Szavazz

Címkék

. (1) .magyar (1) a (3) ábránd (1) ady (23) ágrajz (1) alany (1) alárendelő (1) alárendelt (1) alárendelt összetétel (1) allegória (3) alliteráció (1) állítmány (1) anna (1) antigoné (1) anyanyelvünk (1) arany (6) arany ember (1) arany jános (1) áthajlás (1) athalie (1) attila (2) avaron (1) az (4) az alföld (1) az arany ember (4) az eltévedt lovas (1) az ember tragédiája (1) a (3) a föl földobott kő (1) a gazda bekeríti a házát (1) a gózoni szűz mária (1) a közelítő tél (1) a legyek ura (1) a legyek ura (1) a néhai bárány (1) a puszta télen (1) a vörös felhők alatt (1) a walesi bárdok (1) babits (9) balassi (5) balladaszerű (1) barbárok (1) batsányi (2) berzsenyi (8) beszéd (1) beszél a fákkal a bús őszi szél (1) betűrím (1) biblia (1) boldog (1) boldogság (1) boldog szomorú dal (1) boris könyve (1) bornemissza (1) búcsúja hazájától (1) bukás (1) cselekmény (1) csongor és tünde (1) deus (1) disztichon (1) dráma (1) drámaelemzés (2) dsida (2) eclogák (1) édes (1) egyszerű (2) egyszerű mondat elemzése (1) ekloga (1) elbeszélő fogalmazás (1) elégia (4) elemek (1) elemzés (22) ellentét és feloldása (1) előszó (1) elzárkózottság (1) érettségi (4) erőletett menet (1) értekezés (2) értékszembesítés (1) értelmezés (2) érvelés (8) és (1) észköszörű (1) és (1) ex (1) fájdalom (1) feladatok (1) feladatsor (2) feledékenység (1) felelősség (1) felelőssége (1) felsősök (1) felvételi (1) figyelem (1) fogalmak (1) fogalmazás (12) fogalmazás. (1) főige segédige (1) földrajzi (1) forma (1) franciaországi (1) gare (1) golding (2) gondolkodva (1) gyakorlás (1) gyakorlat (1) gyakorlatok (1) gyorsolvasás (1) gyula (4) hajnal (1) hajnali részegség (1) hajnóczy (1) halotti (1) halotti beszéd (2) hangos (1) harry (1) hasonlat (1) hasznos (1) hatosztályos (1) hazám (2) héja nász az (1) héja nász az avaron (2) helyesírás (9) hibalista (1) hibatípusok (1) hogy (1) hogy júliára talála (2) holtig tartó tanulás (1) holt vidék (1) hontalanság hitvallása (1) hova lett gál magda? (1) húsvét előtt (1) húsz év múlva (1) idézetek (3) idill (1) időmértékes (2) időszembesítés (1) időtöltés (1) igék (1) illyés gyula (1) internetes (1) internetes (1) internetes korrepetálás (4) írásához (1) irodalmi (1) irodalmi elemzés (1) irodalmi fogalmak (1) irodalom (50) irodalom. (1) irodalomtörténet (1) iskola (1) ismétlés (1) itt van az ősz (1) játék (3) javítás (1) jellemzés (6) jelölések (1) jenő (1) jeszenyin (1) jobbágy károly (1) jókai (7) jóolvasás (1) józsef (3) józsef (1) józsef attila (8) józsef attila a dunánál (1) juhász (3) juhászgyula (1) juhász (2) juhász gyula (3) jumurdzsák (1) j ly (1) j ly helyesírása (1) j végű szavak (1) kaffka (1) karácsonyi (1) katona (1) katonaének (1) kertben (1) kijelölő jelző (1) klasszicizálódás (1) kóborlásaim (1) kölcsey (2) költői (1) költői jelző (1) költői képek (1) komárom (1) komplex (1) könyvajánlás (1) könyvajánlat (1) könyvek (2) korrepetálás (197) korrepetálás. (1) korreptálás (1) korstílus (1) körútihajnal (1) kosztolányi (9) kötelezők (1) kötelező olvasmány (1) kovács andrás ferenc (1) közélet (1) középiskolások (1) krisztyán tódor (1) krónikás ének (1) látó (1) léda (1) leírás (1) lényeglátás (1) letészem a lantot (2) levegőt (1) levéltöredék barátnémhoz (1) lőrinc (1) ly (2) machina (1) madách (1) magánélet (1) magány (1) magyar (37) magyaros (1) magyaros (1) magyar (2) magyar irodalom (5) magyar irodalom nyelvtan (1) magyar korrepetálás (1) magyar nyelv (1) magyar nyelvtan (2) magyar nyelv és irodalom (2) magyar tél (1) mama (1) márai (3) margit (1) márton lászló (1) megszemélyesítés (1) mellérendelés (1) mellérendelő (1) mert engem szeretsz (1) metafora (1) mikszáth (6) milyen vol (1) mindvégig (1) minek (1) mint a bika (1) mint különös hírmondó... (1) módszerek (1) mondat (2) mondatelemzés (15) mondatok (2) móricz (3) motívum (1) műelemzés (6) műfajok a bibliában (1) műfelismerés (1) munkaterápia (1) műrtelmezés (1) művelődéstörténet (1) nagy lajos (1) nelvtan (1) nem tudhatom (1) népdal (1) népiesség (1) netkorrep (25) netkorrep. (1) névmások (1) novella (2) novellaelemzés (10) novellaelemzés. (1) nyár (1) nyári (1) nyelv (2) nyelvészet (1) nyelvhelyesség (1) nyelvművelés (1) nyelvtan (31) nyelvtani elemzés (1) odüsszeusz (1) ölelkező (1) olvasás (8) olvasó (1) önismeret (1) orbán jános dénes (1) orbán ottó (1) örkény (2) össehasonlítás (1) össezhasonlítás (1) összefoglalás (1) összehasonlítás (52) összehasonlító (4) összehasonlító elemzés (2) összehasonlító verselemzés (5) összetett (1) összetett mondat (1) osztályrészem (1) ötödikeseknek (1) ó én édes hazám (1) párisban járt az ősz (1) pedagógusok (1) percek (1) péri lányok szép hajáról (1) petőfi (21) petrarca (1) pótvizsga (4) radnóti (7) realista (1) realizmus (1) regényelemzés (1) regényrészlet (1) rejtvény (1) reszket a bokor mert (1) részlete (1) rilke (2) rím (2) rimbaud (1) ritmus (1) romantika (1) romantikus (1) rövidítések (1) schiller (1) sem utódja sem boldog őse (1) senki szigete (1) shakespeare (1) sms (1) söszehasonlítás (1) sötétség (1) stílusirányzat (1) szabadság (1) szabó (1) szabó lőrinc (1) szajnapartján (1) szakdolgozat (1) szavalóverseny (1) szegény don kihot (1) szél (1) szépirodalom (1) szeptemberi áhítat (1) szép (1) szép nyári este van (1) szeretetvágy (1) szergej (1) szerkezet (1) szimbólum (2) szinesztézia (1) szmájli (1) szóbeli (1) szóelemek (2) szófajok (1) szójáték (1) szójátékok (1) szókép (1) szóképek (2) szókincsbővítés (1) szókincsfejlesztés (1) szophoklész (2) szórakoztató (1) szószerkezetek (1) szövegértelmezés (1) szövegértés (6) szövegfeldolgozás (2) szövegtanulás (1) szózat (1) szülő (1) szülők (2) tagolatlan (1) tájleírás (1) tájleíró költemény (1) tájlíra (2) tanácsok (1) tanévkezdés (1) tanulás (5) tanulási (1) tanulástechnika (5) tanulnivaló (1) tápai lagzi (1) társtalanság (1) tartalom (4) távkorrepetálás (3) technika (1) télialkony (1) természetábrázolás (1) tiszai (1) tisza parton (1) tisztesség (1) többszörösen összetett mondat (1) toldiné (1) tőmondat (1) tömörítés (1) tompa (1) töredék (2) tóték (2) tóthárpád (1) tóth árpád (2) újszerűség (2) új versek (1) unaloműző (1) vajda (4) változásokra (1) van (1) vergilius (1) vers (1) versek (4) verselemzés (46) verselemzés. (1) verselemzések (1) verselés (3) versmondás (2) versritmus (1) verstanulás (1) verszene (1) visszafelé is értelmes szavak (1) vörösmarty (7) wass (1) weöres (1) xix. (1) zrínyi dala (1) zsarnokság (1) (3) albert (1) arany ember (3) attila (2) búcsúverse (1) csönd (1) de (1) este (1) irodalom (3) itt van újra (1) jános (4) jeszenyin (1) júliára talála (1) költői nyelve (1) korrepetálás (1) l’est en (1) magyarokhoz (1) megoldása (1) mór (1) nevek (1) nevezzelek (1) nyelv (1) összetett mondatok (1) potter (1) sándor (1) század (1) szomorú dal (1) tenger (1) verse (1) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Mindenféle házakról ( szövegértés)

2010.01.12. 23:38 nincsa

 

Kedves Olvasóim!
 
Kicsit késve reagálok arra a kérésre, ami szövegértéssel volt kapcsolatos. Bocsánat.
 
  • Csak gyanítom, hogy az alábbi szöveget kellett értelmezni; ebben van az a bizonyos mondat: „Legalább villamossal megy a bácsi hazáig.”
 
Mindenféle házakról

Intek a kis szomszédomnak, a Palkó gyereknek, aki a kertjükben guggol a fűben.
- Gyere csak, Palkó! Kérdezni akarok valamit.
Palkó csak a feje járásával feleli, hogy nem lehet.
- Aztán miért nem lehet? - kérdem, miközben közelebb lépek.
- Azért, mert én most villamost játszom a csigabigákkal.
- Hát aztán?
- A kocsivezetőnek beszélgetni tilos.
- Azt se szabad megkérdezni a kocsivezető úrtól, szereti-e a mogyorót?
- Azt igen - ugrott talpra Palkó, és tartotta elém a markát.
- Várjunk csak! - mondom. - Előbb számold össze, hány ház van ezen az udvaron! Ahány házat megszámolsz, annyi szem mogyorót kapsz.
Palkó elkezdett számolni az öt ujján.
- Az első szoba egy, a kisszoba kettő, a tisztaszoba három...
- Ohó, és nem szobát mondtam, hanem házat!
- Ház nincs több, csak egy - szomorodott el Palkó.
- az se igaz ám! Nézd meg csak, hány fecskefészek van az eresz alatt!
- A négy sarokban négy.
- No, lásd, ez négy szem mogyoró. A madárnak a fészek a háza. Ott hál éjszaka, oda húzódik a rossz idő elől, ott költi ki a fiókáit.
Palkónak fölcsillant a szeme:
- Akkor az egérlyuk is ház, meg a békalyuk is?
- Az is ház, Palkó! Ahol az állat lakik, az a háza! Tartsd a markodat!
Palkó azonban a kalapját tartotta elém.
- Tessék ezt telitölteni mogyoróval!
- Már miért tölteném? Hát hol van itt az a nagyon sok ház?
- Hát ez a sok csigaház szanaszéjjel? -táncolt örömében Palkó.
Az utolsó szemig oda kellett adnom a mogyorómat. Palkó azonban gavallérosan kárpótolt.
Zsebembe dugott két csigabigát.
- Legalább villamossal megy a bácsi hazáig.

