Szavazz

Címkék

. (1) .magyar (1) a (3) ábránd (1) ady (23) ágrajz (1) alany (1) alárendelő (1) alárendelt (1) alárendelt összetétel (1) allegória (3) alliteráció (1) állítmány (1) anna (1) antigoné (1) anyanyelvünk (1) arany (6) arany ember (1) arany jános (1) áthajlás (1) athalie (1) attila (2) avaron (1) az (4) az alföld (1) az arany ember (4) az eltévedt lovas (1) az ember tragédiája (1) a (3) a föl földobott kő (1) a gazda bekeríti a házát (1) a gózoni szűz mária (1) a közelítő tél (1) a legyek ura (1) a legyek ura (1) a néhai bárány (1) a puszta télen (1) a vörös felhők alatt (1) a walesi bárdok (1) babits (9) balassi (5) balladaszerű (1) barbárok (1) batsányi (2) berzsenyi (8) beszéd (1) beszél a fákkal a bús őszi szél (1) betűrím (1) biblia (1) boldog (1) boldogság (1) boldog szomorú dal (1) boris könyve (1) bornemissza (1) búcsúja hazájától (1) bukás (1) cselekmény (1) csongor és tünde (1) deus (1) disztichon (1) dráma (1) drámaelemzés (2) dsida (2) eclogák (1) édes (1) egyszerű (2) egyszerű mondat elemzése (1) ekloga (1) elbeszélő fogalmazás (1) elégia (4) elemek (1) elemzés (22) ellentét és feloldása (1) előszó (1) elzárkózottság (1) érettségi (4) erőletett menet (1) értekezés (2) értékszembesítés (1) értelmezés (2) érvelés (8) és (1) észköszörű (1) és (1) ex (1) fájdalom (1) feladatok (1) feladatsor (2) feledékenység (1) felelősség (1) felelőssége (1) felsősök (1) felvételi (1) figyelem (1) fogalmak (1) fogalmazás (12) fogalmazás. (1) főige segédige (1) földrajzi (1) forma (1) franciaországi (1) gare (1) golding (2) gondolkodva (1) gyakorlás (1) gyakorlat (1) gyakorlatok (1) gyorsolvasás (1) gyula (4) hajnal (1) hajnali részegség (1) hajnóczy (1) halotti (1) halotti beszéd (2) hangos (1) harry (1) hasonlat (1) hasznos (1) hatosztályos (1) hazám (2) héja nász az (1) héja nász az avaron (2) helyesírás (9) hibalista (1) hibatípusok (1) hogy (1) hogy júliára talála (2) holtig tartó tanulás (1) holt vidék (1) hontalanság hitvallása (1) hova lett gál magda? (1) húsvét előtt (1) húsz év múlva (1) idézetek (3) idill (1) időmértékes (2) időszembesítés (1) időtöltés (1) igék (1) illyés gyula (1) internetes (1) internetes (1) internetes korrepetálás (4) írásához (1) irodalmi (1) irodalmi elemzés (1) irodalmi fogalmak (1) irodalom (50) irodalom. (1) irodalomtörténet (1) iskola (1) ismétlés (1) itt van az ősz (1) játék (3) javítás (1) jellemzés (6) jelölések (1) jenő (1) jeszenyin (1) jobbágy károly (1) jókai (7) jóolvasás (1) józsef (3) józsef (1) józsef attila (8) józsef attila a dunánál (1) juhász (3) juhászgyula (1) juhász (2) juhász gyula (3) jumurdzsák (1) j ly (1) j ly helyesírása (1) j végű szavak (1) kaffka (1) karácsonyi (1) katona (1) katonaének (1) kertben (1) kijelölő jelző (1) klasszicizálódás (1) kóborlásaim (1) kölcsey (2) költői (1) költői jelző (1) költői képek (1) komárom (1) komplex (1) könyvajánlás (1) könyvajánlat (1) könyvek (2) korrepetálás (197) korrepetálás. (1) korreptálás (1) korstílus (1) körútihajnal (1) kosztolányi (9) kötelezők (1) kötelező olvasmány (1) kovács andrás ferenc (1) közélet (1) középiskolások (1) krisztyán tódor (1) krónikás ének (1) látó (1) léda (1) leírás (1) lényeglátás (1) letészem a lantot (2) levegőt (1) levéltöredék barátnémhoz (1) lőrinc (1) ly (2) machina (1) madách (1) magánélet (1) magány (1) magyar (37) magyaros (1) magyaros (1) magyar (2) magyar irodalom (5) magyar irodalom nyelvtan (1) magyar korrepetálás (1) magyar nyelv (1) magyar nyelvtan (2) magyar nyelv és irodalom (2) magyar tél (1) mama (1) márai (3) margit (1) márton lászló (1) megszemélyesítés (1) mellérendelés (1) mellérendelő (1) mert engem szeretsz (1) metafora (1) mikszáth (6) milyen vol (1) mindvégig (1) minek (1) mint a bika (1) mint különös hírmondó... (1) módszerek (1) mondat (2) mondatelemzés (15) mondatok (2) móricz (3) motívum (1) műelemzés (6) műfajok a bibliában (1) műfelismerés (1) munkaterápia (1) műrtelmezés (1) művelődéstörténet (1) nagy lajos (1) nelvtan (1) nem tudhatom (1) népdal (1) népiesség (1) netkorrep (25) netkorrep. (1) névmások (1) novella (2) novellaelemzés (10) novellaelemzés. (1) nyár (1) nyári (1) nyelv (2) nyelvészet (1) nyelvhelyesség (1) nyelvművelés (1) nyelvtan (31) nyelvtani elemzés (1) odüsszeusz (1) ölelkező (1) olvasás (8) olvasó (1) önismeret (1) orbán jános dénes (1) orbán ottó (1) örkény (2) össehasonlítás (1) össezhasonlítás (1) összefoglalás (1) összehasonlítás (52) összehasonlító (4) összehasonlító elemzés (2) összehasonlító verselemzés (5) összetett (1) összetett mondat (1) osztályrészem (1) ötödikeseknek (1) ó én édes hazám (1) párisban járt az ősz (1) pedagógusok (1) percek (1) péri lányok szép hajáról (1) petőfi (21) petrarca (1) pótvizsga (4) radnóti (7) realista (1) realizmus (1) regényelemzés (1) regényrészlet (1) rejtvény (1) reszket a bokor mert (1) részlete (1) rilke (2) rím (2) rimbaud (1) ritmus (1) romantika (1) romantikus (1) rövidítések (1) schiller (1) sem utódja sem boldog őse (1) senki szigete (1) shakespeare (1) sms (1) söszehasonlítás (1) sötétség (1) stílusirányzat (1) szabadság (1) szabó (1) szabó lőrinc (1) szajnapartján (1) szakdolgozat (1) szavalóverseny (1) szegény don kihot (1) szél (1) szépirodalom (1) szeptemberi áhítat (1) szép (1) szép nyári este van (1) szeretetvágy (1) szergej (1) szerkezet (1) szimbólum (2) szinesztézia (1) szmájli (1) szóbeli (1) szóelemek (2) szófajok (1) szójáték (1) szójátékok (1) szókép (1) szóképek (2) szókincsbővítés (1) szókincsfejlesztés (1) szophoklész (2) szórakoztató (1) szószerkezetek (1) szövegértelmezés (1) szövegértés (6) szövegfeldolgozás (2) szövegtanulás (1) szózat (1) szülő (1) szülők (2) tagolatlan (1) tájleírás (1) tájleíró költemény (1) tájlíra (2) tanácsok (1) tanévkezdés (1) tanulás (5) tanulási (1) tanulástechnika (5) tanulnivaló (1) tápai lagzi (1) társtalanság (1) tartalom (4) távkorrepetálás (3) technika (1) télialkony (1) természetábrázolás (1) tiszai (1) tisza parton (1) tisztesség (1) többszörösen összetett mondat (1) toldiné (1) tőmondat (1) tömörítés (1) tompa (1) töredék (2) tóték (2) tóthárpád (1) tóth árpád (2) újszerűség (2) új versek (1) unaloműző (1) vajda (4) változásokra (1) van (1) vergilius (1) vers (1) versek (4) verselemzés (46) verselemzés. (1) verselemzések (1) verselés (3) versmondás (2) versritmus (1) verstanulás (1) verszene (1) visszafelé is értelmes szavak (1) vörösmarty (7) wass (1) weöres (1) xix. (1) zrínyi dala (1) zsarnokság (1) (3) albert (1) arany ember (3) attila (2) búcsúverse (1) csönd (1) de (1) este (1) irodalom (3) itt van újra (1) jános (4) jeszenyin (1) júliára talála (1) költői nyelve (1) korrepetálás (1) l’est en (1) magyarokhoz (1) megoldása (1) mór (1) nevek (1) nevezzelek (1) nyelv (1) összetett mondatok (1) potter (1) sándor (1) század (1) szomorú dal (1) tenger (1) verse (1) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Költői jelző

2008.06.07. 11:17 nincsa



Korrepetálás témája
:  Beszélni arról, mi a  költői jelző

 A költők gyakran használnak olyan mellékneveket , amelyekkel  magunk elé tudjuk képzelni azt a szót, azt a kifejezést , amihez kapcsolódik a jelző.

szófaja
  •  melléknév,
  • melléknévi igenév,

Szerepe:
  • képszerűség, szemléletesség ( szemléleti jelleg) hangulatosság ( hangulati jelleg)  kifejezése
Példák  versekből:
A szerzőket és a versek címét a blogbejegyzés végén árulom el.


"Rémlik, mintha látnám termetes növését,

Pusztító csatában szálfa-öklelését,

Hallanám dübörgõ hangjait szavának,

Kit ma képzelnétek Isten haragjának. "1.

" S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét. " 2.

" s vándorló fájdalomként    mozdít bokát és térdet,
.......
  és félelelmtől bolyhos    a honni  éjszaka." 3.

" Vak ügetését hallani
Eltévedt hajdani lovasnak
Volt-erdők és ó-nádasok
Láncolt
lelkei riadoznak." 4.

"-Egymás mellett és egymás ellen  nyílunk mi, nyugtalan virágok
Kergetőzve s összeborulva, mint tengeren játszó sirályok ,
Rázkódva forgó viharokban, bukdosva pergő jégesőkben, " 5.

 " csillagoltó sötétség" 6.



Szerzők, műcímek
  1. ( Arany János: Toldi)
  2. (Petőfi : Itt van az ősz, itt van újra ...)
  3. ( Radnóti: Erőltetett menet )
  4. ( Ady: Az eltévedt lovas)
  5. ( Sárközy György: Virágok beszélgetése)
  6. ( Vajda János : Virrasztók)

Szólj hozzá!

Címkék: korrepetálás költői jelző

Összefoglaló a költői szóképekről ( metaforától a szimbólumig)

2008.06.07. 11:11 nincsa



Kedves Érettségire Készülő Diákok!


Tudom,hogy rengeteg olvasnivaló akad az élet első vizsgájára , ami nem is olyan"nagy" , mint ahogy elképzelik azt Önök , kedves  fiatalok. ( Utólag mindenki könnyűnek találja az érettségit, különösen , ha az azt követő  főiskolai , egyetemi vizsgákhoz viszonyítjuk) )


Ez a mostani "korrepetálás" csak azért íródott, hogy gyorsan megtalálja mindenki  azokat a blogtémákat ,amikben már adtam segítséget irodalomelméleti ismeretek közül a költői képekről.


Az archívumban már megtalálható   több bejegyzés, ami  - állítom- hogy segít:
  1. Metafora, hasonlat, megszemélyesítés (2007. 10.13. )
  2. Szóképekről szóképekkel (2008.02.06.)
  3. Metaforáról metaforákkal (2008.02.09.)
  4. Megszemélyesítés (2008.02.10.)
  5. Szinesztézia (2008. 02. 16.)
  6. A képletes beszéd (2008. 02. 17. ) 
  7. Allegorikus versek (2008. 02.17.)
  8. Szimbólum (2008. 02. 18. )


Ajánlom szíves figyelmébe azoknak, akik  a költői képekkel kapcsolatos témában akarnak elmerülni, avagy arra kíváncsiak mitől szép egy vers.

 Azt tényként fogadjuk el , hogy a versek  szépek. Vita nincs. :)

Szólj hozzá!

Címkék: összefoglalás szóképek költői képek

Szünet nélkül nyáron is ?

2008.06.05. 00:20 nincsa

Kedves Olvasóim! Kedves Diákok! Kedves Szülők!


Hamarosan veszünk egy rövid búcsút az iskolától.  Végre , vége!


Én azonban nem szándékozom elköszönni.  Bízom abban, hogy amit kitalálok és leírok a magyar tantárggyal kapcsolatban a  nyár folyamán  "hiper-szuper-hasznos -dolog" lesz.
 
Kérem , látogassanak  el  továbbra is a http://interneteskorrepetalas.blog.hu   vagy a www. netkorrep.hu oldalakra. Ez utóbbi ugyan még nagyon  fejlesztésre vár,de fel fogom tölteni  olyan tartalommal,  ami segít a kikapcsolódásban, a tanulásban , a szórakozásban egyaránt.

Figyeljék kérem  az írásaimat.


Megköszönve az érdeklődésüket, bizalmukat továbbra is várom a kérdéseiket.


Miben segíthetek?



Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: magyar korrepetálás

Neked van "vershallásod"?

2008.06.03. 00:04 nincsa


Hová, melyik csoporba tartozik egy-egy vers- hangzott el egy szíves kérés az internetes korrepetálásról szóló blogban.

Elgondolkodtam, aztán eszembe jutott, valószínű nincs mindenkinek jó vershallása, talán akadnak a versolvasásban is olyanok, mint , amilyen én vagyok a zenében. Botfülű.

Töprengtem azon, hogyan is korrepetálhatnék én -egy botfűlű magyartanár- valakit, akinek nehéz észrevennie a versben a zenét.

Talán az alábbiakkal mégis tudok egy kis segítséget adni.


Bizonyára már kisgyermekkorban is megragadott mindenkit egy-egy mondóka, egy egy kiszámoló ritmusa. Szívesen tapsoltuk is  ezek lüktetését.

Mindenekelőtt szögezzük le, a verset a ritmusa  teszi verssé. ( A rím nem is mindig követelmény)

Egy korábbi blogbejegyzés a http:// interneteskorrepealas.blog.hu-n a versek ritmusáról, fajtáiról szól. Érdemes azt is tanulmányozni.

A versek zenéjének felfedezéséhez  íme a  tanácsom.

Olvassuk mindig hangosan is a verset , hogy  a hullámzást meghalljuk.

Mit hallunk ilyenkor?

  • Vagy:  a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok  valamifle szabály alapján  helyezkednek egymás mellé.
  • Vagy: a röviden és a hosszan kiejtett szótagok váltakoznak a sorokban szabályosan.
 Az a lényeg , észrevegyük, hogy egy-egy versben melyik ritmus a visszatérő, az ismétlődő

Ennek felismeréséhez pedig gyakorlatra, többszöri hallásra van szükség. ( A Neked tetsző zenét is egyre többször meghallgatod, igaz? Vigyázz , megszeretheted a verseket is.)

Skandáljunk. ( = mondjuk a versben a szótagokat a ritmus erős hangsúlyozásával)
Minden versláb ( 2-3 szótagból áll)  vagy ütem után tartsunk egy kis szünetet.
A hangsúlyos szótagnak adjunk egy kicsivel több nyomatékot.
A hosszú szótagokat picivel hosszabban ejsük , mint ahogy a normál beszédben tennénk.

 A magyaros verselésnél a versszakokban a hangsúlyos szótagok és a hangsúlytalanok újra és újra történő megismétlődése  adja az ütemet, de ugyanakkor a rímek is szerepet kapnak.

A lüktetést a versekben  a szótagok adják, mert vagy hangsúlyosak, vagy hangsúlytalanok, de mindegyik vagy rövid vagy hosszú. ( Vannak kivételek pl. kínai nyelvben a hangmagasság,hangfekvés adja a ritmust.De ezt mi európaiak nem is halljuk, és nem csupán a botfülűek nem)

Térjünk vissza Európába!
Most már csak arra kell kiélezni a fülünket, hogy  mi adja a versben a törvényszerűen ismétlődő változásokat. ( a hangsúly vagy a szótag hosszúsága?)

Milyen lehet tehát egy szótag? Hogyan jellemezhetünk egy-egy szótagot verstanilag?
  1. hosszú  hangsúlyos
  2. hosszú hangsúlytalan
  3. rövid hangsúlyos
  4. rövid hangsúlytalan.
A hangsúly alapján kapcsolódó szótagok ütemet adnak  (pl.  3-3 szótag = 1 ütem; 4-4 szótag= 1 ütem )
A hosszúság alapján a szótagok verslábakba rendeződnek.  ( Lásd korábbi blogbejegyzésben)

Mit kell tehát megfigyelni?
 Azt , hogyan tagolódik egy -egy sora a versnek.
  Ütemeket, vagy verslábakat ( ti-tá;tá-tá stb) érzünk-e  fülünkkel.

Egy kis gyakorlással a szótagok hullámzásából megérezhető a vers zenéje, hangtani hatása. És akkor már egyszerűen eldönthető, hogy egy vers magyaros verselésű -e ,vagy időmértékes-e.

Szólj hozzá!

Címkék: gyakorlás korrepetálás verselés versritmus magyaros

József Attila Szép nyári este van ( néhány szempont az elemzéshez)

2008.05.27. 09:09 nincsa

Sürgős kérést kaptam, ezért csak egy gyors , rövid segítésre tudok vállalkozni a mostani magyar korrepetálás során.

Mindenekelőtt a vers figyelmes elolvasása.   ( akár kétszer is)

József Attila
Szép nyári este van
Szép, nyári este van.
 
Vonatok dübörögve érkeznek, indulnak,
Gyárak ijedten vonítanak,
Kormos tetőket kormoz az este,
Rikkancs rikolt ívlámpák alatt,
Kocsik szaladgálnak összevissza,
Villamosok csengetnek nagy körmenetben,
Transzparensek ordítják, hogy: vak vagy,
Mellékuccákba ballagó falak
Visszalobogtatják a plakátot,
Előtted, mögötted, mindenfele - látod -
Plakátarcú emberek rohannak
És - látni - a nagy háztömbök mögött
Allelujázva-üvöltve-nyögve-káromkodva
Lihegve-hidegen-ravaszul-kapkodva
Emberlajtorján másznak magasra
Emberek
S a dühödt körutak nyakán
Kidagadnak az erek,
Hallani, hogy sikoltanak a néma hivatalnokok,
A hazatartó munkások lassú lépéseit,
Mintha öreg bölcsek lennének mindannyian,
Akiknek már semmi dolguk sincs a földön.
Hallani zsebtolvajok csuklóinak puha forgását
És odábbról csámcsogását egy parasztnak,
Aki szomszédja kaszálójából
Épp most nyúz le egy jó darabot.
Hallok mindent, aki hallgatok.
Kolduscsontokban nyöszörög a szú,
Körülszimatolnak asszonyok,
De én nagyon messziről jöttem
Kiűlök szíves küszöböm elé
És hallgatok.
 
