magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten

• Csak gyanítom, hogy az alábbi szöveget kellett értelmezni; ebben van az a bizonyos mondat: „Legalább villamossal megy a bácsi hazáig.”

Mindenféle házakról

Intek a kis szomszédomnak, a Palkó gyereknek, aki a kertjükben guggol a fűben.
- Gyere csak, Palkó! Kérdezni akarok valamit.
Palkó csak a feje járásával feleli, hogy nem lehet.
- Aztán miért nem lehet? - kérdem, miközben közelebb lépek.
- Azért, mert én most villamost játszom a csigabigákkal.
- Hát aztán?
- A kocsivezetőnek beszélgetni tilos.
- Azt se szabad megkérdezni a kocsivezető úrtól, szereti-e a mogyorót?
- Azt igen - ugrott talpra Palkó, és tartotta elém a markát.
- Várjunk csak! - mondom. - Előbb számold össze, hány ház van ezen az udvaron! Ahány házat megszámolsz, annyi szem mogyorót kapsz.
Palkó elkezdett számolni az öt ujján.
- Az első szoba egy, a kisszoba kettő, a tisztaszoba három...
- Ohó, és nem szobát mondtam, hanem házat!
- Ház nincs több, csak egy - szomorodott el Palkó.
- az se igaz ám! Nézd meg csak, hány fecskefészek van az eresz alatt!
- A négy sarokban négy.
- No, lásd, ez négy szem mogyoró. A madárnak a fészek a háza. Ott hál éjszaka, oda húzódik a rossz idő elől, ott költi ki a fiókáit.
Palkónak fölcsillant a szeme:
- Akkor az egérlyuk is ház, meg a békalyuk is?
- Az is ház, Palkó! Ahol az állat lakik, az a háza! Tartsd a markodat!
Palkó azonban a kalapját tartotta elém.
- Tessék ezt telitölteni mogyoróval!
- Már miért tölteném? Hát hol van itt az a nagyon sok ház?
- Hát ez a sok csigaház szanaszéjjel? -táncolt örömében Palkó.
Az utolsó szemig oda kellett adnom a mogyorómat. Palkó azonban gavallérosan kárpótolt.
Zsebembe dugott két csigabigát.
- Legalább villamossal megy a bácsi hazáig.

Móra Ferenc meséje

 

 

•  Ez a mostani korrepetálás példa arra, hogy a szöveget lassan, kis részletekben, szinte mondatról mondatra haladva kell értelmezni. 

Az író egy másik könyvében ír is arról, hogy nem fecske módra kell átsuhanni egy könyvön, el is kell abban merülni. Azaz minden mondatát, gondolatát meg kell érteni.

"Szerintem a kultúra a morál nem valamiféle állandó, végérvényesen kialakult képződmény,hanem egy olyan,rugalmasan alakítható eszköz az emberiség kezében,amelynek az a célja,hogy  lehető legeredményesebben beillessze a fajunkat a mindenkori környezetébe. A kultúra eredetét csakis érthetjük meg, ha az emberiség és a környezet közötti kölcsönkapcsolatot vizsgáljuk. És csakis így lehet reményünk arra, hogy valamelyest belelássunk kultúránk jövőjébe."(Mannhardt András)

• Abban a reményben fejezem be ezt a korrepetálást, hogy talán sejted már, „mi lesz ebből?”, és már nem is kiáltasz fel kétségbeesve: „Jézusom!” Már kezd összeállni a fejedben ( tolladban!) az érvelés.
  

Kedves Olvasóim!

Többen várjátok, hogy segítsek megoldani a házi feladatot. Ezekben a napokban számotokra sajnos (nekem ÖRÖM) más családi eseményekkel vagyok elfoglalva. Számítógéphez is ritkán jutok, ezért bocsánat, hogy  korrepetálásra nem kerül sor.

Hamarosan a figyelmem rátok is fog irányulni.

Kedves Olvasóim!