Móra Ferenc meséje
 
 
A fenti mese megértéséhez néhány kérdéssel (rövid válasszal) segítek.
 
Miről is szól ez a történet?
 
Palkót az író magához hívja, de ő nem akar menni, beszélgetni sem, mert játszik.
 
Mit játszik? ( Az udvaron lévő csigabigákat „utaztatja” mint villamosvezető.
 
Hogyan éri el az író,(a bácsi) hogy mégis beszélgessen vele a kisfiú? (Mogyorót ígér neki)
 
Mennyi mogyorót kap? Miért jár neki a mogyoró? Mit kell tudnia összeszámolni? Miféle házakat sorol fel? ( A mese címében mit jelent a mindenféle? )
 
Mivel éri el a kisfiú, hogy minden mogyorót neki adjon a bácsi? ( Még az udvaron lévő csigák házát is beszámolta)
 
Mivel kárpótolja a bácsit a sok mogyoróért? ( Képzeletben felülteti a képzeletbeli villamosra, aminek ő a vezetője, és hazaviszi. Nem hosszú az út, hiszen a bácsi, aki az író maga,  a szomszédban lakik)
 
 
 
  •  Ez a mostani korrepetálás példa arra, hogy a szöveget lassan, kis részletekben, szinte mondatról mondatra haladva kell értelmezni. 
 
Az író egy másik könyvében ír is arról, hogy nem fecske módra kell átsuhanni egy könyvön, el is kell abban merülni. Azaz minden mondatát, gondolatát meg kell érteni.
 
Tanácsom:
 Olvasás közben fel kell tenni azt a kérdést többször is, m i r ő l   v a n   s z ó? A választ pedig saját szavaiddal add meg , és akkor meglátod, érteni fogod a szöveget és jöhet a tanári , vagy munkafüzeti kérdés. 

 

Szólj hozzá!

Címkék: korrepetálás szövegértés

Érvelés a kultúráról

2010.01.12. 20:51 nincsa

 

Kedves Olvasóim!
 
 
Először is köszönöm mindenkinek, aki pozitívan értékeli a magyar korrepetálással kapcsolatos blogomat.
 
„Ebből mi lesz? Jézusom!”- ezzel a kiáltással fűszerezte egyik kedves olvasóm a kérését.
 
Az alábbi érveléshez van szüksége segítségre. Az ő leveléből idézem, tehát rajta a felelősség, ha nem pontos. J
 
 
"Szerintem a kultúra a morál nem valamiféle állandó, végérvényesen kialakult képződmény,hanem egy olyan,rugalmasan alakítható eszköz az emberiség kezében,amelynek az a célja,hogy  lehető legeredményesebben beillessze a fajunkat a mindenkori környezetébe. A kultúra eredetét csakis érthetjük meg, ha az emberiség és a környezet közötti kölcsönkapcsolatot vizsgáljuk. És csakis így lehet reményünk arra, hogy valamelyest belelássunk kultúránk jövőjébe."(Mannhardt András)
 
1. Mielőtt a lényegre térnék, a szerzőről érdemes egy kis ismeretet szerezni. Írd be a Google keresőbe Mannhardt András. Róla és tőle elolvasva egy-két cikket máris jobban megértheted, hogy miről is szól a fenti rövid idézet.
 
2. Értelmezzük a szöveget:
A kultúra változik.
Az emberiség változtatja.
Miért? Hogy jól érezze magát abban a környezetben, amiben él.
 
Mi kell ahhoz, hogy élni tudjunk? Kultúra. De mi a kultúra? Merev szabályok rendszere, vagy eszköz ahhoz, hogy fenn tudjon maradni a világ és az emberiség? A kultúra a viselkedés szabályait foglalja magában?  
 
3. Hogyan vélelmezi Mannhardt András és hogyan Te? ( Egyetértesz? Tiltakozol? Esetleg is-is) Mindegy, hogyan viszonyulsz a szerzőhöz, a véleményedet érvekkel kell alátámasztanod. Példákkal.
Pl. írhatsz arról, hogy kulturális szabályok vesznek körül. ( Vigyázz kulturális = rövid u!; kultúra=hosszú ú!) Minden nép, nemzet életében fontosak a jogi, erkölcsi, esztétikai szabályok.
1.Ezek nem egyformák mindenütt! (pl. cigányellenesség hazánkban--- ezt kifejtheted, és máris van egy példád arra: az emberiség és a környezet közötti kölcsönkapcsolat vizsgálata fontos, hogy megértsük egymást.
 
2.A különböző kultúrájú embereknek az összefogás fontos lehet, hogy mindenki jól érezhesse magát. Erre példa lehet, ahogyan Pécsett az EKF (Európa Kulturális fővárosa) nyitó rendezvényen különböző nemzetiségiek tánca egy jelenetben volt látható- s ezután megjelent a szimbolizált Nap az égbolton. Összefogás- együtt cselekvés- létrehozhat valami nagyot.
 
3. Egy bekezdésben írhatsz arról, hogy a kultúra= érték. Változnak az évek alatt. ( Emlékezz Madách művére : ott eszmék ( amit értéknek tartottak) jelentek meg , jelentős szerepük volt, majd megváltoztak, elbuktak, újabbak jöttek létre) .A történelem folyamán értékek megteremtésével egy darabig követők, rajongók vannak jelen, majd következik az elértéktelenedés.  Tehát egyes kulturális alapszabályok nem mindig szolgálják, szolgálták a világ emberiségét. Írhatsz egy-egy bekezdésnyi szöveget, amikor irodalmi művekben értékek csapnak össze.
 
4. Napjainkban értéket képviselnek filmek, könyvek. De mindegyik? A tömegkultúra és az elit kultúra nagyon is különbözik.
Ráerőltethető-e mindenkire a mély értéket képviselő művészeti alkotás? 5. Minden (magyar) embernek ugyanazok a dolgok jelentik az értéket? (személyes kapcsolat↔virtuális; család↔ munka; TV csatornák, autók, havonta lecserélt mobil stb.) Miért baj az , ha életkörülményünk ellenére másféle értékrendet követünk? Pl. szegény ember – de márkás mobil; házimozi rendszer). Az emberiséget fenyegeti a félresiklott értékrend! (pl. a sok autótól nem lehet közlekedni)
6. Miféle veszély fenyegethet bennünket, ha nem tudjuk a kultúrát jó eszközként felhasználni? ( Pl. elsatnyul a szókincsünk- nyelvünk.—MSN rövidítések) Ha a nyelv sérül, elsorvad, akkor a nemzet is. Milyen veszély fenyegethet bennünket, ha nem ismerjük fel, hogy a kultúra eszközével változtatni tudunk. (Pl. sok fejlett országban nem érték a víz, mert van (De meddig? )
 
7.Megalkuvás-e, ha életünk folyamán változtatunk kulturális szokásainkon? ( Angliában pl. elvárják minden férfitől, hogy ne viseljen sapkát, sálat, mert az gyengeségre vall. Az idei tél viszont kényszeríti őket a változtatásra, ha nem akarnak megfagyni, megbetegedni. ) Autós közlekedés és káros hatásai?
 
8.Ha van elég fantáziád, akkor szembesítheted a jelenlegi kultúránkat (jogi, erkölcsi, esztétikai, magatartási szabályainkat) egy általad elképzelt jövő emberének fontos szokásaival.
 
9. Befejezésként kifejthetd, hogy érdemes megvizsgálni különböző korok kulturális szokásait, annak okait, mert akkor képes lesz az emberiség saját érdekében kiválasztani a számára legmegfelelőbb kulturális eszközt
 
 
 
  • Abban a reményben fejezem be ezt a korrepetálást, hogy talán sejted már, „mi lesz ebből?”, és már nem is kiáltasz fel kétségbeesve: „Jézusom!” Már kezd összeállni a fejedben ( tolladban!) az érvelés.

 

Szólj hozzá!

Címkék: érvelés korrepetálás

Bocsánatkérés

2010.01.01. 20:45 nincsa

Kedves Olvasóim!

 

 

Többen várjátok, hogy segítsek megoldani a házi feladatot. Ezekben a napokban számotokra sajnos (nekem ÖRÖM) más családi eseményekkel vagyok elfoglalva. Számítógéphez is ritkán jutok, ezért bocsánat, hogy  korrepetálásra nem kerül sor.

 

 

Hamarosan a figyelmem rátok is fog irányulni.

Szólj hozzá!

A kondás legszennyesebb inge ( elemzéséhez)

2010.01.01. 20:26 nincsa

Kedves Olvasóim!

 

Bár a téli szünet idején másféle teendők töltötték ki a napjaimat, a minap azonban volt időm és lehetőségem ránézni a blogra is.

Találtam egy kérdést, amiről egy korábbi bejegyzésemben már írtam.

 

2009. 10.29-én Móricz novellájával, A kondás legszennyesebb inge cíművel találkozhattok a korrepetálásban.

Kívánok az idei esztendőben mindenkinek, aki látogatja a blogomat  sikeres tanulást.

Szólj hozzá!

Címkék: móricz korrepetálás

Tájékoztatás

2009.12.18. 19:39 nincsa

Kedves Olvasóim!

 

A következő 2 és fél héten bizonyos (jó) okok miatt nem tudok reagálni kéréseitekre.

Remélem, azonban , hogy jól el fogjátok tölteni a szünetet ( télit) nélkülem is. A korábbi bejegyzéseimben kutassatok nyugodtan , hátha azok is segítenek korrepetálni.

A karácsonyhoz kívánok mindenkinek nagyon jó hangulatot, hogy derűs lélekkel fogadhassátok 2010. év kihívásait. ( Azok biztos lesznek ,akár akarjuk , akár nem )

 

Találkozzunk a magyar  korrepetáló blogom friss írásaival 2010. január 7-e körül.

 

1 komment

Címkék: korrepetálás

Érveléshez ( filmnyelv, irodalmi nyelv)

2009.12.13. 15:14 nincsa

 

Kedves Olvasóim!
 
 
Az alábbi irodalmi korrepetálás érvelésről fog szólni. Arról kell írni, hogy : „lehetséges-e sikeres és
egyenrangú párbeszéd a különböző művészeti ágak között! Érvelő esszéjében hivatkozzon
irodalmi alkotás adaptációján alapuló filmes élményére! Kifejtésében legalább két
példára utaljon! Írásművének adjon címet!”
 
