beszóltak." Mellbevágott egy kisssé, mert a segítőszándékomat és a hozzáértésemet kérdőjelezték meg. ( 30 évnyi tanítás van már mögöttem)

Egyszer már előfordult, hogy valaki nyersen, durván , türelmetlenül kért tőlem olyan műelemzést, amit én soha nem ígértem.

Az internetes korrepetálás másként segít, és csak olyanoknak, akik 
  • g  o  n  d  o  l  k  o  z  v  a    a  k  a  r  n  a  k   t  a  n  u  l  n  i.
  •  Néha  meg szükségük van egy kis útmutatóra.

A neten-milliomegy oldalon- egyébként sok mindent megtalálhattok, csak legyen türelmetek keresgélni, olvasgatni, értelmezni.

Tudom, ez rengeteg idö!
 
Egy diáknak pedig abból van a legkevesebb, hiszen a barátokra a szórakozásra is kell szakítani a nap 24 órájából.
Ezért is találtam ki a netkorrepet,hogy ne kelljen annyit kattintgatnotok. Időt spórolhattok meg a netkorreppel.


Az eddigi blogbejegyzéseim mind-mind a magyar ( irodalom és nyelvtan) tanulását szándékoztak segíteni, és reményeim szerint a jövőben is így lesz ez.

Akarjátok?

 Valószínűleg indítok majd egy újabb szavazást, hogy megtudjam, mit is szeretnétek kedves hozzám látogató diákok.

 Csak teljesen kidolgozott esszét, elemzést ne kérjetek!

Vázlatot,összefoglalót,  néhány ötletet szívesen írok, és mindezt egyelőre ingyen.


Ingyen  korrepetálok itt az interneten  minden olyan tanulót, aki általános vagy középiskolába jár, s szüksége van az általam felírt dolgokra, az általam felajánlott segítségre.

 De udvariasságot elvárhatok, ugye? Ha már magyartanárként az időmet, tudásomat  ajándékozom mindazoknak, akiknek erre szükségük van.


Sok mindent kell megemészteni annak, aki manapság iskolában tanít. De eddig sikerült mindent túlélnem. Különben is , amibe nem halunk bele, az erősebbé tesz bennünket.

Azt, hogy nem sértődtem meg, bizonyítja majd újabb és újabb irományom ezen a blogon.

SőT!

Korábban már jeleztem, hogy 2-3 nap alatt  e-mailben is szívesen válaszolok, ha kéritek.

 Ha Te is egyetértesz a fentebb leírtakkal ,írj bátran, Neked szól ez a blog.


U.i. Bocs, hogy ma egy kicsit lelkizősebb lettem, s nem a művek álltak a középpontban.  Hamarosan új bejegyzéssel jelentkezem. Jókai Az arany ember című regényéről készülök elemzést, vagy valami hasonlót írni.

Szólj hozzá! · 2 trackback

Címkék: irodalom tanulás nyelvtan netkorrep internetes korrepetálás középiskolások felsősök

Vörösmarty és Arany -összehasonlításához

2008.03.09. 23:29 nincsa

Vörösmarty: Előszó és Arany János: Letészem a lantot című versének összehasonlító elemzése

 
 

Ismét egy összehasonlító verselemzéshez készítettem egy vázlatot . A mai netkorrep irodalmi műelemzése Vörösmarty és Arany János költészetének, gondolati-és érzésvilágának összehasonlításával foglalkozom. Ez az internetes korrepetálás a teljesség igénye nélkül igyekszik segíteni.

Azt azonban leszögezem, hogy nem készítek fogalmazást, csak nagyon vázlatos formában kívánok „korrepetálni.”

Arra azonban figyeltem, hogy ne kelljen a verseket keresgélni, itt olvashatók.

 
A versek elolvasását feltétlenül javaslom. ( Csak akkor lesz érthető a vázlat)

Vörösmarty: Előszó  
 

 Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég.
Zöld ág virított a föld ormain.
Munkában élt az ember mint a hangya:
Küzdött a kéz, a szellem működött,
Lángolt a gondos ész, a szív remélt,
S a béke izzadt homlokát törölvén
Meghozni készült a legszebb jutalmat,
Az emberüdvöt, melyért fáradott.
Ünnepre fordúlt a természet, ami
Szép és jeles volt benne, megjelent.

     Öröm - s reménytől reszketett a lég,
Megszülni vágyván a szent szózatot,
Mely által a világot mint egy új, egy
Dicsőbb teremtés hangján üdvözölje.
     Hallottuk a szót. Mélység és magasság
Viszhangozák azt. S a nagy egyetem
Megszünt forogni egy pillantatig.
Mély csend lön, mint szokott a vész előtt.
A vész kitört. Vérfagylaló keze
Emberfejekkel lapdázott az égre,
Emberszivekben dúltak lábai.
Lélekzetétől meghervadt az élet,

A szellemek világa kialutt

S az elsötétült égnek arcain
Vad fénnyel a villámok rajzolák le
Az ellenséges istenek haragját.
És folyton-folyvást ordított a vész,
Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg.
Amerre járt, irtóztató nyomában
Szétszaggatott népeknek átkai
Sohajtanak fel csonthalmok közől;
És a nyomor gyámoltalan fejét
Elhamvadt várasokra fekteti.
Most tél van és csend és hó és halál.
A föld megőszült;
Nem hajszálanként, mint a boldog ember,
Egyszerre őszült az meg, mint az isten,
Ki megteremtvén a világot, embert,
E félig istent, félig állatot,
Elborzadott a zordon mű felett
És bánatában ősz lett és öreg.

     Majd eljön a hajfodrász, a tavasz,
S az agg föld tán vendéghajat veszen,
Virágok bársonyába öltözik.
Üvegszemén a fagy fölengedend,


S illattal elkendőzött arcain
Jókedvet és ifjuságot hazud:
Kérdjétek akkor ezt a vén kacért,
Hová tevé boldogtalan fiait?

Baracska, 1850-1851 telén, télutóján


 
 Arany János: Letészem a lantot


Letészem a lantot. Nyugodjék.
Tőlem ne várjon senki dalt.
Nem az vagyok, ki voltam egykor,
Belőlem a jobb rész kihalt.
A tűz nem melegít, nem él:
Csak, mint reves fáé, világa.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Más ég hintette rám mosolyját,
Bársony palástban járt a föld,
Madár zengett minden bokorban,
Midőn ez ajak dalra költ.
Fűszeresebb az esti szél,
Hímzettebb volt a rét virága.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Nem így, magánosan, daloltam:
Versenyben égtek húrjaim;
Baráti szem, müvészi gonddal
Függött a lantos ujjain;
Láng gyult a láng gerjelminél
S eggyé fonódott minden ága.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Zengettük a jövő reményit,
Elsírtuk a mult panaszát;
Dicsőség fényével öveztük
Körűl a nemzetet, hazát:
Minden dalunk friss zöld levél
Gyanánt vegyült koszorujába.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Ah, látni véltük sirjainkon
A visszafénylő hírt-nevet:
Hazát és népet álmodánk, mely
Örökre él s megemleget.
Hittük: ha illet a babér,
Lesz aki osszon... Mind hiába!
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Most... árva énekem, mi vagy te?
Elhunyt daloknak lelke tán,
Mely temetőbül, mint kisértet,
Jár még föl a halál után...?
Hímzett, virágos szemfedél...?
Szó, mely kiált a pusztaságba...?
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifjusága!

Letészem a lantot. Nehéz az.
Kit érdekelne már a dal.
Ki örvend fonnyadó virágnak,
Miután a törzsök kihal:
Ha a fa élte megszakad,
Egy percig éli túl virága.
Oda vagy, érzem, oda vagy
Oh lelkem ifjusága!

(1850. márc. 19.)

 

Vázlatpontok (még a sorrend sem kötelező; csak gondolatébresztés!)

 
 

1.     A két vers megírásának időpontjából, mire következtetsz? ( szabadságharc bukása után vagyunk)

 

2.     A két költő lelkivilágának különbsége:

 

Vörösmarty: Képtelen belenyugodni mindabba, ami az 1848/49-es szabadságharc bukása után történt. Fájdalommal teli, csüggedés, indulattal teli, zaklatott vers. Látomás.

 
 Arany: belenyugszik a bukásba, indulatmentes.

 Toposz: „Ha a fa élte megszakad,
Egy percig éli túl virága.”
(fa = nemzet; virág= költészet)

toposz:görögül = hely; a közismert, közkinccsé vált korokon átívelő költői kép, írói fordulat, cselekményelem. A hozzá kapcsolódó képzetek is mindig rokon jellegűek ( eső = bánat, fürdetés = múlttól való megtisztulás ). A modern irodalomtudomány szóhasználatában a toposz az irodalmi művek sorában fellépő azonos vagy hasonló jelentésű szövegrész, visszatérő kifejezés, klisé, séma, alkotói felfogás, szemléletmód. http://www.literatura.hu/lexikon/t.htm

 

3.     Mit ábrázol a két vers?

 

Vörösmarty: a katasztrófát (látomásszerűen)-bukás, önkényuralom,

megtorlás.
 
Arany: katasztrófa utáni állapotot,
érzelemvilága: a költészet értelmetlen
Okok: Magyarország tragédiája, a barát (társaság) hiánya- Petőfi halála, magányérzés
 

4.     Az emberi élet állapotának ábrázolása:

Vörösmarty: az élet folyamatának három állomását, a múltat, a jelent, a jövőt mutatja be.

Arany: a jelenből visszatekint a múltba.
 

5.     Szerkesztés: Vörösmarty: nem osztja versszakokra, Arany igen. Zaklatottság – Vörösmarty ,

      harmónia – Arany 
 versszakonkénti értelmezés

1.vsz: lemondás, belenyugvás, szomorúság

2.vsz: értékek a múltból , harmónia a természettel, boldogság( refr. ellentét)

3. vsz: utalás a barátra, Petőfire,

4. vsz. =közösségélmény

5. vsz. bizonytalanságra, illúzióra utaló szavak: „látni véltük, álmodánk,"

6. vsz. Jelen---„Most…) metaforák, hasonlat , (IDÉZNI)

„temető, kíséret, halál, szemfödél” – elmúlásra utaló szavak--- és a költészetre

7.  vsz.  ( első sort ismétli –keret!)- a jelenben a költészet értelmetlen—

      nyugodt megállapítás: „ Nehéz” a lant, a költészet

 
Vörösmarty:
A vers tételmondatai:
 

„Küzdött a kéz, a szellem működött,
Lángolt a gondos ész, a szív remélt”  
( reformkor szellemi harcaira utal)

 

     „Hallottuk a szót. Mélység és magasság
Viszhangozák azt. S a nagy egyetem
Megszünt forogni egy pillantatig.” 
( az újat hozó kor ábrázolása, minden elámul az újszerűség láttán)

 

„A vész kitört .” (Tőmondat, ami jelzi, hogy a tavsz után mégsem a nyár érkezik , hanem a borzalmas jelen- önkényuralom, bosszú a szabadságharc miatt)

„A szellemek világa kialutt „ ( Az ellenség ereje még az ész erejét is kioltja, szörnyűség következik)

„Most tél van és csend és hó és halál”. ( monoton a kötőszó ismétlése és a mély hangrend miatt; reménytelen, értéktelen jelen)

„Jókedvet és ifjuságot hazud:” ( hazug tavasz, a Föld megőrült)

Hová tevé boldogtalan fiait? ( A kérdés a szabadságért elesett magyar katonákra utal)

 
 

6.     Versszervező elv:

 
Vörösmarty:

1.     évszak –metafora

                     Tavasz:   ember-világ, ember –természet közötti harmónia, feloldódik az ellentét a szív ( érzelem) és az ész ( értelem) között

                      Nyár: költői kép nincs a nyárról, de a természetben  a tavasz után a nyár jön, azonban nincs feloldódás, amit sugallt a tavasz, mert „A vész kitört” – A borzalmakat festi le– egyre mélyülő, fokozódó jelzőkkel

                       Ősz: nemcsak képileg nincs a versben, hanem gondolatilag sem. A céltudatos emberi tevékenység nem hozott eredményt, nincs gyümölcs, ( Ez az évszak a hiányával van jelen)

                       Tél: élettelen, reménytelen, komor, = JELEN

                                Pusztulás, elmúlás ( megtorlás)

„Most tél van és csend és hó és halál”
 

                     Új Tavasz: = Jövő ( természet körforgása, de nem harmóniát hoz, tragikus „Jókedvet és ifjuságot hazud:”

 

      2.biblikus képek ( Isten elborzad , megőszül, az ember kegyetlenkedéseit láva)

      3. romantikus ellentétek

 
 
Arany:

1.     múlt és jelen szembeállítása= időszembesítés

2.     értékszembesítés – kiábrándulás, belenyugvás: a múltat visszahozni lehetetlen

 

7.     Idő -és értékszembesítés mindkét versben:

      Értékekben gazdag múlt

      Érték nélküli jelen

      Jövő ( csak Vörösmarty) látszólag érték, valóságban érékhiány

 

8.     Kezdőkép:

      Jelkép:

Arany ( ismétli a címet) lant= költészet,

Vörösmarty: tavasz=reformkor, megszemélyesíti a tavaszt, mozgalmas igék:

 

„Munkában élt az ember mint a hangya:
Küzdött a kéz, a szellem működött,
Lángolt a gondos ész, a szív remélt,
S a béke izzadt homlokát törölvén
Meghozni készült a legszebb jutalmat,”

               

9.     Címről

Vörösmarty: - mire utal?