Szép, nyári este van.
1924 nyara
 
 
 
A vers értelmezéséhez, elemzéséhez néhány szempont:
 
  1. a)A verset 1924-ben írta.  ebből következtethetünk arra, hogy hol helyezkedik el ez a vers a költő munkásságában. b)Mi jellemzi a költészetét ebben az időben?
 
  1.  Címről: A cím csendes nyugalomra utal, viszont a vers nem ezt adja át.
 
 
  1. Keretes vers: a cím szavaival kezdődik és azzal is zárul a vers
 
  1.  Téma: a nagyvárosi kapitalista világ bemutatása, embertelensége,; így a cím és a verszárlat ellentétes, sőt ironikus is a tartalommal. Milyen kifejezésekkel bizonyítható, hogy városban járunk?
 
      5.Verszervező elv: ellentétre építi fel a mondanivalót /modern zajos 
                         elembertelenedett város és a "szép nyári este"  
      6. Kifejezésmódexpresszionista eszközök= a költő belső érzelmi viharait fejezi ki
.

                               Drámai módon ismerjük meg a nagyváros elemeit, látomásos

                                képekben

                               Pl: pályaudvarok, dübörgő vonatokkal, vakító lámpák, plakátem-

                                berek        

                              Montázsszerűen ismerjük meg a nagyváros nyugtalanságát,

                              ( a  tapasztaltakról 1-1 képet fest, és egybeilleszti, s

                              Szimultan technika. egymástól időben és térben távollévők egy

                               költői képben (Pl."vilamosok-körmenet

                              Formailag is zaklatott: nincsenek versszakok, verssorok hossza  változó, szabadvers

 
 
  1. Költői eszközök, képek
          Jelzők: pl: kormos, dühödt
          Alliteráció: pl. rikkancs rikolt
          Hangutánzó szavak: pl. dübörögve

          Megszemélyesítés: pl. tetőket kormoz az este

          Metafora : plakátarcú emberek
   
 
    7. Sok ige: Keress példákat, milyen hangulatra utalnak az igék?
    8. Lázadó hang, szenvedélyes stílus ( expresszionizmus).Csapongás. Mindegyikre keress példát.
 
 
 

 9. Összefoglalás:

A vers alapján fogalmazd meg , milyennek érzi a huszadik század eleji nagyvárost, a modern életet a költő.

 

Szólj hozzá!

Címkék: magyar elemzés józsef attila korrepetálás szép nyári este van

Ábránd és Minek nevezzelek? ( Összehasonlítás)

2008.05.27. 00:50 nincsa

 Petőfi: Minek nevezzelek és Vörösmarty: Ábránd (összehasonlítás)

 

Megszokott dolog, hogy a magyar   korrepetáláson itt a neten  először a versek elolvasására bíztatok mindenkit. Nem lesz ez másként most sem. Az összehasonlításhoz a tanácsok csak azután következnek.

 
PETŐFI: MINEK NEVEZZELEK?

Minek nevezzelek,
Ha a merengés alkonyában

Szép szemeidnek esti-csillagát
Bámulva nézik szemeim,
Mikéntha most látnák először...
E csillagot,
Amelynek mindenik sugára
A szerelemnek egy patakja,
Mely lelkem tengerébe foly ?
Minek nevezzelek?

Minek nevezzelek,
Ha rám röpíted

Tekinteted,
Ezt a szelíd galambot,
Amelynek minden tolla
A békeség egy olajága,
S amelynek érintése oly jó!
Mert lágyabb a selyemnél
S a bölcső vánkosánál ?
Minek nevezzelek?

Minek nevezzelek,
Ha megzendűlnek hangjaid,
E hangok, melyeket ha hallanának,

A száraz téli fák,
Zöld lombokat bocsátanának
Azt gondolván,
Hogy itt már a tavasz,
Az ő régen várt megváltójok,
Mert énekel a csalogány ?
Minek nevezzelek?

Minek nevezzelek,
Ha ajkaimhoz ér
Ajkadnak lángoló rubintköve,
S a csók tüzében összeolvad lelkünk,

Mint hajnaltól a nappal és az éj,
S eltűn előlem a világ,
Eltűn előlem az idő,
S minden rejtélyes üdvességeit
Árasztja rám az örökkévalóság ?
Minek nevezzelek?

Minek nevezzelek?
Boldogságomnak édesanyja,
Egy égberontott képzelet
Tündérleánya,
Legvakmerőbb reményimet
Megszégyenítő ragyogó valóság,
Lelkemnek egyedűli
De egy világnál többet érő kincse,
Édes szép ifju hitvesem,
Minek nevezzelek?

(Pest, 1848. január.)
 

Vázlatpontok a vers elemzéséhez

 
  1. Kihez íródott? (Szendrey Júliához, a feleségéhez)
 
  1. Petőfi a hitvesi költészet megteremtője
          hitves= feleség
 

       Fogalmazd meg , van-e különbség egy szerelmes vers és a hitvesi költészet között.

Kikhez szoktunk általában – akár kamaszként is- szerelmes verseket írogatni? Aki már mindig mellettünk van?

 

    3 . Cím magyarázata:  Minek nevezzelek- kérdés . Erre keresi a választ

                                          ismétlődik a versszakokban
                                          az ismétlés  fokozás kifejezésére szolgál
                                            ( Miféle fokozás? )
 

    4. Téma:                        vallomás , a felesége iránt érzett kimondhatatlan

                                       nagyságú szerelmi érzésről  

                                        egyre mélyebb érzelmeket ír le, egyre mélyebb , magasztosabb a válasza a minek nevezzelek ? -kérdésre

                                       méltó kifejezést keres, amivel megnevezheti feleségét , annak szépségét " édes, szép, ifjú, hitvesem" (Magyarázd a jelzőket, milyen tulajdonságokra utalnak? hitves= feleség; hitvesem = enyém , birtokolom)

 
                                       
  1. A vers szerkezete:

Minden versszak a feleség szépségét mutatja be, egyre mélyebben.

 

A versszakok elején a kérdés azt sugallja, hogy megtalálta a legjobb kifejezést, de a végén a kérdés ismétlése – bizonytalanságot tükröz, mert mégsem érzi elég tökéletesnek az elnevezést.   

     I.   1-4 vsz: az arc leírása.   Milyen költői képeket társít? (metaforák, szinesztéziák)

        1. vsz. metafora:  Szem sugara- = a szerelem patakja , ami a lélek tengerébe ömlik

        2. vsz. . metafora:   Tekintet szelíd galambja

              szinesztézia: tekintet érintése  ( Tudod, mit jelent a szinesztézia? – erre is    találsz a netkorrep blogjában egy korábbi  bejegyzést)

        3. vsz:. a csalogányok hangja,= szerelme hangja

         4. vsz. az ajkait lángoló rubintkőhöz hasonlítja,

              a szerelemben összeolvadnak – boldogság, mennyei  érzés

 
II.   5. vsz:   verszárlat:
                               elcsendesül az a vágya, hogy magasztos elnevezést találjon Júliának

                               Halmozás: „édes, szép, ifjú hitvesem”

                               Egyszerű szavak – ez mondja el a legtöbbet, ez a legmeghittebb

                                elnevezés

                               A végén mégis ott a kérdés: „Minek nevezzelek? „

                                (Mit gondolsz , miért? )

 

            A vers üzenete: Júlia / vagyis a szerető hitves szépségét szavakkal lehetetlen elmondani

             Verszene: ditirambus (ókori, görög eredetű lírai műfaj.), mert fenséges hangulatú, szenvedélyességet kifejező, erősen érzelmi, elragadtatott sorok a női szépségről ,

             a versforma zaklatott , figyeld meg a  verssorok hosszát, a rímeket.    ( rapszódiának is nevezhetjük)

 

          

 
 
 
VÖRÖSMARTY: ÁBRÁND

Szerelmedért
Feldúlnám eszemet
És annak minden gondolatját,
S képzelmim édes tartományát;
Eltépném lelkemet
Szerelmedért.

Szerelmedért
Fa lennék bérc fején,
Felölteném zöld lombozatját,
Eltűrném villám s vész haragját,
S meghalnék minden év telén
Szerelmedért.

Szerelmedért
Lennék bérc-nyomta kő,
Ott égnék földalatti lánggal,
Kihalhatatlan fájdalommal,
És némán szenvedő,
Szerelmedért.

Szerelmedért
Eltépett lelkemet
Istentől újra visszakérném,
Dicsőbb erénnyel ékesítném
S örömmel nyújtanám neked
Szerelmedért!

1843. március előtt

1. Kihez íródott ? ( Csajághy Laurához, aki 26 évvel fiatalabb volt a költőnél, abban az éveben veszi feleségül, amikor a vers íródott)

 

2. Nem hitvesi költészet, hiszen csak áhítozik a lány után

 
3. Cím: Ábránd

    Jelentése: érzelmes, nem teljesülő vágy, csak elképzelés

 

4. Téma: Indulatos vágy, hogy viszontszeressék,

 

5. Szerkezete: tiszta, nem bonyolult, mind a 4 versszak szenvedélyes kitörés Laura szerelméért.

      A legjellemzőbb költői eszköz: szóismétlés ( „ szerelmedért”) A verset indítja és zárja is.  Minden versszak eleje és vége is „ szerelmedért”

 

                                     romantikus képekkel fejezi ki , hogy mi mindenre lenne képes a viszonzott szerelemért.

Ellentétek „ pl. földalatti láng, „ .
 
 

6. Versforma: tömör, egyszerű 

                    Rímek: a kulcsszavakon kívül: abba

 
 

7. Hasonlít Petőfihez: szenvedélyességében

     Különbség: Petőfi -beteljesült szerelem  ihleti

                         Vörösmarty- a beteljesülésért zúzna szét minden akadályt

 

1 komment

Címkék: magyar petőfi minek összehasonlítás korrepetálás verselemzés vörösmarty ábránd nevezzelek

Rimbaud és Ady összehasonlítása ( egy-egy vers alapján)

2008.05.24. 22:32 nincsa

úJ BEJEGYZÉS- ÚJ KORREPETÁLÁS
 

Most egy francia és egy magyar -szimbolista-  költő egy –egy versének összehasonlításához nyújtok a netkorrepen keresztül segítséget.

 
 
Íme a két vers:
 
 
RIMBAUD:
 
KÓBORLÁSAIM
 
 

 Mentem, két öklöm két ronggyá rohadt zsebemben.
A köpeny vállamon már eszmévé szakadt.
Szolgáltalak, Múzsám, menvén az ég alatt,
s nem álmodott még hejh! szerelmet senki szebben!

Féltett nadrágomon nagy lyuk ékeskedett.
Kicsiny Hüvelyk Matyi, rímet pergetve léptem
s mélán. Szállásra a Nagy Medve várt az égen.
Csillaghad döngicsélt lágyan fejem felett.

Hallgattam züm-zümük, s egy árok volt az ágyam
szeptember estjein s a homlokomra lágyan
mint frissitő ital, estharmat csöppje hullt;

rímeltem s míg a fák között vad árny hajolt át,
térdemre dőltem és sebzett cipőm zsinórját
pengettem egyre csak, mint lanton méla húrt!

Radnóti Miklós fordítása

 
ADY ENDRE

                   A GARE DE L’EST-EN

 

Reggelre én már messze futok
S bomlottan sírok valahol:
Most sírni, nyögni nem merek én,
Páris dalol, dalol.

Én elmegyek most, hazamegyek,
Már sziszeg, dohog a vonat,
Még itt van Páris a szivemen
S elránt az alkonyat.

Most fűt bolond-sok álmom alá
A füttyös, barna szörnyeteg.
Holnap fehérebb én leszek-e?
Vagy a svájci hegyek?

Holnap fehérebb én leszek, én,
Téli sírkertek szele jő,
Küldi már a csókjait nekem
A magyar Temető.

Óh, az élet nem nagy vigalom
Sehol. De ámulni lehet.
Szép ámulások szent városa,
Páris, Isten veled.

Az én hűtlen, beteg istenem
Ülje itt mindig vad torát:
A tűzcsóvás, felséges Öröm.
Dalolj, dalolj, tovább.

Tőled hallja a zsoltárokat
E koldus, zűrös, bús világ
S az életbe belehazudunk
Egy kis harmóniát.

Dalolj, dalolj. Idegen fiad
Daltalan tájra megy, szegény:
Koldus zsivaját a magyar Ég,
Óh, küldi már felém.

Fagyos lehellet és hullaszag
Száll ott minden virág felett.
Elátkozott hely. Nekem: hazám.
A naptalan Kelet.

Mégis megyek. Visszakövetel
A sorsom. S aztán meghalok,
Megölnek a daltalan szivek
S a vad pézsma-szagok.

Megölnek s nem lesz mámorom,
Kinyúlok bután, hidegen.
Páris, te óriás Daloló,
Dalolj mámort nekem.

Csipkésen, forrón, illatosan
Csak egyszer hullna még reám
S csókolná le a szemeimet
Egy párisi leány.

Az alkonyatban zengnének itt
Tovább a szent dalok.
Kivágtatna a vasszörnyeteg
És rajta egy halott.

 
Íme néhány szempont, ami segíthet az elemzésben:
 

1. Keletkezésükről:

 

Ady : 1904 februárjában érkezik először Párizsba, a vasútállomáson =a Gare de l’est-en Léda és férje várja. Tudjuk, hogy Ady elvágyódik Párizsba, majd onnan vissza Magyarországra ( A föl-földobott kő c. vers is utal erre) többször is. A Gare de l’est ezeknek az utazásoknak a jelképe is lehet.

 

Rimbaud: 1870-ben a porosz-francia háború hírére, Párizsba szökött. Potyautasként utazott, elcsípték, börtönbe zárták. A börtönből riadt levelet írt tanárának, ő szabadította ki.,  de alighogy hazatért, máris megszökött. Úticélja Brüsszel, később Anglia, Németország, Olaszország, Dánia, Svédország , Ciprus, Egyiptom, Abesszína, Afrika.   Csavargásai közben született a Kóborlásaim című költeménye  több másikkal együtt.   (halálos betegen tért vissza hazájába 1891-ben )

 
 

A két költő között mi a hasonlóság a fentiekben? --- nyughatatlanság, menekülés, szembenállás, lázadás

                                Mi a különbség?  -  Ady   hazaszeretete , kritikai nemzetszemlélete hívta vissza a hazájába. Ő nem kóborolt, nem csavargott, Lédához és Lédától jött-ment

                                                                 
 

2. Hol a helye a verseknek a költők életművében?

 
Ady – első jelentős kötetében Az új versek (1906) között találjuk . Pálya első szakasza

Rimbaud: A csavargásairól, utazásairól szonetteket írt ( szonett- sorozat: 10 db) ., ezek egyike a Kóborlásaim , ( Rövid ideig , mindössze húsz éves koráig írt verseket. )

 

3. Újszerűségek a költészetükben :   ( nem érzem szükségét valamennyi újszerű vonás felsorolásának)

 
                     Rimbaud :         nem megváltoztatni akarja az életet,  

                                               értékzavaros világ,

                                               eszménykeresés ,
                                               ösztönök,
                                               látomások, 

                                               szenvedések ábrázolása

                                               Gondolati, érzelmi sokértelműség ( megfejthetetlenség, 

                                                titokszerűség)   

                                               Szimbolista költő     
 

                    Ady:                  harcolni akar a verseivel

                                               menekül, lázad , de mindig magyarként

                                               magány,

                                               tragikus küldetéstudat

                                               titok,
                                               szimbolizmus
                                               látomások
                                               álmok, vágyak
                                               

4. A versek témái:

 

                     Rimbaud:           számvetés , önarckép,

                                              egy vándorló, csavargó fiatal költőről, aki  lélekben a Múzsa / a  költészet szolgálatában áll.

 
 
                      Ady:                 magyarság-verseinek jellemző vonásai;
                                             Párizs a fejlettség, haladás szimbóluma,
                                             Magyarország az elmaradottságé.

                                             Neki a hazáját kell szolgálnia

                                             Nem az egyént mutatja külsőleg, hanem a lelki

                                             fájdalmakat  sorolja

 
                                              csók-motívum ,
                                              halálmotívum  ( keress ezekre idézetet)
 
5.  A vers hangulatvilága:
 

                   Rimbaud:             elhagyta a hite

                                               

                                           Őszintén mutatja be a szenvedését, már-már kitárulkozik

                                           (romantikus sajátosság)

                                            önbizalom hangja

                                            vágánsköltészet elemei: gúnyoros, csipkelődő,      

                                            elkeseredettség  ( Tudnád ezt idézettel bizonyítani? )

                                          ( A vágánsok: vándorló, tekergő , művelt diákok

                                              12.-13. században)
 
                Ady:                       szomorú, --Párizs befogadta.  de magyarságtudata  
       vonzza haza

                                             Egymással szemben álló kétféle érzés kifejezése:

                                              Magyarországra jellemzők: - szürkeség, halál,

                                              visszahúzó erők uralma,

                                             Párizs: haladás, szabadság jelképe

 

6. Költői magatartás megfogalmazása:

 

               Rimbaud:                 éhező, rongyos csavargóként is a költészetet kell szolgálnia,

 

               Ady:                        „ Elátkozott hely. Nekem: hazám.
A naptalan Kelet.

Mégis megyek. Visszakövetel
A sorsom.”   

Értelmezd az idézett részt
7. Költői képek:                                              
 
                Rimbaud:   

-         Metafora: a köpeny „eszmévé szakadt” (olyan rongyos , hogy már csak gondolatban létezik)

-          „ sebzett” cipő: ( lyukas)

-         önmagát a szegény, elesett Hüvelyk Matyihoz hasonlítja

-         szállása a puszta ég alatt , ágya az árok

-         megszemélyesítés: ( „Szállásra a Nagy Medve várt”)

-         látomás: a csillagok hada döngicsél, mint a méhek

-         hasonlat: „ homlokomra lágyan/mint frissítő ital, estharmat csöppje hullt. „

 
 
 

               Ady:             ellentétre épít:

                    

-         Verskezdetben is ( sírni , nyögni szeretne, de nem lehet , mert „Páris dalol, dalol”)

-         Megszemélyesítés: pl. „elránt az alkonyat „

-         Metafora „füttyös, barna szörnyeteg” (vonat)

-         Jelzők: szép ámulás, szent város, felséges, fagyos, hideg, elátkozott

-         Szóismétlések

-         Hasonlat ( pl. sápadtság és a hófödte svájci hegyek)

-         Jelkép: Párizs – haladás; haza a „naptalan Kelet”-en – elmaradottság     

 

8. Versformáról, versdallamról:

                
 
 

              Rimbaud:         szonett ( = két négysoros és két háromsoros versszakból áll) 

                                       Harmóniát, nyugalmat sejtet, pedig nem arról szól a vers

 

              Ady:                kissé szabálytalan verssorok ( hosszúság, félrímek)

                                      Versritmus: időmértékes és magyaros

 
 

9. Összegzés:     Ady és Rimbaud hasonlóságainak, különbségeinek rövid , lényegre törő összefoglalása

Szólj hozzá!

