Ígértem, hogy Jókai Az arany ember című regényével foglalkozom. Íme most itt következik.
A tartalmát igyekszem végigkövetni, néhány kérdéssel tarkítva.
Jó, ha a blogbejegyzés tanulmányozása közben a könyv is melletted van.
Ez a blogbejegyzés úgy korrepetál, hogy Te közben olvasod a regényt.
Megkerestem Neked , hogy a könyv hiánya se okozzon problémát.
A regény – ha nincs a könyvespolcodon, vagy az íróasztalodon- megtalálható itt:
1872-ben íródott, amikor a szerző politikai és írói karrierjének csúcsán volt.
Ellenzéki országgyűlési képviselő, anyagi helyzet megengedte, hogy villát építsen Balatonfüreden.
o Családi élete azonban válságba került, a tőle idősebb felesége, Laborfalvy Róza színésznő nyugdíjazása után féltékenységével keserítette az írót
Jókai beleszeretett gyámleányába, a 18 éves Lukanics Ottiliába. ( A lány fiatalon meghalt, így ez a válság „ megoldódott”) Ottiliát Az arany ember egyik női alakjában felismerhetjük. Vajon kire gondolok?
A regény 5 nagyobb egysége:
2. TIMÉA
4. NOÉMI (őt ismerhetjük fel Noémi alakjában!),
5. ATHALIE
Ha ezeket a fejezetcímeket végignézzük, sugallják, hogy fontos szerepet kapnak a regényben a nők!
Borbála, Noémi, Timéa, Athalie, - egyik név azonban nem egy nő, hanem egy hajó:
sikeres
vagyonos(lesz),
társadalmi pozíciója van,
feleségül veheti az áhított hölgyet,
mert mindenki azt hiszi róla, hogy becsületes, nem vesz rész csempészetekben
Boldog ember-e, ha:
Megkapja a török lány kezét, de igazi szerelmet nem kap tőle
o Valódi boldogságát csak a társadalomból kivonva, a természet menedékében egy szigeten , de családban találja meg.
- A mai XXI. századi gyermek már olyan csúcstechnikával rendelkezik, hogy mindazt, amit Jókai még csak a szavak segítségével tudott elmondani, s az olvasó élénk képzeletére bízni, azt egy mai gyermek egy kattintással lefényképezi, s nézegetheti a számítógépén.
- Sok régies, latin kifejezés található benne. (Erről az jut eszembe, hogy vajon a mai magyar nyelv agyontűzdelve angol kifejezésekkel, érthetőbb? )
- Nagyon hosszú mondatokhoz sincs hozzászokva a mai gyermek.
Mindezért döntöttem el, hogy segítek egy kicsit, különösen azért is , hogy a hetedikesek, akik először találkoznak ezzel a regénnyel, el ne veszítsék olvasási kedvüket.
Tudom, utálni valóan hosszú lesz most a netkorrep, de mégis egy nagy íróról, mesélőről lesz szó. Jókairól, aki romantikus eszközökkel bírálja a kapitalizmust.
Első rész: A Szent Borbála
A Vaskapu leírásával kezdődik a regény.
(Vaskapu = Az Al-Duna zuhatagos, szűk szorosa a román- szerbiai határon, Orsova város alatt, Vásárhelyi Pál tervezte azt a csatornát, ami 2 km hosszú és 3 m mély, és 1833-tól hajózhaóvá vált ott is a Duna )
Jókai megkapó költőiségű leírásokkal mutatja be. „Mintha egy templom közelednék felénk, melyet óriások építettek, pillérekkel, melyek kőszálak, és oszlopokkal, melyek toronymagasak, csodálatos kolossz-alakokat emelve a felmagasló párkányokra”( ...stb olvass csak bele a regénybe )
A Szent Borbála nevű hajó is itt hajózik a hatalmas sziklák között , miközben kétféle veszedelem is fenyegeti. Tengeri vihar: a bóra „A kitartó hetes vihar. Ez járhatlanná teszi a Dunát a Vaskapu között”, és a vesztegzár „A rettenetes keleti pestis!” ( fertőző betegség miatt nem mehet tovább hajó)
Két ember kezében van a hajó sorsa: a kormányos, Fabula János és a hajóbiztos, Timár Mihály kezében.
A hajónak más utasai is vannak: Az egyik „Trikalisz Euthym név alatt van bejegyezve a hajókönyvbe, s a hajóteher tulajdonosa. A hajó maga Brazovics Athanáz, komáromi kereskedő sajátja..”( Athanáz nem utas!!)
És itt van a hajón:Timéa, a török lány, a rakomány tulajdonosának a lánya.
A hajót megmenti Timár Mihály a szikláktól, de ő maga is vízbe esik. Egy csöppet sem dobban meg emiatt Timéa szíve, viszont egy vízbepusztuló cica miatt nagyon elszomorodik.