„Három rege című mű előszava, Bathyány Emmának ( a

miniszterelnök lánya) íródott.

Előszó az ember – a világ tragédiájának ábrázolásához

 
Arany: ( abbahagyni a költészetet („Letészem a lantot”)



10.Költői érzelem:

     Arany –kettősség . lelkesedés a múlt érékeiért, és csüggedés a jelen miatt , belső küzdelem

 
Pesszimizmus- lemondás, fájdalom

Kifejezése: refrén, indulatszó, „ lettél, levél” – múltra utalás, ünnepélyes, archaikus kifejezéssel, megszólítás („ lelkem ifjusága)---- ódaszerű kifejezőeszközök

 
    Vörösmarty: zaklatottság
                     Látomás,fájdalom
bánat, kétségbeesés ( elégikus)
                    

10.Műfaj:

Arany – elégia- óda

             Elégia, mert: kijelentő mondatok, lásd első sor, a múlt, jelen szembeállítása „nem" tagadószó, késleltetett mondatok (…-kal jelölt)

Vörösmarty- elégia, rapszódia  ( Hol , miért? )
 

11.Verszárlat:

Vörösmarty- kérdés ”Hová tevé boldogtalan fiait? „

                                   régies múlt használata, mint Arany

 
    Arany: - refrén , változtatással -  már nem kérdés—bizonyosság:

     „Oda vagy,  érzem, oda vagy
      Oh lelkem ifjusága!”

   12.  Összegzés: Mennyiben hasonlít, mennyiben különbözik Vörösmarty és Arany érzelmi világa?

 
 
 
 
 
 

1 komment

Címkék: előszó arany korrepetálás verselemzés vörösmarty netkorrep internetes korrepetálás letészem a lantot összehasonlító verselemzés

Babits Mint különös hírmondó....

2008.03.03. 00:25 nincsa

Új kérés érkezett, bár késő éjjel néztem meg, remélem , nem késik a segítség. ( netkorrep,  ahol tud, segít :)

Íme néhány tipp a komplex verselemzéshez:  internetes korrepetálással

Babits Mihály: Mint különös hírmondó....

Mint különös hírmondó, ki nem tud semmi ujságot
mert nyáron át messze a hegytetején ült s ha este
kigyultak a város lámpái alatta, nem látta őket
sem nagyobbnak, sem közelebbnek a csillagoknál

s ha berregést hallott, találgatta: autó? vagy repülőgép?
vagy motor a síma Dunán? s ha szórt dobogásokat hallott
tompán a völgyekben maradozva, gondolhatta, házat
vernek lenn kőmivesek, vagy a rossz szomszéd a folyón túl

gépfegyvert próbál - oly mindegy volt neki! tudta,
balga az emberi faj, nem nyughat, elrontja a jót is,
százakon át épít, s egy gyermeki civakodásért
ujra ledönt mindent; sürgősebb néki keserves

jussa a bandáknak, mint hogy kiviruljon a föld és
a konok isteneket vakítva lobogjon az égig
szellem és szerelem - jól tudta ezt a hegyi hírnök
s elbútt, messze a hírektől; de ha megjön a füttyös,

korbácsos korhely, a szél, s ha kegyetlen a távolodó nap
kéjes mosollyal nézi, hogy sápadnak érte öngyilkos
bánatban elhagyott szeretői, a lombok és ingnak,
mint beteg táncoslány aki holtan hull ki a táncból:

akkor a hírnök föláll, veszi botját, s megindul a népes
völgyek felé mint akit nagy hír kerget le hegyéről
és ha kérdik a hírt, nem bir mást mondani: ősz van!
nagy hírként kiáltja amit mindenki tud: ősz van!

úgy vagyok én is, nagy hír tudója: s mint bércet annál több
forrás feszíti, mennél több hó ül fején, öreg szívem
úgy feszűl a szavaktól; pedig mi hírt hozok én? mit
bánom a híreket én? forrong a világ, napok állnak

versenyt az évekkel, évek a századokkal, az őrült
népek nyugtalanok: mit számít? én csak az őszre
nézek, az őszt érzem, mint bölcs növények és jámbor
állatok, érzem, a föld hogy fordul az égnek aléltabb

tájaira, s lankad lélekzete, mint szeretőké -
óh szent Ritmus, örök szerelem nagy ritmusa, évek
ritmusa, Isten versének ritmusa - mily kicsi minden
emberi történés! a tél puha lépteit hallom,

jő a fehér tigris, majd elnyujtózik a tájon,
csattogtatja fogát, harap, aztán fölszedi lomha
tagjait s megy, hulló szőrétől foltos a rétség,
megy s eltűnik az új tavasz illatos dzsungelében.

 

1. A vers keletkezésének ideológiai háttere:

Fasizálódás Magyarországon

A költő magánya

Prófétai küldetés

 

2. A vers címének  értelmezése:

Szokatlan nyelvtani szerkezet

Hasonlító alárendel összetett mondat mellékmondata!


Három pont  miért van a cím végén?

Érelmezd a szót: hírmondó

( gyalogos, pásztorbotos alak jut eszedbe róla , vagy ki? )

Hírmondó a XX. században ? ( rádió, telefon , autók, gépfegyverek világában? ) Mit jelez előre a jelző? „ ( különös”)

3. Téma:

A világnak / történelemnek hátat fordító ember a természet örökérvényű szabályait csodálja.

( látszólag- köznapi téma)

(az élet harmonikus rendje  születés-halál  örökké érvényes , törvényes rend),

"Óh, szent Ritmus, örök szerelem nagy ritmusa, évek ritmusa, Isten versének ritmusa – mily kicsi minden emberi történés!"

4. Bevezető sorok/ vershelyzet

 első sor : paradoxonhírmondó ,aki  semmi hírt nem tud

                 "különös-" aki  elmenekült a „ messze hegy „ tetejére

                                 aki  abban különbözik a  hétköznapi hírhozóktól, hogy nem a  szenzáció érdekli, hanem?

5. Szerkezete:

  • A hasonlat főmondata a 7. versszakban található: „úgy vagyok én is nagy hír tudója”( úgy, "mint  különös hírmondó.")
  • 1-6 szakaszban a hírmondó alakját az jellemzi. ( hasonlító mellékmondat – lírai én önmagát hasonlítja össze a hétköznapi újságokban megjelenő hírek leíróival) )
  • 7. versszak eleje a  hasonlat kiegészítése a főmondattal
  • 7-10. versszak: A különös hírmondót nem érdekli a napi politika , „mit bánom a híreket én? Forrong a világ”
  • A lírai ént, a vers beszélőjét a lényegi kérdések izgatják.  ( a természet  körforgása, állandó megújulása)
  • A vers 10 versszakból áll, de egyetlen mondatból.

 

6. Alapgondolat:  

lírai én - próféta, ( Eszünkbe jut egyéb profetikus verse is, pl. Jónás?)

Milyen nagy hírt hoz az emberek tudomására?az igazságot, amit mindenki tud  , még a „ bölcs növények és jámbor állatok „ is.

Mit sugall a hír? ( természet rendje)

Mit tart jelentősebb dolognak : a természet körforgását, vagy  az emberek cselekedeteit?

Milyen emberi tettekre tesz utalást a vers? („nem nyughat, elrontja a jót is,”)

7. Babits képalkotása:

 (csak gondolatébresztésül néhány ötlet)

 lényegi kérdés kifejtéséhez  metaforát( "Isten versének ritmusa") használ,  ezzel a tömörített képpel  jeleníti meg a különös hírmondót,

  • (mintha  az antik istenek egyikeként jönne a Földre, misztikus alak

hasonlatok ( a vers egésze, de ezen belül is ) – miért alkalmazza?

jelzők:

Ellentétek:

Pl. divatjamúlt eszközökkel (" a hírnök föláll, veszi botját, s megindul" ) kiáltja világgá  a hírt, ami nem érdemes rá.

  • Mi a hír?
  •       Az „ ősz van „  többet is jelent elsődleges jelentésénél? 
  • Miért nem értelmetlen hír?
  • Reagálnak –e rá az emberek? Milyen üzenete lehet ennek?

 

8.  Versforma-versritmus:

 

Olvasd fel hangosan a verset, próbáld ritmizálni. Időmértékesnek vagy ütemhangsúlyosnak érzed-e? Keress hexameterre példát.

Az egyetlen  hosszú mondat lassítja avagy felpörgeti  a vers rimusát?

Milyen eszközökkel fejezi ki a lírai én a belső feszültségét?

  • Mintha- belső monológ ,
  • Mintha próza,
  • mintha prédikáció,
  • példázat,
  • áthajlások

 

9. A vers helye a költő művei között

(Babits költészete a harmincas években)

 10. Vizsgálhatod még:

  • a költő szóhasználatát
  • A szóképek, alakzatok szerepét,
  • Milyennek érzed a mű hangulatát? Stb...

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: korrepetálás verselemzés babits netkorrep internetes mint különös hírmondó...

Magyar, matematika, korrepetálás,...és, ami minderről eszembe jutott

2008.02.21. 23:57 nincsa


Legyen az ember akárhány éves ,ha tudja, hogyan kell tanulni, akkor azon kapja magát, hogy szereti is a tanulást!


Ha van kitartása, küzdeni tudása,meg tudja figalmazni a céljait,  akkor sikert ér el. A siker pedig örömöt okoz. Csillog a szemünk, mosolygunk, valami büszkeséget érzünk, ha egy feladatot ( akár matematikát, akár fizikát, akármit ), problémát megoldottunk.

Ma mindezt volt  módom átérezni.  Az egyik tanítványom(közepes tanuló) egy geometriai szerkesztéssel küszködött. Segíthettem volna neki ,korrepetálhattam volna őt,  megmagyarázhattam volna, hogyan ,hová kell helyeznie a vonalzót és a körzőt. Nem tettem, nem magyaráztam, csak biztattam a küzdelemre.(Harcolt rendületlenül.  Ki is tépett vagy öt -hat próbálkozást a füzetéből)

Türelmes voltam, mert láttam a srácon, hogy meg fogja tudni oldani. Miből vettem észre?
Abból, hogyminden lapkitépés előtt ő jött rá a hibára, ő látta meg, hogy nem párhuzamosak a vonalak, hogy pontatlanok stb.
A hetedik próba sikerült! Engem is jó érzéssel töltött el, nagyszerű volt látni a fiú boldogságát, örömét, büszkeségét.

Mi volt ebben a korrepetálás?  Talán csak a jelenlétem, amivel mindvégig azt sugalltam, hogy nem hagylak magadra, itt leszek akkor is, ha dicsekedni szeretnél, ha elkészültél.

Nem a tudásomat, nem a tanári információt adtam át, hanem az időmet  és érezhette, hogy  CSAK  FIGYELEK! EGYEDÜL CSAK RÁ!

Olvastam ( de lehet, hogy írtam is már,  csak most lusta vagyok megkeresni)  valahol, hogy a lelkünk mélyén úgy várjuk a segítséget, csak annyira, hogy magunk is meg tudjuk oldani a pillanatnyi feladatunkat.

Valószínű, hogy a "netkorrep-órám"-on, /azaz, most , amikor a blogot írom/, nem volna elég, ha türelmesen várnék a küszködésre, és az eredményre.
Valamennyivel többet kell nyújtanom, mert egy-egy verselemzés nem olyan fekete-és fehér, mint egy matematika. A verselemzés szubjektív műfaj. A tudatunkból, az érzésvilágunkból, ránk jellemző gondolatok törnek elő, ha egy szépirodalmi művet elolvasunk .

Teljes műelemzéseket mégsem szoktam írni ;csak felvázolom, esetleg kiemelek egy-egy lényeges  kifejezést, felteszek néhány gondolkodtató kérdést, a többit már rábízom a tanulnivágyóra.
Bízva abban , hogy megtalálja a helyes utat a maga műelemzéséhez, amit megtanult azt szakértőként fogja felhasználni.