Címkék: magyar elemzés ady összehasonlítás rimbaud korrepetálás a netkorrep de kóborlásaim gare l’est en

Mellérendelő összetett mondatok elemzése

2008.05.18. 17:10 nincsa

Megígértem, teljesítem: A mellérendelésre is  mutatok példát.
 
A mellérendelő mondatösszetételekről részletesen találsz információt  Hogyan kell mondatot elemezni ? címmel a  netkorrep anyagában, a blogbejegyzések között.

Ma példamondatokat írok, illetve ellenőrizheted is a saját elemzésed.
 Megnézheted , hol okozott gondot a mondatelemzés?


Emlékszel,?

A  mellérendelt mondat lehet kapcsolatos ( fajtái:  egyszerű, hozzátoldó, fokozó, ellentétesen hozzáadó vagy fokozó, összefoglaló, megosztó ) , választó,( 2 fajta: kirekesztő, megengedő )  ellentétes, ( 3 fajta: szembeállító, kizáró, megszorító)  következtető és magyarázó.

1. Fáj a torkom, a szemem meg könnyezik.


kötőszó: meg ,
a két tagmondat között  természetes összefüggés van , tehát kapcsolatos mellérendelés


2. Nagyon keskeny úton haladtunk, és két oldalon mély árok  is vezetett.


Kötőszó: és
tagmondatok között  az adja a kapcsolatot, hogy azonos helyen , egymás mellett lévő dolgokról van szó.

A mellérendelés tehát kapcsolatos


Vigyázz!
Nem minden olyan mondat összetett és kapcsolatos , ahol megtalálod az és-t.
Figyelj arra is , hogy van-e az és előtt vessző. Tudniillik , ha nincs , akkor egyszerű mondattal van dolgunk , melynek állítmánya halmozott.


Álljon itt egy-két példa  erre is :

A jó tanuló kitartóan  figyel és jegyzetel az órákon.
alany .tanuló - állítmánya: figyel, jegyzetel.
 
Kovács Katalin elindult és aranyérmet nyert a versenyen.


3. Csillapodik a szél, csendesedik az eső.



A két tagmondat között nincs kötőszó.
Tartalmi  kapcsolata alapján értelmezhetjük kapcsolatos mellérendelésnek ezt a mondatot.
 
DE!!
Ha a mondatba nem az és, hanem az ezért kötőszót tesszük bele, akkor következtető mellérendelés is lehet. ( Megjegyzendő: és, s kötőszós  tagmondatok alkalmanként következtetésre is utalhatnak. Ilyenkor célszerű - ha lehet- a  szövegkörnyezetet  is figyelni . Azokat a mondatokat, amelyek az elemzendőhöz tartoznak. )

4. Magyarból már  írtunk dolgozatot, történelemből szintén.


Kapcsolatos mellérendelés, kötőszó: szintén ,


5. A telefonkártyám nincs feltöltve, ennélfogva nem tudok telefonálni.


Kötőszó: ennélfogva
Következtető mellérendelés ( hiszen a  2. tagmondat  tartalmazza az elsőben leírtak kövekezményét) tehát az üres kártyának a következménye, hogy nem tudod felhívni a barátodat, barátnődet.


6. Nem olvastam el a kötelező olvasmányt , annnyira elfoglalt az angol nyelvvizsgára való felkészülés.



Az 1. tagmondat okát a másodikkal magyarázzuk. ( angoloztam éjjel-nappal, nem értem rá regényeket olvasni. )  tehát: magyarázó mellérendelés



7. Haragszik rám anyukám a rossz jegy miatt, mert nem szól hozzám.


Kötőszó: mert
( De hiszen ez az alárendelő okhatározói mellékmondat kötőszava, nem?
Ez igaz, de a harag oka a rossz jegy , és nem a hallgatás!)

Itt a 2. tagmondat magyarázza, hogy valószínű haragszik Rád.

Ez a  mondat tehát magyarázó mellérendelés.


8. A barátom szó nélkül abbahagyta a dohányzást, azaz  letette a cigarettát.


Kötőszó: aaz
magyarázó mellérendelés


9. Minden játékot izgalmasnak talált, hát egész hétvégén  a számítógép előtt ült.


Kötőszó: hát

kövekeztető mellérendelés


10. Felkészülsz a dolgozatra, vagy ismétled az évet?


kizáró választó mellérendelés, a két lehetőség közül kell választani. A két lehetőség kizárja egymást. Ha sikerül a dolgozat, akkor nem lesz szükség évismétlésre.



11. Ha esik, ha fúj, Kati eljön hozzám.

Kötőszó: ha-ha ( páros ) , ilyenkor leggyakrabban egy harmadik tagmondat is  van, ami főmondat( így az 1. és a 2. tagmondat a harmadiknak alárendelt mondata )

Az 1. 2. tagmondat viszont választó mellérendelés


12. Szerettem volna  kirándulni, csakhogy szakadt az eső.


Kötőszó: csakhogy 
( vigyázz ! különírva a csak hogy  célhatározói mellékmondatot   is bevezethet , de az alárendelés!)

Itt. ellentétes mellérendelt mondat/ megszorító


13. Félek a kutyáktól, mégis pórázon vezetem a sajátomat.


Kötőszó: mégis
ellentétes mellérendelő mondat / megszorító


14. Nem henyélsz, sőt szinte ég a kezed alatt a munka.


Kötőszó: sőt ( kapcsolatos mondat kötőszava is lehet, de itt nem az!tartalma ellentétben áll egymással!)

ellentétes mellérendelés/kizáró


15. Én sokat tanultam , te ellenben szórakoztál .

Kötőszó: ellenben
ellentétes mellérendelő, / szembeállító

1 komment

Címkék: nyelvtan mellérendelés mondatelemzés összetett mondat

Rilke és Berzsenyi az őszről ( összehasonlító verselemzés)

2008.05.18. 02:08 nincsa


Mindenekelőtt ezt az összehasonlítást is kezd az olvasással.

Itt a két vers is , hogy ne kelljen keresgetned a XIX. és XX. század irodalmában

 
Rilke: Őszi nap
 
 

Itt az idő, Uram. Nagy volt a nyár.
A napórákra árnyékod bocsássad,
s a szeleket ereszd a földre már.

Parancsold: a gyümölcsök érjenek be,
adj még két délies napot nekik,
add, hogy beteljesedjék mindenik,
s a mézet gyűjtsd a dús szőlőszemekbe.

Kinek most sincs még háza, sose lesz,
s ki most maga van, már marad magára,
éjszaka olvas, folyton levelez,
s a ligetben bolyg, valakit keres,
mikor a lombok őszi tánca járja

 
 
 
Berzsenyi Dániel  A közelítő tél


Hervad már ligetünk, s díszei hullanak,
Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.
Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok
     Közt nem lengedez a Zephyr.

Nincs már symphonia, s zöld lugasok között
Nem búg gerlice, és a füzes ernyein
A csermely violás völgye nem illatoz,
     S tükrét durva csalét fedi.

A hegy boltozatin néma homály borong.
Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd.
Itt nemrég az öröm víg dala harsogott:
     S most minden szomorú s kiholt.

Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül,
S minden míve tünő szárnya körül lebeg!
Minden csak jelenés; minden az ég alatt,
     Mint a kis nefelejcs, enyész.

Lassanként koszorúm bimbaja elvirít,
Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli
Nektárját ajakam, még alig illetem
     Egy-két zsenge virágait.

Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom.
Nem hozhatja fel azt több kikelet soha!
Sem béhunyt szememet fel nem igézheti
     Lollim barna szemöldöke!

[1804 után]
 



HOGYAN    k e z d j e m   a   f o g a l m a z á s t? teszik fel gyakran  a kérdést
korrepetálásokon.

 

Ha összegyűjtöd mindazt, amit tudsz a két versről, akkor könnyen kitalálod, hogy milyen egyedi bevezetést írj.

 

Néhány gondolatot/ ismeretet leírok, ha szükséged van korrepetálásra 

 
1. Berzsenyi versének szövegértéséhez , minden szó jelentését tudod? 


 pl. tarlott ( tar= kopasz),, „ füzes ernyein” = árnyat adó fűzfa,  csalét ( = csalit= cserjés, bokros, tüskös, avaros terület) , enyész.= fokozatosan elpusztul

antik( ókori görög, római) mitológiai szavak   Az élet örömeire utalnak:

 labyrinth, (útvesztőszerű alaprajzú  kert, Thézeusz és Ariadné labirintusa)

thyrsus (a szőlő jelképe, Dionüszosz szőlővel körbevett isteni botja)

symphonia, ( kellemes hangzások együttese- madárcsicsergés, erdőzúgás, csobogó csermely=patakocska)

Zephyr. legkegyesebb mitológiai szél ( tavaszt hoz, langyos)

 
 

2. Rilke szókincséhez nem kell magyarázat. Mi okozhatja a különbséget? ( Rilke 1902-ben írta a verset)

 
3. A verscímek értelmezéséről
 
Hasonlóság:
Berzsenyi versének eredeti címe: Az ősz   (Kazinczy javasolta: A közelítő tél)

                A közelítő tél cím mennyiben jelent többet?

 (mozgás, nyugtalanság, még nincs itt a tél, de érkezik hamarosan).

Rilke: Őszi nap   

Mit sugall ez a cím? (napok, avagy/is napsütés?)

Különbség:

 Mi jut eszedbe a őszi napsütésről, milyen érzet?  Milyen a télről ?

4. Téma:
               
Berzsenyi:
 

Fájdalom az ifjúság elmúlása miatt, - párhuzam a természet hervadásával

 
Rilke:
 
 Költészetének jellemző motívumai: elmúlás, félelem, halál, idő

Hogyan jelennek meg ebben a versben?

 

 Mi okozza a félelmet? (Az ember magányossága, otthontalansága, idegensége a világban)

Hogyan kapcsolódik ez az érzés az őszhöz?  Hideg szélben magányosabbá tud-e válni az ember?

 

Megjegyzés: (Rilke osztrák, aki németül író, prágai költő. Idegenül leginkább Csehországban érezte magát, nyugtalanság, országról, országra jár: Franciaország, Oroszország ,  Svájc)

 
 
5. Hangulat:
 
Rilke:

Hogyan adja vissza a vers az ősz jellemző hangulatát?   Őszi nap melegít, átölel, kellemes, érleli a gyümölcsöt, de ha jönnek a hűvös szelek, akkor elkedvetlenedik az ember.  

Berzsenyi: lemondóan szomorú. A természetben lesz még tavasz, de az ember életében az ifjúság már nem tér vissza

Te hogyan mondanád el ezt a saját szavaiddal?

 
6. Vershelyzet:
 
Rilke: a vers úgy kezdődik, mintha imádkozna a lírai én.  

Méltatja Istent, aki a természet rendjét jelenti, a beteljesülést. Inti az embert a nem teljesített céljai miatt, de ugyanakkor könyörgésnek is hat: magáért az emberért.

Berzsenyi: „ Hervad már ligetünk” –hervad = ősz,  metafora , jelképes értelmű( elmúlás, halál, értékek elpusztulása)

7. Versszakok értelmezéséhez:
 
Rilke:
 

1. vsz: „Itt az idő, Uram. Nagy volt a nyár.
A napórákra árnyékod bocsássad,
s a szeleket ereszd a földre már. „

 
 

Az első sorban 3 igeidő van:

jelen(„Itt az idő” ) jövő: ( elérkezett valamire az idő , de ezt csak a szöveg mögötti értelemből tudjuk) , múlt: „ nagy volt a nyár)


Megszólítás (Kit szólít meg? ) birtokos személyrag: uram (emelkedettség)

 

Tér- idő összekapcsolódása: napórák-árnyék  ( az árnyék a nap járásával összefüggésben időre is utal)

 
 E/1. személy, - a lírai én, aki megszólít elrejtve (nyelvtanilag),
E/2. Te

2. vsz: „Parancsold: a gyümölcsök érjenek be,
adj még két délies napot nekik,
add, hogy beteljesedjék mindenik,
s a mézet gyűjtsd a dús szőlőszemekbe.”

A nyarat idézi, nyár= édes; ősz= beérés,

E/2. személy, felszólítás, de kinek az érdekében?

Emberi élet jelenik meg: nyár- gyümölcs-bor, kiteljesedik-e ez az életkép a harmadik versszakban?  

 

3. vsz„Kinek most sincs még háza, sose lesz,
s ki most maga van, már marad magára,
éjszaka olvas, folyton levelez,
s a ligetben bolyg, valakit keres,
mikor a lombok őszi tánca járja”

E/3 személy, ( Ő, akinek nincs háza) , általánosítás is lehet:  jelenthet többes számot ,

Miért?
Önmegszólítás is lehet. Bizonyítsd
 
 Verszárlat: természeti kép- önmaga kifejezése
 

Hol találsz hasonlóságot Berzsenyi versével? Hol különbséget?

Berzsenyi:

 1-3 versszak: Tájkép a Dunántúlról (liget, lugas, csermely, hegy)

 Milyen ez a vidék?

Milyen költői eszközt használ Berzsenyi?

 negatív festés :    a tavasz , nyár szépségének, kellemességének hiánya

  hangutánzó szavak, kemény mássalhangzók.( „ Tarlott bokrai közt sárga levél zörög”)   , ellentétek,   személyes elemek ( birtokos személyrag ligetünk)

 A természet és a múlt szépségére az antik költészetből vett kifejezések – emelkedettség

 
Mit jelent a múlt? (múlt= ifjúság, a természet pompája)

Milyen  a jelen? „Szomorú s kiholt” = elveszett ifjúság

 
 

4. vsz.    nem  konkrét környezet- hanem általánosítás     

             A természet elhal, és az ifjúság is elmúlik „ a szárnyas idő hirtelen elrepűl”

5. 6. vsz.: az általánosítást önmagára vonatkoztatja –„Itt hágy szép tavaszom” ( tavasz= fiatalság

 
 

Verszárlat: A fiatalság elmúlásával az igézetes  szerelem is elmúlik

…” béhunyt szememet fel nem igézheti

Lollim barna szemöldöke!”
 

Szívből remélem, hogy ennyi elegendő lesz ahhoz, hogy el tudd kezdeni. Természetesen ki lehet még több mindennel egészíteni, különösen, ha megérintett Téged is a vers és érzed, hogy miért szép. Figyelmeztetlek arra azonban, hogy nem hétköznapi értelemben vett szépséget kell keresned, hanem művészit, esztétikait.

1 komment

Címkék: magyar irodalom berzsenyi összehasonlítás korrepetálás verselemzés rilke

Példák összetett mondatok elemzésére ( alárendelt mondatok)

2008.05.15. 23:48 nincsa

 

Egy korábbi korrepetálásban készítettem egy jegyzetet az összetett mondatokról, most itt  a netkorrep oldalán ( http://www.netkorrep.hu)  példamondatokat találni.

Alanyi mellékmondat

1.Érthetetlen az, miért finomabb a halászlé Baján és környékén.

 

Főmondat: 1. tagmondat -- utalószó: az,

Mellékmondat: 2. tagmondat ( nincs benne kötőszó)

Főmondat elemzése: Mit állítok: érthetetlen

Mi érthetetlen? - az-  alany, tehát a mellékmondat alanyi .

 

Á   b   r   á   z   o   l  d ( főmondat --kör, mellékmondat--téglalap)

Jó, ha tudoda látszik, hallik, rémlik stb igékhez kapcsolódó mellékmondatok alanyi mellékmondatok.

Pl. 2. Úgy látszik, hogy igazad volt. ( főmondat 1. tagmondat, 2. tagmondat: alanyi)

 

3. Sokan vannak, akik  értik a mondatelemzést.

 

 

Főmondat: 1. tagmondat ( nincs benne utalószó, de beletehető : azok)

Mit állítok? Vannak -állítmány, Kik vannak? ( azok) - alany ; Hányan?  ( sokan) mennyiségjelző

 

Állítmányi mellékmondat:

4. Május  az az idő  , amikor tanulni kell.

Utalószó: az, kötőszó: amikor

Állítmány az,

alany: ( mi az? ) május az idő

Tehát: 1. tagmondat főmondat, 2. tagmondat: állítmányi mellékmondat

 

 

5. Nem azé a torta, aki egyest kapott.

 

Mit állítok: nem azé

Alany: torta

1. tagmondat: főmondat

2. tagmondat állítmányi

 

Tárgyi mellékmondatok

 

6. Azt látjuk a naptárban, hogy nemsokára elérkezik a nyári szünet.

Utalószó: azt, kötőszó: hogy,

Főmondat: 1. tagmondat

Mit állítunk : látjuk--állítmány

alany ( mi)

Mit látunk?: azt --- tárgy . tehát a 2. tagmondat  tárgyi mellékmondat

 

7. Hibázhatok, nem tagadom.

Nincs sem utalószó, sem kötőszó. Honnan tudható akkor, melyik a főmondat?

A második tagmondatba beletehetem : nem tagadom azt

Kérdés erre: Mit nem tagadok?   azt, hogy hibázhatok. ---

A 2. tagmondat tehát tárgyi

 

 

Határozói mellékmondatok

 

8. Addig jár a korsó a kútra, míg össze nem törik.

Utalószó: addig, kötőszó: míg

Főmondat: 1. tagmondat

Mellékmondat 2. tagmondat --- időhatározói ( meddig? )

 

 

9. Azóta, hogy veled vagyok, jól érzem magam.

Főmondat: azóta jól érzem magam

a mellékmondat közbeékelődött.

Utalószó: azóta , kötőszó: hogy

azóta- mióta? --időhatározi mellékmondat  a 2. tagmonmdat

 

 

10. Annyian voltak a ballagáson, hogy szinte elfogyott a levegő.

Utalószó: annyian,   (számállapot-határozó)  Kötőszó: hogy,

Főmondat 1. tagmondat 2. tagmondat következményes mellékmondat

 

11.- Két fiatal úgy megszökött otthonukból, hogy senki sem látta.

 

Utalószó: úgy

Főmondat 1. tagmondat -

állítmány: megszökött

Hogyan? Mi módon? --úgy....