Bár a téli szünet idején másféle teendők töltötték ki a napjaimat, a minap azonban volt időm és lehetőségem ránézni a blogra is.

Találtam egy kérdést, amiről egy korábbi bejegyzésemben már írtam.

2009. 10.29-én Móricz novellájával, A kondás legszennyesebb inge cíművel találkozhattok a korrepetálásban.

Kívánok az idei esztendőben mindenkinek, aki látogatja a blogomat  sikeres tanulást.

Kedves Olvasóim!

A következő 2 és fél héten bizonyos (jó) okok miatt nem tudok reagálni kéréseitekre.

Remélem, azonban , hogy jól el fogjátok tölteni a szünetet ( télit) nélkülem is. A korábbi bejegyzéseimben kutassatok nyugodtan , hátha azok is segítenek korrepetálni.

A karácsonyhoz kívánok mindenkinek nagyon jó hangulatot, hogy derűs lélekkel fogadhassátok 2010. év kihívásait. ( Azok biztos lesznek ,akár akarjuk , akár nem )

Találkozzunk a magyar  korrepetáló blogom friss írásaival 2010. január 7-e körül.

Jókai : pl. Arany ember, A kőszívű ember fiai,

Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk (amerikai-magyar film)

Krúdy Gyula: Szindbád (ebben a filmben több Krúdy-mű szerepel) rendezte: Huszárik Zoltán

 

Kosztolányi Dezső: Pacsirta (rendezte: Ranódy László)

 

Kosztolányi novelláiból: Esti Kornél csodálatos utazása

 

Harry Potter

A gyűrűk ura

 

A legyek ura (Ez a film nagyon  jól visszaadja a regényt)

 

Stb. Stb.

 

 

Kedves Olvasóim!

A minap ismételten olyan feladathoz kért valaki segítséget, amiről már írtam egy korábbi korrepetálásban.Csaknem egy évvel ezelőtt írtak között találhattok Mikszáth novellájának elemzéséhez  segítséget.

http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2008/11/28/a_gozoni_szuz_maria_korrepetalas_az_elemzeshez

 

Manónak és mindazoknak , akiket Petőfi Minek nevezzelek című versének elemzése érdekel

Petőfi verséről már írtam egy korrepetálást .

Itt találod az elemzést. ( Akkor Vörösmarty Ábránd című versével kellett összevetni, de jól elkülönítve megtalálod abban a korrepetálásban Petőfi elemzendő költeményét. )

http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2008//2/abrand_es_minek_nevezzelek_osszehasonlitas

Csokonai kért verselemzését hamarosan megírom , az összehasonlítást is megtanulod a következő bejegyzésemből. Addig is jó tanulást és gyógyulást!!!!

                          Egy tantárgy filozófiája tanulók számára

című tanulmányát kell értelmezni. Babits nézeteit újrafogalmazni.

1. Bekezdésenként fogalmazd meg azt a kérdést, amiről szól az a rész. Aztán leírod a saját szavaiddal megfogalmazva a kérdésekre a válaszokat.
2. Olvasod a szöveget bekezdésenként és leírod (először piszkozatban), hogy mit értettél meg belőle. A kapott mondatokat szöveggé szerkeszted.
3. Kiemeled az általad legfontosabb mondatokat Babits szövegéből, és azt írod át a magad nyelvén
4. Elolvasás után elmondod, mit ért Babits egy tantárgy filozófiáján.

• Azoktól, akik nagyon reménykedtek a segítségemben, a fentiek miatt elnézést kérek.

• írhatsz a versek keletkezési idejéről (1464; 1797
•  Mi történt a költők életében akkortájt? ( pl. Mit tudunk Csokonai és Lilla kapcsolatáról, a vers melyik szakaszban keletkezhetett? Lilla máshoz ment férjhez!Miért ír mégis a boldogságról Csokonai? )
• Anakreon és Csokonai elzárkózik a katonai élettől és Janus Pannonius? 
• Csokonai a felvilágosodás, Janus Pannonius a reneszánsz költője. A két korszak eszméit is összehasonlíthatod. 