 
 
A feladathoz egy kritikus idézete is társul.
 
Hogyan kezdjem?
 
A bevezetésben fogalmazd meg , miről akarod kifejteni a véleményed. ( A feladatot értelmezd, fogalmazd át saját szavaidra, érzelmi hatású is lehet.)
 
 
Tárgyalás: (Ebben a részben fogalmazd meg azt a fő gondolatot, amit bizonyítani akarsz, avagy cáfolni.)
Irodalmi művekből – film. Sikeres-e ez mindig?
             A filmkritikus véleménye szerint nem lehetséges filmre vinni jól, amit az író leírt egy regényében
„minden remekmű megfilmesíthetetlen. A filmtörténet tanúsága szerint kanonizált irodalmi szövegből egészen ritka esetben formálódott csak jó film, az eredetivel egyenértékű pedig, akár a fehér holló.”
(Báron György filmkritikus)
 
Szabó István (Oscar-díjas filmrendező) véleménye szerint az irodalmi alkotásnak gyengébbnek kell lennie, akkor lehet belőle jó filmet készíteni. A nagyon jó regényből nem lehet.
.
 
 
Tárgyalás részletezve: Kifejtjük az előzőben leírt gondolatokat. Sorban haladjunk. Érveink az értelemre hassanak!
 
            Néhány segítő gondolat az érvelő fogalmazáshoz:
 
Különbözik az irodalmi nyelv a film nyelvétől.
 
Mi a fő különbség az irodalom és a film kifejező formái között? (az író szavakkal teremt képeket, de az olvasó képzelő tehetsége kell az értelmezéshez. A filmnél nem kell a néző fantáziája, mert szemével láthatja a képeket. A filmképek nézése közben olyan dolgokat azért fel tud idézni a néző, amit nem is mutat a kamera)
 
Összegyűjtheted, mi alapján tudod még összehasonlítani a két művészeti ágat. (pl. melyik létezik régebb óta; alkotók (író, ill. forgató csoport);melyikhez van több időre szükséged,)
 
Fogalmat is magyarázhatsz a tárgyalásban: adaptáció= irodalmi mű cselekményét megtartva készül belőle film. ( Előfordul, amikor egy regény (novella) motiválja a filmkészítőt, de nem követi a regényben történteket=inspiráció)
 
 
Fontos része a bizonyításodnak, cáfolatodnak az a film, amit Te láttál és olvastál is.  Milyennek találtad a filmet? Teljesen megegyezett minden esemény? Hol éreztél nagy különbséget.
 
Néhány filmet felsorolok: Emlékeztetőül: a feladatod 2 példát kér. (amit láttál és olvastál is)
 
A filmekről biztos találsz valami ismertetőt a neten, ha netalán mégsem láttad egyiket sem.
 
Jókai : pl. Arany ember, A kőszívű ember fiai,
Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk (amerikai-magyar film)
Krúdy Gyula: Szindbád (ebben a filmben több Krúdy-mű szerepel) rendezte: Huszárik Zoltán
 
Kosztolányi Dezső: Pacsirta (rendezte: Ranódy László)
 
Kosztolányi novelláiból: Esti Kornél csodálatos utazása
 
Harry Potter
A gyűrűk ura
 
A legyek ura (Ez a film nagyon  jól visszaadja a regényt)
 
Stb. Stb.
 
 
Érveid között szerepelhet, hogy más módszerrel szerkeszti meg az író a regényét és más módszerrel készül a film. (A filmnél technikai forgatókönyvet készítenek, jelenetekre tagolják a regények részleteit. Néhány kifejezés, amit használnak: totálkép, kistotál, közeli kép, szuperplán, kocsizás. Dialóglista is készül a filmekhez. Ha a forgatókönyv alapján visszafelé meg lehet írni a regényt, akkor jó a film? )
 
 
Mit hasonlíts össze a filmek és a regények között?
 
Pl. A leírások és a párbeszédes részek hol van fontosabb szerepe, milyen arányban vannak. Hogyan jellemzik a filmen pl. a főhőst, és hogyan a regényben? Hogyan ismerjük meg a helyszínt a kétféle művészetben?  Stb.
 
 
Befejezés: Itt összegezd a főbb gondolataidat. Itt írhatsz pl. egy más valakitől idézetet, ami a Te véleményedet támasztja alá, és azzal zárod a fogalmazást. (Főleg, ha a bevezetésben is idézetből indultál ki.)

 

Szólj hozzá!

Címkék: érvelés korrepetálás

Novellaelemzéshez (Mikszáth)

2009.12.13. 13:31 nincsa

Kedves Olvasóim!

 

A minap ismételten olyan feladathoz kért valaki segítséget, amiről már írtam egy korábbi korrepetálásban.Csaknem egy évvel ezelőtt írtak között találhattok Mikszáth novellájának elemzéséhez  segítséget.

http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2008/11/28/a_gozoni_szuz_maria_korrepetalas_az_elemzeshez

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: mikszáth novellaelemzés.

Csokonai Tartózkodó kérelem ( elemzéséhez)

2009.12.10. 20:57 nincsa

 

Kedves Olvasóim!
 
 
Már majdnem elfeledkeztem arról az ígéretemről, hogy Csokonai Tartózkodó kérelem című verséről is készítek korrepetálást. ( Nehéz, hosszú napom volt a munkahelyemen.)
 
Remélem azonban, hogy  még nem lesz késő (Manónak sem), ha most írom az elemzést.
 
 
A legegyszerűbben ( leggyorsabban) úgy tudjátok összehasonlítani az előző korrepetálásban jelzett Petőfi-verssel, ha annak szempontjai alapján vizsgáljátok  Csokonai költeményét is.  
 
1.      Kihez íródott? ( Eredetileg Egy tulipánthoz volt a vers címe, majd a Lillának írt versei közé került és a címe Tartózkodó kérelem lett) Ki Lilla? Nem tudjuk azt biztosan, hogy ezt a verset Lillának írta, de a Lilla-ciklusban találjuk.
2.       Csokonai verse nem a feleségnek szól, a „gyönyörű kis tulipánt”= szerelmes lányra utal
 
            3 . Cím magyarázata:  Tartózkodó kérelem (mit jelent, ha valaki tartózkodva kérlel valakit?- nem határozott, gyengéd, félénk)
 
4. Téma: szerelmes vers. Játékos, gyengéd érzelem
5. Stílusa: rokokó (játékosság, és még mi jellemző a rokokóra? )
6. A vers szerkezete: 3 versszak
1. udvarlás – a szerelem hevét csak egy szerelmes lány csillapíthatja
2. A szerelmesének dicsérete
3. A szerelmes lányt földön túlinak festi le / aki „angyali szókkal „bír
      7. Költői képek: metaforák: (pl. első két sora – a szerelemnek megemésztő tüze; ajakid harmatozása – csók? )
                                 Jelzők. (pl. gyönyörű, eleven,)
8.      A vers üzenete: boldog, örömteli szerelem kifejezése, pajkos gyengédséggel             
9.      Verszene: ütemhangsúlyos és időmértékes verselésű egyszerre (Mindkét módon ritmizálható) Hány szótagból állnak a sorok, hány ütem van egy sorban? (szótagok: 8-7; ütem: 2) Időmértékes versláb: 2 rövid, kettő hosszú szótag = ionikus a minore, a 7 szótagos sorokban anapesztussal (2 rövid egy hosszú szótag) zárul.
10.  Rím: abab, tiszta rímek pl. bánt-tulipánt; tűz,-elűz
 
Ez a vers, ha hangosan ritmizálva olvasgatod, úgy fog hangzani, mint egy zene. Kipróbálod?      
 
 

 

5 komment

Petőfi Minek nevezzelek című versének elemzéséhez

2009.12.09. 23:29 nincsa

Manónak és mindazoknak , akiket Petőfi Minek nevezzelek című versének elemzése érdekel

 

Petőfi verséről már írtam egy korrepetálást .

Itt találod az elemzést. ( Akkor Vörösmarty Ábránd című versével kellett összevetni, de jól elkülönítve megtalálod abban a korrepetálásban Petőfi elemzendő költeményét. )

http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2008//2/abrand_es_minek_nevezzelek_osszehasonlitas

 

Csokonai kért verselemzését hamarosan megírom , az összehasonlítást is megtanulod a következő bejegyzésemből. Addig is jó tanulást és gyógyulást!!!!

1 komment

Babits Mihály: Irodalmi nevelés Egy tantárgy filozófiája tanulók számára

2009.12.09. 20:02 nincsa

 

Kedves Olvasóim!
 
 
Van, amikor azonnal kell (ene) korrepetálnom.  Ennek sajnos a legfőbb akadálya, hogy nem mindig van időm (és kedvem) olvasni korrepetáló blogom hozzászólásait.  
Ha minden összejön (kedv, idő és tudás) akkor igyekszem a tőlem telhető leggyorsabban ezen a korrepetáláson keresztül tanácsot adni.
 
 
Most is egy azonnali korrepetálásra kértek. ( Gyorsan… gyorsan)
 

 

Babits Mihály: Irodalmi nevelés

                          Egy tantárgy filozófiája tanulók számára

című tanulmányát kell értelmezni. Babits nézeteit újrafogalmazni.

 
 
Tulajdonképpen úgy gondolom, hogy arról kell számot adnod, hogy megértetted-e a költő gondolatait. Hogyan hangzana általad összefoglalva.Valószínűleg ez egy szövegértő feladat, kompetencia felméréshez gyakorlás.
 
A segítő tanár, a korrepetitor az alábbi ötletekkel igyekszik hozzájárulni egy lecke megírásához. 
 
.
Kicsit átalakítva Széchenyi mondását, Tőletek függ minden (ez a lecke is), csak akarnotok kell megérteni. Biztatlak Benneteket tehát a szöveg értő olvasására
 
Icipici segítség Babits tanulmányával kapcsolatos feladathoz:
 
Mit tegyél? ( Vagy/vagy/és)
  1. Bekezdésenként fogalmazd meg azt a kérdést, amiről szól az a rész. Aztán leírod a saját szavaiddal megfogalmazva a kérdésekre a válaszokat.
  2. Olvasod a szöveget bekezdésenként és leírod (először piszkozatban), hogy mit értettél meg belőle. A kapott mondatokat szöveggé szerkeszted.
  3. Kiemeled az általad legfontosabb mondatokat Babits szövegéből, és azt írod át a magad nyelvén
  4. Elolvasás után elmondod, mit ért Babits egy tantárgy filozófiáján.
 
 
Talán valahogy így kezdeném: (a cím és néhány bekezdés alapján)
 
Babits tanulmányának célja, hogy az irodalom jelentőségét kiemelje: Az ember szellemi életének alapja az irodalom. Mindezt Fogarason tanított diákjainak magyarázza el. 
 