A 2. tagmondat tehát módhatározói melllékmondat

 

12. A sikeres felvételi eredményt annak köszönhetem, hogy tanultam.

Utalószó: annak, Kötőszó: hogy

Állítmány az 1. tagmondatban: köszönhetem

Minek? - annak --- részeshatározó-- tehát a 2. tagmondat részeshatározói

 

 

Jelzői mellékmondat:

 

13. Amelyik kutya ugat, az nem harap . ( közmondás)

 

utalószó: az ---tehát a főmondat a 2. tagmondat

melyik nem harap?  az, amelyik ugat. ___Tehát az 1. tagmondat  minőségjelzői mellékmondat

 

14. Nem tetszik nekem az a mód, ahogy a tanáraidról beszélsz.

Főmondat: 1. tagmondat

állitmánya: nem tetszik

alanya: mód

Jelzője( Melyik?) -az

 

Tehát a 2. tagmondat minőségjelzői jelzői mellékmondat

 

 

15. Nehéz kedvükre tenni azoknak, akik állandóan kritizálnak.

 

Főmondat: 1. tagmondat ( utalószó: azoknak)

Kiknek a részére? --azoknak ( részeshatározói mellékmondat)

Kinek a kedvére? --azoknak  ( birtokos jelző)

Tehát 2. tagmondat lehet határozó és lehet jelzői mellékmondat is.

 

A mellérendelő mondatokról is  lesz példamondat magyarázattal , h a m a r o s a  n    

1 komment

Címkék: nyelvtan netkorrep mondatelemzés alárendelt összetett mondatok

Egyszerű mondatok mondattani elemzése

2008.05.15. 22:39 nincsa

A mai netkorrep a magyar nyelv mondattani elemzéséhez  ad gyakorlási lehetőséget.  

Megjegyzés: az elemzendő mondatokat félkövér betűkkel írtam . Próbáld ki, mennyire tudod egyedül az elemzést. Csak aztán ellenőrizd a megoldásokkal.

Egyszerű mondatok

( Az ágrajzokat majd Te készítsd el, kedves Olvasóm)

1.Vasárnap Károly betért egy étterembe ebédelni.

 

 

Mit állítok? - betért  ( állítmány)

Ki? - Károly  (alany)

Mikor tért be? - vasárnap ( időhatározó)

Hová tért be? - egy étterembe-  ( helyhatározó)

Mi célból?  ebédelni ( célhatározó)

 

2.Tegnap Ibolya lövése telibe találta a kapufát.

 

állítmány: találta

alany: lövése

tárgy( mit?) kapufát

birtokos jelző: ( kinek a...?) Ibolya

időhatározó : tegnap

 módhatározó (Hogyan, mi módon?) : telibe

 

3. Az igazgató titkára társaságában  Budapestre utazott.

Állítmány: utazott

Alany: igazgató

Helyhatározó: Budapestre

Társhatározó: (Kivel utazott? ) társaságában

Birtokos jelző: titkára

 

4.A tanár szeretetből figyelmezteti a diákot.

Állítmány: figyelmezteti

Alany: a tanár

Tárgy: a diákot

Okhatározó: ( Mi okból figyelmezteti) szeretetből

 

 

5. Egyes mondatokat többféleképpen lehet elemezni.  ( De tényleg)

Állítmány : lehet

Alany: ( mi lehetséges? - az elemzés) elemezni

Tárgy: mondatokat

Módhatározó: többféleképpen

 

6. A rabló futásnak eredt.

Állítmány: eredt

Alany: rabló

Állandó határozó: futásnak

 

7. A házával szemben esténként egy vidám társaság szórakozik.

 

 

Állítmány: szórakozik

Alany: egy társaság

Minőségjelző: vidám

Időhatározó: esténként

Helyhatározó:a  házával  szemben ( szófaja: névutós főnév)

 

8. Bízvást remélhetjük az érettségi sikerét.

 

Állítmány: remélhetjük

Alany: (mi)

Tárgy: sikerét

Birtokos jelző: érettségi

Módhatározó: bízvást ( szófaja: határozószó)

 

 

9. A parkon innen motorosok zaja verte fel az éjszaka csendjét.

 

Állítmány: verte fel

Alany: zaja

Birtokos jelző: motorosok

tárgy: csendjét

birtokos jelző : éjszaka

helyhatározó: parkon innen

 

2 komment

Címkék: nyelvtan egyszerű mondatok netkorrep mondatelemzés

Hogyan jegyezzem meg végre , hogy mikor írjunk j-t és mikor ly-t?(egy kis súgás)

2008.05.14. 22:20 nincsa

Kaptam egy újabb kérdést, amire azonnal  válaszolok, így a mondatelemzési gyakorlatokra-amit ígértem a minap- kissé várni kell. ( Bocsika)

A kérdés valahogy így hangzott.


Hogyan lehet megtanulni , hogy hibátlanul írjuk a j és ly betűket?


Szíves örömest írok a mostani korrepetálásban  erről a problémáról.
Tanárként mindig kedves a szívemnek, ha valaki  a tanuláshoz kér segítséget.


Réges-régen nem volt 'j-'-vel 'ly-'nal  semmi gond , mert mindkét betűre létezett egy külön hang.

Mára már csak a kétféle írásmód maradt meg.

Ez okozza, hogy  még - ha jól tudjuk is a helyesírást - elbizonytalanodunk, ha egy rikán használt szóban j-t vagy ly-t kell írni.

Egy elképzelt  beszélgetés tanár és diák között:

- Mit tegyek , ha kétségem van , hogy j vagy ly  kell-e egy szóban?
 
- Nosza , rajta elő egy szótárt és máris megvan a segítség. (bármilyen szótár, lexikon jó, ahol sok magyar címszó található, de legjobb egy helyesírási szótárt beszerezni,  és forgatni )

- De vannak- e szabályok?

- Sajnos  nincsenek.

- Akkor mégis , hogyan jegyezzem meg?  Másolgassak ? Olvasgassak?

- Hát az is megoldás ....

- Mégis , semmi kapaszkodó nincs?

- Kapaszkodó? Az van . Segít pl. A magyar helyesírás szabályai c. könyv  " A hagyományos írásmód " című fejezete.

- És , ha nincs kéznél a könyv, mennyit kell kattintgatni a számítógépen?

- Semennyit ! Néhány fogódzót kigyűjtöttem:

Íme



1. Figyeld meg , hol hallod a 'j' -hangot?

  • Ha egy szó elején , akkor és csakis akkor kell ly- t írni, ha a szó a LYUK , vagy ennek toldalékos alakja
  • Ha egy szó végén , akkor még arra is figyelned kell, hogy a szóban egy vagy több magánhangzó van-e. Azaz a szó egy szótagú-e vagy több.
  1.   egy szótagú szavak esetén   ly-nal írd a alábbiakat: 

boly ( pl. hangyaboly); foly(ik), hely( főnév és nem indulatszó , mert az hej! ) mély, moly, súly, süly ( ez egy betegséget jelent, nem a süllyed! ) , gally 
                                   
          2.    Ha a szó több szótagú, akkor  a végén hallott 'j'-t   ly-nal írd  az alábbi szavakban :

pl. bagoly, csekély, fogoly, harkály, akadály, zsindely, tavaly, osztály, tartály, Mihály, Gergely, mosoly stb.


Sajnos vannak kivételek: pl. lakáj, papagáj, stb.
 

  • Még  egy kis segítség : 

ha a szó 'aj'-ra vagy 'ej'-re végződik akkor többnyire  'j'-t írunk:

 olaj, robaj, talaj, tolvaj,  zörej, sóhaj,  stb .

Ne örülj, itt is akad kivétel: karvaly, tavaly, gerely, stb.


2. A névmásokban ( pl. vonatkozó, mutató, kérdő ) a 'j'-hangot ly-nal írjuk:

 ily, oly, ilyen, olyan, milyen, amelyik, stb  

  •       ( Még akkor is így kell írni, ha az SMS-ben így küldik neked: ien!!!)


3. Ha 'ja-je' van a szó végén írásban is , akkor az azt jeleni , hogy valakinek a valakije, vagy valamije

pl. cérnája, cinegéje,

4. De !!!

a következő szavakban -'lya-lye'-t kell írni

boglya, csigolya, gereblye, gólya, ibolya, korcsolya, pocsolya, pólya, pálya, skatulya , nyavalya, stb
 

bocs: de még a hülye is ide tartozik, meg több más is ( zsöllye...)

Viszont itt is akad kivétel: bója ( tudod, amivel kijelölik, hogy meddig mehetsz a  Balatonba pl) , cserje ( bokor), héja ( madár,)  perje ( fűféle)


Ugye, nem is annyira bonyolult? Egy kis gyakorlás, sok olvasás, és menni fog , meglátod.

Azt viszont nem állítom, hogy könnyű. 
Képzeld el, milyen nehéz lehet  megtanulni magyarul annak, akinek nem magyar az anyanyelve.

Végezetül hadd fejezzem be egy  szívhez szóló óhajjal, sóhajjal: Milyen jó lenne, ha már nem akadályozna meg bennünket semmi abban, hogy Gergely, Mihály, Orsolya stb  társaságában  végre  az Ipoly partján mosolyoghatnánk!
l
Lenne akkor nagy zörej, dörej, robaj, csak úgy rengne a talaj,repkednének ijedtükben a sirályok, a seregélyek, a harkályok és a  papagájok ,   mert mi ( tanárok és diákok!!!) végre nem a nyavalyás' j-vel-ly-nal 'foglalkoznánk az oly drága nyári szünet idején., hanem járnánk az erdőt, rétet, hegyet, szomjunkat forrásvizzel oltanánk,  ricsajoznánk, minden rigolyás embert kerülnénk.

Tudnád folytatni ezeket a gondolatokat olyan mondatokkal , amelyekben vagy 'j' vagy 'ly '-os szavak is  kellenek?


+ ötlet a gyakorláshoz:

  1. készíts magadnak az ebben a blogbejegyzésben található szavakból  egy szótárt ( tedd ábécébe)  és sulykold  azokat.
  2. Figyelj mindig, nehogy a nagy igyekezetedben még a tea és a diák is  kapjon írásban egy j-t   ( teja???? diják???)

Szólj hozzá!

Címkék: magyar helyesírás nyelvtan korrepetálás j ly

Hogyan kell mondatot elemezni?

2008.05.12. 20:22 nincsa


Hogyan kell mondatokat elemezni?

Miért van erre szükség?


Ezt a kérdést vetette  fel nekem néhány diák az elmúlt napokban. Akkor jutott eszembe, hogy a netkorrep oldalon, a blogon már elég régen hűtlen voltam a magyar nyelvhez.

A mai korrepetálási bejegyzésben igyekszem ezt pótolni. Mai téma: nyelvtan


Értelmes beszéd nincs nyelv nélkül.
Ehhez azonban nem csupán szavakat kell tanulnunk , hanem a nyelvtani összefüggéseket is át kell látnunk.

Nyelvtani kapcsolat minden nemzet nyelvében van. ( Sajnos vagy szerencsére...)

 Ha az anyanyelvünkével alaposan tisztában vagyunk, akkor az idegen nyelvek nyelvtanától sem kell úgy félni, mint ördög a tömjénfüsttől.

De miért elemezünk mondatokat?


A kommunikáció alapja, hogy mindazt , amit egy másik fél  tudomására akarunk hozni , megfogalmazzuk.
Az ismert szavakat mondatokká kapcsoljuk.
Az elemzéssel azt vizsgáljuk:
  •  milyen folyamata van ennek.
  • hogyan kerülnek a szavak szabályosan egymás mellé?


Mert , ha már tanulunk valamit , miért ne tudjuk azt pontosan, tisztán. Nem igaz?

Amikor még idegennyelvet is taníthattam, adtam némi engedményt, és azt hangoztattam, hogy  más népek nyelvét még rosszul is érdemes tudni.

DE!  Jól tudni egy nyelv nyelvtani rendszerét, nem fájdalmas betegség. Van értelme. Még akkor is, ha feltesszük a kérdést :


Hogyan elemezzük a mondatokat?

1. szempont: 

A modalitás


( ami azt mutatja meg, hogy mit szándékozunk kifejezni egy beszédhelyzetben)

Néhány hét múlva  nyári szünet.

Ezt természetesen nemcsak kijelenthetjük, hanem megkérdezhetjük, örömünkben felkiálthatjuk, kifejezhetjük , hogy mennyire vágyunk már erre, sőt fel is szólíthatjuk a csigalassú időt:

Legyen már néhány hét múlva nyári szünet!


Milyenek lehetnek tehát a mondatok modalitásuk szerint?  Minden nyelvben vannak szabályok arra, hogyan fejezzük ki ezeket a szándékokat. ( pl. szavak sorrendje)

2. szempont: 

Logikai minőség szerinti vizsgálódás



Nos, az alábbi két mondat logikailag miben különbözik egymástól? ( nem a tartalmi különbséget kérdezem)

Tegnap nem a kutyám tépte szét az újságot.

Nem adni friss vizet egy kutyusnak gyalázat.


  • Az egyik mondat állító , a másik tagadóMelyik, melyik?
Próbálj eldöntendő kérdést szerkeszteni rájuk, ha a válaszod igen lesz, akkor állító a mondat.


3. szempont: 

Szerkezetük szerint

 

  • egyszerű és összetett

Úgy gondolom, hogy az  egyszerű mondatokról eldönteni, hogy tagolt vagy  tagolatlan;
a tagolt pedig teljes vagy hiányos;  a teljes ,tagolt , egszerű  mondatról megállapítani, hogy tőmondat vagy bővített, az egyszerű . Elegendő tudni a mondatrészeket ( alany, állítmány, tárgy, határozók, jelzők)  s már készen is vagyunk az egyszerű mondat elemzésével.


Az összetett mondatoknál már azt is fel kell ismerni, hogy alárendelő viszonyban vannak-e a tagmondatok, vagy mellérendelő .

Mik azok a tagmondatok?  ( Formailag írásban könnyű felismerni és megszámolni, mert vesszővel választjuk el őket egymástól. )

Mi a különbség az alárendelés és a mellérendelés között?

Ha a tagmondatok önállóan nem értelmesek, ha érzed, hogy valami nyelvtani kapcsolat van közöttük, nem pusztán tartalmi ,  akkor alárendelő a mondat.

 Ilyenkor főmondatról és mellékmondatról beszélünk
.


Mellérendelőnél csak tartalmi összefüggés van. A tagmondaok egyszerű mondatokká alakíthatók. Akkor is érthetők.

Miről ismerhető  fel az alárendelő összetett mondat főmondata?

Az utalószóról

Mi az utalószó?

Mély hangrendű mutató névmás :( pl. akkor, annyi, az, olyan, ott, úgy )

A mellékmondatban kötőszó található( pl.hogy, mert, ha, mint, aki, amely, ahol )

A kötőszó és az utalószó is hiányozhat a mondatból, de kitehető; nem változik a mondat jelentése-


Milyen lépései vannak az alárendelő mondat elemzésének?

  • 1. Felismerni, hogy alárendelés ( van-e köztük nyelvtani viszony, ha csak tartalmi , akkor az mellérendelő) )
  • 2. Megkeresni a főmondatot ( utalószó)
  • 3. Mondatrészek szerint elemezni a főmondatot( Mit állítunk? ...stb.)
  • 4. Megtudni, hogy az utalószó milyen mondatrész szerepét tölti be.
  • 5. Amilyen mondatrész az utalószó, olyan fajta lesz a mellékmondat
  • alanyi, névszói állítmányi, határozói, jelzői; vagy sajátos jelentéstartalmú: feltételes, hasonlító, következményes, megengedő
  • 6. ábrázolás : főmondat kör  és  alá egy téglalap , ami a mellékmondat jele,mellé írni a mondatrész nevét



Mit vizsgáljunk a mellérendelő mondatoknál? 


Ezek a mondatok azért összetett mondatok, mert tartalmi, logikai összefüggés van közöttük; többet jelentenek, mintha egyszerűek lennének.

A tagmondatok egenrangúak, nincs fő és mellékmondat.
 Itt a tagmondatok jele : kör
Azt , hogy milyen fajta , könnyen meg tudod állapítani, ha megjegyzed az alábbi  kötőszavakat!


Fajtái:
1. kapcsolatos
  • egyszerű( kötőszavai: és, s, meg )
  • fokozó ( sőt)
  • hozzátoldó(nemcsak, hanem ,is)
  • megosztó( hol-hol, egrész-másrészt)
  • összefogalaló( páros köőszók: pl. is-is, mind-mind)
2. ellentétes
  • szembeállító ( ellenben, pedig, viszont, azonban)
  • kizáró ( hanem , csak , ellenkezőleg)
  • megsorító (ámde,  de , mégis, )

3. választó
  • kirekesztő ( vagy-vagy)
  • megengedő ( vagy, akár-akár)

4. következtető ( az elsőből következteünk a 2. tagmondat okára) ( kötőszavai: ennélfogva, ezért, így, tehát)

5. magyarázó: ( a 2. tagmondat magyarázza az első) ( hiszen, ugyanis, tudniillik, illetőleg, azaz, vagyis)




Hamarosan gyakorlatok is lesznek!                            

1 komment

Címkék: nyelvtan mondat összetett egyszerű korrepetálás netkorrep mondatelemzés alárendelő mellérendelő

Érettségizőknek eső után köpönyeg, avagy egy kis biztatás

2008.05.06. 00:27 nincsa

Kedves Érettségiző Fiatalok!

 
A feladatsor megoldását bizonyára egykettőre megtaláljátok az interneten ., így  azt ne itt  keressétek
 
Most már  – az írásbeli megírása után – eső után köpönyeg ez a mai bejegyzésem.
 
Ám mégis vannak bennem érzések, gondolatok, amit fontosnak tartok elmondani.
 
Mindenekelőtt:
 
Mindenkinek, aki mostanában – a bizalmába fogadott –és olvasta, felhasználta,  a netkorrep blogbejegyzéseit(   avagy a http://interneteskorrepetalas.blog.hu-t  – köszönöm.
Tisztelettel. De tényleg.
 
Nagyon bízom abban, hogy a családod megadta Neked, az érettségizőnek  azt a keretet, ami nélkül nem tudtad  volna kibontakoztatni tehetségedet a mai vizsganapon, meg az elkövetkezőkön sem volnál rá maximálisan  képes.
 Ímmel-ámmal meg mi értelme volna?
 
Szeretném hinni, hogy  a http://interneteskorrepetalas.blog. hu oldalai is segítettek  ismereteid bővítéséhez, a szövegértésbeli, műelemzésbeli jártasságodhoz, készségedhez.
 
 
Szüleitek ugyan még más normák szerint írták meg az érettségi feladataikat magyarból, de mint ahogy nekik, úgy valószínű nektek is –mégha az út új is - sikerül eredményesen szerepelni.  
Mekkora öröm lesz „bezsebelni „ a sok gratulációt!
 