1. Betegség és katonai tábor (A betegség katonáskodás helyett boldogtalanságot sugall)
2. Egyéni érzelem  

1. Janus Pannonius: elégia (Mit tudsz erről a műfajról? Megfigyelhetők –e a műfaj sajátosságai Janus Pannoniusnál?
2. Csokonai: anakreoni dal (Mit tudunk Anakreonról? Antikvitás költője, ókori görög, nem politizált, nem közéleti témákat írt, hanem az egyén egyéni boldogsága érdekelte. ) Csokonai hasonló stílusban írta meg A bóldogság című versét.

1. Csokonai : első részben egyéni boldogság Lillával ( leírás); második részben költői kérdéssel nyomatékosítja, hogy senki nem lehet boldogabb nála.   „ Ki boldogabb Vitéznél?”- mármint Csokonai Vitéz Mihálynál. Mit gondolsz, mire utal, hogy a Vitéz nevet szerepelteti?
2.  Janus Pannonius: első részben tüdőgyulladásának részletes leírása; betegségének története ( végrendeletet is fogalmaz) ; második részben  nem a betegség, hanem a büszke öntudat , jelentős költőnek tartja magát. ( Idézd: mit írna a síremlékére? )

1. Janus Pannonius: a betegséget túlzásokkal írja le
2. Csokonai: leírás vidám, könnyed, szerelmesek tréfálkozásai. Mi kell a boldogsághoz? ( Lilla, anakreoni versek, eper, stb)

1. jelzők Pl. Janus Pannonius: zord tábor, kemény harc, csobbanó part stb
2. megszemélyesítés: J. P. „vasnál is gonoszabb tűz dühe metszi tüdőm” a lázas gyötrődés: „Harc, Félsz, Ínség, Harag, Halál „
3. hasonlat: „Már-már csontbamaró lángtól gyúlad ki bensőm, / Mint ahogy fáklya felett füstösen serceg a kén „
4. metafora: pl. vasnál is gonoszabb tűz
5. hangutánzás /hangulatfestés: pl. J. P. „susogó levél „
6. Felkiáltás: pl. J. P. „Hej , szolgák! „ Ó , egek ! „ ( Minek hangsúlyozására alkalmazza a felkiáltásokat? )
7. Alliteráció: Pl. J. P. „lankasztó lázam…”

1. Befejezése is legyen (egy összegzés)
2. Ha használod az oldalam, vagy bármit a netről, nem árt, ha be is vallod a tanárodnak. Felhasznált irodalom megjegyzéssel.

1. Kié ez a valami?   Ha erre válaszolsz: Ez az enyém.C enyém (birtokos névmás) = állítmány; ez (mutató névmás = alany) A kérdésben is kié= állítmány, valami= alany

2. Melyik a te valamid? A kérdésben: melyik= állítmány. Ha erre válaszolsz: Ez az enyém. C ez= állítmány, enyém= alany.

• Esszét keres valaki ebben a korrepetáló blogban. ( Örülne egy kész esszének, amire sajnos ez a korrepetálás nem vállalkozik.)

1. Tartalmi kapcsolatra. Tipp: ilyenkor bizonyos fontos szavakat, kifejezéseket megismétel az ember a fogalmazásában. Avagy egyik mondatából következtetni lehessen a másikra, avagy egyik gondolat magyarázza a másikat, esetleg ellentétes mondatokat fogalmazz. Gondolataidat állítsd párhuzamba, ha a tartalom alapján ez lehetséges. Az ok-okozati összefüggésekre is utalj a szövegszerkesztés során.

2. Nyelvtanilag is legyenek szabályosak a mondataid. Helyes kötőszók kerüljenek a mondatokba, mutató névmásokkal, vonatkozó névmásokkal, határozószavakkal kapcsold a gondolatokat egymáshoz. Figyelj arra is, pl. ha az alany egyes számú, akkor az állítmány is az legyen. A toldalékokat se kezeld hanyagul.