Az irodalom nélkülözhetetlen fogalma a stilisztika és a retorika. Az antikvitás idején ezt egy néven, retorikának nevezték. Ma is összevonható fogalom, egy fogalom két oldala a gondolkodás és beszéd.
 
A középiskolában is erre kell tanítani a gyerekeket, nem tudományokra és nem művészetekre.
 
A továbbiakban azt fejti ki, hogy az irodalom és a nyelvtan is a beszédre, a gondolkodásra okít.
F o l y t a s d. …. ( Bár azt is jól teszed, ha nem másolod ki a fentieket, hanem ezt is átalakítod. Sokkal választékosabban is meg lehet ezt fogalmazni.  )
 
 
 
 
 
Tehát olvasd, keresd a lényegét, értelmezd magadnak, gondolj ki kérdéseket, miről is szól egy-egy bekezdés, majd mondd el (írd le saját szavaiddal a választ, vagyis a bekezdések lényegét. ( Egyéb tantárgyak tanulásánál is jó segítség lehet ez a módszer.)
 
 
Mai korrepetálásomat Hérakleitosz gondolatával zárom: „Közös java mindenkinek a gondolkodás” . Ez a mostani házi feladatod is erre sarkall, nem bosszantani akart tanárod.  

 

2 komment

Címkék: korrepetálás babits szövegértés

Janus Pannonius Mikor a táborban megbetegedett és Csokonai Vitéz Mihály A bóldogság c. versének összehasonlításához

2009.12.06. 17:03 nincsa

 

Kedves Olvasóim!
 
 
Néhány napig számítógép nélkül voltam, miközben javították a „masinát” megnyugodva tapasztaltam, hogy nem jelentek meg rajtam elvonási tünetek. Azt azonban elismerem, hogy a gép nélkül kissé körülményessé vált a munkám (is).
 
  • Azoktól, akik nagyon reménykedtek a segítségemben, a fentiek miatt elnézést kérek.
 
Mivel rengeteg elmaradt feladat vár még rám, így a hobbim, vagyis ez a blog bejegyzés, a mai korrepetálás tömör lesz.
 
 
Verselemző korrepetálás
 
Janus Pannonius Mikor a táborban megbetegedett és Csokonai Vitéz Mihály  A bóldogság c. versének összehasonlításához
 
 
Megjegyzés: Nem helyesírási hiba van Csokonai versének címében, a költő így írta. 
 
Bevezetésben
  • írhatsz a versek keletkezési idejéről (1464; 1797
  •  Mi történt a költők életében akkortájt? ( pl. Mit tudunk Csokonai és Lilla kapcsolatáról, a vers melyik szakaszban keletkezhetett? Lilla máshoz ment férjhez!Miért ír mégis a boldogságról Csokonai? )
  • Anakreon és Csokonai elzárkózik a katonai élettől és Janus Pannonius? 
  • Csokonai a felvilágosodás, Janus Pannonius a reneszánsz költője. A két korszak eszméit is összehasonlíthatod. 
 
Címek mit sejtetnek?
  1. Betegség és katonai tábor (A betegség katonáskodás helyett boldogtalanságot sugall)
  2. Egyéni érzelem  
 
Műfaj:
  1. Janus Pannonius: elégia (Mit tudsz erről a műfajról? Megfigyelhetők –e a műfaj sajátosságai Janus Pannoniusnál?
  2. Csokonai: anakreoni dal (Mit tudunk Anakreonról? Antikvitás költője, ókori görög, nem politizált, nem közéleti témákat írt, hanem az egyén egyéni boldogsága érdekelte. ) Csokonai hasonló stílusban írta meg A bóldogság című versét.
 
Szerkezet:
     Mindkét versben a befejező gondolatok eltérnek a vers többi sorától.
  1. Csokonai : első részben egyéni boldogság Lillával ( leírás); második részben költői kérdéssel nyomatékosítja, hogy senki nem lehet boldogabb nála.   „ Ki boldogabb Vitéznél?”- mármint Csokonai Vitéz Mihálynál. Mit gondolsz, mire utal, hogy a Vitéz nevet szerepelteti?
  2.  Janus Pannonius: első részben tüdőgyulladásának részletes leírása; betegségének története ( végrendeletet is fogalmaz) ; második részben  nem a betegség, hanem a büszke öntudat , jelentős költőnek tartja magát. ( Idézd: mit írna a síremlékére? )
 
Mire épül a versszervező elv?
 
1.      Janus Pannonius: ellentét (katonáskodni indult, beteg lett ; katona – hős; költő-beteg)
2.      Csokonai: bemutatni a boldogság pillanatait. ( Mik ezek? Pl. Lilla, szép természet, bor stb)
Mi a téma?
1.      Janus Pannonius: egy beteg katona és költő gyötrelmei, halálfélelme, fohásza (Nem Istenhez!) , végrendelet írása, sírfelirat tervezése)
2.      Csokonai: tökéletes boldogság; könnyed stílusban
 
 
Milyen költői eszközökkel fejezik ki a témát?
  1. Janus Pannonius: a betegséget túlzásokkal írja le
  2. Csokonai: leírás vidám, könnyed, szerelmesek tréfálkozásai. Mi kell a boldogsághoz? ( Lilla, anakreoni versek, eper, stb)
 
Figyeld meg a szóképeket, stilisztikai alakzatokat. (néhány példát sorolok)  
  1. jelzők Pl. Janus Pannonius: zord tábor, kemény harc, csobbanó part stb
  2. megszemélyesítés: J. P. „vasnál is gonoszabb tűz dühe metszi tüdőm” a lázas gyötrődés: „Harc, Félsz, Ínség, Harag, Halál „
  3. hasonlat: „Már-már csontbamaró lángtól gyúlad ki bensőm, / Mint ahogy fáklya felett füstösen serceg a kén „
  4. metafora: pl. vasnál is gonoszabb tűz
  5. hangutánzás /hangulatfestés: pl. J. P. „susogó levél „
  6. Felkiáltás: pl. J. P. „Hej , szolgák! „ Ó , egek ! „ ( Minek hangsúlyozására alkalmazza a felkiáltásokat? )
  7. Alliteráció: Pl. J. P. „lankasztó lázam…”
 
Melyik eszközjellemző Csokonai versére? Miért nincs abban fájdalmas felkiáltás például?
 
Verselés: időmértékes mindkét költemény, (Verslábakról mit tudsz megállapítani? )
 
 
Van még ötleted az összehasonlításhoz?
 
Befejezéshez: pl. Az egyik vers a boldogságról, másik a boldogtalanságról szól. Mi tette volna boldoggá Janust? Miben különbözik a két költő boldogságképe?
 
 
Ha már elkészítetted kedves Olvasóm az összehasonlítást, akkor se tekintsd feleslegesnek ezt a korrepetálást. Segíts másoknak és írj hozzászólást, saját ötleteket mutass be. Kommentezz.

 

Szólj hozzá!

Horatius Thaliarchushoz és Félre könyvek, doktrínák

2009.11.24. 22:37 nincsa

 

Kedves Olvasóim!
 
 
Kedves, udvarias kérdéseknek a lelkem mélyén örülök. Most is egy ilyet teljesítek ebben a korrepetálásban.
 
·        Horatius Thaliarchushoz és  Félre könyvek, doktrínák (Carmina Burana) összehasonlításáról szól ez a korrepetálás .
 
Itt is olvashatsz pl. Horatius ódájáról:
 
1. A bevezetésben/ vagy a befejezésben összefoglalnám pl., hogy a két vers milyen életszemléletet mutat be.
Horatius: „arany középút”mértékletesség, józanság;   Félre könyvek…világi gyönyörök, életöröm (bor, ifjúság, szerelem,)
2. Keletkezési időpontok összehasonlítása:
Horatius : ókori római
Félre könyvek… középkor ( az ókori római irodalom példaként hatott )
 
3. Életfilozófia:
Horatius: sztoicizmus = helyes, harmonikus életvitel
Félre könyvek… vágánsok életfilozófiája: művelt, állást nem kapó vándordiákok lázadása az egyházi tanok ellen.
4. Kitűnt-e a versek szerzője a saját korára jellemző mentalitástól? ( pl.a  vágánsok és a középkor viszonya)
 
4. Cím értelmezése :
Thalliarchus: ( Ki ő?) ( életöröm képviselője? )
 
Félre könyvek…. (doktrínák= tudományok)
 
5. Egy bekezdésben a középkori vágánsköltészetről ( pl. jellemző témájuk, zenével, dallammal együtt adták elő)is írhatsz, ill. a Carmina Buránáról ( Az elemzendő vers ennek egyik darabja) .
 
6. Mit dicsőítenek a versek, mire biztatnak? ( Értelmezd a versszakokat)
Horatius:
Félre könyvek…pl.  „édes dáridó!” – fokozást is találsz erre a földi élet adta örömteli események kifejezésére.
7. Részletezd, bizonyítsd, keresd  a következő költői képeket, eszközöket mindkét versben.
 
Pl. a Félre könyvek, doktrínák
 
Jelzők: .” karcsú, szűzi,”
Hasonlat:
 „Éljünk, mint az istenek:”
„arca, szeme csupa tűz,”
Megszemélyesítés:
 
 „A tavasznak lába kél,
és a tested gond nyüvi,
küszöbünkön áll a tél,
életünket hergeli,”
 
Hangutánzás, hangulatfestés:
Pl. „ viszket már a lányok talpa,
táncra cincog a zene.” „ingó-bingó”
(Ha többször elolvasod a verseket , bizonyára találsz még egyebet is.)
8. Megszólítás a versekben:
Horatius E/2. személy
Félre ….. T/1.
 
9. Verselésük: időmértékes
Horatius: alkaioszi strófa= alkaioszi sorból áll= 4. versláb anapesztus, a többi jambus vagy spondeus ; a 3. versláb sormetszetet ad, a versszakok 4. sora ereszkedő lejtésű
 
Félre könyvek …. trochaikus ritmus ( olyasmi, mint a magyar beszéd ritmusa ,ereszkedő,)
 
Rím: Félre könyvek… keresztrím, vagy ha a sorokat félsoroknak tekintjük, akkor páros rím.
 
10. Műfaj:
Horatius: óda
Félre könyvek … diákdal
 
11. Versszervező elv:
Mindkét versben ellentét – idézd és magyarázd meg, milyen ellentéteket találsz? (Pl. Félre könyvek… ifjúság- öregség)
 
 
12. Egyéb  ( pl. ismétlések )
Pl. refrén és szerepe (Félre könyvek…)
 
 
Figyelmeztetést is fogadj el tőlem Kedves Olvasóm!
  1. Befejezése is legyen (egy összegzés)
  2. Ha használod az oldalam, vagy bármit a netről, nem árt, ha be is vallod a tanárodnak. Felhasznált irodalom megjegyzéssel.
 

