magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten

Kedves Olvasóim!

Ez a korrepetálás összehasonlítással foglalkozik, de egy megadott szempontot  kell közben figyelemmel kísérni. A dolgozat írása közben –és a megfogalmazottakban is – célszerű többször a címre visszautalni.

 A korrepetálással az alábbi feladathoz szándékozom segítséget adni.

Az ellentétek feloldása Schiller: Az örömhöz és József Attila: A Dunánál című versében (összehasonlító elemzés)

 1. A két költő különböző korban élt. Különböző történelmi események között. Ez az ellentét feloldódik a megfogalmazott témákkal (testvériség, közös cselekvés)

2. Mindkét vers műfaja: óda (ünnepélyes, emelkedett hangulat) , ( az emberiségnek együtt kell tudnia élni)

3. Szerkesztésében hasonló: (klasszikus óda szerkezet) strófa-antistrófa – epodus

Strófa: odafordul a témához:

Schiller (    Gyúlj ki, égi szikra lángja,

Szent öröm”)

József Attila: a Dunánál szemlélődve („A rakodópart alsó kövén ültem”) a Dunára  irányítja a figyelmet;

Antistrófa: kifejti az előzőekben felvetett tárgyat,

Epodus: levonja a tanulságot

Schiller: Egy testvér lesz minden ember”

József Attila: „rendezni végre közös dolgainkat,

Ez a mi munkánk;és nem is kevés „

4. Mindkét verset sokszor idézi az utókor. Schiller: Beethoven IX. szimfóniájának zárótétele- EU himnusza; József Attila: pl. utolsó 2 sorát mottóként, beszédekben

5.Téma: barátság, erkölcs, igazság, öröm, szeretet, szépség, testvériség, (Schiller) törvényszerűség az emberi létben, múlt, jelen jövendő ( József Attila)

6. Vers üzenete: emberiség-gondolatok: –zsarnokság ellen testvéri összefogás (Schiller);

                               A dolgos együttéléshez a múltat is vállalni kell (József Attila)

A két üzenet nem ellentétes egymással,ugye? Fejtsd ki  erről is a gondolataidat

7. Hogyan, milyen költői eszközt hangsúlyoznak? (versszervező elv): ellentét és azok feloldása

8. Ellentétek: (nem mindet sorolom fel, csak példákat)

Schiller:  pl.öröm –ami létezik – de sokszor csak vágyunk rá

                        Különböző népek szokásai (egymással ellentétesek), de a testvéri egységesüléshez „újra fonjuk szent kötésed.”

                    Jók – rosszak az öröm hatására „ott repesnek

Könnyű rózsaléptein.”

                    Lázadásra buzdít – ami ( pozitív) cselekvés is együtt (A szabadságért, a zsarnokság elleni lázadás

                    Lázadás – istenkeresés (Keress idézetet , ami ezt igazolja)

                    Korsó/ kehely /kupa (egy tárgy csupán)  – benne „arany nedv : utal: a borra, Krisztus vérére,

de itt jelképpé válik : az összefogást jelképezi, embertársak a„léleküdvért” emelik a kupát

Léleküdv=üdvözült lélek –szabadság, öröm, zsarnokellenesség hangsúlyozása

József Attila

Duna =állandóság – és a változás (a folyóvíz mindig változik)

Az idő múlása (múlt-jelen és jövő) – és az emberi lét törvényszerűségei – az emberre való hatás (költői kérdésfelvetés: javítja az ember életét, vagy közömbössé teszi?)

A II. rész minden mondatában találunk ellentétet. Pl.

Százezer év- egy pillanat

Egy pillanat – idő egésze

A lírai én szemlél – százezer ős is

Ölnek – ölelnek

Én látom – ők nem

Ők látják – én nem

Harc-béke

Az ellentétek feloldása:az egyén és a történelem (annak formálása) összefügg.

Az utolsó szakaszban erkölcsi parancsot fogalmaz (minden embernek önvizsgálatot kell tartania, hogy együtt lehessen élni)(etnikumra, nemzetségre tekintet nélkül)

Természetesen ritmus, szóképek összehasonlításával még bővíthető ez az elemzés. Én most csak a címhez akartam segítséget adni

Remélem, Kedves Olvasóim, hogy a fenti ötletekkel sikerül- kibővítve egyéni ötletekkel- megírni , a dolgozatot.