 
Nehéznek érezted a  magyar feladatsort?
  •  Majd rájössz- utólag !– hogy nem is olyan nagy művészet leérettségizni.  Azt a kis izgalmat le lehet győzni, azt a kis verejtéket le lehet törölni. Az a kis gondolkodás meg kell ahhoz, hogy büszke lehess magadra.
 
 
Avagy könnyű volt?  El ne bízd magad, lesz még nehezebb is. ( a fősuliban, az életben)
 
Én mégis gratulálok, ha semmi nehézséget nem okozott , mert akkor megfelelő fizikai, pszichikai állapotban voltál . ( Köszönet a szülőknek a sok eperért. Ugye Te kaptad  meg az első szemeket? Feltéve, ha szereted, és nem kapsz kiütést tőle!!))
 
 És merem remélni,  a tudást, ami valójában nem pusztán észbeli képességeidet jelenti, hanem az érzelmeidét is, hogy  jól tudtad  alkalmazni .  
 
 
 

Kedves érettségizők!

 
Legyetek önmagatokhoz szigorúak ,  és engedjétek meg szüleieknek tanáraitoknak is ezt. A szigorúság kell a sikerhez.
 
De ugyanakkor némi nagyvonalúságot is megengedhettek magatoknak , elvégre ÉRETTÉSGIZTEK-
 

Kedves Érettségi Elnökök !
 

Mire vágyik a diák? Arra, hogy teljesítményét  következetessen a tudásához mérten díjazzák, emberség, tolerancia, szeretet sugározzék feléjük és  mosoly. Sok mosoly!
( Angol közmondás: " Két ember között a legrövidebb út egy mosoly")
 
 
 
Kívánom, hogy a több tízezer érettségiző  diák kapjon és adjon  ilyen szeretetteljes mosolyt az elkövetkező napokban, hetekben.  Sőt egész életükben.
 
 
Ha pedig szükséged van biztatásra  , ne csak olvasd , csináld és fejleszd is mindazt , amit ötletként találsz a  http://www.netkorrep.hu oldalon a Blog-ban
Szeretettel a látogatásért: nincsa
 
 
 
 
 
.   

t

Szólj hozzá!

Címkék: magyar érettségi netkorrep

Hosszú hétvége

2008.04.28. 23:20 nincsa



Minden kedves és kedvetlen olvasómnak megköszönöm, hogy bizalommal hagyja magát korrepetálni  itt ezálal a blog által.

Igyekszem , minél több hasznos dolgot felírni ide . Sok-sok oldalon keresztül  olvasgathatjátok  .


Most azonban lesz egy kis szünet, kihasználom a hosszú hétvégét PIHENÉSRE. Akik ismernek látják rajtam, én meg érzem, hogy szükségem van rá.


Találkoz(hat)unk május 5-e után . Várok minden régi s új  láogatót.

  • Pihenjen ,
  • aki teheti,
  • olvassa az   "interneteskorrepetálás-blogot",
  • akinek arra van szüksége.

Szólj hozzá!

Címkék: internetes korrepetálás

Athalie jellemzése ( Jókai: Az arany ember)

2008.04.25. 09:38 nincsa

Jókai Mór egyik regényhőse, Athalie ( Az arany ember)lelki vívódását  fogom ma a  pszichológia oldaláról megközelíteni

A  mai netkorrep tehát jellemzéshez nyújt segítséget.


Ha a regényt elolvastad, sokat segíthet ez a bejegyzés, ( ha nem, akkor is)


Ki is Athalie?
Az apja gazdag komáromi kereskedő
Az anyja cselédsorból felemelt ( Zófia)

Mit szeretnének nevelni egyetlen lányukból?
kisasszonyt, a legutolsó divat szerint berendezett szobával, inassal .

Elegendő-e ennyi vajon ahhoz, hogy nemesnek tartsák őt Komáromban?
Nem.( Részben ezért marad el az esküvő- Kacsukával)

Mit tudunk a külsejéről?

Idézet a regényből: " A lány kifejlett idomú szépség, ...báj, piros  élveteg ajkak, rózsás arcszín, szívesen mutogatott fehér fogsorok, ...fekete szemöldök és villogó szemek, amiknek a ragyogását emeli az, hogy erősen kiülnek, mintegy támadólag."

A regény történetében számtalanszor villognak ezek a szemek.
  •  Pl. amikor megjelenik Timéa, és vetélytársának érzi;
  • amikor Kacsuka sokáig tartja a török lányon a tekintetét,
  • amikor a kapitány ( Kacsuka) elfogadta azt az édességet, amiről Athalienek a rózsavíz jutott eszébe ,stb
Milyen akkor , amikor vad, embertelen szenvedély keríti hatalmába? "...csak ajkai mozogtak , csak fogai verődtek össze, csak szemei forogtak, és összeszorított öklei fenyegetőztek."


Mi indította el élete tragédiáját?

  • megcsalt és visszautasított szerelem.

Mi érték a számára?
  • a szerelem

Milyen szerelmet él át? Van-e benne gyengédség, érte-e önérzeti sérelem?

Ki ellen irányul Athalie gonosz viselkedése?

Hogyan bánik Tímeával?
  • szobalánynak tartja
  • fölényes vele , érezteti, hogy ő a kisasszony, tréfálkozni akar vele, ma úgy mondanád " szívatja"---de negyon kérlek ne így írd a fogalmazásodba.
  • Udvarlásra biztatja a házukban megjelenő férfiakat, még a saját vőlegényét is.
"...csináljon egy kis tréfát, bolondítsa el kicsit ezt a gyereket. Kezdjen neki udvarolni"

Mi indokolhatta, hogy így viselkedjen Timeával?
  •  ébredező féltékenység, gonoszság,
Milyennek gondolod Athaliet, amikor meglátta, hogy Kacsuka tanácsára Timea megváltoztatta a  frizuráját?
  • Segít egy részlet a regényből: "Két kezében minden ujja saskörömmé görbül, összeszorított fogai kivillanak szép ajkai közül. Most mindjárt széttépi ezt a lányt."
  • nem tépte szét, de gúnyos kacajjal vezette le dühét.

Hogyan várta a mennyegzője napját? Kivel akar házasodni?

Kegyetlenül szívtelen volt Timéához. ( menyasszonyi ruha varrása)

Miért ütött Timea kezére  a menyasszonyi fátyol feltűzése közben?

Miért tekinthető ez súlyos vétségnek? Ki látta ezt a dühöt?


A mennyegzője  napján meghalt az apja. Milyen érzelmeket váltott ez ki belőle?


Amikor elájult: " A vőlegénye még csak fel sem emelte menyasszonyát a földről"  Rút-e , aljas-e ez ?

Kétségbeesésében támad, de ki ellen? Segíségül itt egy újabb idézet: " itt a méregszelence, csak válogatni kell belőle, ..... őt halva fogják találni."

 Miért gondolta úgy, hogy nincs értelme az életének? Miért küdte vissza a jegygyűrűt  Kacsuka?

Athalie mégsem lesz öngyilkos, " fél meghalni" .

Haragot és félelemet együttesen látunk a viselkedésében:
  • végigmegy egy rossz hírű utcán este, hogy a kapitánnyal beszélhessen.
  • hevesen megragadja a kapucsengőt, de csak halkan mer megszólalni
Szenvedélyes vallomást tesz , de ez viszonzatlanul marad . A kapitány ígérete ellenére nem kíséri el a külföldön élő nagybátyjához. Megfogalmazódik-e benne a bosszúvágy?

"Az járt a fejben, hogy ha ő most ...a kést annak a fehér arcú lánynak ....a szívébe verné, akkor aztán otthon volnának mind a ketten. Őt is kivégeznék, s megtalálná a kijárást a világból"

Amikor Timea lesz a ház úrnője , mit tesz Athalie?( ő lesz a cseléd)
Hogyan bizonygatta
Timeának , és miért  hogy ő a készséges cseléd?
  • nem viselte a visszakapott ékszereit
  • ócska vacakokat vásárol
  • nem úrnőként társalgott, inkább kislányossá változtatta a hangját
  • kiállhatatlanul  alázatos volt és szolgálatkész
Mit akart ezzel elérni? ( gúny, düh, sértés)

Hogyan viselkedett ,ha nem volt otthon Tímár Mihály?
  • indulatos, tört, zúzott, anyjával sem volt kíméletes,
Mire utalnak a következő cselekedetei ?
  • esténként szinte letépi a ruháit magáról
  • a földre hajigálja
  • fésülködés közben cibálja a saját haját

Egyetlen öröme volt, hogy látta Timea és Mihály boldogtalan házasságban élnek.

A következő idézetből kiolvasod-e, mi a véleménye Tímár Mihályról?
" elvette tőlem ezt a házat, apám, vagyonom mind az ön keze alatt hullott porba, s aztán úrnővé tette az Ön házában Timeát, .....de....azt is szerencsétlenné tette."

Hogyan érte el Athalie, hogy Timea férje kémkedjen a felesége után?
  • elárulta neki , hogy van egy rejtekajtó a házban
  • elmondta, hogy Kacsuka és Timea találkozni fognak
  • gyávának nevezte, amikor  Tímár vonakodot kémkedni

Zófia mama Kacsuka kezére " játszotta" Timeát,aki abban a tudatban, hogy a férje Tímár Mihály meghalt ,Kacsuka felesége lett  Hogyan érzett ekkor Athalie?
  • gyűlölete nő
  • nem bírta elviselni, hogy volt kedvese , szobalánynak nézte ( egy tallért nyomott a markába , mert világított neki a sötét lépcsőn)
  • meg akarta ölni Timeát , le is sújt rá egy karddal,  de Timea felébered.
Íme, hogy beszél erről Athalie: " Igen. Én voltam az ,aki meg akartalak ölni!- Te voltál életemnek átka..... Miattad lettem nyomorult, elkárhozott....A véred kellett nekem.... Nem haltál meg , de adok  a szívednek egy tőrdöfést, ami soha meg nem gyógyul , aminek a sebe kínozni fog a legboldogabb ölelkezés közben is!... A rejtekajtó titkát rajtam kívül csak egy ember tudta még: Levetinczy Tímár Mihály . Ha tehát neked ezt a titkot most valaki megírta, akkor Levetinczy Tímár  Mihály nem halhatott meg."

Athaliet az emberölési kísérlete miatt életfogytig tartó börtönre ítélték . Mutatott-e valaha is bűnbűnatot? Mondhatjuk-e, hogy szerelmi érzésének megcsúfolásai szörnyeteggé tették?

1 komment

Címkék: jellemzés netkorrep jókai az arany ember athalie

„Mi a szöszt írjak, ha ugyanazon költő két művét kell összehasonlítani?”( pl. Balassi)

2008.04.19. 18:27 nincsa

Benned is felmerült már a kérdés?
 

 „Mi a szöszt írjak, ha ugyanazon költő két művét kell összehasonlítani?”

 

Nos, ha igen ,akkor itt egy kis netkorrep.

 
 

Az alábbi felsorolásban ne a logikát keresd, hanem azt, hogy az adott versekről a magyarórákon (olvasmányaidból) szerzett ismereteidet, hogyan kapcsolhatod ezekhez.

Ez a felsorolás a teljesség igénye nélkül készült. Remélem, sikerül elindítani a fejedben a gondolatokat ahhoz, hogy nekifogj a feladatnak.

 
 

·Az életrajzi adatokból mi tartozik a versek megírásához (ha van ilyen)

·nyomon követhetjük a költő fejlődését,
·  motívumainak  változását
· üzenetének hangsúlyát
·témát
·a versek helye a szerző életművében 
·költői eszközeit, (költői képek, alakzatok)
·stílusát,
·szókincsét, kifejezéseket,
·terjedelmét,
·szerkezetét
· verselését

·a kor eseményeinek és a vers témájának összehasonlítása

 
 
 
 

Egy bölcs mondás jutott eszembe, megosztom Veled Kedves Olvasóm!

 

„ A munka félig kész, ha elkezdjük

 

Szóval … a lendületet akartam megadni.

 
 

Nyugi, néhány konkrét ötletet is leírok ebben a korrepetálásra szánt anyagban .

 
Mi is a feladat?
 

Balassi: Egy katonaének

             Ó, én édes hazám …
 

A következőkben az anyaggyűjtéshez nyújtok segítséget. Szöveggé már neked kell alakítani! Akár az alant leírt sorrenden is változtathatsz. Rád bízom.

 

Én csak megköszönöm, hogy érdeklődtél az ötleteim iránt.  

 

1. Balassi kora a  reneszánsz kor.

 

Mi jelent a reneszánsz? (néhány kulcsszó: az ókori görög, római világ értékei, hazaszeretet, szerelem, életöröm, egyéniség, jólét.stb.)
 
A reneszánsz ideológiája a humanizmus. (Emberközpontúság, szépség, földi boldogság = szerelem, barátság, család)

 
2. Személyes életrajzi adatokból:  
 

Magyarország három részre szakadt időszaka, állandó harcok, háborúk. Apja felvidéken főkapitány. Anyai nagybátyja, Dobó István, Eger várkapitánya ( Egri csillagok ? Emlékszel?)

Balassi Bálint katonáskodik( vitéz) Egerben, Érsekújváron,

Lengyelországba megy (bujdosás)  

 

3. Milyen élményekből született az elemzendő két vers?

·Átérzi a katonák életét, szépnek, hősiesnek tartja

·Búcsúzik hazájától
 
 
 
4. Versek .   Ez a mai olvasnivaló!
 

Balassi Bálint
EGY KATONAÉNEK
In laudem Confiniorum

Csak búbánat nótájára
 


Vitézek! mi lehet ez széles föld felett
szebb dolog az végeknél?
Holott1 kikeletkor az sok szép madár szól,
kivel ember ugyan él;2
Mező jó illatot, az ég szép harmatot
ád, ki kedves mindennél.3

Ellenség hírére vitézeknek szíve
gyakorta ott felbuzdúl,
Sőt azon kivűl is, csak jó kedvéből is
vitéz próbálni indúl;
Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik,
homlokán vér lecsordúl.

Véres zászlók alatt lobogós kopiát4
vitézek ott viselik,
Roppant sereg előtt távol az sík mezőt
széllyel nyargalják, nézik;
Az párduckápákkal,5 fényes sisakokkal,
forgókkal6 szép mindenik.

Jó szerecsen lovak7 alattok ugrálnak,
hogyha trombita riadt,
Köztök ki strázsát áll,8 ki lováról leszáll,
nyugszik reggel, hol virradt,
Midőn éjten éjjel csataviseléssel
mindenik lankadt s fáradt.

Az jó hírért-névért s az szép tisztességért
ők mindent hátra hadnak,
Emberségről példát, vitézségről formát
mindeneknek ők adnak,
Midőn mint jó rárók9, mezőn széllyel járók,
vagdalkoznak, futtatnak.

Ellenséget látván örömmel kiáltván
ők kopiákot törnek,
S ha súlyosan vagyon az dolog harcokon,
szólítatlan megtérnek,
Sok vérben fertezvén arcul reá térvén
űzőt sokszor megvernek.

Az nagy széles mező, az szép liget, erdő
sétáló palotájok;
Az útaknak lese, kemény harcok helye
tanuló oskolájok;
Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség
s fáradság: mulatások.

Az éles szablyákban örvendeznek méltán,
mert ők fejeket szednek,
Viadalhelyeken véresen, sebekben,
halva sokan feküsznek,
Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója
vitézűl holt testeknek.

Ó végbelieknek, ifjú vitézeknek
dicséretes serege!
Kiknek ez világon szerte-szerént vagyon
mindeneknél jó neve;
Mint sok fát gyümölccsel, sok jó szerencsékkel
áldjon Isten mezőkbe!

 
 
 

 Értelmezés a szöveghez: (A versben számozott szavak jegyzéke) 

1 holott: (itt) ahol
2 ugyan: (itt) úgy (oly szívesen)
3 kedves mindennél: kedvesebb mindennél
4 kopia: kopja; lándzsaszerű lovassági fegyver
5 párduckápa: a nyereg párducprémből készített része
6 forgó: a sisak díszes forgója
7 szerecsen lovak: arab telivérek
8 strázsát áll: őrködik
9 ráró: vadászsólyom

 
 
 
 

Balassi Bálint
Ó, én édes hazám

 

Valedicit patriae amicis, iisque omnibus quae habuit carissima 1

A Minden állat dícsér nótájára

1 Ó, én édes hazám, te jó Magyarország,
Ki kereszténységnek viseled paizsát,
Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát,
Vitézlő oskola, immár Isten hozzád!

2 Egriek, vitézek, végeknek tüköri,
Kiknek vitézségét minden föld beszéli,
Régi vitézséghez dolgotokat veti,
Istennek ajánlva legyetek immár ti!

3 Ti is, rárószárnyon 2 járó hamar3 lovak,
Az kiknek hátokon az jó vitéz ifjak
Gyakorta kergetnek, s hol penig szaladnak,
Adassék egészség már mindnyájatoknak!

4 Fényes sok szép szerszám, vitézlő nagy szépség,
Katonatalálmány, új forma ékesség,
Seregben tündöklő és fénlő frisseség,
Éntülem s Istentül legyen már békesség!

5 Sok jó vitéz legény, kiket felemeltem,
S kikkel sok jót tettem, tartottam, neveltem,
Maradjon nálatok jó emlékezetem,
Jusson eszetekbe jótétemről nevem!

6 Vitéz próba helye, kiterjedt sík mező,
S fákkal, kősziklákkal bővös hegy, völgy, erdő,
Kit az sok csata jár, s jószerencse leső,
Legyen Isten hozzád, sok vitézt legelő!

7 Igaz atyámfia s meghitt jó barátim,
Kiknél nyilván vannak4 keserves bánatim,
Ti jutván eszembe hullnak sok könyveim5,
Már Isten hozzátok, jó vitéz rokonim!

8 Ti is, angyalképet mutató szép szüzek
És szemmel öldöklő örvendetes menyek6,
Kik hol vesztettetek, s hol élesztettetek,
Isten s jó szerelem maradjon veletek!

9 Sőt te is, ó, én szerelmes ellenségem,
Hozzám háládatlan, kegyetlen szerelmem,
Ki érdemem .........................
......................................

[10] Ti penig, szerzettem átkozott sok versek,
Búnál kik egyebet nekem nem nyertetek,
Tűzben mind fejenként égjetek, vesszetek,
Mert haszontalanok, jót nem érdemletek.

Értelmezés a szöveghez


1. Búcsút vesz hazájától, barátaitól, és mindattól, amit oly igen kedvelt. (latin)

2. sólyom
3. fürge
4. ismertek
5 könny
6. hölgy
Most jöjjön a komoly munka!!!
 Egy katonaének
 
 

1. téma: vitézi ének --- Kik a vitézek?  Miért tartozik a vitézi énekekhez?

