Kedves Olvasóim!
Kicsit késve reagálok arra a kérésre, ami szövegértéssel volt kapcsolatos. Bocsánat.
- Csak gyanítom, hogy az alábbi szöveget kellett értelmezni; ebben van az a bizonyos mondat: „Legalább villamossal megy a bácsi hazáig.”
Mindenféle házakról
Intek a kis szomszédomnak, a Palkó gyereknek, aki a kertjükben guggol a fűben.
- Gyere csak, Palkó! Kérdezni akarok valamit.
Palkó csak a feje járásával feleli, hogy nem lehet.
- Aztán miért nem lehet? - kérdem, miközben közelebb lépek.
- Azért, mert én most villamost játszom a csigabigákkal.
- Hát aztán?
- A kocsivezetőnek beszélgetni tilos.
- Azt se szabad megkérdezni a kocsivezető úrtól, szereti-e a mogyorót?
- Azt igen - ugrott talpra Palkó, és tartotta elém a markát.
- Várjunk csak! - mondom. - Előbb számold össze, hány ház van ezen az udvaron! Ahány házat megszámolsz, annyi szem mogyorót kapsz.
Palkó elkezdett számolni az öt ujján.
- Az első szoba egy, a kisszoba kettő, a tisztaszoba három...
- Ohó, és nem szobát mondtam, hanem házat!
- Ház nincs több, csak egy - szomorodott el Palkó.
- az se igaz ám! Nézd meg csak, hány fecskefészek van az eresz alatt!
- A négy sarokban négy.
- No, lásd, ez négy szem mogyoró. A madárnak a fészek a háza. Ott hál éjszaka, oda húzódik a rossz idő elől, ott költi ki a fiókáit.
Palkónak fölcsillant a szeme:
- Akkor az egérlyuk is ház, meg a békalyuk is?
- Az is ház, Palkó! Ahol az állat lakik, az a háza! Tartsd a markodat!
Palkó azonban a kalapját tartotta elém.
- Tessék ezt telitölteni mogyoróval!
- Már miért tölteném? Hát hol van itt az a nagyon sok ház?
- Hát ez a sok csigaház szanaszéjjel? -táncolt örömében Palkó.
Az utolsó szemig oda kellett adnom a mogyorómat. Palkó azonban gavallérosan kárpótolt.
Zsebembe dugott két csigabigát.
- Legalább villamossal megy a bácsi hazáig.
Móra Ferenc meséje
A fenti mese megértéséhez néhány kérdéssel (rövid válasszal) segítek.
Miről is szól ez a történet?
Palkót az író magához hívja, de ő nem akar menni, beszélgetni sem, mert játszik.
Mit játszik? ( Az udvaron lévő csigabigákat „utaztatja” mint villamosvezető.
Hogyan éri el az író,(a bácsi) hogy mégis beszélgessen vele a kisfiú? (Mogyorót ígér neki)
Mennyi mogyorót kap? Miért jár neki a mogyoró? Mit kell tudnia összeszámolni? Miféle házakat sorol fel? ( A mese címében mit jelent a mindenféle? )
Mivel éri el a kisfiú, hogy minden mogyorót neki adjon a bácsi? ( Még az udvaron lévő csigák házát is beszámolta)
Mivel kárpótolja a bácsit a sok mogyoróért? ( Képzeletben felülteti a képzeletbeli villamosra, aminek ő a vezetője, és hazaviszi. Nem hosszú az út, hiszen a bácsi, aki az író maga, a szomszédban lakik)
- Ez a mostani korrepetálás példa arra, hogy a szöveget lassan, kis részletekben, szinte mondatról mondatra haladva kell értelmezni.
Az író egy másik könyvében ír is arról, hogy nem fecske módra kell átsuhanni egy könyvön, el is kell abban merülni. Azaz minden mondatát, gondolatát meg kell érteni.
Tanácsom:
Olvasás közben fel kell tenni azt a kérdést többször is, m i r ő l v a n s z ó? A választ pedig saját szavaiddal add meg , és akkor meglátod, érteni fogod a szöveget és jöhet a tanári , vagy munkafüzeti kérdés.
Utolsó kommentek