Ha én írnék egy kész műelemző fogalmazást, az  szubjektív lenne. Vezérfonalat, tanácsot tudok adni, bár az sem mentes a saját belső világomtól.  Tanultam is már, meg még fogok is ahhoz, hogy ezen a téren elegendő kompetencia alapú tudással rendelkezzem, de ahhoz is eleget tanultam már, hogy tudjam , nem az a szentírás, amit én találok ki.


Minden tanuláshoz ,-manapság holtig tartó tanulásnak nevezzük-szükség van jó módszerre, hogy megbirkózhassunk azzal az irdatlan mennyiségű ismerettel, ami egész életünkben ránk vár. Van , amikor az a jó módszer, ha figyeljük mások munkáját , van , amikor fogalmakat  kell bemagolnunk, van , amikor meg kell találnunk az összefüggéseket stb. Ma már egész tanfolyamok épülnek a tanulás tanítására, a tanulás tanulására, tanulástechnikára .

Életünk végéig rá vagyunk kényszerítve arra, hogy fejlesszük tudásunkat, képességünket. Ha nem tesszük, iszonyúan elmaradunk, el az önnön lehetőségeinktől, el a társadalmi folyamatoktól.

Szakmai ismereteket kell elsajátítani mindenkinek,-akár többet is- mert hinnünk kell, hogy a szakmai ismeret, tudás, a tanultak alkalmazása érték, emberi érték.

A saját érdekünk, hogy ezt a kincset úgy kamatoztassuk, hogy  érvényesülni tudjunk, hogy irányítani tudjuk a sorsunkat. Mindehhez kell a kitartás, a küzdés, a lényeglátás -és értés.

A minap találkoztam valahol az olvasmányaim között Seneca egyik gondolatával, annyira megtetszett,és annyira mainak érzem, hogy ezzel kívánom zárni a mai  RENDHAGYÓ internetes korrepetálást.

"Aki akar, azt vezeti a sors, aki nem akar, azt vonszolja."


 


 

1 komment

Címkék: korrepetálás verselemzés tanulástechnika műelemzés netkorrep holtig tartó tanulás

Beszél a fákkal a bús őszi szél

2008.02.19. 22:56 nincsa

G. fogadd szeretettel , használd okosan. Bocs,nem e-mailben küldtem, hátha másnak is jól jön a segítség a "netkorrep- órán".
Nemcsak az értelmezési ötleteket találod itt, hanem a verset is , hogy ne kelljen keresgélni.


Beszél a fákkal a bús őszi szél

Beszél a fákkal a bús őszi szél,
Halkan beszélget, nem hallhatni meg;
Vajon mit mond nekik? beszédire
A fák merengve rázzák fejöket.
Dél s est között van idő, nyujtózom
A pamlagon végig kényelmesen...
Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik
Kis feleségem mélyen, csendesen.

Egyik kezemben édes szendergőm
Szelídeden hullámzó kebele,
Másik kezemben imakönyvem: a
Szabadságháborúk története!
Minden betűje üstököscsillagként
Nyargal keresztül magas lelkemen...
Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik
Kis feleségem mélyen, csendesen.

Arany csal s ostor kerget tégedet
A zsarnokért megvíni, szolganép,
És a szabadság? egyet mosolyog,
S mind, aki híve, a harctérre lép,
S érette, mint a szép lyánytól virágot,
Sebet, halált oly jókedvvel veszen...
Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik
Kis feleségem mélyen, csendesen.

Hány drága élet hullt már érted el,
Oh szent szabadság! és mi haszna van?
De lesz, ha nincs: tiéd a diadal
Majd a csatáknak utósóiban,
S halottaidért bosszut is fogsz állni,
S a bosszuállás rettentő leszen!...
Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik
Kis feleségem mélyen, csendesen.

Vérpanoráma leng előttem el,
A jövendő kor jelenései,
Saját vérök tavába fúlnak bé
A szabadságnak ellenségei!...
Egy kis mennydörgés szívem dobogása,
S villámok futnak által fejemen,
S keblemre hajtva fejecskéjét, alszik
Kis feleségem mélyen, csendesen.

Koltó, 1847. szeptember

 

 

 

 

 

 Beszél a fákkal a bús őszi szél című vers értelmezése

 

(@ Némi vázlat és több kérdés a feldolgozáshoz )

 

 

Bevezetésben írhatunk az alábbi rövid verséről:

 

„Szabadság, szerelem!

E kettő kell nekem.

Szerelmemért föláldozom

Az életet,

Szabadságért föláldozom

Szerelmemet. „(Pest, 1847. január 1. )

 

A költő számára ez a két dolog jelenti az értéket.

 

Mit miért képes feladni?

 

Tárgyalás:

¶ Minden számozott szakasz külön bekezdésbe írandó

 

  1. A szerelem Petőfi verseinek egyik jelentős témája.

       

 Szendrey Júlia- szerelem- házasság

 A házasságkötés utáni szerelmes  versek

 A  hitvesi költészet  megteremtője .

 A nászúton, Koltón íródott  versei

 Szeptember  végén, Beszél a fákkal a bús őszi szél.

 

 Petőfi boldogságát is kiolvashatjuk a sorok között, de nem volt ez a boldogság felhőtlenül vidám.

 

Miért, Te tudod az okát ?  A versben  miből következtethetsz erre?

 

2. Beszél a fákkal a bús őszi szél

 A verset egyrészt besorolhatjuk a többi, Júliához ír versei közé, másrészt a szabadságért hangot adó versekhez is. Sőt! Látomás-versei közé is.

 A vers témája:

Miről szól a refrén, a versszakok utolsó két sora?

 

Miről a vers többi sora? (Szóismétléssel hangsúlyozza a témát: szabadság)

 

 3. Versindító kép: (1. versszak)

 

       Tájat, hangulatot mutat be.

 Milyen ez a hangulat? (az őszi szél bús, miért, mit súghat?Az ősz minek a  jelképe általában  a versekben? (közelgő télre utal, a nyár elmúlására)

A fák tiltakoznak, nem akarnak ebbe belenyugodni. ( Mibe? Milyen hangulat van odakint a szabadban? 

 

És bent?

Szerelmi idill, délutáni pihenés, nyugalom. A feleség alszik „ mélyen , csendesen” , a férj is leheveredett a pamlagra.

 

 

4.

2. versszaktól-5. versszakig:

 

  A lírai én ( A vers egyes szám első személyű beszélője)  nem alszik – gondolkodik, elmélkedik  Olvas. Mit? ( Minek az ellentéte ez a kép? )

( 2. versszak)

 

Miről töpreng ?  

A versszakok szenvedélyessége egyforma-e?

(érzelme egyre hevesebbé válik)

 Milyennek látja a szent háborút, amit a szabadságért vív a „szolganép”?

 

Izgalma fokozódik, de minden szakasz végén (refrén) megnyugszik. Mitől?   

 Hol válik látomássá a vers?  Hol a legindulatosabb a lírai én? Milyennek látja képzeletében jövőt?  („vérpanoráma leng előttem”- a szabadságért vívott háborúban az ellenség pusztít)

 5. A versben végighúzódik az ellentét

( versszervező elv az ellentét)

 

Milyen ellentéteket sugall a vers?

 

  •  Susogó szél --- fejüket rázó tiltakozó fák

 

  •  Békésen, mélyen alvó feleség --- olvasó férj, aki egyre indulatosabbá válik

 

  • Idilli szerelem nyugalma ---zaklatottság, miközben szenvedélyesen töpreng a szabadságért küzdő népekről  

 

  • A bús szél  susogása ( a susogás az még viszonylagos nyugalom) --- indulatos, látomásos képek

 

  • A magánélet nyugalma --- és a közért való harcos cselekvés

 

 

 6. A vers szerelmes vers- hitves jelenléte mindvégig ott van a versben

            Látomásos vers- a nemzethalál iszonytató képe is feltűnik

 7. A verset Petőfi hitvesi költészetének egyik legismertebb versének is tekinthetjük.

 

  Szerelmes vers, de hiányzik belőle a kedves nő dicsérete, a romantika, de kedveskedés van „kicsiny feleségem”.

 

A visszatérő refrén nem menekülés a társadalmi bajok elől a szerelembe, csak a harcravágyódó zaklatott lélek kerül egy kis időre nyugalomba alvó feleségére tekintgetve.

 

 

Befejezés:

 

Érdemes visszautalni a bevezetésre, és arra, hogy ebben a versben is a két téma kap főszerepet.

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: petőfi korrepetálás verselemzés netkorrep beszél a fákkal a bús őszi szél

Szimbólum a mindennapokban és a költeményekben

2008.02.18. 23:04 nincsa



Szimbólum a versekben
 

Internetes korrepetáló oldalam, amit- nem véletlenül- netkorrep-nek becézek, azért készül, hogy segítsek az otthoni tanulásban.

 
 

Felteszek két kérdést azoknak a tanulóknak, akik az irodalom tanulásában kívánnak sikeresebbek lenni.

 
1. Jó olvasónak tartod magad?
 

Örülök, ha igen, mert akkor bizonyára szeretnél az irodalomról sok mindent megtudni.   Egy jó olvasó azt gondolja, neki nincs szüksége korrepetálásra.  Neki mégis ajánlom az oldalt, mert lehet, hogy egy-egy elemzést ő másként lát

 

Ha bevallod, hogy nem vagy jó olvasó, akkor abban bizakodom, hogy korrepetálásommal tudok segíteni abban, hogy jó olvasóvá válj, hogy örömmel olvass.

 
2. Igényes olvasó is vagy?
 
 

 Döntsd el ezt magadról, az igényes olvasókat ugyanis az irodalmi művek, versek, regények, novellák  titkai is foglalkoztatnak.

 
 

A versek titkaira akkor derül fény, ha mélyebb rétegeiket vizsgáljuk, ha meg akarjuk érteni az üzeneteiket. Vannak olyan költemények, amelyek jelentését még sokadik olvasásra is nehezen fejthetjük meg. A versekben használt költői eszközök közül a szimbólumok olykor rejtélyessé teszik a mondanivalót.  

 

A mindennapi életünkben hemzsegnek a szimbólumok, nincs is vele senkinek gondja, de ha egy-egy verset kell értelmezni, akkor bizony előfordul, hogy nehezen tudjuk megérteni jelentését.

 

Mit is jelent a szimbólum? 

Eredete: görög, jelentése: ismertetőjel, jegy, bélyeg

 Az irodalomban jelképnek nevezzük, saját jelentéssel és egy mögöttes értelemmel is bír.

 
 

Köznyelvi szimbólumaink (amik közül sokat a népművészeti alkotásokon, népmesékben is megtalálunk) közül válogattam néhánya:

 bilincs – rabság; gyűrű – hűség, házasság; galamb, olajág-béke; kereszt-szenvedés;

fehér szín- tisztaság, ártatlanság; piros-öröm; piros szív-szerelem; lóhere-szerencse;

A szám-szimbolikát alkalmazva „jósolnak” nekünk. Európa és a világ nagyvárosainak is vannak jelképeik, amikről azonnal tudjuk, hogy melyik városról van szó.

 

A költészetben is jelentős szerepe van, akár az egész versen végigvonulhat.

Sok költő versszervező elve a szimbólum. Többek között Petőfinél, Tompa Mihálynál, József Attilánál, Adynál olvashatunk jelképeket.

 

A szimbólum nem tévesztendő össze az allegóriával.

 
Bár közösjellemzőjük, hogy mindkettőnek van elsődleges és másodlagos jelentése.

 De! A két jelentés között az allegóriánál párhuzamot tudunk vonni. A szimbólumnál ez alig lehetséges, ezért nehéz megérteni.

 

Az allegória az értelmünket célozza meg, a szimbólum viszont az érzelmünket, képzeletünket.

 
 

A költők a verseikben az elvont dolgok, érzések gondolatok kifejezésére alkalmazzák.

 

Most felsorolok verscímeket, a bennük található jelképek értelméről a versek tanulásakor az órákon sokat beszéltetek. Egy kis ismétlésre bíztatok mindenkit.

 
Petőfi: A nép nevében, A XIX. század költői, A nemzeti dal,  stb.
 
József Attila: Favágó, Fagy, Aki szegény, az a legszegényebb, stb.
 

Ady: A magyar Ugaron, A fekete zongora, Az eltévedt lovas , Új vizeken járok, Csák Máté földjén, stb.

 
Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz stb.
 
Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet stb.
 

Kosztolányi: Mostan színes tintákról álmodom (színes tinták és a vers egyéb színei is jelképek) stb.