 

Szólj hozzá!

Mondatelemzés ( predikatív viszony). Alany , állítmány keresése

2009.11.22. 21:20 nincsa

 

Kedves Olvasóim!
 
Mondatelemzéshez hívták segítségül az internetes korrepetálásról szóló blogomat.
 
Ez a fiú Róbert.
Az a madár seregély.
 
 
Egyszerű mondatok, de elemzésüknél mégis akad némi töprengeni való. Pedig látszatra bármelyik lehetne alany, és bármelyik az állítmány, hiszen mindkét mondatban az alanyt és az állítmányt is főnévvel fejezzük. (fiú= főnév, Róbert = főnév).
 
Vajon mégis melyik az alany, és melyik az állítmány?
 
 
Lássuk a példákat:  
 
Ez a fiú Róbert.
 
A névszói állítmány: Róbert.
Az alany: fiú
Ez = kijelölő jelző, tehát a fiú kijelölő jelzője (a fiú fogalmát egyetlen fiúra szűkíti le )
 
 
A második példában hasonlóan:
Az a madár seregély.
Állítmány: seregély
Alany: madár
Az = kijelölő jelző (a madár egyetlen egyedére vonatkozik)
 
Az ilyen típusú mondatokban tehát azt kell megfigyelni, hogy melyik főnév jelent tágabb fogalmat. Tudniillik a tágabb fogalmúval minősítünk, tehát az az állítmány. Az alany hordozza magán a minősítést.
 
 ( A fiúk közül az egyik hordozza magán „Róbertségét.” Róbert ismertetőjegyeit. )
 
(A seregély is tágabb fogalom, több minősítést hordoz magán, mint az egyetlen madár.)
 
 
 
Ajándékozok még egy elemzést. Nagyon egyszerű (nek tűnik) a mondat.
Ez az enyém.
 
Ez- enyém; mindkettő főnévi névmás.
 
Csak akkor tudjuk pontosan eldönteni, hogy melyik az alany és melyik az állítmány, ha tudjuk, milyen szövegkörnyezetben, szituációban hangzik el a mondat.
 
Mikor hangozhatott el ez a mondat?
Két kérdés előzhette meg a mondatot.
  1. Kié ez a valami?   Ha erre válaszolsz: Ez az enyém.C enyém (birtokos névmás) = állítmány; ez (mutató névmás = alany) A kérdésben is kié= állítmány, valami= alany
 
 
  1. Melyik a te valamid? A kérdésben: melyik= állítmány. Ha erre válaszolsz: Ez az enyém. C ez= állítmány, enyém= alany.
 
Az ilyen típusú mondatoknál, mindig a beszédhelyzetet, a szövegkörnyezetet figyeld meg.

 

2 komment

10+ 1 gondolat Móricz Hétkrajcár című novellájához

2009.11.22. 18:49 nincsa

 

Hét krajcár
 
  • Esszét keres valaki ebben a korrepetáló blogban. ( Örülne egy kész esszének, amire sajnos ez a korrepetálás nem vállalkozik.)
 
Mit jelent az esszé az iskolában?
 
Olyan írásbeli fogalmazást, amelynek során elemzel, értelmezel egy művet, egy eseményt, egy megadott témát.
Úgy kell leírni, hogy a személyes véleményed is benne legyen.
 
Az alábbiakban 10+1 gondolattal és kérdéssel segítem az esszé megírását:
 
1. Móricz sikeres író lett ezzel a novellával. ( Mikor írta, mit tudunk az életrajzából a novella megírásával kapcsolatban? Lásd tankönyved. )
 
2. Mi a témája? Egy család nagy szegénységének bemutatása, koldustól kell segítséget elfogadni.
 
3. Cselekménye röviden: Anya és kisfia hét krajcárt próbál összegyűjteni a ház minden zugában, a kabátok minden zsebében. A hetediket egy a házhoz érkező koldus ajánlja fel, de hiába, nem elegendő. Miért? (bezárt a bolt, és még lámpaolaj is kellene) Mi az a lámpaolaj?
 
4. Kinek a szemszögéből ismerjük meg a nyomorban élő család életét? A kisfiú meséli el. (Egyes szám 1. személyű előadásmód) (Ki lehet a kisfiú? )
 
5. Műfaja? Novella. Egyszerű történet, kevés szereplővel. ( Kik a szereplők? )
 
6. Mi a fő jellemzője ennek a novellának? Idill és tragédia együttes ábrázolása.
Idill: anya és fia játékosan, tréfásan kergetőzve, nevetgélve keresik a pénzt.
Mi minden jelzi előre a tragédiát? (néhány kérdéssel segítek: Mire kell a pénz?
Mit tudunk meg a család életéről ebből? Mit szolgált a játékosság? –leplezni a nincstelenséget, fájdalmat. )
Tragédia: az anya kacagása közben nem tudja leplezni, hogy tüdőbeteg.  
 
7. Hogyan éli meg az anya az ínséget? Hogyan emlékszik vissza a kisfiú?
 
8. Móricz stílusa: sűrített drámai szerkesztés. ( Mennyi idő alatt zajlik le a cselekmény?Keress idézetet a tömören kifejezett lelki drámára.)
 
9. A novella eseményei közül melyik bizonyítja, hogy Móricz azonosul a szegény, nyomorúságos életű emberekkel? (a koldus megjelenése-)
 
10. Végetér –ez a novella azzal, hogy a koldus odaadja a hiányzó hetedik krajcárt? Csak az anya sorsát jelzi, hogy fuldokló kacagásával „drága, szent vére” ömlik a ksifiú kezére? (szegények élete)
 
11. A nyomor az anyát fizikailag betegítette meg, lelkében még nem sérült. Egyetértesz ezzel a gondolattal? Indokold is.   
 
Még van néhány óra a mai napból, így remélem, nem késett el ez az irodalom korrepetálás. Micsoda szerencséje van "Anika 95-nek", ritkán van időm  azonnal  segíteni.
 
 

 

Szólj hozzá!

József Attila verseihez

2009.11.08. 18:11 nincsa

 

 
 
 
 
Kedves Olvasóim!
 
Kaptam egy levelet, amiben egyszerre öt! vers elemzéséhez kérnek tőlem segítséget. Határidőt is szabva (nov. 10-re már kellene, természetesen sürgősen), engedményt is adva (elegendő mindegyikhez csak 1 oldal).
 
A csábító engedmény ellenére ehhez nem tudok most segítséget nyújtani, viszont elküldöm néhány korábbi korrepetálásom linkjét. ( Két vershez ad segítséget)
 
 
 
 
 
Ebben is olvashatsz a Dunánál című versről
 
Természetesen több más József Attila vers elemzésével foglalkoztam már korrepetálásaim során, sajnos azonban nem mind az öttel.

 

Szólj hozzá!

Címkék: józsef attila korrepetálás verselemzés

Fogalmazási készségünk fejlesztéséhez

2009.11.08. 17:47 nincsa

 

Kedves Olvasóim!
 
 
Időnként azzal kerestek meg, hogy nem tudjátok, hogyan kezdjétek el a fogalmazást, máskor pedig azzal, hogyan tudnátok gördülékenyen, könnyedén fogalmazni. Most ez a korrepetálás ebben próbál ötleteket adni.
Van, akinek ehhez elég megszületnieJ
Komolyra fordítva a szót, a gördülékeny fogalmazáshoz arra van szükség, hogy a mondatokat egymáshoz tudd kapcsolni. Ehhez viszont egyrészt szükség van arra, hogy a szükséges kapcsolóelemet alkalmazd, másrészt, hogy a hosszabb tárgyalást is tudd kisebb részekre tagolni, de ezek is kapcsolatba legyenek egymással.( Lassan, gondolkodva, "jól megrágva",  értelmezve olvasd mind a fenti , mind a következő gondolataimat)
 
Mik azok a kapcsolóelemek?
 
Ezek tartják össze a szöveget. Ettől lesz gördülékeny a mondandód, ami azt jelenti, hogy a tanárod folyamatosan végig tudja olvasni, nem kapja fel a fejét sehol azért, mert nem érti , mit szerettél volna mondani ( írni).
 
Háromféle kapcsolóelemre kell figyelnünk fogalmazás közben.
 
  1. Tartalmi kapcsolatra. Tipp: ilyenkor bizonyos fontos szavakat, kifejezéseket megismétel az ember a fogalmazásában. Avagy egyik mondatából következtetni lehessen a másikra, avagy egyik gondolat magyarázza a másikat, esetleg ellentétes mondatokat fogalmazz. Gondolataidat állítsd párhuzamba, ha a tartalom alapján ez lehetséges. Az ok-okozati összefüggésekre is utalj a szövegszerkesztés során.
 
  1. Nyelvtanilag is legyenek szabályosak a mondataid. Helyes kötőszók kerüljenek a mondatokba, mutató névmásokkal, vonatkozó névmásokkal, határozószavakkal kapcsold a gondolatokat egymáshoz. Figyelj arra is, pl. ha az alany egyes számú, akkor az állítmány is az legyen. A toldalékokat se kezeld hanyagul.
 
  1. Szerkezeti kapcsolóelemek alkalmazásával újra és újra visszautalhatsz (megismételheted) a témát. (Pl. a fogalmazás címében leírt legfontosabb részt.) Ha új gondolatod születik a témáról, azt is kapcsold valamilyen módon (lásd még: 1. 2. pontban leírtakat) a régi elemekhez. Minden új információt, amit közölsz, célszerű új bekezdésbe írni. A fogalmazás befejezésében viszont már új dolgot ne közölj, csak foglald össze, amit addig leírtál.
 
Ennyit mondanék általánosságban, valószínű, hogy mást is mondanék, ha ismerném, kinek milyen fogalmazási problémái vannak.
 
Megjegyzés: (remélem, nem gonoszkodásnak veszitek, hiszen komolyan gondolom)
Irodalmi művek olvasásával jól lehet fejleszteni a fogalmazási készségünket is. Olvassatok mindennap.
Tankönyvi műelemzéseket is érdemes úgy olvasnod, hogy a megfogalmazási módjukat is figyeled. ( Pl. Hogyan kapcsolják össze a bekezdéseket? )
 
Talán egy régebbi korrepetálásom is segít:
http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2007/18/fogalmazastechnikai_problemak_dolgozatok
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: korrepetálás fogalmazás

Érveléshez

2009.11.05. 19:28 nincsa

 

 

Kedves Olvasóim!

 

Többször kaptok olyan feladatot, amikor ki kell fejtened a véleményed egy író gondolatai mellett.

