Kedves Olvasóim!
Néhány nap óta várja a segítséget egyik kedves olvasóm Petrarca két versének összehasonlításához. Lehet, számára már nem súgás ez a későn (?) érkező korrepetálás. Másoknak még jól jöhet. Ebben a reményben készült el ez a bejegyzés.
Ti szerencsés füvek, boldog virágok... és a Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad…című. Petrarca-versek összehasonlító elemzéséhez
Miről írjunk a feladat során? (A számozás nem jelenti feltétlenül a sorrendet)
- Mutassuk be Petrarcát.(főleg a Daloskönyv /Canzoniare szerzőjeként) szerelmes versek, ihletőjük: Laura, versforma: szonett (=14soros vers, két quartinából és két tercinából áll, azaz 4+4 és 3+3 soros versszakokból, 11 szótag ; rímképlete: abba abba cdc dcd ) 1341-ben Rómában poeta lauratus= babérkoszorús költő. (lásd még 2. ponthoz)
- Laura (neve álnév és jelkép. l’aura=fuvallat, lauro=babér, l’auro= arany);az utókor nem ismeri,egy templomban látta meg először, szerelem első látásra. Női eszménykép, (lelki és testi értelemben is)
- Reneszánsz jegyek ezekben a versekben: földi boldogság ábrázolása, szerelem, természet bemutatása. Latinul írt versek., reneszánsz korra jellegzetes versformában( szonett)
- Ti szerencsés füvek, boldog virágok..
- összekapcsolódik a szerelmi érzés és a természet,
- kifejezések a tájra és a nőre: pl. szerencsés fövek, boldog virágok , mélázgató madonnám"
- Milyen hangulatúak a jelzők ?
- Mire következtethetünk abból, ahogyan a természet és a nő összekapcsolódik a versben?( a lírai én érzelme hat a természetre, megszépíti; de a természet szépsége is visszatükröződik az emberi érzelmekre )
- Milyen ívet ír le a vallomás? Minden csodálja a nőt. fű, virág, patakpart,, csillogó víz, fák. Hangulati váltás: féltékenység a természeti jelenségekre A köveknek is azonosulnia kell a férfi érzelmeivel.
- Ha azt állíthatjuk, hogy a költemény múzsája formálja a tájat, akkor szerinted mit jelenthet a „ Nap tüzében, oly sudárrá váltok, „ sor? A napra vagy Laurára utal-e? Vagy mindkettőre? Milyen a lelkiállapota lírai énnek? (gyötrődés)
- Versforma: szonett
- Pó, földi kérgem…
- versforma: szonett,
- a lírai én társa a természet, a folyó = Pó Milyen ez a folyó? (Gyűjtsd ki a versből a tulajdonságait. Mi a véleményed ezekről a tulajdonságokról?
- Ez a folyó uralkodni képes. Min? (a lírai alany lelkén, belső érzelmein is felülkerekedik?) Vigyázz, nem állítom, hanem kérdezem.
- A folyó mozgása milyen? (pl. jobbra-balra forgatja a tárgyakat és még? )
- Milyen a lírai én szellemének, lelkének mozgása? (nyílegyenes az "arany Lomb felé", „repül révébe édes Otthonának”)Mire utal a jelképes LOMB, és OTTHON ? ( Gondolj arra, hogy ez a vers is a Daloskönyv egyik darabja, CLXXX. Szonettje)
- Költői eszközök a versekben
- jelzők,
- megszemélyesítések,
- hasonlat=pl.” s erősebb, mint hab , szél, lapát s vitorla „
- metafora. ( „szarvad-ágad,”)
- szimbólumok,
- felsorolás, fokozás „hab , szél, lapát s vitorla”
Megjegyzés: Egy (a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült;Fischer Lajos, Puskás Aurél, Rapli Györgyi;) szövegértés fejlesztését segítő könyvben találtam egy Petrarca-átiratot mai nyelvre.
Az előzőekben összehasonlított két vers közül szerinted melyikről ír(ná)nak mai diákok így?
„Zakatol a vonat, na meg a fejem is. Nagy kár, hogy a kiccsaj nem jött velem. Pedig annyira jó vele ,egy kis sziget vagy mi. Csak úgy húznak el a fák, tiszta vadliba-effekt, egyre messzebb leszek, kivagyok.
Van egy zsír ötletem: minél inkább nő a távolság, annál erősebben gondolok rá, így előbb utóbb csak mellettem lesz a bige. Na, ez tök király. Hehe, zúzzatok csak kerekek, nyomjad neki
masiniszta, túljárok az eszeteken, az agyamba nem nyomultok bele, gondolhattok bármit!”
U.I. Bármennyire is tetszik a fenti szöveg, tanári engedély ( kérés ) nélkül ne így értelmezd a vers szövegét.
Utolsó kommentek