 
 
Rövid idézetekkel példálózom:
 

 „Fényesebb a láncnál a kard”(Petőfi) (lánc = rabság, kard= harc)

 
„Csák Máté földjén ti vagytok az Isten.
Előre magyar proletárok” (Ady)
 

 ( Magyarország a XIX. században elmaradott feudalizmusban élt, ezt jelképezi a Csák Máté földje – tudniillik Cs. M. XIII. XIV. században élt nagy hatalmú feudális úr volt.)

„Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai.” (Vörösmarty) (rabiga= rabság)
 
„Valaki az Értől indul el
S befut a szent, nagy Oceánba” (Ady)
 
„Létem, ha végleg lemerűlt

 ki rettenti a keselyűt!

 S ki viszi át fogában tartva

 A Szerelmet a túlsó partra!” (Nagy László)

 

 (Szerelem= érték, mint az emberi tisztaság, jóság, szépség) (Keselyű= értékek pusztítója)

 
„Akkor inkább a vízözön! Talán
Egy bárka azon is fog lebegni „(Babits Mihály: Talán a vízözön)
 

(vízözön = háború; bárka= új világ, szabadulás)

Szólj hozzá!

Címkék: irodalom olvasó korrepetálás szimbólum netkorrep allegória

Allegorikus versek a magyar irodalomban ( csak úgy találomra)

2008.02.17. 16:25 nincsa

A mai netkorrep- óra olvasással telik el. Abban segítek ugyanis, hogy ne kelljen a szöveggyűjteményekben, kötetekben keresgélni. Kattintgatni se kelljen, ezért itt megtalálhatók azok a versek, amiket kiválasztottam az allegória szemléltetésére.Nekem ezek jutottak eszembe, de Ön Kedves Olvasóm, más verseket is találhat, akár más nemzetek költészetéből.

Kívánok kellemes olvasást a versekhez! Bízom abban, hogy  a rejtettebb értelmét is sikerül megfejteni.

A mai irodalmi korrepetáláson a versek között  olvasható lesz néhány utalás a témához.

 
 

1. Arany János:

Toldi IV. ének  (álom – allegória nem a teljes éneken, hanem csak a 4. 5. versszakán húzódik végig)

Majd az édes álom pillangó képében
Elvetődött arra tarka köntösében,
De nem mert szemére szállni még sokáig,
Szinte a pirosló hajnal hasadtáig.
Mert félt a szunyogtól, félt a szúrós nádtól,
Jobban a nádasnak csörtető vadától,
Félt az üldözőknek távoli zajától,
De legis-legjobban Toldi nagy bajától.



Hanem amidőn már szépen megpitymallott,
És elült a szúnyog, és a zaj sem hallott,
Akkor lelopódzott a fiú fejére,
Két szárnyát teríté annak két szemére;
Aztán álommézet csókolt ajakára,
Akit mákvirágból gyüjte éjtszakára;
Bűvös-bájos mézet, úgy hogy édességén
Tiszta nyál csordult ki Toldi szája végén.

2.Arany János:

 A gyermek és a szivárvány (1851 júl.)

Allegoria


Sirt az ég egyik szemével,
A másikkal nevetett;
Páros ívű szép szivárvány
Koszorúzta keletet:
Szép szivárványt, barna felhőn,
Nézte ábrándos fiú,
Egy sovárgó méla gyermek,
Kékszemű, de szöghajú.

"Be gyönyörű híd az ottan!
Égi híd az" gondolá,
"Óh, talán ott járnak épen
Az angyalok fel s alá!
Mint szeretnék odamenni!
Bizony el is szaladok,
Jó fiút hogy bántanának
Azok a jó angyalok!

Messze sincs az; lám csak ott van
A közel erdő megett,
Még ma estig rajta könnyen
Megjárhatnám az eget.
Istenem, mily szép is lehet
Ám belülről az az ég!
Istenem, ha én egy kissé
Oda bepillanthatnék!"

Szólt, eredve gyors futásnak,
És legottan messze jár;
Édes anyja híná vissza,
De szavát nem hallja már.
Útfelen száz kis virág int:
"Ülj le közénk, szép gyerek!"
Száz madár mond: "dallok egyet!"
De ő nem hallgatja meg.

Síkos a föld és alóla
Ki-kicsuszamlik az ut,
Tüske rántja meg ruháit
Hogy "megálljon! hova fut?"
Majd elébevág s keresztül-
Fekszi ösvenyét az ér,
Mely, ha egyszer átgázolta,
Ellenkedve visszatér.

De az értől nem ijed meg,
Nem hátrálja síkos ut,
Szóba sem áll vad tövissel:
Egyre gázol, egyre fut.
Sem gyönyörre, sem veszélyre
Nem tekintvén láb alatt,
Szép szivárványt a magasban
Nézi, nézi, és halad.

Kérdi tőle útas ember,
Egy öreg szántóvető:
Hova oly lélekszakadva?
És mivégre siet ő?
"Jaj" felel, de gyors futtában
A kérdőre sem tekint,
"Ama hídhoz kell sietnem,
Vissza is jőnöm megint!"

"Balga gyermek, hol van a híd?
Hová futsz ily esztelen?
Szivárvány az: vége nyugszik
Messzi, messzi tengeren:
S a megürült fellegekbe
Szí fel onnan új vizet...
De hiszen fuss, ha tapasztalt
Ősz fejemnek nem hiszed."

"Ám legyen híd, ám szivárvány,
Oda már én elmegyek,"
Szólt a fiú, "hogy felőle
Épen bizonyos legyek."
És az erdő bokros útján
Bekanyarul egymaga,
Hol feketén leskelődik
Már felé az éjszaka.

Ott sohajnak, ott kacajnak
Múló hangját hallani,
Ott fejéről fövegét is
Le-lekapja valami:
Ott fehéren a sürűből
Rá-rábukkan egy fatő:
De galyak közt a szivárvány
Int feléje, s halad ő.

Szembe jőnek búcsujárók,
Szinte kérdik és felel.
"Kis bohó, mi haszna fáradsz?
Oda nem jut ember el...
Mi lehet az a szivárvány?
Van felőle sok mese:
De közelről (ennyiünk közt!)
Még nem látta senki se."

Nem elég ez a fiúnak:
De én látni akarom!"
Szóla és tör fel a hegynek
Út nélkűli avaron.
Kő hasítja gyenge lábát,
Szirten át esik-bukik;
Haj! s alélva roskad össze
Midőn feljut a fokig.

Ott is, amint összerogyva
Tehetetlen feküvék,
Epedő nagy kék szemével
A szivárványt nézte még;
A szivárványt, amely szinte
Fogyni látszott, sínleni -
És mind jobban, és mind jobban
Elsápadtak színei.

"Szép arany híd, szép szivárvány,
Én szerelmem, bármi vagy, - "
Esdekelt ő tárt karokkal,
"Óh ne hagyj el, - óh maradj!
És ha égbe nem mehettem
Rajtad, mint az angyalok,
Várakozz', hadd nézzelek még!
Várakozz', mig elhalok!"

Hallja ezt egy agg remete
S a fiú előtt megáll,
Háta görnyed ősz hajától,
Reng a mellén hó szakáll:
"Ily korán a sírba mért vágysz?"
Feddi nyájasan a bölcs -
"Hamar volna még lehullnod,
Mint a meg nem ért gyümölcs.

Vágyaid elérhetetlen
Tartományba vonzanak;
Az, mi után futsz epedve,
Csalfa, tünde fényalak,
Egy sugár a nap szeméből...
Büszke diadalmosoly,
Mely a sirvafutó felhőn
Megtörik, - de nincs sehol!"

Így az agg bölcs - még tovább is
Fejtegetvén szavait -
S felnyitá a nagy természet
Titkos zárú ajtait.
A fiút meg ápolóan
Vette gondjai alá,
És midőn a hajnal ébredt
Szüleinek vissz' adá. -

Gyakran láta még azontúl
Szép szivárványt a fiú,
De, ha nézte, sírva fakadt
S lőn kedélye szomorú:
"Hogy üres kép, játszi súgár,
Mit olyankor szeme lát,
Nem híd, amely összekötné
Földdel a menny kapuját!"

 
 
3. Ady Endre:
 Dózsa György unokája
 


Dózsa György unokája vagyok én,

Népért síró, bús, bocskoros nemes.

Hé, nagyurak, jó lesz tán szóba állni

Kaszás népemmel, mert a Nyár heves.


A Nyár heves s a kasza egyenes.

Hé, nagyurak: sok rossz, fehér ököl,

Mi lesz, hogyha Dózsa György kósza népe

Rettenetes, nagy dühvel özönöl?


Ha jön a nép, hé, nagyurak, mi lesz?

Rablóváraitokból merre fut

Hitvány hadatok? Ha majd csörömpöléssel

Lecsukjuk a kaput?

 

Csak kérdezem: Mire jutottál a képletes jelentésekkel

Petőfi Sándor is írt allegorikus verseket a szabadság utáni vágyának és a forradalmi hangulatnak a kifejezésére.

4. A Föltámadott a tenger című versében már a címben található megszemélyesítés is sejteti velünk, hogy nem a viharos tengerről szól csak a vers, van annak mélyebb jelentése is.

Tenger = a forradalmi hangulatú, felkelt nép (metafora)
Szilaj hullámok= vihar = forradalom
Hajók= a forradalmi nép elnyomói
A süllyedő , megtépázott hajók= az elnyomók pusztulása
 

 Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje.

Látjátok ezt a táncot?
Halljátok e zenét?
Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép.

Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sűlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.

Tombold ki, te özönvíz,
Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bőszült tajtékodat;

Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!

(Pest, 1848. március 27?30.)

 
 
További allegorikus versei
  • Lánc és kard,
  • Rab oroszlán,
  •  Kutyák dala,  Farkasok dala, stb. Ezek közül elolvasásra ajánlom :

5. A farkasok dala                       

Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt,
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.
 
Kietlen pusztaság
Ez, amelyben lakunk;
Nincs egy bokor se', hol
Meghúzhatnók magunk.
 
Itt kívül a hideg,
Az éhség ott belül,
E kettős üldözőnk
Kínoz kegyetlenül;
 
S amott a harmadik:
A töltött fegyverek.
A fehér hóra le
Piros vérünk csepeg.
 

Fázunk és éhezünk
S átlőve oldalunk,
Részünk minden nyomor
...
De szabadok vagyunk!


 
Pest, 1847. január
 
 
 
 

6. A  kutyák dala


Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt,
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.
 
Mi gondunk rá? mienk
A konyha szöglete.
Kegyelmes jó urunk
Helyeztetett ide.
 
S gondunk ételre sincs.
Ha gazdánk jóllakék,
Marad még asztalán,
S mienk a maradék.
 
Az ostor, az igaz,
Hogy pattog némelykor,
És pattogása fáj,
No de: ebcsont beforr.
 
S harag multán urunk
Ismét magához int,
S mi nyaljuk boldogan
Kegyelmes lábait!
 
Pest, 1847. január


 

7. Tompa Mihály 

(allegorikus versei pl. : Pusztán, Pacsirtadalmost olvasásra a legismertebbet ajánlom) 

 A madár, fiaihoz

Száraz ágon, hallgató ajakkal
Meddig ültök, csüggedt madarak?
Nincs talán még elfeledve a dal,
Melyre egykor tanitottalak?!
Vagy ha elmult s többé vissza nem jő
A vig ének s régi kedvetek:
Legyen a dal fájdalmas, merengő,
Fiaim, csak énekeljetek!

Nagy vihar volt. Feldult berkeinken
Enyhe, árnyas rejtek nem fogad:
S ti hallgattok? elkészültök innen?
Itt hagynátok bús anyátokat?!
Más berekben máskép szól az ének,
Ott nem értik a ti nyelvetek...
Puszta bár, az otthonos vidéknek,
Fiaim, csak énekeljetek!

Hozzatok dalt emlékül, a hajdan
Lomb- s virággal gazdag tájirúl;
Zengjétek meg a jövőt, ha majdan
E kopár föld ujra felvirúl.
Dalotokra könnyebben derül fény,
Hamarabb kihajt a holt berek;
A jelennek búját édesitvén:
Fiaim, csak énekeljetek!

A bokorban itt az ősi fészek,
Mely növelte könnyü szárnyatok;
Megpihenni most is abba tértek,
Bár a fellegek közt járjatok!
S most, hogy a szél összevissza tépte:
Ugy tennétek, mint az emberek?
Itt hagynátok, idegent cserélve...?
- Fiaim, csak énekeljetek!

 másodlagos jelentés: madár= költő
                              fiak= költőtársak
                              " Fiaim, csak énekeljetek!"- a szabadságharc bukása után is.
 