 

 "Jómagam naponta tucatnyi, képtelen nevű cégek által terjesztett és bárki számára érdektelen tartalmú ingyenes lapot és nyomtatványt dobok ki. (....) Nem tudom, hogy én személy szerint mennyi fát dobok ki évente, de ha abból indulok ki, hogy egy-egy ilyen felesleges kiadvány több ezer példányban megjelenik, máris egy egész erdőnél tarthatunk. Törvényileg be kéne tiltani az ingyenes (és kéretlen) szórólapok kiadását; annak, aki bármiféle újságot meg akar jelentetni, valamennyi előfizetőt prezentálnia kéne hozzá."( Umberto Eco)

 

 

Egyetértés esetén: igaz, mert tapasztaljuk, hogy tele a postaládánk mindenféle kiadvánnyal. Legtöbbször reklám, valamilyen üzleti céllal keresnek meg kéretlenül. ( Sorolj példákat, no nem konkrétan, Te ne reklámozz, csak általánosságban beszélj: pl. utazásra csábítanak, egészségünket célozzák meg stb.) Erőszakos dolognak tartom, mert nem várt dolgokkal rabolják az időt. Ha pedig arra gondolunk, -mint Eco, hogy fából készül a papír, akkor ez a rengeteg több kilónyi előállításához ki kellett vágni egy csomó fát. 

 

Írj arról, hogyan fogadja családod (és te magad) a sok kiadványt, hol landol a legtöbb? (szemétkosár) , tehát hasznos-e?

 

 

Tiltakozás esetén: 

Ha viszont Te is készítenél ilyen kiadványokat, akkor ne érts egyet Ecoval :Érvelj amellett, hogy miért jók ezek a nyomtatványok.  Mondd, hogy nem fából készítik, hanem úja hasznosított papírból. Tájékoztatást ad.a tartalma. Olyanokhoz is eljut, akik nem vesznek egyéb újságot.

 

Tehát javaslom: valahogy így gondold végig.

 

 

 

Szólj hozzá!

Érvelés a TV mellett ( vagy ellen?)

2009.11.05. 19:09 nincsa

 

Kedves Olvasóim!
 
 
Mivel ingyen korrepetálok (amennyiben időm, energiám lehetőséget ad rá), gyakran felkerestek (ez jó), igyekszem válaszolni, de nem sikerül azonnal, s nem sikerül mindenkinek.(ez nem jó)
 
Lehet, több munkát szereztem magamnak azzal, hogy egy-két érvelő fogalmazáshoz részletes tanácsot adtam. Mostanában többször kértek érvelő fogalmazáshoz konkrét, egyéni segítséget.( Ez utóbbira mostanában nem vállalkozom.)
 
 
Most is kaptam ilyen „ könyörgést”. ( Bocsika: kérést)
 
Egyik ilyen téma: A televízió szerepe a mai világban
 
 
Számtalan tételmondatot, vagyis állítást is mellékelt egyik kedves látogatóm a levélhez:
pl.
 nagyon fontos a családok, emberek életében és emiatt sokszor megszűnnek a családban megszokott beszélgetések, együttlétek. Sokszor a vendégségeket is a televízió vagy a videó uralja és beleavatkozik a közös családi étkezésekbe és átformálja a régi családi szokásokat is.
 
Mit tegyünk ezekkel az érvelést segítő gondolatokkal?
 
Ezeket a mondatokat kell bizonyítanod, vagy éppen ellenkezőleg cáfolnod. Döntsd el, hogy egyetértesz velük, vagy nem. Érveket kell felsorakoztatnod. Gondolj egyszerűen arra, hogy mi mindent mondanál el azért, hogy meggyőzz arról, amit Te tartasz igaznak a témával kapcsolatban. Saját tapasztalataidat mondd el (írd le). Miért gondolod igaznak a fentieket? Miért találod elítélőnek, hogy így élünk a TV fogságában? Í
 
Pl.( egy rövid részlet egy érvelésből)
Már a lakásunkban is tapasztalhatjuk, hogy a televízió fontos része az életünknek. Alig találunk olyan családot, ahol ne lenne televízió, sokszor egynél több is. Sőt azt is láthatjuk, hogy sokan a lakás központi részén helyezik el a készüléket. Kényelmes ülőbútorok környezetében. Mivel sok fontos hírt is megtudhatunk belőle, ezért nem csodálkozunk, ha első műveleteink egyike hazaérkezésünk után a távirányítóval bekapcsolni a TV-t. Pedig sokkal jobban elfeledhetnénk munkahelyi és egyéb problémáinkat, ha megbeszélnénk bajainkat a családtagokkal. Ehelyett a TV elé ülünk felejteni…stb.
 
Ha ezt nem tartod jó dolognak, akkor ellenérvekkel próbálj meggyőzni arról, hogy nem előnyös dolog, ha a TV fontos része az életünknek.
 
Egyetértesz? Tiltakozol? Mindegy, csak érvelj!

 

Szólj hozzá!

Ady Endre Héja nász az avaron és Áprily Lajos Holló-ének összehasonlításához

2009.11.01. 21:32 nincsa

 

 
 
 
Kedves Olvasóim!
 
Nagy iramra kellett kapcsolnom, hogy az őszi szünetre kapott házi feladatokhoz, összehasonlító fogalmazásokhoz segítséget nyújtsak. Sajnos az én időm is véges, de szerencsére sok egyéb kellemes teendőt is ad az élet. Igyekeztem azonban több kérést teljesíteni, akik kimaradtak, azoktól megértést kérek.
 
Ez a korrepetálás, amit most tanulmányozol
Ady Endre Héja nász az avaron és Áprily Lajos Holló-ének összehasonlításához készült.
 
Ez a korrepetálás most csak ötletek halmaza. Rendezned Neked kell.
Mi mindenről írhatsz?
 
  1. A két költő általános jegyeire tehetsz utalást a bevezetésben. ( Van- e közös vonásuk.)
  2. Címmagyarázat: Héja nász, Holló-ének (A két madár szokatlan dolgokkal van összekapcsolva: a holló nem énekel, hanem károg; a nászhoz pedig éppen nem a héját társítja a hétköznapi ember)
  3. Ady versével foglalkoztam már az alábbi korrepetálásokban: http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2008/04/18/balassi_ady_es_a_szerelem
  4. http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2008/01/12/vazlatpontok_ket_vers_osszehasonlitasaho
  5. Hasonlóság Áprily és Ady versében.
Madárpárokról tudunk meg valamit. (Ady veszekedés, civódás; Áprily: páros lét értékei. Szerelmes vers.
Vannak kifejezések, amik diszharmóniára utalnak. Pl. (rikácsolnak, (Áprily) vijjogva, sírva Ady)
Szimbolizmus: héjapár-szerelem, Ady; Áprily: a családi magánélet jelképe a hollópár, Az Észak útja minek a jelképe lehet Áprilynél?
Téma: elmúlás (Ady: szerelem elmúlása, Áprily: az emberi lét elmúlása)
  1. Különbség:
Ady: szétválás; Áprily: „Messze szállnánk,/ visszaszállunk… neveljük fiainkat” A hollók magányos (párban) élik az életüket, nem „rikácsoló/ vad csapatban”
Áprily: a költői én harmonikusan akar élni, még ha a körülmények ezt nehezítik is. (Pl. „Durva fészken vadfa ringat, ott neveljük fiainkat” Találsz-e még emberi értéket?
·        Stílusjegyeket, költői eszközöket is hasonlítsd össze.
Áprily: Mindjárt az elején a költő impresszionizmusával találkozunk; színek) Pl. aranylik, ezüstöz Milyen impr. képeket találsz még a versben?
Költői eszközök közül Áprilynél a jelzőket vizsgáld. (pl. hamvas, kormos, dúlt stb.). Milyen hangulatot keltenek?
 
  1. Áprily versének üzenete: az emberi lét elmúlását úgy kell tekinteni, mint a természet rendjébe való belenyugvást. Ady: „csattognak az új héjaszárnyak”- új szerelem, de nem felhőtlen boldogság
  2. A két vers témája, hangulata összekapcsolható-e életrajzi adatokkal?
 
 
Tudtam segíteni?

 

Szólj hozzá!

Juhász Gyula Tibiscus partján című vers (és más) elemzéséhez

2009.11.01. 18:56 nincsa

 

Juhász Gyula tájversét kell összehasonlítani Petrarca költeményével. Ez a korrepetálás az alábbi feladat megoldásához nyújt némi segítséget.
 
Petrarca Pó, földi kérgem… és Juhász Gyula Tibiscus partján összehasonlító elemzése
 
Összehasonlító fogalmazásod Bevezetésében valami hasonlót is megfogalmazhatsz. Pl. Mindkét vers egy folyót idéz meg a címében. Petrarca verséből nem a szomorúság hangja szól. (az embert csak fizikailag lehet „sodorni”, a szellemét nem) Juhász Gyula költészetére a szomorúság, életére a magányosság jellemző.
 
 
A tárgyalásba a bevezető gondolataidat célszerű átszőnöd. (Azaz a tárgyalás első bekezdésébe) Mint pl. A két vers mindezt tükrözi a hangulati hatásában . (Innentől pedig kifejted milyen hatást érzel a két verssel kapcsolatban .)
 
(Az egyik verssel kapcsolatos korábbi bejegyzésemet remélem, a fentiek segítségével Te is megtalálod. Juhász Gyula költészetéről különben már több korrepetálásom szól. Kutass.)
 
Mivel a Tibiscus partján verssel még nem foglalkoztam a blogban, vagyis a korrepetálásom során, így a továbbiakban erről írok.
 
  • Juhász Gyula több verset is írt a Tiszáról (akár szerelemként is felfoghatjuk, tudjuk, hogy Szeged jelentős helyszín az életében) pl. A kis Tisza hídján, Régi nyári éj, Arany folyó stb.
Tibiscus partján (Rövid korrepetálás a verselemzéshez)
 
Címmagyarázat:
A Tibiscus a Tisza talán ókori elnevezése (régi források a Temes folyót nevezik így), de Juhász Gyula ókori római elnevezésnek tartja.
 Ezt bizonyítja:: 2. vsz a római prétora, a költőhöz hasonló magánnyal küszködik. A lírai én messze nyugatra repül emlékezetében.
 
Mi a vers témája? J. Gy. Szeret, a verseiben emlékezni- szerinted is besorolhatjuk az emlékezet-versei közé?
 
Szerkezete:
1. vsz: Versindítás – helyszín megjelölése Magányos nyárfa előrevetíti a lírai én hangulatát.
2.-3. vsz. Fájdalmas magány: A táj és az emlékek kivetítődnek a lírai én lelkére, avagy a lélek a tájra?  
4. vsz. Verszárlat nem tükröz végtelen szomorúságot -az emlék nyugalom (bús), fuvallat (hűs), (fájdalmas, de jó is lehet a régi emlék)
(első két sora megegyezik az első versszak hasonló soraival. Keretes vers?)
 
