Segíthetek interneten korrepetálni?
Juhász Gyula:
Tiszai csönd
Hálót fon az est, a nagy, barna pók,
Nem mozdulnak a tiszai hajók.
Egyiken távol harmonika szól,
Tücsök felel rá csöndben valahol.
Az égi rónán ballag már a hold:
Ezüstösek a tiszai hajók.
Tüzeket raknak az égi tanyák,
Hallgatják halkan a harmonikát.
Magam a parton egymagam vagyok,
Tiszai hajók, néma társatok!
Ma nem üzennek hívó távolok,
Ma kikötöttünk itthon, álmodók!
1910
Ady Endre:
Tisza-parton
Jöttem Gangesz partjairól,
Hol álmodoztam déli verőn,
A szívem egy nagy harangvirág
S finom remegések: az erőm.
Gémes kút, malom alja, fokos,
Sivatag, lárma, durva kezek,
Vad csókok, bambák, álom-bakók,
A Tisza-parton mit keresek?
Mankó , avagy egy lehetséges megoldás az összehasonlításhoz:
Keletkezési idő:
Ady verse az Új versek (1906) kötet A magyar Ugaron ciklusának 5. darabja
Juhász Gyula verse A Hétben jelent meg 1910 őszén.
Mindkét vers a költők pályájának kezdetén íródott.
Vershelyzet:
Juhász Gyula Budapesttől távol, Szeged- Tisza-part, magány,
alkonyt idéz, , mozdulatlanságba dermedtek a tiszai hajók
Ady titokzatos, meseszerű világot idéz, a Ganges a keleti származást is jelenti („Jöttem a Gangesz partjairól…”), Tisza-part, ő is egyedül
Juhász Gyulának a Tisza-part a kedves világa, az otthont jelenti ,a vízen némán tartózkodó hajókkal azonosul
Ady: nem érzi magát otthon ( „A Tisza-parton mit keresek?”)
Érzelmek a költeményben:
Juhász Gyula költeményében ellentétes érzés:
o csönd, nyugalom, békesség, harmónia
o fájdalom, egyedüllét.
o
Adynál: konfliktus -a valóság lehangoló látványa a művész álmait öli meg („álom-bakók”)
Az idegenből jött, világot látott költő és az elmaradott feudális Magyarország konfliktusa
Adynál a két versszakban fellelhető ellentét
1. vsz.
Egzotikum (Gangesz)
Légiesség, könnyedség
Lelki kifinomultságra utaló szavak ( „harangvirág”” finom remegések”)
2. vsz.
Tisza-part (valóság)
Földhöz ragadtság, nehézkesség
Hétköznapias szavak,( az alföldi vidékre jellemző kifejezések) : (Gémes kút, malom alja, fokos)
Mit idéz fel a költők szókincse?
Ady:
o a meseszerű távoli világot, és a gyűlöletesen durva, érzéketlen, tehetségtelen feudális Magyarországot, elmaradott hazát,
Juhász Gyula:
o a nagyvárostól távoli alföldi vidéket, és a lélekben a nagyvárost, ahová elvágyódik.
A mozdulatlanság, a csend és a sötétség nem félelmetes
Nyugalom , harmónia
Költői kifejezőeszközök, szóképek:
Juhász Gyula:
o Mély magánhangzók, lágy mássalhangzók,
o alliteráció ( „Hallgatják halkan a harmonikát.
o Nyugalmas versritmus
o Páros rím
o Égbolton is idill
o Metafora ( „ Hálót fon az est, a nagy barna pók”): az idő lassan múlik, egyre jobban sötétedik
o Mozdulatlanság, de hangok, fények az életet jelentik (parányi hangok, halvány, hideg fények) Távoli harmonikaszó , tücsök ciripelése
Adynál:
o a költemény ritmusa, félríme nyugtalanságot és határozottságot is sugall egyszerre
o szókincse nem idilli ( „durva kezek,”bambák”)
o jelkép, szimbólum: Tisza= magyar Ugar, Hortobágy, elmaradottság, tehetségtelenség
o nemcsak hangok,( „lárma”) és nemcsak látvány(„sivatag”), hanem más érzékszervek keltette benyomás is: tapintás („ durva kezek”) , ízlelés: („vad csókok”)
A lírai én megjelenése, jelentése
Juhász Gyulánál Az első négy szakasz személytelen
csak az utolsó két szakasz válik személyessé, lírai én megjelenése
Adynál : a végig jelen van
Jelentése:
Juhász Gyulánál: a mozdulatlan hajók és a szülőföldjéhez ragaszkodó költő közötti
hasonlóság, azonosság. A költő sem tud mozdulni- csak elvágyódik! Álmodozik.
A kulcsszó a "hajó", mely a költő számára az otthont, a szülőföldet és benne saját magát jelenti,
Ady:
Határozottság, nem azonosul a szülőhazával, inkább támad
Az elmaradottság a művészetet , a művészt is tönkreteszi,
(Vad csókok, bambák, álom-bakók,
A Tisza-parton mit keresek?)
Nem álmodozik.
Összegzés: Egy bekezdésnyi legyen, ne feledkezz meg róla. A verselemzésnek nem a vers végén van vége!
Utolsó kommentek