THALIARCHUSHOZ
Horatius
Nézd a Soractét! nézd, magas orma hogy
ragyog fehéren! roskad a hó alatt
és nyög az erdő, és a fagyban
a folyamok vize mind beállott.
Fűts hát, hadd oldja vad szigorát a tél,
fűts jó keményen! s hozd ide kétfülű
kancsódat, és tölts bőkezűbben,
ó, Thaliarchus, a legjavából!
A többit bízd rá, bízd az egekre: ha
legyűrték a tengerkavaró vihart,
megint feláll a karcsu ciprus,
s nem csikorognak a fák a kertben.
Ne bánd, a holnap mit hoz; akármire
ébreszt a sors, vedd tiszta haszonnak; és
ne vesd meg, ne kerüld, barátom,
a szerelem gyönyörét s a táncot,
míg rá nem őszül ifju fejedre a
mogorva vénség! Hívnak a versenyek,
s ilyenkor édes sugdolózni
titkon az alkonyi félhomályban,
ilyenkor édes a kacagás, amely
megmondja, merre bujt el a kedvesed,
s a zálogul rabolt gyürű, mit
a keze véd, de a szíve enged.
(Szabó Lőrinc)
Horác
Berzsenyi Dániel
Zúg immár Boreas a Kemenes fölött,
Zordon fergetegek rejtik el a napot,
Nézd, a Ság tetejét hófuvatok fedik,
S minden bús telelésre dőlt.
Halljad, Flaccus arany lantja mit énekel:
Gerjeszd a szenelőt, tölts poharadba bort,
Villogjon fejeden balzsamomos kenet,
Mellyet Bengala napja főz.
Használd a napokat, s ami jelen vagyon,
Forró szívvel öleld, s a szerelem szelíd
Érzésit ki ne zárd, míg fiatal korod
Boldog csillaga tündököl.
Holnappal ne törődj, messze ne álmodozz,
Légy víg, légy te okos, míg lehet, élj s örülj.
Míg szólunk, az idő hirtelen elrepül,
Mint a nyíl s zuhogó patak.
[1799 körül]
Szóértelmezések:
Horatius versében:
Soracte hegy a Tiberis völgyében , 700 méter magas
Thaliarchus görög tulajdonnév, magyarul: „ ünnepi öröm vezére”
Berzsenyi versében
Boreas ógörög szó- fagyos északi szél
Ság Ság-hegy, Kemenes dunántúli tájak Flaccus : Quintus Horatius Flaccus
Szenelő: a fűtésre utal
Balzsamomos balzsamos gyantából származó illóolajjal bekent
Bengala Bengália
A két vers összehasonlításához 10 szempont a teljesség igénye nélkül
1. Berzsenyi : a magyar tájat göröggé
Horatius : a görögöt rómaivá ( lásd szóértelmezések)
2. mindkét vers megszólító( önmegszólító) vers „ Nézd” Egyes szám 2. személy
3. A versszervező elv:
Horatius : ellentét ( hideg, fagyos mozdulatlan természet çè emberi cselekvés –bor, tánc, szerelem, verseny)
Az ellentéttel feszültséget teremt
Gyűjtsd össze az ellentéteteket a versből (téli fagy kint, odabent a tűz melege, stb)
Berzsenyi: Horatius követő—mintának tekintette Horatius versét
4. hangulat:
Horatius szinte halott világ nem sugároz derűt 1. vsz. , az emberek között ( 2. vsz-tól ) derű
Szorongással indul, tél ( elmúlás) , de élvezni kell a mát! ( carpe diem)
„akármire
ébreszt a sors, vedd tiszta haszonnak; és
ne vesd meg, ne kerüld, barátom,
a szerelem gyönyörét s a táncot,míg rá nem őszül ifju fejedre a
mogorva vénség!”
Berzsenyi : borongós, szentimentális, harmóniára vágyódás ( utolsó vsz)
5. a horatiusi életbölcsesség .
Horatius: A bölcs idősek értékeit és az ifjúság értékeit állítja szembe,
A teljes élet megéléséhez mindkettőre szükség van
Mértéktartó bölcs öröm
Berzsenyi: elégedettség illúziójába ringatja magát
6. Üzenet:
Horatius: A szorongás, a szigorú tél közeledése ellen védekeznünk kell
Nyugodtnak kell maradni a jelenben, hogy a rettegés a jövőtől , az öregedéstől
ne rontsa el a pillanatok örömét – szembe kell szállni a múló idővel
Carpe diem-élj a mának
Arany középszer
Berzsenyi: A jelen értékeit kihasználni
7. Műfaj: Horatius ---óda ( Thaliarchusról, a rosszkedv ellenszeréről, az emberi társaság központjáról)
Berzsenyi: --óda ( Horatius a minta)
-- elégia ( szomorúság)
8. költői eszközök:
Horatius
metafora _: „a tengerkavaró vihar” „ rá nem őszül ifjú fejedre a mogorva vénség”
hangutánzás: „ nyög az erdő”
megszemélyesítés: „ ébreszt a sors”
Berzsenyinél is találsz legalább három különböző költői képet
9. alakzatok:
pl. ismétlés
10. verszene ( rím, ritmus) Horatius: alkaioszi strófa
Utolsó kommentek