8. Vajda János:

A virrasztók


Itt a nagy halott előttünk,
Kiterítve mereven.
A hideg, a téli éjben,
Csillagoltó sötétségben
Mi vagyunk még éberen.
A sirásban elfáradt már
Valamennyi jó rokon.
Talán mi se volnánk ébren,
Hanem mert a torban, éhen,
Rágódunk a csontokon.
A csontokon sem rágódnánk,
De hát - ez a kenyerünk.
Nem maradt ránk dús örökség;
Fizet minket a nemzetség,
Ha sírunk, énekelünk.
Már maholnap ez se kell majd.
"Elég volt a gyász, a dal.
Ami megholt, föl nem támad.
Haszontalan minden bánat!
Haj rá étel, dal, ital!"
Ilyen szelet hallunk is már.
Ki legtöbbet örökölt,
Annak van a legjobb kedve;
Ott van a múlt elfeledve,
És eladva az a föld,
Hol pihennek a nagy ősök,
Kik szerezték vérökön
Azt is, amin ők mulatnak...
Idegenek jól aratnak
Vérben ázott térökön.
Ők alusznak szépen, mélyen;
Ébren már csak mi vagyunk.
Ők alusznak s nem álmodnak;
Mi virrasztunk ébren, haj csak
Ébren is mi - álmodunk.
Álmodunk mi hihetetlent,
El se merjük mondani.
A holt szeme félig nyitva;
Hátha meg nem volna halva,
S lehetne még valami...
A nagy tenger éjszakába
Ki-kinézünk olykoron.
Mert nem tudjuk, hány az óra,
Hallgatunk a kakasszóra,
Merengünk egy csillagon,
Jó reménnyel, vak reménnyel,
Hogy ha megvirradna már!
De a hajnal csak nem pirkad,
S amit látunk, az se csillag:
Bolygó fény, vagy fénybogár!
És csak oly csöndes ne volna!
De ez úgy fojt, úgy ijeszt...
Dalunk is már egyre fárad,
Alig ad még bátorságot...
Égen földön semmi nesz...
Szempillánk is csuklik immár...
S ha az álom elnyomott,
S mi is alszunk, boldog Isten!
Akkor aztán késő minden -
Mozdulhat a tetszhalott!...

 
 

Első jelentés :  halottvirrasztás népszokása  elevenedik meg. A virrasztóknak egész éjszakát ott kell tölteniük a halott mellett. Meg kell győződniük, hogy nem tetszhalott –e. 

Másodlagos jelentés: Az 1850-es években halottnak tetszô haza mellett kell virrasztani, hogy   az 1848-as forradalom és szabadságharc értékeit meg kell védeni a eltemetéstől. 

Megjegyzés a helyesírásra: allegória, allegóriája DE! allegorikus, allegorikusan,

Hamarosan elkészül a szimbolizmusról szóló bejegyzés is.

Szólj hozzá!

Címkék: irodalom petőfi vajda tompa ady versek arany korrepetálás netkorrep allegória jános

A képletes beszéd: az allegória

2008.02.17. 15:50 nincsa



Allegória
 

A szó görög eredetű, képletes beszédet jelent

 
 

Ha már biztonsággal felismered a metaforát és a megszemélyesítést , akkor az allegóriát is könnyen megtalálod nagy költőink műveiben.

 

Az allegória ugyanis metafora vagy megszemélyesítés, de nem egy-egy verssorban, hanem hosszabb gondolatsoron keresztül. (Több versszakban illetve az egész költeményben)

Legfontosabb ismertetőjegye, hogy az elsődleges jelentése önálló költői kép, a rejtettebb másodlagos jelentés adja a mű mélyebb értelmét. Mást jelent, mint amit ábrázol.

 
 
Miért és hogyan alkalmazzák a költők?

  • A mondanivaló hatásosabb kifejezésére, ugyanis egy elvont fogalmat kapcsol össze egy érzéki képpel. Sőt ennek az érzéki képnek története is van.  ( Ne téveszd össze a szimbólummal- ezt  majd a következő netkorrep- órán ismételjük.)

 

  • Ha egy nemzet elnyomás alatt él(t), akkor a költői gyakran fordulnak /fordultak az allegóriához.  Nálunk a Bach-rendszer idején (a szabadságharc bukása után az 1850-es években) különösen jellemző volt az allegorikus képalkotás, hiszen a politikai helyzetről, tiltott eszmékről nem lehetett nyíltan beszélni. Arany János, Tompa Mihály ilyen módon vigasztalták a nemzetet.

Folytatása következik.....

·                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                               A mondanivaló hatásosabb kifejezésére, ugyanis egy elvont fogalmat

·                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                               kapcsol össze egy érzéki képpel. Sőt ennek az érzéki képnek története

·                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                Folyt.köv.


költe költeményé                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                               is van. ( Ne téveszd össze a szimbólummal- ezt majd a következő

·                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                netkorrep- órán ismételjük.)

·                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                         &

Szólj hozzá!

Címkék: irodalom korrepetálás netkorrep allegória

Szinesztézia és József Attila

2008.02.16. 16:29 nincsa




Akik már többször ellátogattak  ide a blogomat olvasni (
és remélem hasznosítani) azok tudják, hogy megígértem   különféle költői képek bemutatását idézeteken keresztül.

A mai bejegyzésem, korrepetálásra szánt írásom a  szinesztéziáról fog szólni.


Hogyan is szerkesztenek a költők szinesztéziát?
  • Az  egyik érzékszerv keltette benyomást egy másik érzékszervhez tartozónak írják le.

Ne gondold, hogy csak a költői nyelvben találkozunk szinesztéziával. A mindennapi életben is használjuk


Képzeld el, hogy távol vagy  valamelyik szerettedtől ( anya, apa, testvér, barát ), telefonon beszéltek. Ha csak a szavak jelentésére figyelsz , mindent rendben találsz, de Te mégis azt kérdezed?" Miért ilyen színtelen a hangod? "

Vagy képzeld el, hogy a barátnőddel szórakozni indulsz, ő megjelenik előtted rikító  színű ruhában. Édes beszéddel elmondanád neki, hogy nem tetszik?

Elképzelted? Akkor bizonyára azt is észrevetted, hogy a színtelen hang   és a rikító szín , az édes beszéd  szinesztézia.
Tudniillik  ezeknél a fogalmaknál a látás ( szín, színtelen)  és a hallás ( hang, rikoltoz rikít)  édes ( íz) beszéd ( hallás) érzékterületei keveredtek.


Szinesztéziáról tehát akkor beszélünk,ha a látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás  által keletkezett érzékletet  összesűrítjük vagy felcseréljük.

Ilyenkor pl. a fülünkkel látunk, az ízlelőbimbóinkkal hallunk, tapintásunkkal hallunk stb.

Szinesztéziát sokszor használ verseiben pl. Ady, József , Radnóti, Kosztolányi , Szabó , Tóth  a mondanivalójuk, érzelmeik , pillanatnyi benyomásaik érzékeltetésére.

A felsorolt költők  valamennyien érdemesek arra, hogy a keresztnevüket is  elmondjuk.
Tehát még egyszer leírom  az említett  modern költőket  abc rendben.

Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső,Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád.
Megjegyezni kívánom, hogy korunk költői is szívesen hasznáják ezt a költői képet.

Kövekezzenek az  irodalmi idézetek, elemezd őket, találd meg a költői képeket, amellyel jobban kifejezik, szemléltetik a  gondolataikat, érzéseiket.

( Megjegyzés: Szinesztéziát  keresni - a minden tankönyvben megtalálható Tóth Árpád versén kívül- József Attila költeményeihez fordultam.)


1. Tóth Árpád Körúti hajnal 

" Csak a színek víg pacsirtái  zengtek:
  Egy kirakatban lila dalra kelt
  Egy nyakkendő..."

érzékelési területek: látás-hallás

A következőkben József Attila  sorait idézem, a verscímeket  viszont nem árulom el . Keress, kutass, olvass!

2. "A fagyra tőrt emel az ág
     S a pusztaság
     fekete sóhaja lebben... ( József Attila )

érzékelési területek:látás-hallás


3. " Ezüstös fejszesuhanás
      játszik a nyárfa levelén." ( József Attila)

érzékelési területek:látás-hallás


4. " Romlott fényt hány a korcsma szája
      tócsát okádik ablaka;
      benn fuldokolva leng a lámpa ,
      napszámos virraszt egymaga." ( József Attila)

érzékelési területek:látás-hallás


5. " S olajos rongyokban az égen
      megáll, sóhajt az éj;"( József Attila)

érzékelési területek: látás-hallás

6. " Sűrű csönd ropog a havas
             mezőben"  ( József Attila)

érzékelési területek: látás-hallás


Ráadás magyarázat:
Hogyan születhetett Ady egyik versében ( melyikben?)  az alábbi szinesztézia?

" Itt a fehér csönd, a fehér lepel."

havas, fehér táj + hangtalan csönd
  
Ezt a két érzetet egy időpontban , egyszerre élte át, s egybekapcsolta őket, összesűrítette  fehér csönd-.


Hamarosan újabb segítséget írok a netkorrep blogomba.

Szólj hozzá!

Címkék: irodalom attila józsef korrepetálás netkorrep szókép szinesztézia

Horatius és Berzsenyi egy -egy versének összehasonlítása (HORÁC;THALIARCHUSHOZ

2008.02.14. 15:39 nincsa

THALIARCHUSHOZ

Horatius

Nézd a Soractét! nézd, magas orma hogy
ragyog fehéren! roskad a hó alatt
    és nyög az erdő, és a fagyban
        a folyamok vize mind beállott.

Fűts hát, hadd oldja vad szigorát a tél,
fűts jó keményen! s hozd ide kétfülű
    kancsódat, és tölts bőkezűbben,
        ó, Thaliarchus, a legjavából!

A többit bízd rá, bízd az egekre: ha
legyűrték a tengerkavaró vihart,
    megint feláll a karcsu ciprus,
        s nem csikorognak a fák a kertben.

Ne bánd, a holnap mit hoz; akármire
ébreszt a sors, vedd tiszta haszonnak; és
    ne vesd meg, ne kerüld, barátom,
        a szerelem gyönyörét s a táncot,

míg rá nem őszül ifju fejedre a
mogorva vénség! Hívnak a versenyek,
    s ilyenkor édes sugdolózni
        titkon az alkonyi félhomályban,

ilyenkor édes a kacagás, amely
megmondja, merre bujt el a kedvesed,
    s a zálogul rabolt gyürű, mit
        a keze véd, de a szíve enged.

(Szabó Lőrinc)

 

Horác

Berzsenyi  Dániel

 

Zúg immár Boreas a Kemenes fölött,
Zordon fergetegek rejtik el a napot,
Nézd, a Ság tetejét hófuvatok fedik,
     S minden bús telelésre dőlt.

Halljad, Flaccus arany lantja mit énekel:
Gerjeszd a szenelőt, tölts poharadba bort,
Villogjon fejeden balzsamomos kenet,
     Mellyet Bengala napja főz.

Használd a napokat, s ami jelen vagyon,
Forró szívvel öleld, s a szerelem szelíd
Érzésit ki ne zárd, míg fiatal korod
     Boldog csillaga tündököl.

Holnappal ne törődj, messze ne álmodozz,
Légy víg, légy te okos, míg lehet, élj s örülj.
Míg szólunk, az idő hirtelen elrepül,
     Mint a nyíl s zuhogó patak.

[1799 körül]

 

Szóértelmezések:

 

Horatius versében:

 

Soracte  hegy a Tiberis völgyében , 700 méter magas

Thaliarchus   görög tulajdonnév, magyarul:  „ ünnepi öröm vezére”

 

Berzsenyi versében

Boreas ógörög szó- fagyos északi szél

Ság  Ság-hegy, Kemenes  dunántúli tájak  Flaccus :  Quintus Horatius Flaccus

 

Szenelő:  a fűtésre utal

Balzsamomos  balzsamos  gyantából származó illóolajjal bekent

Bengala  Bengália

 

 

A két vers összehasonlításához  10 szempont a teljesség igénye nélkül

 

 

1. Berzsenyi :  a magyar  tájat  göröggé

    Horatius : a görögöt rómaivá  ( lásd szóértelmezések)

 

2. mindkét vers megszólító( önmegszólító)  vers „ Nézd” Egyes szám 2. személy

 

 

3. A versszervező elv:

Horatius : ellentét  ( hideg,  fagyos  mozdulatlan természet  çè emberi cselekvés –bor, tánc, szerelem, verseny)

Az ellentéttel feszültséget teremt

Gyűjtsd össze az ellentéteteket a versből  (téli fagy kint, odabent a tűz melege, stb)

 

Berzsenyi: Horatius követő—mintának  tekintette Horatius versét

 

 

4. hangulat:

Horatius  szinte halott világ nem sugároz derűt 1. vsz. , az emberek között ( 2. vsz-tól )  derű

                Szorongással indul, tél ( elmúlás) , de élvezni kell a mát! ( carpe diem)

        „akármire
        ébreszt a sors, vedd tiszta haszonnak; és
         ne vesd meg, ne kerüld, barátom,
        a szerelem gyönyörét s a táncot,míg rá nem őszül ifju fejedre a
         mogorva vénség!”