A vers üzenete: az utolsó 3 sor (régi emlékek nyugalmat kölcsönöznek)
J.Gy költészetére jellemző az is , hogy a mondanivaló a vers végén található, és általában emelik a hatást. Te is így érzed? Azaz, az utolsó sorok nélkül kevesebbnek érzed a verset?
 
Költői stílus:
Mit tudunk a versben kifejezett magányról?
Közös a „magányos fájdalom” akár prétorról, akár a parton járó „barna emberek”-ről, árva daruról van szó. ( Megjegyzés: Tudod, ki a prétor? Lásd történelem óra)
A magányt hangsúlyozó kifejezések még: pl. puszta, tengervész
 
Ez a vers hangulat-líra (impresszionista stílus)(J. Gy. Költészetének sajátossága) Milyen hangulatot fogalmaz meg? Mely szavak utalnak rá? (nyugtalanság, távoli múlt emlékei, álmatag, árva, hallgatag stb)
Milyen pillanatnyi benyomást ír le a költemény? Árva nyárfa, álmatag ladik, szomorúfűz stb. Mit idéznek fel ezek a szavak?
 
Költői képek:
jelzők pl: álmatag (keress még) – milyen hangulatot tükröznek
                        Metafora: tengervész (mit jelent? )
                        Hasonlat
Stilisztikai alakzatok: pl. ismétlés Milyen hatást ért el az ismétlésekkel?
                                      alliteráció: számos századok ( kellemes hangzású-e a sziszegő sz?)
 
Verselés:
J.Gy. Kedveli a szonettet, mint versformát, de ez a vers nem az. (hatsoros versszakok
Rímek: Minden versszak első két sora páros rím, a következő négy sor rímképlete: abba- milyen rím ez? (A korrepetálás bejegyzéseiben erről is olvashatsz valahol) Megjegyzés: A római korra tett utalás a költő műveltségét is bizonyítja
 
Megjegyzés: Ne felejtsd el, hogy a két vers összehasonlítását egy összegző gondolattal zárd. (Az lesz a befejezés)
Bízom abban, hogy tudtam Neked is segíteni az összehasonlító elemzésed megírásához. Kellemes időtöltést kívánok.

 

Szólj hozzá!

Petrarca és Juhász Gyula (apró ötletek az összehasonlító verselemzéshez))

2009.11.01. 16:20 nincsa

 

 
 
Kedves Olvasóim!
 
Ez a korrepetálás Petrarca és Juhász Gyula 2 költeményének összevetésével foglalkozik. Ha az alábbi témájú fogalmazást kell írnod, ez az irodalmi korrepetálás biztos segíteni fog.
 
Petrarca: Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad és Juhász Gyula: Tiszai csönd című versek összehasonlító elemzése
 
 
Miről szólhat a bevezetés? (néhány kezdő gondolat—javaslatok, hogy válogatni tudj, avagy ezek alapján saját ötleted is szülessen. )
  1. Petrarca és Juhász Gyulakülönböző korban foglalkozik hasonló témával.(Utalva, hogy két folyó és az ember kapcsolata, az ember révbe érésére utalás, avagy az otthon jelentősége a téma)
  2. A két költő életrajzából van-e valami közös (pl. mindkettőjük életének alapvető meghatározója egy nő, akivel felületes kapcsolatuk volt. Petrarca: Laura – Juhász Gyula Sárvári Anna ( Ha ezzel indulsz , akkor ne feledkezz meg a folytatásban utalni arra, hogy van-e a két versben erre a reménytelen vonzódásra utalás pl. pl. reménytelenség, szomorúság)
  3. A két költő költészetének általános bemutatása is lehet a kezdő gondolatod.
 
 
A tárgyalást a bevezetésből vezesd át . ( ez alatt azt értem , hogy kapcsold a bevezetést és a tárgyalást egy mondattal össze)
 
Miről írj az összehasonlítás tárgyaló részébe:?
  1. Elemezheted pl. téma, költői eszközök,(költői képek) szerkezet, versforma, hangszimbolika alapján az egyik verset, majd ezt követően a másikat
  2. Az is lehetséges, hogy párhuzamosan a verselemző szempontok szerint mutatod be a két verset (vagyis egy-egy szempont alapján vizsgálod a két verset pl. versforma Petrarca – szonett, Juhász Gyula : kétsoros versszakok )
Milyen verselemzési szempontok lehetségesek? (Elemeztem már a korrepetálással foglalkozó blogomban mindkét verset , vehetsz ezekből is ötletet: Igaz ezekben más versekkel történt az összehasonlítás, de aki figyelmes , megtalálja benne azt , amire szüksége van
pl. Tiszai csönd: : .)
 
 
 
 
 
 
Miről szóljon a befejezés? A legtipikusabb hasonlóságot vagy a legnagyobb különbséget hangsúlyozva írsz egy összegző gondolatot.
 
 
Ennyit tudtam segíteni, mert időben ennyire futotta. Tudom viszont, hogy aki gondolkozva tanul, annak ez már segít abban , hogy megkezdhesse a saját összehasonlító elemzését.

 

Szólj hozzá!

A kondás legszennyesebb inge (elemzés)

2009.10.29. 23:23 nincsa

 

 
Kedves Olvasóim!
 
Az őszi szünetben sokan sokféle feladatot kaptatok, amelyekhez itt ezen a korrepetáláson kértetek segítséget.
Lehet, nem mindenkinek tudtam a kedvében járni, bár igyekeztem. Akinek segíteni tudtam, az örüljön, akinek nem, az ne haragudjon nagyon,hanem látogasson meg máskor is.
 
Ez a mostani korrepetálás novellaelemzéshez nyújt segítséget.
 
A novella szerzője: Móricz Zsigmond
 
A mű címe: A kondás legszennyesebb inge
 
Mi a feladat? Elemzés, amiben szerepelni kell a babonaságnak, modern világszemléletnek, negatívumoknak és pozitívumoknak.
 
Az alábbi szempontok alapján elemezd ezt a novellát.
 
A mű elhelyezése az író életrajzában: 1931-ben írta (Ebben az időszakban 1929-1933 Nyugat szerkesztője Babits mellett; az 1930-as években több novelláskötete is megjelent. Ez melyikben? Mit tudsz még az író életrajzából, ami ezzel az idővel , vagy ezzel a műfajjal van kapcsolatban? )
Műfaja: novella  ( általában a novellákban sorsfordító esemény zajlik) Ebben , mit tekinthetünk sorsfordító eseménynek?
 
Röviden összefoglalni a cselekményt:Pl.  Egy kisgyerek szülei babonás viselkedése miatt meghal. A tragédia során megismerkedünk a modern életszemlélettel is (  3-4 mondatot is írhatsz, de semmiképpen ne meséld el a tartalmát részletesen)
Főbb szereplők és jellemzésük:
Földbirtokosné tulajdonságai:
Mit tartasz pozitívnak? Pl: Aggódó anya gondoskodó gazdasszony, feleség, nagy figyelmet fordít a gazdálkodásra, szívesen kertészkedik (milyen volt a kertje? ) hogyan bánt a munkásaival? Modern gondolkodású (miért mondhatjuk ezt róla?)
Van-e negatív tulajdonsága? pl. amikor a kisfiát nem engedte az iskolába, így gondolkodott:”hadd ugráljon itthon, s éljen, mint a kiscsibe, kismalac, többet ér, mintha a többi gyerek szagát szívja.”vagy pl. perlekedik a munkásnővel (mikor? Miért? )–ez pozitív tulajdonság is lehet.
Munkásasszony tulajdonságai:
pozitív: dolgos, ő is gondoskodik a gyermekéről, hiszen nem hagyja egyedül otthon,
Találtál-e egyéb pozitív tulajdonságát?
negatív: a rossz paraszti szokások hatnak rá: „Beásta a gyereket derékig a földbe, s annak csak a felső teste állott ki a földből, és ragyogó szemmel nézett a kicsike, és kis karjait az anyja felé nyújtotta.” , mert „Hát mink azt így szoktuk.”babonás (pl. a gyermeke betegségét szerinte „szemmel verés okozta.
Mikor viselkedik még babonásan?
Földbirtokos tulajdonságai
Szeretettel szól a feleségéhez, ő is keményen dolgozik, figyeli a birtokát. (Bizonyítsd a novellában olvasottakkal)
Van-e még szereplő, akiről bármit megtudunk? (jellemezd is)
Milyen magatartásformákat mutat be Móricz a babonával kapcsolatban?
1. Ellene (földbirtokosné) Hogyan fejezi ki ellenszenvét?
2. Beletörődés (pl. állatorvos) Mivel bizonyítható ez a novellában? ( Keresd meg azt a részt és idézd)
3. A babonák irányítják pl. (A birtokon dolgozó nők). Miben hisznek? (betegség- gyógyítás módjai)  
Mit tudunk a kisgyerekekről? (életkor, kinézet, betegség—a földbirtokos csemete és a parasztgyerek- jellemezd őket is)
Magyarázd meg, értelmezd az utolsó sorokat:”a gyermekecske bizony szegény kis hulla volt, ott feküdt az úri párnán kinyújtózva, mint egy szomorú emlék a kultúrák keresztútján.”
Mire utal a „kultúrák keresztútja”? ( földbirtokosné és a munkásnő más-más kultúrát képviselnek)  Gazdagok –szegények , lent-és fent élő emberek világa .
Az író stílusa:
Kétfajta gondolkodásmódot mutat be az ellentét eszközével ( lásd a novella kezdetét (idilli környezet)és a kapáló asszonyok viselkedését)
A szereplők beszéltetése: Kiket beszéltet? Minden szereplő megszólal-e? Érezhető-e a beszédből, hogy kik a munkások.(falusi népnyelv, helyesírás is tükrözi a kiejtést)(keress bizonyítékot a novellából)
Bemutatja részletesen (naturalista módon) a paraszti világot, a szegény parasztok, a béresek sorsát. Ebben a novellában a földesúrék életét, mindennapjait is.
Az esemény egy nap alatt zajlik le, de sok mindent meg tudunk a szereplők életéről. (Sorolj fel példákat, ha már írtál róluk, akkor más szavakkal, másként fogalmazd meg.)
 
Címmagyarázatra is térj ki:
A kondás legszennyesebb inge (Ki a kondás? Melyik osztályhoz (lent vagy fent) tartozik?  – mire utal a szennyes ing kifejezés? –pl. szegénység? Mit sejtet a cím? (pl. a népi paraszti élet bemutatása fog következni)
 
Foglald össze a véleményed a novelláról, a témájáról: Pl. a gyermek beásása a földbe – elítélendő. Móricz sem fogadja el ezt általános szokásnak. Stb.
 
 
Kedves Olvasóim! Bokros teendőim ellenére igyekszem még mások kéréseit is teljesíteni a napokban . Jó olvasást, jó fogalmazást kívánok.
 