3. Szerkezeti kapcsolóelemek alkalmazásával újra és újra visszautalhatsz (megismételheted) a témát. (Pl. a fogalmazás címében leírt legfontosabb részt.) Ha új gondolatod születik a témáról, azt is kapcsold valamilyen módon (lásd még: 1. 2. pontban leírtakat) a régi elemekhez. Minden új információt, amit közölsz, célszerű új bekezdésbe írni. A fogalmazás befejezésében viszont már új dolgot ne közölj, csak foglald össze, amit addig leírtál.

Kedves Olvasóim!

Többször kaptok olyan feladatot, amikor ki kell fejtened a véleményed egy író gondolatai mellett.

 "Jómagam naponta tucatnyi, képtelen nevű cégek által terjesztett és bárki számára érdektelen tartalmú ingyenes lapot és nyomtatványt dobok ki. (....) Nem tudom, hogy én személy szerint mennyi fát dobok ki évente, de ha abból indulok ki, hogy egy-egy ilyen felesleges kiadvány több ezer példányban megjelenik, máris egy egész erdőnél tarthatunk. Törvényileg be kéne tiltani az ingyenes (és kéretlen) szórólapok kiadását; annak, aki bármiféle újságot meg akar jelentetni, valamennyi előfizetőt prezentálnia kéne hozzá."( Umberto Eco)

Egyetértés esetén: igaz, mert tapasztaljuk, hogy tele a postaládánk mindenféle kiadvánnyal. Legtöbbször reklám, valamilyen üzleti céllal keresnek meg kéretlenül. ( Sorolj példákat, no nem konkrétan, Te ne reklámozz, csak általánosságban beszélj: pl. utazásra csábítanak, egészségünket célozzák meg stb.) Erőszakos dolognak tartom, mert nem várt dolgokkal rabolják az időt. Ha pedig arra gondolunk, -mint Eco, hogy fából készül a papír, akkor ez a rengeteg több kilónyi előállításához ki kellett vágni egy csomó fát. 

Írj arról, hogyan fogadja családod (és te magad) a sok kiadványt, hol landol a legtöbb? (szemétkosár) , tehát hasznos-e?

Tiltakozás esetén: 

Ha viszont Te is készítenél ilyen kiadványokat, akkor ne érts egyet Ecoval :Érvelj amellett, hogy miért jók ezek a nyomtatványok.  Mondd, hogy nem fából készítik, hanem úja hasznosított papírból. Tájékoztatást ad.a tartalma. Olyanokhoz is eljut, akik nem vesznek egyéb újságot.

Tehát javaslom: valahogy így gondold végig.

1. A két költő általános jegyeire tehetsz utalást a bevezetésben. ( Van- e közös vonásuk.)
2. Címmagyarázat: Héja nász, Holló-ének (A két madár szokatlan dolgokkal van összekapcsolva: a holló nem énekel, hanem károg; a nászhoz pedig éppen nem a héját társítja a hétköznapi ember)
3. Ady versével foglalkoztam már az alábbi korrepetálásokban: http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2008/04/18/balassi_ady_es_a_szerelem
4. http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2008/01/12/vazlatpontok_ket_vers_osszehasonlitasaho
5. Hasonlóság Áprily és Ady versében.

6. Különbség:

7. Áprily versének üzenete: az emberi lét elmúlását úgy kell tekinteni, mint a természet rendjébe való belenyugvást. Ady: „csattognak az új héjaszárnyak”- új szerelem, de nem felhőtlen boldogság
8. A két vers témája, hangulata összekapcsolható-e életrajzi adatokkal?