 

2. Versszerkezet

Hárompillérű

·1. pillér ( 1. vsz. ) megszólítás ( Kit, mit szólít meg ? )

· 2. pillér ( 5. vsz)középpont „Emberségről példát, vitézségről formát” 

·3. pillér ( 9. vsz) búcsúzás

 
1. 5. 9. versszak a vitézi élet erkölcsi szépsége, eszmei értéke
( Melyik versszak szól az erkölcsi értékről? )
 

A pillérek között lévő versszakok:

2.3.4   6.7.8 - életképszerű, mit mutat be? (hétköznapok, tragikusan is szép életmód)

                        küzdelmes, végvári élet

 

3. Versszakok értelmezése

 

  1. versszak. Természet szépsége a végvárak körül ( tavasz) .

 2—3—4. versszak természetszeretet, végvári vitézek férfias, szép életmódja ( küzdelem, veszély)

 5. versszak : erkölcsi értékTisztesség, emberség, vitézség


 6—8. versszak a vitézi életforma szépségei. Természet= sétáló palotájok

hősi halál komor szépsége
 a lovasok ősi magyar harcmodora  (hadicsel)

 

 A „Sok vérben fertezvén arcul reá térvén
űzőt sokszor megvernek” mire  utal.?

  9. versszak  Természeti hasonlat -jó kívánság áldás .


4. Stílusa, költői eszközei:


Jelzők-természet, a vitézek fegyverzete, harcmodora.

Hasonlat„…mint jó rárók, mezőn széllel járók
vagdalkoznak, futtatnak.”

Metafora „Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója
vitézűl holt testeknek.” ( elesett katonák)


5. Versforma
 
Balassi –strófa

 Szótagszámok: 6 6 7 /6 6 7 /6 6 7

   Rímek            : a a b / c c b / d d b

 

6. A vers helye a. Balassa- kódexben  

·A vers helye a ciklusban: 61.
 
 Mit tudsz Balassi  ciklusos elrendezéséről ?
 
 
Ó , én édes hazám
 
 

7.Keletkezése: Lengyelországba menekülése előtt

8. Műfaja:  elégia-búcsúzó  (Mit jelent az elégia?)

 

9. Helye a versciklusban: 66.

 

10. Verskezdet: Magyarország történelmi helyzete, szerepe Európában

                          édes haza – Balassi írta le először

11. Versfelépítés.

 Minden versszak azonos felépítésű:

·3 sor felsorolás, mi mindentől búcsúzik.

· 4. sor – jókívánság, elköszönés

 

12. A vers hangulata: keserűség (ezt az előző versnél nem érezzük?) teljes bizonytalanság (Oka?)

13. Mi mindentől búcsúzik?

Mindentől, ami fontos (egri vitézek, lovak, fegyverek, táj, katonabarátok, rokonok, szerelmei, és Losonczy Annától

„Sőt te is, ó, én szerelmes ellenségem,
Hozzám háládatlan, kegyetlen szerelmem”

14. Verszárlat

verseiről szól- jelképesen elpusztítja őket ( verseinek egy részét valóban elégette)

 

15. Költői eszközök

Édes haza  és más jelzők:

Alliterációk

Halmozás, fokozás

Ellentét:   „szerelmes ellenségem , kegyetlen szerelmem”

16. Téma: a vitézi énekek közé soroljuk, de! nem csak a vitézekről van szó benne.( Ebben különbözik a Katonaénektől)  A vitézi élet - egy motívum a versben

 
 

17. Összefoglalás( Befejezés) : Összegzés, pl. arról, hogyan jelenik meg a reneszánsz és a humanizmus a két versben.Hol a helye Balassinak a magyar irodalomban?

Szólj hozzá!

Címkék: magyar irodalom összehasonlítás korrepetálás verselemzés balassi netkorrep katonaének búcsúja hazájától ó én édes hazám

Hogy Júliára talála és Héja nász az avaron ( itt csak a versek)

2008.04.18. 19:20 nincsa


Itt található a két vers , az elemzésük vázlatát az előző blogban lehet olvasni

Ady: Héja nász az avaron                     

Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.

Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.

Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.

Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.

 
 

Balassi : Hogy Júliára talála

 

                    Ez világ sem kell már nékem 
                    Nálad nélkül, szép szerelmem, 
                    Ki állasz most énmellettem, 
                    Egészséggel, édes lelkem! 
  
                    Én bús szívem vidámsága, 
                    Lelkem édes kívánsága, 
                    Te vagy minden boldogsága, 
                    Véled Isten áldomása. 
  
                    Én drágalátos palotám. 
                    Jó illatú piros rózsám, 
                    Gyönyörű szép kis violám, 
                    Élj sokáig, szép Júliám. 
  
                    Feltámada napom fénye, 
                    Szemüldek fekete széne, 
                    Két szemem világos fénye, 
                    Élj, élj, életem reménye! 
  
                    Szerelmedben meggyúlt szívem, 
                    Csak tégedet óhajt lelkem, 
                    Én szívem, lelkem, szerelmem, 
                    Idvöz légy, én fejedelmem! 
  
                    Júliámra hogy találék, 
                    Örömömben így köszönék, 
                    Térdet-fejet néki hajték, 
                    Kin ő csak elmosolyodék. 
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: ady balassi héja nász az avaron hogy júliára talála

Balassi - Ady és a szerelem ( ez meg itt a vázlat)

2008.04.18. 19:06 nincsa

 Ma ismét összehasonlításhoz nyújtok segítséget. A szokásostól rövidebb ez a mai korrepetálás, többnyire kulcsszavakat írok.

Az elemzési szempontok végén   a két verset is megtalálni.

Újra hangsúlyozom, hogy más szempontokkal bátran kiegészíthető.

Minél többször olvasod el a két költeményt, annál hamarabb találsz bennük az általam felvázoltakon kívül hasonlóságot, különbséget.

Kellemes „boncolgatást.”

Felhasználhatsz még egy korábbi blogbejegyzést is:

http://interneteskorrepetalas.hu /Vázlatpontok 2 vers összehasonlíásához (Balassi-Ady)

 

Balassi Bálint : Hogy Júliára talála és Ady: Héja nász az avaron ( összehasonlítás)

 

·                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                             

I. szókincs.

·                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                               Balassi hangalakjait hogyan  írnánk ma?  

szüvem, kévánsága, gyönyerő, szemüldek

 

·                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                               régies szerkezet: találék, hajték,; elmosolyodék

·                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                               Ma azt mondjuk: üdvözlés. A versben hogyan hangzik? 

                      Ady:   halálba hanyatló kapcsolat szavai

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                         Balassi hangalakjait hogyan írnánk ma?

 
Mi az eltérés oka?
 

II. Közös téma: szerelem ( Balassi- idealizált , reménytelen; egyoldalú) Ady – reménytelen- „se veled se nélküled” – nemek harca , - pusztító testi szenvedély,                               

III.. Balassi szerelme: Júlia . Ki volt Júlia?

      Ady : Léda – mit tudunk erről a szerelemről ( Ady és Léda kapcsolata: ambivalencia=két ellenétes érzelem egyszerre egy időben ugyanazon személy iránt;gyötrődnek, vvívódnak, civakodnak, nyugtalanok, bizonytalanok, diszharmonikus kapcsolat)

 

IV.. Balassinál a trubadúr költészet jellemzőit találjuk:

       ( Ki a trubadúr,  hogyan éli meg a szerelmet )

      Adynál: a modern, erotikára utaló, a szerelemben fellelhető ellentétes érzések (szeret és gyűlöl), disszonancia

A szerelmesek jelképe: a ragadozó héjapár.
 
 

 V. A versek szerkezete:

      Balassi
  1. vsz. találkozás
    2-5. vsz. bókok sora
    6. vsz. búcsúzás
 

     Ady: a szerelmesek útja a Nyárból az Őszbe tart ( jelkép: életből a halálba)

               Az út egyre gyorsabbá válik: (útra kelünk - megyünk - szállunk - űzve szállunk)

               Új szerelmek („Csattognak az új héjaszárnyak”.)

               Utolsó ölelés (egymást marcangoló halálos ölelés)

 

 VI. Költői eszközök:

Balassi ( metafora): vonatkozik a női   lélekre,  utalnak a főúri gazdagságra, pompára, szólnak a nő szépségéről, egyéb értékeiről.  (Példákat a bókoknál találsz) )

              Reménytelen szerelem, de nem zaklatott ( hasonlítsd össze a verssorok hosszát, rímeit Ady versével)Verselése: ütemhangsúlyos, )

              fokozás, halmozás: "szüvem, lelkem, szerelmem, fejedelmem"


Ady: sok igevagy igei tulajdonságokkal is rendelkező szó

       szimbólum, jelkép, metafora

        Fokozás  „kelünk, megyünk, szállunk, űzve szállunk” állítmányok.

      Visszafelé fokozást a „megállunk, lehullunk”.

      Személyragok utalnak arra, hogy közös ez a reménytelen szerelem ( T sz. 1. sz.)

      Zaklatottság kifejezése: versszakok különböző hossza, rímei, ritmusa

 
VII. Összegzés
  • ·                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                            &nbs

1 komment

Címkék: ady összehasonlítás korrepetálás verselemzés balassi héja nász az avaron hogy júliára talála

Ady és Berzsenyi versének összehasonlítása (Párisban járt az Ősz;A közelítő tél)

2008.04.06. 20:45 nincsa

 
 Korrepetálás arról, hogyan hasonlítható össze
 
  az alábbi lépések betartásával , átgondolásával    A közelítő tél és a
Párisban járt az Ősz

1. lépés  Olvasd el egymás után a két verset hangosan 

 
Párisban járt az Ősz

Párisba tegnap beszökött az Ősz.
Szent Mihály útján  suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem.

Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.

Elért az Ősz és súgott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek végig az uton
Tréfás falevelek.

Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva szaladt.
Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán
Nyögő lombok alatt. 

 ( 1906)
 

A közelítő tél

Hervad már ligetünk, s díszei hullanak,
Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.
Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok
     Közt nem lengedez a Zephyr.

Nincs már symphonia, s zöld lugasok között
Nem búg gerlice, és a füzes ernyein
A csermely violás völgye nem illatoz,
     S tükrét durva csalét fedi.

A hegy boltozatin néma homály borong.
Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd.
Itt nemrég az öröm víg dala harsogott:
     S most minden szomorú s kiholt.

Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül,
S minden míve tünő szárnya körül lebeg!
Minden csak jelenés; minden az ég alatt,
     Mint a kis nefelejcs, enyész.

Lassanként koszorúm bimbaja elvirít,
Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli
Nektárját ajakam, még alig illetem
     Egy-két zsenge virágait.

Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom.
Nem hozhatja fel azt több kikelet soha!
Sem béhunyt szememet fel nem igézheti
     Lollim barna szemöldöke!

[1804 után]
 
 
 

2. lépés  Fogalmazd meg első gondolataidat,

  • észreveszel-e valami hasonlóságot a két vers között?  ( ősz-elmúlás? ) Milyen különbséget érzel?
 
3. lépés. Szavak értelmezése

 Más- más  a szókincs- csaknem 100 évnyi különbséggel íródtak

Ady: Szent Mihály útja ,Szajna – folyó  - konkrét helyszínek Párizsban  ( Páris= Párizs);

Berzsenyi :  régies szavak : pl. tarlott ( tar= kopasz),, „ füzes ernyein” = árnyat adó fűzfa,  csalét ( = csalit= cserjés, bokros, tüskös, avaros terület) , enyész.= fokozatosan elpusztul

antik( ókori görög, római) mitológiai szavak   Az élet örömeire utalnak:

 labyrinth, (útvesztőszerű alaprajzú  kert, Thézeusz és Ariadné labirintusa)
thyrsus (a szőlő jelképe, Dionüszosz szőlővel körbevett isteni botja)
symphonia, ( kellemes hangzások együttese- madárcsicsergés, erdőzúgás, csobogó csermely=patakocska)
Zephyr. legkegyesebb mitológiai szél ( tavaszt hoz, langyos)
 
4. lépés: Döntened kell arról, hogy külön –külön  vagy együtt hasonlítod –e össze a verset.

5. lépés: átgondolni, hogy az alábbi szempontokból mit tudsz felhasználni ehhez az elemzéshez:  ( egy korábbi blogbejegyzésemből másoltam ide)

  • A vers keletkezése (  nem csak az időpont a fontos, hanem azt is itt vethetjük egybe, milyen versek között van a tárgyalandó mű helye, a szerző életpályájának melyik szakaszában íródott, a szerző melyik korszakát juttatja eszünkbe)
  • A szerző életrajzi adatai ( de csak az , ami a vers keletkezésének körülményével, idejével kapcsolatos)
  • a vers témája
  • a vers szerkezete ( mire épül a vers felépítése; a vers kulcsszavainak megtalálása sokat segít ebben , a vershelyzet és a verszárlat felismerése, összehasonlítása; szimmetrikus felépítésű-e; hány részre osztható fel a vers, minek alapján ;stb....)
  • a  költemény szóképei, szókincse

     jelzők, jelzőhalmozás, megszemélyesítések, hasonlatok, metaforák, szinesztéziák,              metonímiák, fokozás, szimbólumok  stb....

  • a vers mondatai  ( egyszerű, bővített, többszörösen összetett mondat-e, milyen meghatározó határozók vannak benne például,  alárendelő vagy mellérendelő szerkezetűek-e;; szabályos szerkezetűek -e a mondatok; nem kell minden mondatról mindezt megállapítani , csak a jellemzőket kell számba venni, amiből több van
  • zenei ritmusa (ütemhangsúlyos; időmértékes;, egyhangúság vagy éppen az ellenkezője; enjambement; rímek,
  • hangulatfestő- hangutánzó szavak; hideg vagy meleghangok; egy-egy kiemelt  fontosságú szó (Miért alkalmazza a szerző, mit fejez ki általuk)
  • a mű tetőpontja (zenei, nyelvi, képi csúcspontja)
  • a vers műfaja (dal, rapszódia, óda, elégia stb....)
  • A vers üzenete, mondanivalója  (ezt nemcsak a saját szavainkkal, hanem  egy jól megválasztott idézettel -akár egy másik költőtől - zárhatjuk.
 
6. lépés . Összehasonlítás:
 

Ez a korrepetálás  ( vagyis a netkorrep) a külön-külön történő elemzésre vállalkozik. Elsősorban azért, hogy ha valakinek csak egyik vers elemzéséhez kell segítség, akkor is használhassa.

 
 

 Berzsenyi: A közelítő tél

 

Keletkezése:

Niklán, Somogy megyei birtokán volt,  életkora  kb.  30 év ,  

Miért volt Niklán?

Mit tudsz arról, hogyan kezdett a gazdálkodó Berzsenyi verseket írni? Költészeti pályáján hol helyezhető el ez a vers?

A versben szereplő Lolli-ról nincsenek ismert adatok
 

Verscím: Eredetileg: Az ősz (Kazinczy javasolta: A közelítő tél)

                A közelítő tél cím mennyiben mond többet? (mozgás, nyugtalanság)  

 

Téma: fájdalom az ifjúság elmúlása miatt, - párhuzam a természet hervadásával

 

Műfaja: elégia (Mit jelent  ez a műfaj? – mivel bizonyítható a versben? )

Verskezdet: „ Hervad már ligetünk” –hervad = ősz,  metafora , jelképes értelmű( elmúlás, halál, értékek elpusztulása)

                   
 Szerkezete:                   
 1-3 versszak: Tájkép a Dunántúlról (liget, lugas, csermely, hegy)

 A hervadó, szomorú vidék ötsornyi bemutatása  

Hogyan?

– A  negatív festés eszközével    ( nem , nincs szavak hangsúlyt, kapnak, miért? )                                                            A  sorok többsége a tavasz , nyár szépségének, kellemességének hiánya

 

Költői eszközök: hangutánzó szavak, kemény mássalhangzók.( „ Tarlott bokrai közt sárga levél zörög”)   , ellentétek,   személyes elemek ( birtokos személyrag ligetünk)

 A természet és a múlt szépségére az antik költészetből vett kifejezések – emelkedettség

Mit jelent a múlt? ( múlt= ifjúság, a természet pompája)

Milyen  a jelen? „Szomorú s kiholt” = elveszett ifjúság
4. vsz.    nem  konkrét környezet- hanem általánosítás     

             A természet elhal, és az ifjúság is elmúlik „ a szárnyas idő hirtelen elrepűl”

5.6. vsz.: az általánosítást önmagára vonatkoztatja –„Itt hágy szép tavaszom” ( tavasz= fiatalság

 

Hangulat: lemondóan szomorú. A természetben lesz még tavasz, de az ember életében az ifjúság már nem tér vissza

Verszárlat : A fiatalság elmúlásával az igézetes  szerelem is elmúlik
…” béhunyt szememet fel nem igézheti
Lollim barna szemöldöke!”
 
Ady: Párisban járt az Ősz


Keletkezése: párizsi élményei ( 1904- 1906)

 Téma:  az ősz megjelenik, majd derűsen „kacagva”  tovarebben,

            Egyszerre idéz tragikus és idilli hangulatot. Mi a tragikus?

Vershelyzet: ellentét (a múlt – jövő; nyár- ősz)

 
Szerkezet:
  1. szakasz konkrét helyszín: Szajna, Szent Mihály útja hangtalanul , csak susogását hallani, a közelgő ősznek. ( Ősz – jelkép, ( nagybetűs!) Minek a jelképe?Hallja-e , tudomásul veszi –e mindenki az évszakváltást, vagy csak a lírai én lelkében zajlik a találkozás?
  2. szakasz

S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, - Itt szinesztéziát találunk (dal = halljuk, bíbor, füstös= látjuk  -- A lélekben minden egybeolvad, haláltudat . ( múlt, jövő )

 
  1. szakasz:

 Elégikus hangulat, Szorongó érzés – halálsejtelem, ijesztő, még az út is „ beleremeg”, a falevelek is hangot adnak. „ züm –züm”

 
  1. szakasz

A verskezdet hangulata, ellentéte tér vissza

 A költő lelkén átsuhan az elmúlásnak a szomorú érzése

 

Ady költészetnek ebben a versben fellelhető stílusjegyei:

 
Jelzők   : „ rőzse-dalok”  dalok, amelyek égő rőzséhez hasonlítanak

      „ füstösek, furcsák, búsak, bíborak” Melyik mire utal, milyen a hangulata?

 

Megszemélyesítés: Ősz- a halál közelségét súgja , és még mi utal arra, hogy megszemélyesíti?

Jelkép:   boldogtalanság, elmúlás,

 

7. lépés:  A felsoroltakon kívül, milyen egyéni véleményed van? Miben, hol hasonlít vagy tér el a két vers?

8. lépés: Röviden összegezd

Szólj hozzá!