 

4 komment

Címkék: móricz korrepetálás novellaelemzés

Érvelés (könyv és a számítógép)

2009.10.27. 21:01 nincsa

 

Kedves Olvasóim!
 
Most éppen ezt kérdezik tőlem korrepetálás címén: "kell írni érvelő fogalmazást, tudsz –e nekem segíteni?"
 
Tudni tudok, de akarok-e? Nyugi, csak viccelődöm. Ha nem akarnék segíteni, akkor nem is találtam volna ki a korrepetálásnak ezt a lehetőségét, és jó magam pedig nem szaporítanám a blogerek számát.
 
 
A mai korrepetálás: Érvelő fogalmazás
 
Témája: (ahogyan a kérés hangzik)
Könyv és a számítógép kapcsolatáról-különbségéről, jó és rossz vonásairól, melyik hasznosabb meg ilyenek.
 
 
Nos, szinte készen is áll a vázlat.
Szedd ízeire a felsorolást és írd le mindegyik kifejezésről a véleményed.
 
Lehet, lesz olyan olvasóm, akinek ennyi már ki is nyitja gondolatai tárházát, ők már kezdhetik is a fogalmazást.
 ...
Akinek kell még egy kis segítség, az nyugodtan olvassa tovább a korrepetálásra szánt írásomat.  ( 11 szempontot leírok, de Te is találj ki még.)
 
  1. Először is írj egy állítást a témáról . ( Pl. A XXI. században nagy harcban áll  a könyv és a számítógép)
  2. Magyarázd meg, miért gondolod így. Mit tapasztalsz? (Üresek a könyvtárak? Régen többen voltak? Vagy a könyvtárak nem üresek, de nem a könyvespolcok, hanem a számítógépek előtt „kígyóznak a sorok”)
  3. Máris itt van egy összehasonlítási alap: Könyvekért nem kell sorban állni, addig nézelődhetsz az állványoknál, amíg akarsz.(amíg időd van és a könyvtár is nyitva van)  Számítógépet pedig a legtöbb könyvtárban csak rövid ideig használhatsz. ( Mások is várnak rá.) A könyvespolcokról válogathatsz tetszésed szerint, a számítógépen bizonyos oldalak el vannak tiltva előled.
  4. Bármire vagy kíváncsi a számítógépen gyorsabban megtalálod. A könyvekben csak akkor, ha tudod, körülbelül melyik könyvben kell keresned. ( A PC-n elég pl. a google alkalmazása)
  5. Még a laptoppal sem olyan érzés félrevonulni, mint egy könyvvel. Leülni a meleg kandalló elé egy fotelba, és máris olvashatod a könyvet. Visszalapozhatsz benne.Nem kalandozol el olvasás közben más témára. ( A könyvben nem tudsz szörfölni, ha csak nem a versek között teszed azt pl.)
  6. A számítógép monitora elől legalább óránként fel kell állni. Rontja a szemet. Még a szék sem mindegy, milyen. Külön asztalra van szükség hozzá.
  7. A számítógépen a nyelvhasználat silányul. (Gondolj a gyors üzeneteidre, a rövidítésekre) A számítógéppel nagyon sok angol kifejezés épül bele a nyelvünkbe. Tetszik ez ?
  8.  A könyvekkel pedig éppen a szókincsünk, helyesírásunk fejlődik. Fantáziánkat is fejleszti (hiszen sok leírást, tájat, szereplőt el kell képzelnünk.) A számítógépen pedig akár azonnal képet is kereshetsz.
  9. A könyv szórakozás (is) A számítógép munka.(is)
  10. Ma már sok információt, pályázatot csak a számítógépen lehet elérni  El lehet intézni vásárlásokat . Banki ügyleteket. Hivatalos leveleket.
  11. A számítógép használatával a kézírásod minősége romlik. Észrevetted?
 
 
  • Megjegyzés: az érvelő fogalmazás lényege: állítasz valamit, és érvelsz mellette vagy ellene. Esetleg mindkét szemszögből leírod a véleményed. Végül pedig érveidből levonod a tanulságot.

A korrepetálásom befejezéseként írok még néhány kérdést, ami segít gondolkodni.
 
Mi a hasznosabb? A könyv vagy a számítógép? Attól függ, honnan nézzük. Mi a Te véleményed? Melyik tud többet? Melyiket lehet több mindenre használni? Melyikek jobb kézbe fogni? Jelent-e számodra különös élményt a nyomdából frissen kijött könyv illata? Okoz-e egy könyv kényelmetlenséget? (pl. nehéz tartani) Mit könnyebb magaddal vinni egy utazáshoz? Melyik nélkül tudod elképzelni az életet?
 
Folytasd. Ha tartalmas dolgozatot írsz , szívesen meghívlak előadást tartani , kampányolni a számítógép, a könyv mellett vagy ellen.

 

2 komment · 1 trackback

Címkék: érvelés korrepetálás

Arany János két versének összehasonlításához ( Mindvégig és Letészem a lantot)

2009.10.27. 19:21 nincsa

 

Kedves Olvasó (i) m!
 
 A mai korrepetálásnak azt az alcímet is adhatnám: Ajánlom magamat.
Az alábbiakban elolvashatod, miért gondolom így.
 
Egyik segítséget kérő kommentező olyan versek összehasonlításához kér mankót, amikkel korábban már foglalkoztam
 
Gyűjtsd össze az ott leírtakat és akkor máris lesz némi anyagod az összehasonlító elemzéshez.  
 
 
Letészem a lantot című versről itt találsz korrepetálást:
 
 
1. http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2009/01/11/arany_janos_mindvegig_es_leteszem_a_lantot_cimu_versenek_osszehasonlitasahoz
 
 
 
2.
http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2008/12/14/gondolatok_a_jo_ejszakat_es_a_leteszem_a_lantot_cimu_versek_osszehasonlitasahoz_ertelmezesehez
 
 
 
 
 
Mindvégig és a Letészem a lantot című versekhez az alábbi korrepetálás is jól jöhet:  
 
 
http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2009/01/11/arany_janos_mindvegig_es_leteszem_a_lantot_cimu_versenek_osszehasonlitasahoz
 
 
 
 
Kívánok jó böngészést, kellő lendületet a fogalmazás megírásához.

 

3 komment

Címkék: arany jános összehasonlítás korrepetálás

Schiller és József Attila ( ellentétek és feloldásuk)

2009.10.25. 12:02 nincsa

Kedves Olvasóim!

 

Ez a korrepetálás összehasonlítással foglalkozik, de egy megadott szempontot  kell közben figyelemmel kísérni. A dolgozat írása közben –és a megfogalmazottakban is – célszerű többször a címre visszautalni.

 A korrepetálással az alábbi feladathoz szándékozom segítséget adni.

 

Az ellentétek feloldása Schiller: Az örömhöz és József Attila: A Dunánál című versében (összehasonlító elemzés)

 

 1. A két költő különböző korban élt. Különböző történelmi események között. Ez az ellentét feloldódik a megfogalmazott témákkal (testvériség, közös cselekvés)

 

2. Mindkét vers műfaja: óda (ünnepélyes, emelkedett hangulat) , ( az emberiségnek együtt kell tudnia élni)

 

3. Szerkesztésében hasonló: (klasszikus óda szerkezet) strófa-antistrófa – epodus

Strófa: odafordul a témához:

Schiller (    Gyúlj ki, égi szikra lángja,

Szent öröm”)

József Attila: a Dunánál szemlélődve („A rakodópart alsó kövén ültem”) a Dunára  irányítja a figyelmet;

Antistrófa: kifejti az előzőekben felvetett tárgyat,

Epodus: levonja a tanulságot

Schiller: Egy testvér lesz minden ember”

József Attila: „rendezni végre közös dolgainkat,

Ez a mi munkánk;és nem is kevés „

 

4. Mindkét verset sokszor idézi az utókor. Schiller: Beethoven IX. szimfóniájának zárótétele- EU himnusza; József Attila: pl. utolsó 2 sorát mottóként, beszédekben

 

5.Téma: barátság, erkölcs, igazság, öröm, szeretet, szépség, testvériség, (Schiller) törvényszerűség az emberi létben, múlt, jelen jövendő ( József Attila)

 

6. Vers üzenete: emberiség-gondolatok: –zsarnokság ellen testvéri összefogás (Schiller);

                               A dolgos együttéléshez a múltat is vállalni kell (József Attila)

 

A két üzenet nem ellentétes egymással,ugye? Fejtsd ki  erről is a gondolataidat

 

7. Hogyan, milyen költői eszközt hangsúlyoznak? (versszervező elv): ellentét és azok feloldása

 

8. Ellentétek: (nem mindet sorolom fel, csak példákat)

 

Schiller:  pl.öröm –ami létezik – de sokszor csak vágyunk rá

                        Különböző népek szokásai (egymással ellentétesek), de a testvéri egységesüléshez „újra fonjuk szent kötésed.”

                    Jók – rosszak az öröm hatására „ott repesnek

Könnyű rózsaléptein.”

 

                    Lázadásra buzdít – ami ( pozitív) cselekvés is együtt (A szabadságért, a zsarnokság elleni lázadás

                   

                    Lázadás – istenkeresés (Keress idézetet , ami ezt igazolja)

 

                    Korsó/ kehely /kupa (egy tárgy csupán)  – benne „arany nedv : utal: a borra, Krisztus vérére,

de itt jelképpé válik : az összefogást jelképezi, embertársak a„léleküdvért” emelik a kupát

Léleküdv=üdvözült lélek –szabadság, öröm, zsarnokellenesség hangsúlyozása

 

József Attila

 

Duna =állandóság – és a változás (a folyóvíz mindig változik)

 

Az idő múlása (múlt-jelen és jövő) – és az emberi lét törvényszerűségei – az emberre való hatás (költői kérdésfelvetés: javítja az ember életét, vagy közömbössé teszi?)

 

A II. rész minden mondatában találunk ellentétet. Pl.

 

Százezer év- egy pillanat

Egy pillanat – idő egésze

A lírai én szemlél – százezer ős is

Ölnek – ölelnek

Én látom – ők nem

Ők látják – én nem

Harc-béke

 

Az ellentétek feloldása:az egyén és a történelem (annak formálása) összefügg.

 

Az utolsó szakaszban erkölcsi parancsot fogalmaz (minden embernek önvizsgálatot kell tartania, hogy együtt lehessen élni)(etnikumra, nemzetségre tekintet nélkül)

Természetesen ritmus, szóképek összehasonlításával még bővíthető ez az elemzés. Én most csak a címhez akartam segítséget adni

 

Remélem, Kedves Olvasóim, hogy a fenti ötletekkel sikerül- kibővítve egyéni ötletekkel- megírni , a dolgozatot.

 

Szólj hozzá!

Címkék: irodalom józsef attila összehasonlítás korrepetálás schiller ellentét és feloldása

süti beállítások módosítása