Szimbólum a versekben
Internetes korrepetáló oldalam, amit- nem véletlenül- netkorrep-nek becézek, azért készül, hogy segítsek az otthoni tanulásban.
Felteszek két kérdést azoknak a tanulóknak, akik az irodalom tanulásában kívánnak sikeresebbek lenni.
Örülök, ha igen, mert akkor bizonyára szeretnél az irodalomról sok mindent megtudni. Egy jó olvasó azt gondolja, neki nincs szüksége korrepetálásra. Neki mégis ajánlom az oldalt, mert lehet, hogy egy-egy elemzést ő másként lát
Ha bevallod, hogy nem vagy jó olvasó, akkor abban bizakodom, hogy korrepetálásommal tudok segíteni abban, hogy jó olvasóvá válj, hogy örömmel olvass.
Döntsd el ezt magadról, az igényes olvasókat ugyanis az irodalmi művek, versek, regények, novellák titkai is foglalkoztatnak.
A versek titkaira akkor derül fény, ha mélyebb rétegeiket vizsgáljuk, ha meg akarjuk érteni az üzeneteiket. Vannak olyan költemények, amelyek jelentését még sokadik olvasásra is nehezen fejthetjük meg. A versekben használt költői eszközök közül a szimbólumok olykor rejtélyessé teszik a mondanivalót.
A mindennapi életünkben hemzsegnek a szimbólumok, nincs is vele senkinek gondja, de ha egy-egy verset kell értelmezni, akkor bizony előfordul, hogy nehezen tudjuk megérteni jelentését.
Mit is jelent a szimbólum?
Az irodalomban jelképnek nevezzük, saját jelentéssel és egy mögöttes értelemmel is bír.
Köznyelvi szimbólumaink (amik közül sokat a népművészeti alkotásokon, népmesékben is megtalálunk) közül válogattam néhánya:
bilincs – rabság; gyűrű – hűség, házasság; galamb, olajág-béke; kereszt-szenvedés;
fehér szín- tisztaság, ártatlanság; piros-öröm; piros szív-szerelem; lóhere-szerencse;
A szám-szimbolikát alkalmazva „jósolnak” nekünk. Európa és a világ nagyvárosainak is vannak jelképeik, amikről azonnal tudjuk, hogy melyik városról van szó.
A költészetben is jelentős szerepe van, akár az egész versen végigvonulhat.
Sok költő versszervező elve a szimbólum. Többek között Petőfinél, Tompa Mihálynál, József Attilánál, Adynál olvashatunk jelképeket.
A szimbólum nem tévesztendő össze az allegóriával.
De! A két jelentés között az allegóriánál párhuzamot tudunk vonni. A szimbólumnál ez alig lehetséges, ezért nehéz megérteni.
Az allegória az értelmünket célozza meg, a szimbólum viszont az érzelmünket, képzeletünket.
A költők a verseikben az elvont dolgok, érzések gondolatok kifejezésére alkalmazzák.
Most felsorolok verscímeket, a bennük található jelképek értelméről a versek tanulásakor az órákon sokat beszéltetek. Egy kis ismétlésre bíztatok mindenkit.
Ady: A magyar Ugaron, A fekete zongora, Az eltévedt lovas , Új vizeken járok, Csák Máté földjén, stb.
Kosztolányi: Mostan színes tintákról álmodom (színes tinták és a vers egyéb színei is jelképek) stb.
„Fényesebb a láncnál a kard”(Petőfi) (lánc = rabság, kard= harc)
( Magyarország a XIX. században elmaradott feudalizmusban élt, ezt jelképezi a Csák Máté földje – tudniillik Cs. M. XIII. XIV. században élt nagy hatalmú feudális úr volt.)
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
A Szerelmet a túlsó partra!” (Nagy László)
(Szerelem= érték, mint az emberi tisztaság, jóság, szépség) (Keselyű= értékek pusztítója)
(vízözön = háború; bárka= új világ, szabadulás)
Utolsó kommentek