1. Petrarca és Juhász Gyulakülönböző korban foglalkozik hasonló témával.(Utalva, hogy két folyó és az ember kapcsolata, az ember révbe érésére utalás, avagy az otthon jelentősége a téma)
2. A két költő életrajzából van-e valami közös (pl. mindkettőjük életének alapvető meghatározója egy nő, akivel felületes kapcsolatuk volt. Petrarca: Laura – Juhász Gyula Sárvári Anna ( Ha ezzel indulsz , akkor ne feledkezz meg a folytatásban utalni arra, hogy van-e a két versben erre a reménytelen vonzódásra utalás pl. pl. reménytelenség, szomorúság)
3. A két költő költészetének általános bemutatása is lehet a kezdő gondolatod.

1. Elemezheted pl. téma, költői eszközök,(költői képek) szerkezet, versforma, hangszimbolika alapján az egyik verset, majd ezt követően a másikat
2. Az is lehetséges, hogy párhuzamosan a verselemző szempontok szerint mutatod be a két verset (vagyis egy-egy szempont alapján vizsgálod a két verset pl. versforma Petrarca – szonett, Juhász Gyula : kétsoros versszakok )

1. Először is írj egy állítást a témáról . ( Pl. A XXI. században nagy harcban áll  a könyv és a számítógép)
2. Magyarázd meg, miért gondolod így. Mit tapasztalsz? (Üresek a könyvtárak? Régen többen voltak? Vagy a könyvtárak nem üresek, de nem a könyvespolcok, hanem a számítógépek előtt „kígyóznak a sorok”)
3. Máris itt van egy összehasonlítási alap: Könyvekért nem kell sorban állni, addig nézelődhetsz az állványoknál, amíg akarsz.(amíg időd van és a könyvtár is nyitva van)  Számítógépet pedig a legtöbb könyvtárban csak rövid ideig használhatsz. ( Mások is várnak rá.) A könyvespolcokról válogathatsz tetszésed szerint, a számítógépen bizonyos oldalak el vannak tiltva előled.
4. Bármire vagy kíváncsi a számítógépen gyorsabban megtalálod. A könyvekben csak akkor, ha tudod, körülbelül melyik könyvben kell keresned. ( A PC-n elég pl. a google alkalmazása)
5. Még a laptoppal sem olyan érzés félrevonulni, mint egy könyvvel. Leülni a meleg kandalló elé egy fotelba, és máris olvashatod a könyvet. Visszalapozhatsz benne.Nem kalandozol el olvasás közben más témára. ( A könyvben nem tudsz szörfölni, ha csak nem a versek között teszed azt pl.)
6. A számítógép monitora elől legalább óránként fel kell állni. Rontja a szemet. Még a szék sem mindegy, milyen. Külön asztalra van szükség hozzá.
7. A számítógépen a nyelvhasználat silányul. (Gondolj a gyors üzeneteidre, a rövidítésekre) A számítógéppel nagyon sok angol kifejezés épül bele a nyelvünkbe. Tetszik ez ?
8.  A könyvekkel pedig éppen a szókincsünk, helyesírásunk fejlődik. Fantáziánkat is fejleszti (hiszen sok leírást, tájat, szereplőt el kell képzelnünk.) A számítógépen pedig akár azonnal képet is kereshetsz.
9. A könyv szórakozás (is) A számítógép munka.(is)
10. Ma már sok információt, pályázatot csak a számítógépen lehet elérni  El lehet intézni vásárlásokat . Banki ügyleteket. Hivatalos leveleket.
11. A számítógép használatával a kézírásod minősége romlik. Észrevetted?

• Megjegyzés: az érvelő fogalmazás lényege: állítasz valamit, és érvelsz mellette vagy ellene. Esetleg mindkét szemszögből leírod a véleményed. Végül pedig érveidből levonod a tanulságot.

Kedves Olvasóim!

Ez a korrepetálás összehasonlítással foglalkozik, de egy megadott szempontot  kell közben figyelemmel kísérni. A dolgozat írása közben –és a megfogalmazottakban is – célszerű többször a címre visszautalni.

 A korrepetálással az alábbi feladathoz szándékozom segítséget adni.