Címkék: berzsenyi ady összehasonlítás korrepetálás netkorrep párisban járt az ősz a közelítő tél

Radnóti Nem tudhatom és Ady A föl-földobott kő

2008.03.30. 19:48 nincsa

Radnóti Nem tudhatom című versével kapcsolatban már többször kértek segítséget , most megragadva egy újabb kérést Ady Endre A föl -földobott kő című versével   összehasonlítva foglalkozom vele.

 Mivel – szinte azonnal kell a „súgás”, vagyis egy gyors korrepetálás- egy rövid vázlattal, kulcsszavakkal  segítek. Az összehasonlító verselemzéshez ajánlás, módszer található a blog régebbi bejegyzéseiben. Az már rajtad múlik kedves Olvasóm, hogyan öntöd végső formába.

 
 

Nézzük először Ady versét

 

 

Téma:

  • hazaszeretet,
  • magyarság –versekhez soroljuk

Mi jellemzi Ady magyarság-verseit?

  • Indulat, lázadás, küldetéstudat, félti a hazáját, ezért keményen bírálja "Tied vagyok én nagy haragomban,"
Milyennek tartja a hazáját?

Hazájához, sorsszerű kötődést érez „Kicsi országom, újra meg újra/
Hazajön a fiad." 

Keletkezése: 1909 nyarán írta, mikor párizsi tartózkodás után újra hazatért.

Hogyan , miért került Párizsba?
 

A vers címe: ( Sejtelmes,)  metafora, ami olyan valamire utal, ami a föl-földobott követ állandóan lehúzza. Ez a gravitáció,

A nehézségi erő az oka, hogy minden földobott tárgy visszahull a földre.
Mi vonzza vissza a költőt külföldről, a jobb életkörülményekből a hazájába?
Hűséges-e Magyarországhoz?

Mi jelent a versben az „akaratlan” kifejezés? ( Nem saját akaratából, hanem valami eleve elrendeltetés ? )

A versszervező elv:
Ellentét

Miféle ellentétes érzések érzelmek figyelhetők meg?(mit diktál az ész, mit a lélek, és mégis a hazaszeretet, a honvágy mire készteti)

Melyik költőnk, melyik verséhez kapcsolható ez a „nem menekülhetsz „-érzés?
Segítségül idézem: „ A nagy világon e kívül

                                  Nincsen számodra hely”

 

A vers zenei eszközei:

 A hazához való erős kötődést és az elvágyódást a versszakok sorai is hangsúlyozzák

Hogyan? (szótagszám, sorok hossza, ritmusa, rímes és rímtelen sorok)
Költői eszközök:
Metafora (lásd pl. cím)
Alliteráció: (föl-földobott kő, földedre)
Szokatlan kifejezések: Te orcádra ütök (magyar vagyok , hasonlóság)

                                       „mindenha szándék” – jelentése: mindenkor

                                        fölhajtott kő- feldobott

Költői jelzők: (Mit jelentenek? ) Messze tornyok. Szomorúan magyar, 
Milyen hangulatra utalnak az alábbi igék? „Szédül, elbusong s lehull”
Itt a vers is, hogy gyorsan olvasd el
 

Föl-földobott kő, földedre hullva,
Kicsi országom, újra meg újra
Hazajön a fiad.

Messze tornyokat látogat sorba,
Szédül, elbusong s lehull a porba,
Amelyből vétetett.

Mindig elvágyik s nem menekülhet,
Magyar vágyakkal, melyek elülnek
S fölhorgadnak megint.

Tied vagyok én nagy haragomban,
Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban
Szomoruan magyar.

Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,
Kicsi országom, példás alakban
Te orcádra ütök.

És, jaj, hiába mindenha szándék,
Százszor földobnál, én visszaszállnék,
Százszor is, végül is.

Következzék Radnóti verse


Néhány segítő gondolat Radnóti Nem tudhatom című versének elemzéséhez .

A vers megértéséhez, átérzéséhez feltétlenül olvasd végig, sőt ! hallgasd meg Latinovits Zoltán előadásában: pl. itt: http://www.igazsag.extra.hu

 

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

 
Téma: vallomás a hazáról, mi benne az érékes, hazaszeretet
 

Keletkezési körülménye: Mikor íródott? (II. Világháború zsidóüldözései idején)

 

Vállalta a magyarságát (pedig zsidóként  munkaszolgálatra,koncentrációs táborba kényszerítették)

Ady is vállalta a magyarságát, de egészen más helyzetben. Hasonlítsd össze a két élethelyzetet

Nem ingott meg a hazaszeretete.    (Lehetett volna másként is ? )

  • hibáival, bűneivel együtt vállalja a költő a hazát.
  • ( Adynál a Szózat sorai jutnak eszünkbe, Radnótinál inkább a Himnusz . Szeressük akkor is magyart, ha a háború értelmetlen pusztításában részt vesz, hisz  „Megbünhődte már e nép / A multat s jövendőt.” )
 

Versszervező elv: Radnótinál is az ellentét, de itt nem a lírai én lelkében lezajló ellentétes érzés kap hangot. Hanem mi? (A válaszodhoz néhány kulcsszó írok segítségül: fönt és lent, közel és messze; a hazai táj bemutatása a pilóta és a költő szemén keresztül)

 

Hogyan ismeri a tájat a pilóta, mit lát belőle?

Mi a feladata?

Milyennek ítéled meg a pilótát?

Miként ismeri a magyar tájat a költő?

  • (személyes emlékek, életszerű képek – sorold fel)
Miért említi ilyen apró részletességgel ezeket az emlékeket? (féltésből, értéknek tartja mindazt, ami az életben szép)

Radnóti fogolyként írt verseiben is találunk idilli életképeket, ebben a versben is van ilyen. Idézz.

 
  • Optimista hang az embertelen körülmények között, a felnövő nemzedék értelmes életet teremt, ehhez a békének kell eljönnie, a háborúnak véget kell érnie.

„akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.”

 

Miért nevezhető fohásznak a vers utolsó sora?

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.” Miben segít ebben az embertelen háborúban az éjszaka? (Gondolj a pilótára)

 

Költői eszközök:

Hasonlat, pl. „Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága”

Jelzők, pl. „a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom”

Megszemélyesítések ”lábamhoz térdepel
egy-egy bokor,”

Metafora, „a csókok íze számban hol méz, hol áfonya”

 

A vers zenei eszközei:

 
Figyeld meg a rímeket!
 
 

2 komment

Címkék: ady radnóti összehasonlítás korrepetálás verselemzés nem tudhatom a föl földobott kő

Juhász Gyula Magyar tél ( újra, de másként!)

2008.03.27. 22:49 nincsa

 

A netkorrep ma kivételesen nem kérdezve irányít egy verselemzést, hanem a tartalmát igyekszik magyarázni. A mai korrepetálással azoknak kívánok segíteni, akik küzdenek azzal, hogy megértsék az alábbi vers szövegét.

 
 

Ritkán fordul elő, hogy versszakról versszakra értelmezzem egy vers szövegét, de most egy kedves kérésnek eleget téve, kivételt teszek.

 

Szerencsére van olyan gazdag a magyar nyelv, hogy az alábbi értelmezést mindenki a saját szája íze szerint át tudja  fogalmazni. Az elemzést pedig egy korábbi blogbejegyzést  is figyelembe véve képes lesz megoldani.

 
 
 

Juhász Gyula :Magyar tél

 
 
 
1. vsz
 
 

A kicsi kocsma ablaka világos,
Fehérvirágos, mint a temető,
Hol a nap éppen vérködösen áldoz
S a hold sápadt sarlója egyre nő.



Értelmezés: tél van , ablakokon jégvirág, kihalt  minden, de a kocsmában még világosság van.( ellentét) A költő nincs bent a kocsmában, kívül van , látja a naplementét, a  sarlóalakú hold feljövetelét.

A tél lehangol:

·        A jégvirágok a  temetőre emlékeztetnek. ( Temető =elmúlás)

·        A lemenő nap, a feljövő hold-- búskomor  hangulat: "Vérködösen áldoz";"sápadt sarló"

 

Költői eszközök:

  • hasonlat 2.sor;
  • metafora sápadt sarló a hold, „vérködös” a nap
2. vsz.
 
 

Az este jő és a fehér keresztek
Nagy békessége integet felénk,
Szelíd magánya a mély, ősi kertnek,
Hol megpihen majd minden nemzedék.

 

Értelmezés: közeledik az este, de nem a kocsmában mulatókat mutatja be, hanem középpontba a temetőt állítja „ fehér keresztek”,

Költői eszköz:

  • jelző,
  • megszemélyesítés „integet”, talán hívogat, hisz minden ember pihenőhelye ott lesz egykor

A temetőben béke van, de vajon az élet is békés?

 
 
3. vsz.
 

A tünde ég pásztortüzei lassan
Kigyúlnak rendre és az ég alatt,
A temetőben és a kocsmazajban,
Egy néma angyal halkan áthalad.

 

Értelmezés:A csillagok megjelennek az égbolton, a kocsmában még nagy a zaj . Az emberek ott töltik az idejüket.

Zaj van a kocsmában, de némán suhan el felettük egy angyal. ( egy csoda!  békesség,  nyugalom….Vagy mit jelképezhet szerinted? )

Költői eszközök:
  • jelző "tünde ég"
 
4. vsz.
 

A szárnyakat hallják egy pillanatra
A vén ivók s bús holtak, csöndbe lenn,
A Bodri szűköl, a havat kaparja
S a kakukkóra megáll hirtelen.

Értelmezés:Egy kis időre észreveszik ezt az „angyalt” , de az élet nem lesz vidámabb, minden bús a „ vén ivók” és a „holtak” is.( a kutya „szűköl” , talán ijedtében- „kaparja a havat”. A kocsmai lármán átsuhanó nyugalom még a faliórát is megállítja.          

 
5. vsz
 

Babona, bánat, borok és botorság,
Mind összekapnak és a kocsma zug,
Fölzengenek az átkok és a nóták
És döngetik a temetőkaput!

 
 
 

Értelmezés:Kocsmai jelenet: az ivócimborák( magyar emberek?) életmódja olvasható ki. a sírva vigadó magyar ( " nóták")borgőzös hangulata, lényegtelen apróságokon való veszekedései, átkozódásai

Ez az életmód lehangoló,  az elmúlást sugallja,
 
 

A vers bánatos hangulatát mind a jelzők, mind a hangutánzó szavak, alliterációk fokozzák. Alliteráció: 1. sor

1 komment

Címkék: értelmezés juhász gyula korrepetálás verselemzés magyar tél netkorrep

József Attila: Elégia

2008.03.25. 21:22 nincsa

József Attila: Elégia
 

Mint ólmos ég alatt lecsapódva, telten,
füst száll a szomorú táj felett,
úgy leng a lelkem,
alacsonyan.
Leng, nem suhan.

Te kemény lélek, te lágy képzelet!
A valóság nehéz nyomait követve
önnönmagadra, eredetedre
tekints alá itt!
Itt, hol a máskor oly híg ég alatt
szikárló tűzfalak
magányán a nyomor egykedvű csendje
fenyegetően és esengve
föloldja lassan a tömény
bánatot a tűnődők szivén
s elkeveri
milliókéval.

Az egész emberi
világ itt készül. Itt minden csupa rom.
Ernyőt nyit a kemény kutyatej
az elhagyott gyárudvaron.
Töredezett, apró ablakok
fakó lépcsein szállnak a napok
alá, a nyirkos homályba.
Felelj -
innen vagy?
Innen-e, hogy el soha nem hagy
a komor vágyakozás,
hogy olyan légy, mint a többi nyomorult,
kikbe e nagy kor beleszorult
s arcukon eltorzul minden vonás?

Itt pihensz, itt, hol e falánk
erkölcsi rendet a sánta palánk
rikácsolva
őrzi, óvja.
Magadra ismersz? Itt a lelkek
egy megszerkesztett, szép, szilárd jövőt
oly üresen várnak, mint ahogy a telkek
köröskörül mélán és komorlón
álmodoznak gyors zsibongást szövő
magas házakról. Kínlódó gyepüket
sárba száradt üvegcserepek
nézik fénytelen, merev szemmel.
A buckákról néha gyüszünyi homok
pereg alá... s olykor átcikkan, donog,
egy-egy kék, zöld, vagy fekete légy,
melyet az emberi hulladék,
meg a rongy,
rakottabb tájakról idevont.
A maga módján itt is megterít
a kamatra gyötört,
áldott anyaföld.
Egy vaslábasban sárga fű virít.

Tudod-e,
milyen öntudat kopár öröme
húz-vonz, hogy e táj nem enged és
miféle gazdag szenvedés
taszít ide?
Anyjához tér így az a gyermek,
kit idegenben löknek, vernek.
Igazán
csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz.
Magaddal is csak itt bírhatsz,
óh lélek! Ez a hazám.

1933 tavasza

A vers keletkezésének időpontja (1933)- (Hitler hatalomra jutása- József Attila megérezte, hogy ez az esemény Magyarországon és a világon is iszonyatos lesz) Milyen történelmi eseménnyel magyarázható ez a megérzés: ( a fehérterror vezetői Hitler mellé álltak)

A vers címe : sejtelmes, mert csak egy műfajt jelöl ( elégia= borús hangulat, gondolati , bölcseleti elemek)

Jellemző kulcsszavak , amik kiolvashatók a címből: magány, bánat, komorság, álmodozás

Hogyan tudnád igazolni, hogy mindez a kulcsszó  benne van a költeményben?

Önmegszólító vers:  „Te kemény lélek, te lágy képzelet!”

Vershelyzet: Az alacsonyan szálló füst olyan érzéseket ébreszt benne, amik gondolkodásra késztetik.

A vers témája: felülről nézett városvégi táj, ami szomorú, mozdulatlan.   Elképzelt táj, hogyan függ össze a lélekkel.

A tájat próbáld meg összehasonlítani Ady Az eltévedt lovas című versében megjelenő tájjal.

Azonosul-e a tájjal Ady is, akár József Attila?

 

 Versszervező elve: Ellentétek ( kemény-lágy, kopár öröm stb)

                          Hangsúlyt kap a lélek keménysége- Mire utalhat ez ? ( remény)

Hogyan utal az alábbi   idézet erőre?

A nyomor csendje „föloldja lassan a tömény
bánatot a tűnődők szivén
s elkeveri
milliókéval.”-?

A világról milyen képet fest? Miért?  Milyennek látja a jelent, (Itt minden csupa rom) s milyennek képzeli a jövőt?

Nem  pusztán a tájról beszél, hanem a tájhoz tartozó lelkek belső képei is megjelennek a versben

„ Itt a lelkek
egy megszerkesztett, szép, szilárd jövőt
oly üresen várnak, mint ahogy a telkek
köröskörül mélán és komorlón
álmodoznak gyors zsibongást szövő
magas házakról.”

Lélekébresztésnek szánja  tájról festett képek után feltett kérdéseket ( „innen vagy ? Magadra ismersz? „)

A kapitalista világról, annak pusztulóban lévő erkölcséről is szól, amit kerítéssel „rikácsolva” őriznek, azaz gyáván, kiabálva.

A vers hangulata: komor, mélabús. Mi váltja ki ezt?

Milyenek az emberek? ( üres a lelkük, de képesek befogadni egy szebb jövőt)

Van-e jövőről szó Adynál? -  

Milyen hitről tesz vallomást József Attila?

„Anyjához tér így az a gyermek,
kit idegenben löknek, vernek.
Igazán
csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz.
Magaddal is csak itt bírhatsz,
óh lélek! Ez a hazám.”

Versjellemzők:

Szemlélődő vers- a táj fölé hajol, azonosul vele, önmagát kérdésekkel ostromolja, komor, sivár leírások, de remény is felvillan.( Igazold ezt egy idézettel)


Költői eszközök: megszemélyesítés (tűzfalak magánya, egykedvű csend)

 Hasonlat: (mint ólmos ég)
Nem azonos hosszúságú sorok.
Zaklatottság.

Sorvégi átmenetek ( enjambement= nem zárul le egy sor végén a gondolat, hanem átkerül a következő verssorba) )

Laza versritmus

Szóismétlés: „itt” – a vers összetartozását, egységét szolgálja. Fontos , mint Adynál is ez a helyhatározószó.

Verszárlat: önmegszólítás (mint az elején) „magaddal is csak itt bírhatsz, óh lélek!

A vers üzenete: a táj és az ezen a tájon született lélek azonosul egymással. Magányos, bánatos, szenved, szorong de mégis egy a többi „nyomorulttal”, együtt erőt jelentenek,  , és hisznek  a szép jövőben.

Összefoglalás: Hogyan szólal meg ebben a versben a hazafiság?

1 komment

Címkék: elemzés józsef attila elégia

Ady Az eltévedt lovas

2008.03.25. 19:38 nincsa


A húsvéti ünnep szerencsére elcsábított a számítógép elől.Remélem, Ti sem a monitort néztétek egyvégtében.  Csak késő este ültem le elé, s olvastam el néhány kérést. Ma este már nem vállalkozom az összehasonlító elemzések vázlatát , segítő kérdéseimet felírni a blogba. Legfeljebb 1-2 vers elemzéséhez külön-külön nyújok segítséget . A többi pedig a Ti dolgotok.

Elsőként Ady  "eltévedt lovasával"foglalkozom.


Ady: Az eltévedt lovas

Vak ügetését hallani
Eltévedt, hajdani lovasnak,
Volt erdők és ó-nádasok
Láncolt lelkei riadoznak.

Hol foltokban imitt-amott
Ős sűrűből bozót rekedt meg,
Most hirtelen téli mesék
Rémei kielevenednek.

Itt van a sűrű, a bozót,
Itt van a régi, tompa nóta,
Mely a süket ködben lapult
Vitéz, bús nagyapáink óta.

Kísértetes nálunk az Ősz
S fogyatkozott számú az ember:
S a dombkerítéses sikon
Köd-gubában jár a November.

Erdővel, náddal pőre sík
Benőtteti hirtelen, újra
Novemberes, ködös magát
Mult századok ködébe bújva.

Csupa vérzés, csupa titok,
Csupa nyomások, csupa ősök,
Csupa erdők és nádasok,
Csupa hajdani eszelősök.

Hajdani, eltévedt utas
Vág neki új hináru utnak,
De nincsen fény, nincs lámpa-láng
És hírük sincsen a faluknak.

Alusznak némán a faluk,
Multat álmodván dideregve
S a köd-bozótból kirohan
Ordas, bölény s nagymérgü medve.

Vak ügetését hallani
Hajdani, eltévedt lovasnak,
Volt erdők és ó-nádasok
Láncolt lelkei riadoznak.

 
Megjelenése: Halottak élén c. kötetben ( 1914 augusztusában írta)

                       Nyugat 1914. november 16. - erre is  vonatkozhat

                                                                  „Köd-gubában jár a November”

 

                       1914 novembere- néhány hónappal I. világháború kitörése után

                        Gondolkodtató kérdés: Ady hogyan fogadta a háború kitörését?