 

Berzsenyi :  borongós, szentimentális,  harmóniára vágyódás ( utolsó vsz)

 

 

5. a horatiusi  életbölcsesség .

Horatius: A bölcs idősek értékeit és az ifjúság értékeit állítja szembe,

                 A teljes élet megéléséhez mindkettőre szükség van

                 Mértéktartó bölcs öröm

 

Berzsenyi: elégedettség illúziójába ringatja magát

 

 

 

6. Üzenet:

Horatius:  A szorongás, a szigorú tél közeledése ellen védekeznünk kell

                  Nyugodtnak kell  maradni a jelenben, hogy a rettegés a jövőtől , az öregedéstől

ne rontsa el a pillanatok örömét – szembe kell szállni a múló idővel

                 Carpe diem-élj a mának

                  Arany középszer

Berzsenyi: A jelen értékeit kihasználni

 

7. Műfaj: Horatius ---óda    ( Thaliarchusról,  a rosszkedv ellenszeréről, az emberi társaság központjáról)

            Berzsenyi:  --óda ( Horatius a minta)

                               -- elégia ( szomorúság) 

                

8. költői eszközök:

Horatius

metafora  _: „a tengerkavaró vihar” „ rá nem őszül ifjú fejedre a mogorva vénség”

hangutánzás: „ nyög az erdő”

megszemélyesítés: „ ébreszt a sors” 

 

Berzsenyinél is találsz legalább három különböző költői képet

                     

 

9. alakzatok:

pl. ismétlés

10. verszene ( rím, ritmus)  Horatius: alkaioszi strófa

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Megszemélyesítés

2008.02.10. 19:56 nincsa



Korábbi bejegyzéseimben ígértem, hogy a szavak és kifejezések képi megfogalmazására mutatok példákat versekből.

 

Ma ezzel folytatom a internetes korrepetálásomat,  bízva abban, hogy kedves olvasóim és a kedves diákok hasznát tudják venni    tanulmányaikban.

 

A megszemélyesítés


Mit jelent?

Az ember cselekvéseinek, tulajdonságainak, érzéseinek  nevét  visszük át növényekre, állatokra, tárgyakra, természeti jelenségekre, elvont dolgokra.


Tehát a  m e g s z e m é l y e s í t é s is névátvitel, ebből pedig arra következtethetünk, hogy köze van  a  m e t a f o r á h o z .

Tudod-e, legtöbbször milyen szófaj a megszemélyesítés? Milyen szerepe van a szóképek alkotásában?

Többnyire ige: tudniillik az ige cselekvést kifejező szófaj.  
Megszemélyesítést pedig azért használunk ,hogy szemléletesebbé, életszerűbbé tegyük a mondandónkat.

 

Használsz Te is a beszélgetéseid során megszemélyesítéseket?

Hidd el , hogy igen!

 

Pl: Susognak a fák. Köhög az autónk motorja. Nyolcat ütött az óra. Tegnap nagy vihar kerekedett, de reggelre elült.

 

.

A versek kedvelt kifejezőeszköze a megszemélyesítés.

  •     Segít a vers stílusát hangulatosabbá, szemléletesebbé, életszerűvé tenni.  

 

Következzenek megszemélyesítések a költészetből
 

Előtte két kérdés:

 

  1. Miért a megjelölt szavak, kifejezések a megszemélyesítések?
  2. Elárultam a versek címét, a szerzőjét viszont Neked kell kitalálnod.
  • ·        A stílusból, szókincsből is kikövetkeztethető. 
  • ·       A megoldás a mai korrepetálás végén!
I D É  Z  E   T  E  K

 1.„ A szürke fűzfák egyre komorabban
     Guggolnak a bús víz holt ág mellett.”

( Magyar táj ,magyar ecsettel- Ki a szerző? )

 

 2.  „ Szénásszekér ment át az éjszaka

          a városon, az utcánkon, fehér

          holdfényben, -óh hogy felfigyeltek a

           fülled házsorok! Hogy nyujtóztak és

           sohajoztak a roncs körúti fák!”          

( Szénásszekér—Ki a  szerző? )

 

3. „ Április, ó, Április,

         Minden csínyre friss!

         Faun-bokájú, vad suhanc,

         Újra itt suhansz!”  ( Április--- Ki a szerző? )

 

 4.„ Azon az éjjel

        az órák összevissza vertek.

        Azon az éjjel

        holdfényben úsztak mind a kertek.

         Azon az éjjel

          kocsik robogtak a kapuk alatt.

           Azon az éjjel

           könnyben vergődtek a fülledt szavak.”

( Azon a éjjel …A szegény kis gyermek panaszai) - Ki a szerző? )

 

5. „ Fénylő ajkadon bujdokáló nap

      a mosolyod; szelíden süt rám és meleg.

       Hangodra kölyökként sikoltanak

      A záporoktól megdagadt kis csermelyek.”

( Dicséret—Ki a szerző? )

 
6.„ Középütt sétált egy folyó,

         És vissza-visszafordult

         A helyre, melyet egyszer elhagyott már,

          Mikéntha fájna nékie

          Végképen elszakadni tőle.” 

( A szerelem országa ---Ki a szerző?

 

 Szerzők: 1. Juhász Gyula; 2. Szabó Lőrinc;3. Tóth Árpád;4. Kosztolányi Dezső,5.Radnóti Miklós ; 6. Petőfi Sándor

 

 

        

        

 

2 komment

Címkék: irodalom idézetek netkorrep korrepetálás megszemélyesítés

Juhász Gyula: Tiszai csönd és Ady Endre: Tisza-parton

2008.02.09. 19:36 nincsa

 Segíthetek interneten korrepetálni?

 Juhász Gyula: Tiszai csönd és Ady Endre: Tisza-parton című versek összehasonlító elemzése érdekel?

 

Juhász Gyula:

Tiszai csönd

Hálót fon az est, a nagy, barna pók,
Nem mozdulnak a tiszai hajók.

Egyiken távol harmonika szól,
Tücsök felel rá csöndben valahol.

Az égi rónán ballag már a hold:
Ezüstösek a tiszai hajók.

Tüzeket raknak az égi tanyák,
Hallgatják halkan a harmonikát.

Magam a parton egymagam vagyok,
Tiszai hajók, néma társatok!

Ma nem üzennek hívó távolok,
Ma kikötöttünk itthon, álmodók!

1910

 

 

Ady Endre:
Tisza-parton


Jöttem Gangesz partjairól,
Hol álmodoztam déli verőn,
A szívem egy nagy harangvirág
S finom remegések: az erőm.

Gémes kút, malom alja, fokos,
Sivatag, lárma, durva kezek,
Vad csókok, bambák, álom-bakók,
A Tisza-parton mit keresek?

 

 Elolvastad  az elemzendő verseket?  Éreztél valamit  a lelkedben?  Mondtak számodra valamit?

Semmit?!!!  

Próbáld meg akkor hangosan,

olvasd fel valakinek.

Ha senki sincs a közeledben, akkor a tükörképednek! ( Jó hallgatóság!)

 

 Ha még mindig csak egy mocorgás történt ,itt a

Mankó , avagy egy lehetséges megoldás az összehasonlításhoz: 

 

Keletkezési idő: 

 

Ady verse az Új versek (1906) kötet A magyar Ugaron ciklusának 5. darabja

Juhász Gyula  verse A Hétben jelent meg 1910 őszén.

Mindkét vers a költők pályájának kezdetén íródott.

 

Vershelyzet:

 

Juhász Gyula Budapesttől távol, Szeged- Tisza-part, magány,

 

 alkonyt idéz, , mozdulatlanságba dermedtek a tiszai hajók

 


 

 Ady titokzatos, meseszerű világot idéz, a Ganges a keleti származást is jelenti („Jöttem a Gangesz partjairól…”), Tisza-part, ő is egyedül

 

Juhász Gyulának a Tisza-part a kedves világa, az otthont jelenti ,a vízen némán tartózkodó hajókkal azonosul

Ady: nem érzi magát otthon ( „A Tisza-parton mit keresek?”)

Érzelmek a költeményben:

Juhász Gyula költeményében ellentétes érzés:

o       csönd, nyugalom, békesség, harmónia

o        fájdalom, egyedüllét.

o        

 Adynál: konfliktus -a valóság lehangoló látványa a művész álmait öli meg („álom-bakók”)

Az idegenből jött,  világot látott költő és az elmaradott  feudális Magyarország konfliktusa

Adynál a két versszakban fellelhető ellentét

1. vsz.

Egzotikum (Gangesz)

Légiesség, könnyedség

 

Lelki kifinomultságra utaló szavak ( „harangvirág”” finom remegések”)

2. vsz.

Tisza-part (valóság)

Földhöz ragadtság, nehézkesség

Hétköznapias szavak,( az alföldi vidékre jellemző kifejezések) : (Gémes kút, malom alja, fokos)

Mit idéz fel  a  költők szókincse? 

Ady:

o       a meseszerű távoli világot, és a gyűlöletesen durva, érzéketlen, tehetségtelen feudális Magyarországot,  elmaradott  hazát,

 

 

Juhász  Gyula:

o       a nagyvárostól távoli alföldi vidéket, és a lélekben a nagyvárost, ahová elvágyódik.

 

 

A mozdulatlanság, a csend és a sötétség nem félelmetes

 Nyugalom  , harmónia

Költői  kifejezőeszközök, szóképek:

Juhász Gyula: 

o       Mély  magánhangzók, lágy mássalhangzók,

o       alliteráció ( „Hallgatják halkan a harmonikát.

o       Nyugalmas versritmus

o       Páros rím

o       Égbolton is idill

o       Metafora ( „ Hálót fon az est, a nagy barna pók”): az idő lassan múlik,  egyre jobban sötétedik

o       Mozdulatlanság, de hangok, fények az életet jelentik (parányi hangok, halvány, hideg  fények) Távoli harmonikaszó , tücsök ciripelése

 

 

 

 

Adynál:

o       a költemény ritmusa, félríme nyugtalanságot és határozottságot is  sugall egyszerre

o       szókincse nem idilli ( „durva kezek,”bambák”)

o       jelkép, szimbólum: Tisza= magyar Ugar, Hortobágy, elmaradottság, tehetségtelenség

o       nemcsak hangok,( „lárma”) és nemcsak látvány(„sivatag”), hanem  más érzékszervek keltette benyomás is: tapintás („ durva kezek”) , ízlelés: („vad csókok”)

 

A lírai én megjelenése, jelentése

 

Juhász Gyulánál  Az első négy szakasz személytelen

 csak az utolsó két szakasz válik személyessé, lírai én megjelenése

 Adynál : a végig jelen van

 

Jelentése:

Juhász Gyulánál: a mozdulatlan hajók és a szülőföldjéhez ragaszkodó költő közötti
hasonlóság, azonosság. A költő sem tud mozdulni- csak elvágyódik! Álmodozik.

 

A kulcsszó a "hajó", mely a költő számára az otthont, a szülőföldet és benne saját magát jelenti,

 

Ady:

Határozottság, nem azonosul a szülőhazával, inkább támad

Az elmaradottság a művészetet , a művészt is tönkreteszi,

(Vad csókok, bambák, álom-bakók,
A Tisza-parton mit keresek?)

Nem álmodozik.

 

 

Összegzés: Egy bekezdésnyi legyen, ne feledkezz meg róla. A verselemzésnek nem a vers végén van vége!

 

 

 

 

 

 

 

1 komment

Címkék: irodalom összehasonlítás korrepetálás verselemzés juhász gyula: tiszai csönd ady : tisza parton internetes korrepetálás

Metaforáról metaforákkal

2008.02.09. 15:26 nincsa

Mára a korrepetálási anyagnak a metafora felismerését szántam.

Felismered?
  •  megadom a szerzőket és a verscímeket , kapcsold ezeket az idézetekhez.