Az ellentétek feloldása Schiller: Az örömhöz és József Attila: A Dunánál című versében (összehasonlító elemzés)

 1. A két költő különböző korban élt. Különböző történelmi események között. Ez az ellentét feloldódik a megfogalmazott témákkal (testvériség, közös cselekvés)

2. Mindkét vers műfaja: óda (ünnepélyes, emelkedett hangulat) , ( az emberiségnek együtt kell tudnia élni)

3. Szerkesztésében hasonló: (klasszikus óda szerkezet) strófa-antistrófa – epodus

Strófa: odafordul a témához:

Schiller (    Gyúlj ki, égi szikra lángja,

Szent öröm”)

József Attila: a Dunánál szemlélődve („A rakodópart alsó kövén ültem”) a Dunára  irányítja a figyelmet;

Antistrófa: kifejti az előzőekben felvetett tárgyat,

Epodus: levonja a tanulságot

Schiller: Egy testvér lesz minden ember”

József Attila: „rendezni végre közös dolgainkat,

Ez a mi munkánk;és nem is kevés „

4. Mindkét verset sokszor idézi az utókor. Schiller: Beethoven IX. szimfóniájának zárótétele- EU himnusza; József Attila: pl. utolsó 2 sorát mottóként, beszédekben

5.Téma: barátság, erkölcs, igazság, öröm, szeretet, szépség, testvériség, (Schiller) törvényszerűség az emberi létben, múlt, jelen jövendő ( József Attila)

6. Vers üzenete: emberiség-gondolatok: –zsarnokság ellen testvéri összefogás (Schiller);

                               A dolgos együttéléshez a múltat is vállalni kell (József Attila)

A két üzenet nem ellentétes egymással,ugye? Fejtsd ki  erről is a gondolataidat

7. Hogyan, milyen költői eszközt hangsúlyoznak? (versszervező elv): ellentét és azok feloldása

8. Ellentétek: (nem mindet sorolom fel, csak példákat)

Schiller:  pl.öröm –ami létezik – de sokszor csak vágyunk rá

                        Különböző népek szokásai (egymással ellentétesek), de a testvéri egységesüléshez „újra fonjuk szent kötésed.”

                    Jók – rosszak az öröm hatására „ott repesnek

Könnyű rózsaléptein.”

                    Lázadásra buzdít – ami ( pozitív) cselekvés is együtt (A szabadságért, a zsarnokság elleni lázadás

                    Lázadás – istenkeresés (Keress idézetet , ami ezt igazolja)

                    Korsó/ kehely /kupa (egy tárgy csupán)  – benne „arany nedv : utal: a borra, Krisztus vérére,

de itt jelképpé válik : az összefogást jelképezi, embertársak a„léleküdvért” emelik a kupát

Léleküdv=üdvözült lélek –szabadság, öröm, zsarnokellenesség hangsúlyozása

József Attila

Duna =állandóság – és a változás (a folyóvíz mindig változik)

Az idő múlása (múlt-jelen és jövő) – és az emberi lét törvényszerűségei – az emberre való hatás (költői kérdésfelvetés: javítja az ember életét, vagy közömbössé teszi?)

A II. rész minden mondatában találunk ellentétet. Pl.

Százezer év- egy pillanat

Egy pillanat – idő egésze

A lírai én szemlél – százezer ős is

Ölnek – ölelnek

Én látom – ők nem

Ők látják – én nem

Harc-béke

Az ellentétek feloldása:az egyén és a történelem (annak formálása) összefügg.

Az utolsó szakaszban erkölcsi parancsot fogalmaz (minden embernek önvizsgálatot kell tartania, hogy együtt lehessen élni)(etnikumra, nemzetségre tekintet nélkül)

Természetesen ritmus, szóképek összehasonlításával még bővíthető ez az elemzés. Én most csak a címhez akartam segítséget adni

Remélem, Kedves Olvasóim, hogy a fenti ötletekkel sikerül- kibővítve egyéni ötletekkel- megírni , a dolgozatot.