Babits Mihály: Mint különös hírmondó....

Mint különös hírmondó, ki nem tud semmi ujságot
mert nyáron át messze a hegytetején ült s ha este
kigyultak a város lámpái alatta, nem látta őket
sem nagyobbnak, sem közelebbnek a csillagoknál

s ha berregést hallott, találgatta: autó? vagy repülőgép?
vagy motor a síma Dunán? s ha szórt dobogásokat hallott
tompán a völgyekben maradozva, gondolhatta, házat
vernek lenn kőmivesek, vagy a rossz szomszéd a folyón túl

gépfegyvert próbál - oly mindegy volt neki! tudta,
balga az emberi faj, nem nyughat, elrontja a jót is,
százakon át épít, s egy gyermeki civakodásért
ujra ledönt mindent; sürgősebb néki keserves

jussa a bandáknak, mint hogy kiviruljon a föld és
a konok isteneket vakítva lobogjon az égig
szellem és szerelem - jól tudta ezt a hegyi hírnök
s elbútt, messze a hírektől; de ha megjön a füttyös,

korbácsos korhely, a szél, s ha kegyetlen a távolodó nap
kéjes mosollyal nézi, hogy sápadnak érte öngyilkos
bánatban elhagyott szeretői, a lombok és ingnak,
mint beteg táncoslány aki holtan hull ki a táncból:

akkor a hírnök föláll, veszi botját, s megindul a népes
völgyek felé mint akit nagy hír kerget le hegyéről
és ha kérdik a hírt, nem bir mást mondani: ősz van!
nagy hírként kiáltja amit mindenki tud: ősz van!

úgy vagyok én is, nagy hír tudója: s mint bércet annál több
forrás feszíti, mennél több hó ül fején, öreg szívem
úgy feszűl a szavaktól; pedig mi hírt hozok én? mit
bánom a híreket én? forrong a világ, napok állnak

versenyt az évekkel, évek a századokkal, az őrült
népek nyugtalanok: mit számít? én csak az őszre
nézek, az őszt érzem, mint bölcs növények és jámbor
állatok, érzem, a föld hogy fordul az égnek aléltabb

tájaira, s lankad lélekzete, mint szeretőké -
óh szent Ritmus, örök szerelem nagy ritmusa, évek
ritmusa, Isten versének ritmusa - mily kicsi minden
emberi történés! a tél puha lépteit hallom,

jő a fehér tigris, majd elnyujtózik a tájon,
csattogtatja fogát, harap, aztán fölszedi lomha
tagjait s megy, hulló szőrétől foltos a rétség,
megy s eltűnik az új tavasz illatos dzsungelében.

1. A vers keletkezésének ideológiai háttere:

Fasizálódás Magyarországon

A költő magánya

Prófétai küldetés

2. A vers címének  értelmezése:

Szokatlan nyelvtani szerkezet

Hasonlító alárendel összetett mondat mellékmondata!

Három pont  miért van a cím végén?

Érelmezd a szót: hírmondó

( gyalogos, pásztorbotos alak jut eszedbe róla , vagy ki? )

Hírmondó a XX. században ? ( rádió, telefon , autók, gépfegyverek világában? ) Mit jelez előre a jelző? „ ( különös”)

3. Téma:

A világnak / történelemnek hátat fordító ember a természet örökérvényű szabályait csodálja.

( látszólag- köznapi téma)

(az élet harmonikus rendje  születés-halál  örökké érvényes , törvényes rend),

"Óh, szent Ritmus, örök szerelem nagy ritmusa, évek ritmusa, Isten versének ritmusa – mily kicsi minden emberi történés!"

4. Bevezető sorok/ vershelyzet

 első sor : paradoxon –hírmondó ,aki  semmi hírt nem tud

                 "különös-" aki  elmenekült a „ messze hegy „ tetejére

                                 aki  abban különbözik a  hétköznapi hírhozóktól, hogy nem a  szenzáció érdekli, hanem?

5. Szerkezete:

• A hasonlat főmondata a 7. versszakban található: „úgy vagyok én is nagy hír tudója”( úgy, "mint  különös hírmondó.")

• 1-6 szakaszban a hírmondó alakját az jellemzi. ( hasonlító mellékmondat – lírai én önmagát hasonlítja össze a hétköznapi újságokban megjelenő hírek leíróival) )

• 7. versszak eleje a  hasonlat kiegészítése a főmondattal

• 7-10. versszak: A különös hírmondót nem érdekli a napi politika , „mit bánom a híreket én? Forrong a világ”

• A lírai ént, a vers beszélőjét a lényegi kérdések izgatják.  ( a természet  körforgása, állandó megújulása)

• A vers 10 versszakból áll, de egyetlen mondatból.

6. Alapgondolat:  

lírai én - próféta, ( Eszünkbe jut egyéb profetikus verse is, pl. Jónás?)

Milyen nagy hírt hoz az emberek tudomására?az igazságot, amit mindenki tud  , még a „ bölcs növények és jámbor állatok „ is.

Mit sugall a hír? ( természet rendje)

Mit tart jelentősebb dolognak : a természet körforgását, vagy  az emberek cselekedeteit?

Milyen emberi tettekre tesz utalást a vers? („nem nyughat, elrontja a jót is,”)

7. Babits képalkotása:

 (csak gondolatébresztésül néhány ötlet)

 lényegi kérdés kifejtéséhez  metaforát( "Isten versének ritmusa") használ,  ezzel a tömörített képpel  jeleníti meg a különös hírmondót,

• (mintha  az antik istenek egyikeként jönne a Földre, misztikus alak

hasonlatok ( a vers egésze, de ezen belül is ) – miért alkalmazza?

jelzők:

Ellentétek:

Pl. divatjamúlt eszközökkel (" a hírnök föláll, veszi botját, s megindul" ) kiáltja világgá  a hírt, ami nem érdemes rá.

• Mi a hír?

•       Az „ ősz van „  többet is jelent elsődleges jelentésénél? 
• Miért nem értelmetlen hír?

• Reagálnak –e rá az emberek? Milyen üzenete lehet ennek?

8.  Versforma-versritmus:

Olvasd fel hangosan a verset, próbáld ritmizálni. Időmértékesnek vagy ütemhangsúlyosnak érzed-e? Keress hexameterre példát.

Az egyetlen  hosszú mondat lassítja avagy felpörgeti  a vers rimusát?

Milyen eszközökkel fejezi ki a lírai én a belső feszültségét?

• Mintha- belső monológ ,
  
• Mintha próza,
  
• mintha prédikáció,
  
• példázat,
  
• áthajlások

9. A vers helye a költő művei között

(Babits költészete a harmincas években)

 10. Vizsgálhatod még:

• a költő szóhasználatát. 
  

• A szóképek, alakzatok szerepét,
  
• Milyennek érzed a mű hangulatát? Stb...