 Metafora:

nagyon olyan , mint a hasonlat;  átalakítható hasonlattá

Nézzünk erre egy hétköznapi példát:
  •  Légy óvatos a közlekedésnél, mindig a zebrán menj át a túloldalra.
Itt a  zebra = metafora
Alakítsuk át hasonlattá:
Az átkelőhely olyan csíkos, mint a zebra.
A zebra nevét vittük át a gyalogátkelőhely megnevezésére egy hasonlóság alapján.

Mit tudunk tehát a metaforáról?

  • szókép,
  • hasonlóságot fejez ki ,
  • azonosítással

A mindennapi nyelvhasználatban sokszor találkozunk ilyen névátvitellel, ilyen azonosítással.
 Megtalálod a metaforákat a következő mondatokban?

  •  A város szívében lakom.
  •  Nincs még itt a tavasz, mert foga van a télnek.
  • Eltörtem az ujjam,  mert az asztal  sarkában alaposan megütöttem.


Mit gondolsz , mi alapján keletkeztek a következő elnevezések?

  • harangvirág, lándzsás útifű, trapéznadrág, csukafejes, kutyaúszás, feketegazdaság,

Példák  költői metaforára:

1. " Nyolc patkó-kop-kop-kop-
     csönd-zsákból hangot lop."

2.  " Hálót fon az est, a nagy barna pók"

3. " Komoly és barna kislány lesz. Merengő.
      A lelke párna, puha selyemkendő ....
     .......      Meséskönyv a szeme......
      És  kacagása hegedű-zene


4. " Jég vagy! tűz vagy! gyönyörű!

5. " Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;"

6. ...Pillád hosszú árnya lebben .
   Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,"


(a,Juhász Gyula: Tiszai csönd ; b,Weöres S: Szán megy el az ablakod alatt;   c,Szabó Lőrinc: Egy pohár víz; d,Radnóti: Tétova óda ;e,Kosztolányi: Már néha gondolok a szerelemre;  )


Megoldás:1b;2.a;3.e; 4.c; 5.d; 6.d;

    

Szólj hozzá!

Címkék: magyar korrepetálás irodalom metafora

Szóképekről szóképekkel

2008.02.06. 18:44 nincsa



Harry Potter utolsó kötetének megjelenése  újra jelenősen megnöveli a könyvolvasók számát.
Mi is ez a regény?

Egyszerre rémeket elmesélő, kísérteteket bemutató  történet, bűnügyi regény, egy körkép a társadalomról , de akár tündérmeseként is olvasható, hiszen egyszerre mutat be valóságos világot és túlvilágot.

Bízom benne, hogy egyéb értékes irodalom ízére is rákapnak, akik az olvasás gyönyörűségét Harry Potter kalandjain keresztül ízlelgetik.

A mai blogbejegyzésem ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy ne csak az izgalmas sztorit, a főhős akcióit értsük meg, hanem lássunk egy kicsit a sorok elsődleges jelentése mögé. 
Legyen örömünk a másodlagos jelentés, a képi tartalom megértése során is.
A magyar irodalom iskolai óráinak többek között ez is a célja.



 A VERSEK megértésénél / elemzésénél különösen ezt a  mélyebb réteget kell megtalálni, megérteni.

Felfedezni azt, hogy mennyivel többet ad nekünk a szöveg, a költő szókincsén, eszközein keresztül. 


Hétköznapi szavainkkal mind a dallamát, mind az üzenetét , a hangulatát szürkén, egyhangúan tudnánk elmondani.

Mit is jelentenek a szóképek?


  •  Arra szolgálnk, hogy belső látásunkkal, hallásunkkal  magunk elé tudjuk képzelni, képesek legyünk szinte átérezni a mélyebb jelentést.
  • A szavak képes kifejezései hangulatot ébresztenek bennünk
  • Sőt új dolgokat általuk tudunk elnevezni.
  • Színesebben, kifejezőbben tudjuk elmondani   akár a véleményünket is bármilyen témában, ha szókincsünket irodalmi művek olvasása közben fejlesztjük.
 
Ugye minden diák tudja, hogy mit jelent , ha egy társuk puncsol? ( Na, ez is egy szókép)

Szóképek   gyűjteménye  költemények szövegéből:

1." Olyan vagy, min egy suttogó faág,
  ha rámhajolsz,
  s rejtelmes ízű vagy ,
  olyan vagy, mint a mák...)  ( Radnóti: Hasonlatok)


2."Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága "( Radnóti:  Nem tudhatom)


3. "Az idő árján úgy remegtek ők,
mint  sírköves dülöngő temetők." ( József Attila: A Dunánál)


4. Bolond ,ki földre rogyván    fölkél és újra lépked,
   s vándorló fájdalomként    mozdít bokát és térdet,
   de mégis útnak indul,         mint, akit szárny emel  (Radnóti: Erőltetett menet)

5. " amit hoztál, csak annyira tied
mint a por mit lábad a szőnyegen hagy." (Babits: Csak posta voltál )


6. " Mint a csillagokat a távcsövek,
      úgy húzam körém, s egyre közelebb,
     könyveken át a Világ Tényeit:"   ( Szabó L. :Tücsökzene 148. )



A fenti idézetek   h a  s  o  n  l  a  t  o  k

Milyen a hasonlat szerkezete?
Két oldalból áll: az egyiken van a hasonló, a másikon a hasonlított. Ez a két oldal valamilyen tulajdonság alapján kapcsolatba kerül egymással.



Mi segít a felismerésében ?
  • kötőszó: mint, akár, mintha, valamint, mintegy
  • ragos névszó:  tündérként
  • névutós névszó:  csillag gyanánt
  • képző: Kígyószerű  sorban álltak a rajongók éjszaka a Harry Potterért .

A következő távkorrepetálásnak szánt bejegyzéseimben irodalmi műveken keresztül mutatom be a metaforát, szinesztéziát,megszemélyesítést, allegóriát, szimbólumot, a képek sorozatából álló látomást, stb. Mindazt,amitől szép egy vers.

Verselemzésekről sem fogok megfeledkezni. Különösen a kommentekben kértekről.

1 komment

Címkék: lőrinc attila hasonlat radnóti harry távkorrepetálás babits magyar irodalom szóképek potter szabó józsef

A mondatokról

2008.02.03. 17:08 nincsa

 

Bármennyire is divatban van a  rövidítés nekem  nem tetszik.
Többször feladta már  a leckét egy-egy ilyen rövidítés. Kifejezetten akkor szomorít el, ha magyar mondatokban találok - többnyire - angolt. Számítógépes szaknyelv is ilyen. Sokszor jöttem már zavarba, mert nem értettem , miről is van szó.
Kérek mindenkit, hogy törekedjen megőrizni gyönyörű anyanyelvünket!!!


Nem prédikálok tovább, inkább készítek egy összefoglalót a magyar mondatokról.
Egy kis nyelvtan  korrepetálás...

Példákat is írok.

Ha egy mondatot megszerkesztesz  a nyelvtani szabályok szerint, akkor azt még nem biztos, hogy mindenki jól érti. A mondat ugyanis többértelmű  lehet.
Ha egy adott mondatot egy olyan   szituációban mondasz  el, ahová nem illik, akkor pedig  kínos helyzetbe kerülhetsz. Mindez minden idegen nyelvre igaz, így nem árt, ha a mondatokat mélyebben vizsgáljuk.


 
⇒ Milyenek is lehetnek a mondatok?
Szerkezetük szerint:

Egyszerű és összetett mondatok ( két vagy több tagmondatból állnak)

A egyszerű mondatok lehetnek tagoltak és tagolatlanok

A tagoltak lehetnek teljes és hiányos mondatok

A teljes mondatokat és bővített mondatokra oszthatjuk.


A fentiek alapján készíts a mondatok szerkezetéről ágrajzot!


Logikai minőségük szerint:

Állító és tagadó mondatok léteznek.

Vigyázz! Nem minden mondat tagadó, amelyben tagadószó van.

Nem tanulni kötelességszegés.  Ez állító mondat !


Modalitásuk szerint

Öt mondatfajtát különböztetünk meg

Kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólíó

Hogyan reagálsz ,ha te vagy a hallgatója annak a beszélőnek, aki az alábbi mondatokat mondja:

Beszélő:                                                                       Te:

Elégedett vagyok a félévi eredményemmel.  

Jó módszerrel tanultál?

Jaj, de sokszor voltam fáradt!

Bárcsak tudnék én is jó jegyeket szerezni!

Tanuljunk együtt!



Az összetett mondatok lehetnek alárendelők és mellérendelők

Alárendelő:
Ha tagmondatai közül az egyik a főmondat , a másik a mellékmondat.
Ha a tagmondatban találsz utalószót, akkor az a főmondat.
Utalószó: mély hangrendű mutató névmások
( az, olyan, annyi, ott, akkor, úgy)
Mellékmondatban kötőszó szerepel. ( hogy, mert, mivel, ha, mint, aki, amilyen , ahol stb. )

Pl. Olyan jegyet kapott, amilyet szeretett volna.

Olyan- utalószó ----> az 1. tagmondat. a főmondat
Milyen jegyet kapott?
Olyant, amilyet szeretett volna.
Jelzői alárendelő összetett mondat

Olyan a cipőm, mint a tiéd.

1. tagmondat a főmondat,utalószó: olyan,  de itt állítmány, ( nem jelző!)ezért ez a mondat állítmányi alárendelő összetett mondat

Csak az jött el a szülinapomra , akit meghívtam.

Alanyi alárendelő
összetett mondat, 1. tagmondat. a főmondat -utalószó: az

"Milyen volt szőkesége, nem tudom már" (Juhász Gyula)

Tárgyi alárendelő összetett mondat  2. tagmondat a főmondat , utalószó nincs, de kitehető ( azt)

"Aki kapni akar, tanuljon meg adni" ( Lao-ce)
alanyi alárendelő összetett mondat

Ha esik az eső, nem megyünk kirándulni.
2. tagmondat a főmondat ( utalószó nincs , de beleérthető( akkor)
Időhatározói alárendelő összetett mondat

Azzal láttalak, aki nekem is tetszik.
1. tagm-a főmondat  ( azzal) , Kivel?
Társhatározói alárendelői összetett

Úgy jött iskolába, hogy még nem volt influenzás
állapothatározói  alárendelő összetett mondat

Azt a lányt láttam tegnap, aki most ott sétál Palival.

A 1. tagm: főmondat , utalószó azt - de nem tárgy! A főmondat tárgya a:  lányt
Ez a mondat tehát minőségjelzői alárendelő összetett mondat


Most próbáld meg egyedül:

Azzal kínált meg ,amit otthon talált.

Lackó szülei elváltak, mert már nem bírtak együtt élni békésen.

Azoknak az ellenőrzéjét kellett bevinni az igazgatóhoz, akik megbuktak.

"... rád is tartozik, ha a szomszédod fala lángol." ( Horatius)

" Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég." ( Vörösmarty)


Megoldás: eszközhatározói, okhatározói/előzményhatározói,birtokosjelzői, alanyi, időhatározói 

Gratulálhatok?

Mellérendelő összetett mondatok

A tagmondatok egyenrangúak ( akár minden tagmondat lehet egyszerű mondat), azért összetett, mert logikai, tartalmi összefüggés van közöttük.

Fajtái:
  • kapcsolatos ( Kötőszavak: és, s, meg, nemcsak, hanem is, is-is, sem-sem mind-mind, hol-hol, sőt)
  • ellentétes ( ellenben, azonban, pedig, viszont, hanem, csak, ellenkezőleg, de, ámde, mégis)
  • Választó( vagy-vagy, akár-akár)
  • Következtető( tehát, ezért, így, ennélfogva )
  • Magyarázó: ( hiszen, ugyanis, tudniillik, azaz, vagyis, illetőleg



Példák:

 Felnevelem, hisz úgy sincs gyermekem.
 Magyarázó mellérendelés

 Februárt írunk, de nincs hideg
( ellentétes mellérendelés)

 Nemcsak ötöst kaptam, hanem dícséretet is.
( kapcsolatos mellérendelő)

 Akár fekete cipőt húzok, akár barnát illik a ruhámhoz. 
( választó mellérendelés)

Vendégeim jöttek, így befejezem az írást. 
( következtető mellérendelés)

2 komment

Címkék: nyelvtan korrepetálás mondatok

Nyelvtani feladatsor megoldása

2008.01.30. 23:30 nincsa


 

Nyelvtani feladatok megoldása

 
 
1.
Mutató névmás,
 igekötő,
 névutós főnév,
itt: melléknév;
főnév
folyamatos melléknévi igenév,             
főnévi igenév
 
2.

     csinálja, adnék, sugdolóztak, forgatták , néztek   

 
3.