Az apja,- aki valójában Ali Csorbadzsi és Törökországból menekül – nagyon megijed ,amikor egy török ágyúnaszádot látott a közeledni. Ezt a török hajót is sikerül Timárnak elkerülnie.
A orsovai vesztegzáron is túljutottak, némi vesztegetéssel. Tímár Mihály fejében ezek a gondolatok jártak „ - Amit te most mívelsz, az bizony vesztegetés. Nem a magadéból vesztegetsz. Trikalisz pénze fogy, az ő érdeke parancsol. Te átadod a pénzt, s olyan ártatlan vagy benne, mint ez a vizeskorsó. Hogy miért vesztegeti meg a vizsgálókat Trikalisz? Te nem tudod. Dugáruval van-e rakva a hajó, vagy politikai menekült, vagy regényes kaland üldözött hőse az, aki a siettetett szabadulásért marokkal szórja a pénzt? Az nem a te gondod. Hanem ha egyetlenegy pénz ebből a kezedhez ragad, akkor részese vagy mindannak, ami teher netán a más lelkét nyomja. Ne tarts meg belőle semmit.”
A Senki szigete
Almira és Narcissza- a következő rész alcíme, látszólag ezek is női nevek, de csak látszólag , mert tulajdonképpen: Almira egy kutyáé.
Ki Narcissza?
Ki lakik a szigeten?
Kapnak-e szállást Tímárék és élelmet?
„Most aztán itt kell vesztegelnünk, míg a szél odább ereszt. Az élelmiszereink pedig elfogytak, s annálfogva kénytelen vagyok a legelső tanyát felkeresni, ahol a kéményt füstölni látom, s szépen megkérni a ház gazdáját, hogy nem adhatna-e valami élelmiszert a hajósnépünknek, illő fizetésért.”
„A hajómon van egy utazó uraság is, fiatal leányával. A lányka nincs szokva a viharos hajón lételhez, s beteg lett bele. Nem adhatna ön utazóimnak szállást, míg a vihar megszűnik?”
„Nálam cserevásár foly. Én adok gyümölcsöt, mézet, viaszkot, gyógyfüveket, s nekem hoznak érte búzát, sót, gúnyának való kelmét, edényt, vaseszközöket.”- ezt Teréza mama mondja
Mit akar neki adni Timea? Miért? Elfogadja-e?
Az éj hangjai című részben megjelenik egy férfi, akit megugat a kutya.
Ki az a férfi, miért nem szereti a kutya?
Hogyan viselkedik ez az ember Teréza mama és Noémi otthonában?
Miről beszélget Teréza mamával éjszaka? Tudja-e Tímár Mihály, hogy miről beszélnek?
Ismeri-e Tímár Mihály is ?
A szigetlakók története
Ez a rész egy tanulságos kitérő Teréza mama férjének és az idősebb Krisztyánnak az életútjáról. (Nem az arany emberről szól, de tanulságos)
Mi tudsz meg róluk? Miért laknak a szigeten? Miért félnek Krisztyán Tódortól?
Ali Csorbadzsi
Az én nevem nem Trikalisz Euthym, hanem Ali Csorbadzsi, egykor Kandia kormányzója”
Törökországban nincs nyugalom :”Az egyik fél ezerével öleti le azokat, akik nem értenek vele egyet, a másik fél ezerével gyújtogatja fel a hatalmon levők házait”
Miért szökött meg vagyonával és a lányával Ali Csorbadzsi?
„Az az ember, ki tegnap este utánunk jött a rejtett szigetre, a török kormány kéme. Én ismerem őt, s ő is rám ismert bizonnyal. Senki nem bírta nyomomat kiszaglászni, egyedül ő.”
„Timéát elviszed Brazovics Athanázhoz, és megkéred, hogy fogadja őt leányának. Egy leánya már van; hadd legyen ez annak testvére. Add át neki a pénzt, fordítsa a gyermek javára. És add át neki a hajóterhet, és kérd meg, hogy legyen ő maga jelen, mikor a zsákokat kiürítik, mert én jó tiszta búzát hoztam, hogy ki ne cseréljék.”
Az élő alabástrom
alcím kire vonatkozik , kapcsolatba hozható-e az alábbi idézet vele
Hogyan történt Ali Csorbadzsi eltemetése? A hajóstemetés című részből megtudhatod
Miféle papírt szerez be Tímár Mihály?
Nevetni való tréfa
„ A kapitány toporzékolt, és kolerikus kacagással köhögött dühében, mikor azt az írást elolvasta, visszadobva azt Timárnak.
„a kapitány nagyot csóvált a fején; kegyetlenül felkacagott, s aztán megveregette Timár vállát.
- Arany ember ön, biztos úr! Ennek a kisasszonynak megmentette a vagyonát; mert az apja nélkül sem őt, sem a jószágot le nem tartóztathatom. Mehetnek önök útjokra. Arany ember ön!”
A hajó tőkére futott, elsüllyedt, de Timeát és 1000 aranyát sikerült kimenteni róla
Utolsó kommentek