Szóelemzés ,   szóelemzés  hagyomány    kiejtés  szóelemzés egyszerűsítés  

 
 4.   
Magyarország legismertebb költője kétségtelenül Petőfi Sándor volt.
Állítmány: költője volt
Alany: Petőfi Sándor
Minőségjelző: legismertebb
Birtokos jelző: Magyarország
Módhatározó: kétségtelenül
 Alany                            Állítmány
                         Birokos jelző minőségjelző módhatározó
 
 
 
 
5.

 elnéző-szigorú; felhősödik-beborul;  megfontol-elkapkod; kudarc-siker; fut-lohol; vidám-jókedvű

 
6.
nézz E/2- alanyi, felszólító mód jelen idő
edzünkT/1 alanyi, kijelentő, jelen idő

játssza E/3. tárgys ragozás kijelentő és felszólító mód, jelen idő

látták volna T/3. tárgyas, feltételes, múlt,

húzunk majd  T/1. alanyi, kijelentő, jövő

húzzuk T/1 tárgyas kijelentő jelen
mondtunk T/1. alanyi, kijelentő, múlt
 
 
7.
Annak segíts, akinek szüksége van rá!  ( részeshatározói alárendelés)
 

Kinyílt a hóvirág, de még nincs itt a tavasz. ( ellentétes mellérendelés)  

 

Azt vették fel, aki nyolcvan százalékos teljesítményt nyújtott ( tárgyas alárendelés)

 
8

ésszerűen,
Kovátscsal
álmosan    
Károllyal
 gallyal             
barátja)                                    
  zsírrá               

makkal
 

1 komment

Címkék: magyar nyelvtan feladatok korrepetálás megoldása

Feladatok magyar nyelvből

2008.01.30. 23:08 nincsa


Itt az újabb  lehetőség a korrepetálásra:




Középiskolás felvételi feladatokkal   kell hamarosan megküzdened?



Találsz itt néhány  olyan feladatot, amelynek megoldásával szerezhetsz némi gyakorlatot  a vizsgához. Minden feladatot pontozhatsz magadnak, a végén kiszámolhatod,  hány százalékos teljesítményt nyújtottál.

Ha csak egy kis ismétlésre  van szükséged, a feladatsorok   arra is megfelelnek.

Ha  figyelmesen olvasod a blogbejegyzéseket , meg fogod találni  a megoldásokat is.
Ha még nem látható,akkor az azt jeleni, hogy nagyon gyorsan rátaláltál a feladatokra.

1.                   

Milyen szófajúak az alábbi mondatban megjelölt szavak?

Az iskolában annyi mindent meg  kell tanulni, hogy a leckéken kívül mással is

 

 

törődhessek, még a környező házakban lakó barátaimat sem tudom felvidámítani.  

 

 

 két pont

 

2.

Javítsd az alábbi mondatokban  a helytelenül használt igealakot.

 

Ne csinájja ezt velem , nem vagyok  a kisgyereke. Szívesen adnák neked  ajándékot, de elfelejtettem a születésnapodat. Tegnap megsértődtem, mert a barátnőim csak sugdolództak és   forgadták a szemüket, ha felém nézett.

5 pont

 

 

 

 

3.

Melyik helyesírási alapelv érvényesül az alábbi szavakban?

 

Képzelet,    mondja, bolyhos, riport,  tűzhöz, sakkal,

 

6 pont

 

 4.

 

        Elemezd a mondatot aláhúzással, ágrajzzal .

 

 Magyarország   legismertebb költője kétségtelenül Petőfi Sándor volt.

10 pont

 

5.

Egészítsd ki az alábbi mondatokban a hiányzó  betűket . Javaslom, hogy  vedd észre ,van összefüggés a szavak között

 

elnézőè     s…o..   felhősödikè    b.b..u.       megfontolè    e.k..k.d

k…rc è      siker       futè        l.h..                   vidámè      j..e.d.v..

 

6pont

 

 

6.

 Írj le mindent a alábbi igékről ( szám, személy, ragozás, mód, idő)

 

nézz

edzünk

játssza

látták  volna

mondtunk

húzzuk

húzunk majd 

 

Ha hibátlan egy-egy sor , akkor jár érte 1 pont. Összes pont:  7 pont

 

 

7.

 Milyen összetételűek a következő mondatok?

 

Annak segíts, akinek szüksége van rá!

 

Kinyílt  a  hóvirág de még nincs itt a tavasz. 

 

Azt vették fel, aki nyolcvan százalékos teljesítményt nyújtott.

 

 

6 pont

 

8.

Válaszolj a kérdésekre a zárójelben lévő szavakkal.

 

Hogyan?  (ésszerű)    Kivel? (Kováts)

Hogyan? ( álmos)       Kivel? ( Károly)

Mivel? ( gally)            Kije?  ( barát)                                     

Mivé ? ( zsír)               Mivel?  ( makk)

 

 

8 pont

 

 

 

 

 

 

                        Összes pontszám: 5o pont

Szólj hozzá!

Címkék: felvételi nyelvtan feladatsor magyar korrepetálás

Szóelemzés ( egy kis elmélettel, feladatsorral és megoldással magyar nyelvből)

2008.01.28. 12:42 nincsa

A több verselemzés után  elérkezett az idő,( és megjött hozzá a kedvem , meg láttam,   kerestétek is) hogy a magyar nyelvből is kerüljön erre a korrepetálási oldalra vázlat, feladat.


A szóelemzés lesz a téma.


A szóelemek ( morfémák) a nyelvek legkisebb egységei, jelentésssel bírnak
.
A szóelemzés  szavak elemeire bontását jelenti . Mire jó ez? Ha mélyebben lát az ember az  anyanyelvi  szavak belsejébe, akkor az idegen nyelvek tanulását is könnyebbé teszi.



Csoportosíthatók:

Funkció szerint
  1. A toldalékolás alapjául szolgáló  szótövek az ún. tőmorfémák. A szó alapjelentését adják.
  2. Toldalékmorfémák  - megváltoztathatják, módosíthatják a szó jelentését,kijelölik a szavak mondatbeli viszonyát. 
Alak és jelentés szerint

  1. Szabad morfémák: önálló alakjuk, önálló jelentésük van , ezek a szavak szótári alakjai.
  2. Félszabad morfémák  önálló alakjuk van, de csak járulékos jelentésük, csak egy másik morfémával együtt  érelmezhetők. névelők, névuók, igekötők, módosítószók, segédigék
  3. Kötött morfémák:  
  • járulékos alakjuk, járulékos jelentésük van , azaz a toldalékformák tartoznak ide
  • önállótlan alak, önálló jelentés : pl. lov ( s)

Alak szerint
  1. elsődleges morfémák -önálló alakkal, önálló jelentéssel bírnak
  2. másodlagos, zérómorfémák- funkciójukra, jelentésükre következtetni tudunk.Nincs hangalakjuk.
  • Íme erre a példamondatom:
    Veszem a kalapom (-t hiányzik ezért másodlagos )  és jelezési, ragozási rendszerekre, morfémaszerkezetekre  hozok példákat.


Hogyan kapcsolódnak a magyar nyelvben a morfémák?

Ha a toldalékok mindegyike van egy szóban , akkor
szótő+ képző+ + jel + rag


Képzők: 
( megváltoztatják a szó jelentését, esetleg a szó szófaját is )
  Helyük: a szótő után, soha nem előzheti meg rag, jel


Képezhetünk:

igéből igét
  • jár -járkál
  • mos - mosogat
névszóból - névszót
  • legény-legényke
  • asztal-asztalos

igéből -névszót
  • önt- öntvény
  • ír-iromány
névszóból igét
  • szőke- szőkít
  • lakk-lakkoz


Jelek
nem új szót hoznak lére, csak módosítják a jelentést
helyük: képző után, a rag előtt


Jelek
  1. névszóhoz járulók:
  • k - többesszám tanulók, oldalak,
  • i- birtoktöbbesítő dolgozatai
  • é- birtokjel tanáromé
  • fokjelek ( alap-közép-felső) szép-szebb-legszebb
  • birtokos személyjelek házam, házad, háza, házunk, házatok, házuk ; cipőijeim, cipőjeid, cipőjei, cipőjeink, cipőjeitek, cipőjeik
    

          2. igékhez járuló jelek:

  • időjelek ( múlt, jövő)
  • módjelek ( feltételes  mód- na-ne-ná-né,  felszólító mód



ragok

zárómorfémák, mert utánuk már nem állhat semmilyen toldalék


Tudsz olyan alakot mondani , ami eltér ettől az alapvető szabálytól ?



  • tárgyrag ( mindig egy t!!)
  • -nak-nek ( birtokos jelző ragja)
  • határozóragok
  • alanyi igeragok olvasok, olvasol,  olvas, olvasunk, olvastok, olvasnak
  • tárgyas igeragok  olvasom ( a Harry Pottert) olvasod, olvassa, olvassuk, olvassátok, olvassák; tanulom ( a leckét) , tanulod, tanulja, tanuljuk, tanuljátok, tanulják


Feladatsor:

1. Határold el a szóelemeket függőleges vonallal az alábbi szavakban, minősítsd őket a föléjük írt számjegyekkel  ( tő=1; képző=2, jel=3, rag=4)


napjaiban
szavakat
legméltóbb
tudásába
juthatunk
ezreket
hordozzátok
szeretettel


2. Milyen szóelemeket találsz az alábbi szavakban?  Írd melléjük a példa szerint.
pl. olvasnom --- olvas : szótő, fn.igenév képzője : -ni ( no);igei személyrag: -m


kertem
szépül
kabátjairól
olvasók
barátoméit
írtatok
nézi
számítgatásnak
legkisebbeket
kezdeményezésekről
ragyogjatok
búskomorságodon


3. Toldalékold a  nehéz melléknevet az alábbiak szerint:

szótő+ képző
szótő+jel
Szótő+ képző+rag
Szótő+jel+rag
Szótő+képző+jel+ rag


4. Mi a különbség:

Bokrot láttam a házatok előtt. Bokort láttam a házatok előtt. Pista nője  volt  diszkóban, de Péter neje nem.


5. Bontsd szóelemekre a menni és a tenni szavakat.




Megoldás:


1.napjaiban   nap/jai/ ban  1+3+4
szavakat    szav/ak/at    1+3+4
legméltóbb  leg/mélt/ó/bb 3+1+2+3
tudásába    tud/ás/á/ba   1+2+3+!
juthatunk    jut/hat/unk    1+2+4
ezreket       ezr/ek/et       1+3+4
hordozzátok hord/oz/zátok 1+2+4
szeretettel   szeret/et/tel  1+2+4


2. kertem  kert-szótő , e - kötőhang, m- birtokos személyjel
szépül = szép -szótő, ül-igeképző
kabátjairól- kabát - szótő - jai birtoktöbbesítő jel , ról- határozórag
olvasók  olvas- szótő --ó-- melléknévi igenév képzője-  k--többesjel
barátoméit  barát- szótő- m- birtokos személyjel,é- birtokjel-i-birtoktöbbesíő jel  t- tárgyrag
írtatok-- ír - szótő,  t--múlt idő jele- tok -személyrag
nézi  --néz -szótő, i- igei személyrag
számítgatásnak szám- szótő-ít--igeképző-gat-gyakorító ige képzője-ás- névszóképző nak- haározó rag
legkisebbeket  leg - felsőfok jele- kis- szótő- (e)bb felsőfok jele (e) k- többesjel-( e) -t - tárgyrag
kezdeményezésekről  kezd - szótő, emény- képző-ez-képző és-képző-(e)k- többesjel, ről -rag
ragyogjatok ragyog- szótő, j- felszólító mód jele, atok  személyrag
búskomorságodon  szótő bús, szótő-komor-ság- névszóképző,od birtokjel-on-rag

3. szótő+ képző  : nehezít, nehézség, nehezül ...stb .

szótő+jel : nehezek, nehezebb, nehézé, ...
Szótő+ képző+rag nehézséggel , nehezülnek ...
Szótő+jel+rag nehezén, nehezét, nehezebben
Szótő+képző+jel+ rag  nehezítsen, nehézségekben, .....


4. Bokrot láttam a házatok előtt.  __N em fát, hanem egy cserjét.  Bokort láttam a házatok előtt. _  Bokor - tulajdonnév! Pista nője  volt  diszkóban, ( barátnő)  de Péter neje nem. ( feleség)

5. men/ni:  men- szótő ( a magy - n-es tövű ige - men-tünk)

    te/nni:  te-szótő, nincs n-es szótöve ( tesz-tev, ,   nni- főnévi igenév képzzője ,
                tesz - változó tövű ige

Szólj hozzá!

Címkék: magyar feladatsor korrepetálás nyelv szóelemek

süti beállítások módosítása