                                                               Hogyan változott a véleménye 1914 augusztusára, amikor írta ezt a verset?

(néhány kulcsszó: villámháború kudarca, a világ bajba került, eltévelyedett)

 

A ló és lovas képe többször fellelhető Ady költészetében ( pl. Halál lovai, Új és új lovat; A csillag-lovas szekérből)

Azokban a versekben, amelyek nem a világháború idején keletkeztek: a lovas – célratörő embert jelenti, a ló a magyar ember hűséges társa.

 

Változik-e a ló –lovas kép ebben a versben? Optimista ember-e itt is a lovas? Milyen ember jelképe az eltévedt lovas?

Hogyan kapcsolhatók össze ehhez a vershez az alábbi kulcsszavak: kilátástalanság, reménytelenség, eltévedés,

 
 A vers címében milyen motívumot emel ki Ady?
 

Vershelyzet: 1. vsz-   ( - keretes vers – 1. vsz.- -ismétlődik a vers zárlataként)

 

„Vak ügetését hallani
Eltévedt, hajdani lovasnak,
Volt erdők és ó-nádasok
Láncolt lelkei riadoznak”

 

 Költői eszközök1. vsz-ban): hangutánzó szavak: ügetés, riadozik

 Középpontban: az eltévedt lovas

 

 Hol történik az eltévedés? Milyen a táj? Miért érezhető kísértetiesnek?

 ( nádas- a múltról susog, a „ láncolt lelkek” – kísértetek, rémek, sűrű bozót, )

Milyenek az utak? Van-e település a közelben?

 

Ez a kísérteties, félelmetes táj hallucináció. Ezt fokozzák: a tompa hangok, a látomások, az elmosódott, ködös táj.

 

Milyen hangulatot sugall az a táj, ahol minden elmosódva látszik csupán? Milyen folyamat megy végbe ezen a tájon? ( elátkozottság, kiüresedés, ember nélküliség, mozdulatlanság)

 

A vers alapvető témája: a múlt és a jelen egymásba épülése. Hol összegződik ez a két idősík? ( 3. 5. vsz)

A jelent mutatja, de mégis a múlt válik hangsúlyosabbá. Keress kifejezéseket a jelenre, keress a múltra.

 

Szóismétlést figyelhetsz meg az alábbi idézetben: Milyen viszonyban áll a jelen és a múlt?

Itt van a sűrű, a bozót,
Itt van a régi, tompa nóta,

A költemény tetőpontja :

 „ Csupa vérzés, csupa titok…” az elkárhozás összefoglalása, a múltban átérezték ezt már az ősök, és ezt érzik a jelenben is az 1. világháborúban harcolók.

 
Szimmetrikusnak érzed-e a vers szerkezetét?

Miért érezhető sejtelmesnek még a fentieken kívül ez a vers? (Egyféle múltról ábrándoznak-e a falvak? )

 
 

Ady költészetének jellemzőit is megfigyelhetjük ebben a versben: (1-1 példát írok, hasonlókat keress a versben)

 

 „S a dombkerítéses sikon
Köd-gubában jár a November”- megszemélyesíti a Novembert, dombkerítéses síkság utal a gyermekkorának helyszínére, Érdmindszentre

 

Jelképek ( Ősz,) összetett szavak (pl ó-nádasok), szokatlan jelzők ( dombkerítéses sík )   szinesztézia ( vak ügetés ), szóismétlések, metafora ( ködguba) különös kifejezés: benőtteti utal passzivitásra – mindent benő a nád, de aktivitásra is utal a műveltető ige.

Gyakran 3 szavasak a címei ( ez is)

 

Verszenei eszközei: szimultán technika = időmértékes és ütemhangsúly keverése, rímes, félrím ( xaxa), keresztrím( abab) és rímtelen sorok

 

Verszárlat: 1. vsz. ismétlése, keret, jelzi, hogy ez a lovas vigasztalanul, kiábrándultan  járja ugyanazt az utat, soha nem ér célba.

 

Összefoglalás: Jelen van-e a lovas? (csak hallani lehet vak ügetését)

                         Hol vezet az útja? Meddig tart?   (örökös az útja – honnan tudjuk? )

                         A magyarság, vagy az egész emberiség útvesztésének víziója –e ez a vers?

 
 
A húsvéti ünnepek annak ellenére, hogy még havazásban is volt részem,   elvontak a számítógép elől. Így későn olvastam a kéréseket, Ti pedig hiába vártátok a korrepetálást.
Bocsika!
A vázlatot sem  az összehasonlítás módszerével olvashatjátok,  hanem versenként külön. Remélem, így is segít a verselemzés.  Elsőnek Ady versét

1 komment

Címkék: ady összehasonlítás korrepetálás verselemzés az eltévedt lovas

Jókai Az arany ember ( utolsó bejegyzés a tartalomról)

2008.03.21. 17:51 nincsa

Kedves Diákok!

Jókai regényének tartalmáról szóló korrepetálás utolsó bejegyzését  olvasod.
 Őszintén remélem, hogy  segíteni tudtam abban,  hogy ezt a kötelező olvasmányt megértsd.  Jókait pedig minden nehézsége ellenére megszeresd.

ATHALIE
A KETTÉTÖRT KARD
Elhagyta a szigetet Tímár Mihály, de nem örökre

„Hiszen Timéához siet. Azért, hogy elváljék tőle.

El van határozva. Nekik el kell válniok. Noémi nem maradhat többé egyedül az emberlakatlan szigeten.

 

Mivel fogadta Athalie Tímárt?

Hűtlen hozzá Timéa. Igaz-e ez vajon?

 Kacsuka  „a délceg őrnagy párbajt vívott őmiatta egy idegen katonatiszttel: azt kegyetlenül megsebesítette, a kardja is kettétörött ellenfele fején.” – ezt a kardot el is küldte emlékül Timéának.

Athalie ráveszi arra, hogy Mihály egy titkos rejtekhelyen keresztül hallgassa ki, amint Kacsuka és a felesége randevúznak.

Mi ez a rejtekhely?

Valóban randevú volt? Mit  tudott meg ebből a beszélgetésből Mihály?

Timéa hangosan újraolvasta azt a levelet, amit Kacsuka küldött neki. Ebből a felolvasásból sok mindent megtudott a rejtekhelyen figyelő Mihály.

"Asszonyom! Én ma egy emberrel párbajt vívtam, s csak kardom kettétörésén múlt, hogy ezt meg nem öltem. E párbajnak oly rejtélyes körülményei vannak, melyek egyenesen önt, és még inkább önnek a férjét érdeklik. Engedjen ön nekem néhány percnyi találkozást, hogy önnek mindent elmondhassak, amit önnek tudnia szükséges." E levélben kétszer is alá van húzva "önnek a férjét". Ez volt az az ok, uram, mely engemet rábírt arra, hogy önnek alkalmat adjak vélem beszélhetni. Szóljon ön; mi összefüggése van az ön párbajának Levetinczy úr személyes ügyével? Hallgatni fogok önre, amíg Levetinczy úrról beszél: amint másra tér át, eltávozom.

Kacsuka  elmondta, hogy egy ismeretlen férfi így gyanúsítgatta Tímár Mihályt:

 

„azt hiszik Levetinczyről, hogy az egy gazdag ember, hogy híre nagy, esze csodálatos, hogy boldog családapa, hogy hű alattvaló? No hát én megmutatom önöknek, hogy ez az ember, ez a Levetinczy, harmadnapra, amikor én rátalálok, szökni fog innen, szökni fog a házától, a szép feleségétől, szökni az országától, szökni fog Európából, és soha hírét nem fogják hallani többet!"

 
Mit tett erre Kacsuka? Hogyan végződött a párbaj?
Vádolta-e valamivel Tímár Mihályt a felesége, Timéa?

 „Én biztosíthatom önt róla, hogy az az ember, akárki volt, akárhonnan jött, hazudott, és rágalmainak semmi alapja nincs. Levetinczy úrnak vagyoni állását én alaposan ismerem, mert távollétében magam vezetem ügyeit, s minden iránt teljes felvilágosítással bírok. Vagyona rendben van; amit kockáztat belőle, az, ha mind elveszne is bármi véletlen baleset miatt, az házának egy oszlopát sem döntené ki.

Azt is nyugodt lélekkel mondhatom önnek, hogy Levetinczy úr vagyona között nincs egy fillér, mely igaz úton ne lett volna szerezve; senki vagyonát el nem vette soha, hogy valakinek szemrehányásától rettegni legyen kénytelen valaha, hogy valami szerzeményének eredetét titkolni legyen kénytelen Isten és emberek előtt. Levetinczy úr gazdag ember, ki gazdagságáért nem tartozik pirulni

 
Miért ébredhetett fel Tímár Mihály  lelkiismerete Timéa szavai hallván?
 
 

Timéa azt is elmesélte Kacsukának, milyen nagy bánatot okozott neki, amikor kiderült, hogy évekkel ezelőtt seretett volna feleségül menni hozzá, el is hitte Athalie komisz játékát.

 

„a tőrdöfés halálos volt az én szívemen. Ezzel a gyógyíthatatlan sebbel a lelkemben kínlódom azóta éveken keresztül” – de elválni Tímár Mihálytól soha semmilyen körülmények között nem fog, még akkor sem , ha azt maga Mihály kérné tőle,  „  mert én tudom, hogy mivel tartozom esküvésemnek, és mivel tartozom saját lelkemnek idebenn.”- vallotta Kacsukának , és mindezt hallhatta a titokzatos búvóhelyén Mihály.  

 
Végül így köszönt el Kacsukától:
 
 

„A tőrdöfést, mit ön lelkemen ejtett évek előtt, ez a kardcsapás kiegyenlítette; azért ezt a tört kardot emlékül megtartom. Valahányszor rátekintek, azt fogom gondolni, hogy ön nemes lélek, s gyógyulni fogok általa. Hogy ön hosszú évek óta nem szólt, s nem közelített hozzám, azzal kiengesztelte azt, hogy egykor miért szólt, miért közelített.”

 
 

Tímár Mihály rettenetes zaklatott állapotban futott ki a szobából.

 
AZ ELSŐ VESZTESÉG
 

 A mindig  sikeres Tímárt utolérte az első vesztesége. Levelet kapott arról, hogy Krisztyán Tódor Braziliában sem tagadta meg önmagát. Ott is csaló volt. Meghamisította a magyar lisztet. Ezzel a piaci lehetőségeket elrontotta. Hiába ítélték 15 évig gályarabságra, megszökött onnan. Tímár borzongott, amikor elolvasta ezt a levele, majd elégette, és ő maga a jeges Dunán indult el ki a világból

 
A JÉG
 

 A Dunába  kishíján beleveszett. A rianó jégről meg tudott menekülni.  (Mi az a rianás ? )

 

  Kocsival a Balatonra hajtott – a jég alatti halászati szezon javában folyt ott.  Kedvenc hobbija volt a lék alatti halászás.

Belefeledkezett a halászatba, még Tíméának is küldött a zsákmányból. A feleség ugyanis nem tudta, hogy kihallgatta, abban a tudatban volt, hogy a férje halászik a Balatonon.

 
A RÉM
 

 Éjjel váratlanul megjelent Krisztyán Tódor Tímár Mihály füredi kastélyában:

„Mit akar ön itt? - szólt hozzá Timár,” (miután Tódor megkaparintotta Tímár Mihály fegyverét)

„- Legelőször is - egy tisztességes öltöző ruhát; mert ez a mostani már nagyon magán viseli az időjárás viszontagságainak nyomait.”

Tímár Mihály adott neki, sőt még a pénztárcáját is kikövetelte tőle Tódor.

Ezután elmesélte brazíliai  élete történetét.  A gályarabságban a saját apja mellett volt rab, így tudta meg tőle, hogy Ali Csorbadzsi a török basa kincseivel menekült.

Az alábbi idézetből megtudhatod, hogy miért is szökött meg a rabságból Tódor és miért kereste meg Mihályt?

 

„Lám, ha Ali Csorbadzsi kincseit nem Timár Mihály, hanem az én apám kaparinthatja el, most én gazdag gentleman vagyok, egyetlen majoresco, s a kutya sem ugat rám azért, hogy az őseim hogy szerezték a nagy vagyont. Csak úgy, mint a mostani bárók, grófok ősei, a raubritterek. És ahelyett most nekem itt kell megveszekednem a büdös tengervízen. És mindezt miért? Azért, mert Timár Mihály nemcsak azokat a kincseket kapta el az orrom elől, amik nekem voltak szánva, hanem még azt a leányt is, akit nekem kellett volna elvennem: azt a kis pöszke, vad teremtést, aki a puszta szigeten nevelkedett a számomra. Még ezt is Timárnak kellett elkapni előlem, akinek szüksége volt egy szeretőre; mert hiszen azzal a feleséggel csak nem lehetett boldog, akinek az apját megölte, tehát kellett neki mellette szerető. Nehogy arany hírének megártson vele, mert az egész világ tiszteli benne az erény mintaképét: hát nem választott magának barátnőt a balett, a cirkusz szépségei közül, amiket magamforma jó ízlésű ember az ő helyzetében praeferálna, hanem kikeresett magának egy olyan szegény leányt, aki nem tud semmit a világról, aki nem jön soha az emberek közé, akiről ki nem sül soha, hogy Tímár úr örömeit osztja. Pfuj, Tímár úr! És ezért kellett engem tizenöt esztendőre a gályapadhoz láncoltatni?

Csapás csapásra hullott Tímár megalázott fejére.

 

Ettől nagyobb csapás is érte, más egyebet is mesélt Timéáról és Noémiről is Tódor. Mi mindent?  

Ebben a fejezetben Almira , a kutya egy újabb hőstettet hajtott végre. Mit?

Miféle levelekkel zsarolta Tímár Mihályt Krisztyán Tódor?

Mi volt az a mondat , ami arra késztette Mihályt, hogy megszabaduljon Tódortól?

„Abban a percben Timár Mihály egy ülő helyéből, mint a jaguár, egy szökéssel odaveté magát a kalandorra, s mielőtt az a fegyvert használhatta volna, megragadta őt a két karjánál fogva, egyet rántott rajta előre, egyet taszított rajta hátra, s ettől a lódítástól az ember kirepült a nyitott ajtón keresztül a folyosóra, ott hanyatt vágta magát; feltápászkodott, s mintha még mindig ama veszedelmes lökés mozdereje alatt tántorogna, elbotlott a legelső lépcsőben, s úgy kalimpázott alá hörögve és káromkodva a lépcső aljáig.”

MIT BESZÉL A HOLD? MIT BESZÉL A JÉG?

Látta, hogy  elhagyja az udvart Krisztyán , Mihály  nem ölte meg, pedig megtehette volna. De emésztette magát.  Hogyan élhessen tovább, fölfedezve a világ előtt, fölfedezve Timéa előtt - és Noémi előtt!

Letaszítva arról a magaslatról, hol bel- és külföld látta éveken át, uralkodója kegyétől s honfitársai tiszteletétől körülragyogva.

Hogy lássa még egyszer azt a nőt, ki őt vetélytársa előtt oly szent fájdalommal felmagasztalá, azon pillanaton túl, amelyben az a nő megtudja, hogy ő ellenkezője volt mindannak, amit férjében tisztelt? Hogy egész élete egy nagy hazugság volt?

S hogy lássa még egyszer Noémit, mikor az már tudni fogja azt, hogy ő Timéának férje? Hogy vegye ölébe még valaha Dódit?

Öngyilkos szándékkal a Balatonhoz indult, a rianáshoz, oda is ért, de akkor már egy rémséges halott arcát pillantotta meg.  Krisztyán Tódort elnyelte a Balaton, összetorlódott felette a jég.

KI JÖN?
 
 

Tímár Mihály elment a szigetre , hogy már soha többé nem hagyja el Noémit és a fiát, Dódit. .

 
A HULLA
 

Amikor kitavaszodott a halászok megtalálák Tódort, de a ruhái, órája, pénztárcája alapján  Tímár Mihálynak hitték.

 
 

Sokáig gyászolta a férjét, naponta friss virágot vitt a sírhoz.

 
ZÓFI ASSZONY
 
 

Zófi asszony egy hosszú monológot mond el Kacsukának, amikor egyszer meglátogatja a férfit. Mit tudunk meg belőle Athalieről és mit Timéáról?

 
 
DÓDI LEVELE
 

Mihály, a  Senki szigetén mindent elmesélt Noéminek aki  nem mutatott , nem is érzett haragot iránta. Most már senkinek nem tartozik elszámolni az életével. Egy dolog miatt  bántotta még a lelkiismeret, hogy Tíméa nem tud semmit a rejtekajtóról Ez pedig veszélyes lehet a számára, ha Athalie is ott lakik a házban. . A rejtekajtó titkát  Dódival  íratták meg .

 
TE ÜGYETLEN
 

Tíméa , ha lassan is , de engedte, hogy újraéledjen Kacsuka iránt érzett vonzalma. Az őrnagy megkérte a kezét. Athalie segített a másnapi esküvői előkészületekben. Megismélődött egy jelenet. Amikor a fátylat tűzte fel Timéára, megszúrta a fejét  Az  rákiáltott, hogy : Te ügyetlen!

De nem vágta pofon, mint hajdanában tette ezt Athalie.( Táli)

„- Ne haragudjál, kedves Tálim; elfelejtkeztem magamról. Megbocsátasz, ugye? Nem haragszol rám?

Már abban a percben Athalie ismét alázatos volt, mint egy kárt tett cseléd, s elkezdett hízelegve és selypítve beszélni.

- Óh! kedves sép Timéa, csak te ne nehestelj rám. Nem akartam a kisz fejeckéd megsúrni. Óh! be sép vagy ezzsel a főkötővel. Mint egy tündér!

És csókolta Timéának a vállait.

 

Vajon miért támadt fel Athalie -ben minden sérelem? Mit tervezett az esküvő előtti utolsó éjszakán?

ATHALJA


Athalie tudta, hogy Timéa a párnája alá rejtette a kettétört kard markolatát. Ezzel sújtott le kétszer az alvó Timéára, de nem sikerült megölnie. Dulakodtak és a sötétben Timéa  ráismert a támadójára.

 
AZ UTOLSÓ TŐRDÖFÉS
 

Sokáig letagadott mindent Athalie, , de amikor Dódi leveléből kiderült  a  rejtekajtó titka,  akkor ott megtalálták  ruháit, naplóját.

 

 Csak a  szembesítésnél találkozott a két nő , Athalie még egy utolsó fájdalmas, feldolgozhatatlan támadást intézett Timéa ellen.

„- Igen! Úgy van! Én voltam az, aki meg akartalak ölni! S bánom csak azt, hogy mért nem találtalak jobban! Te voltál életemnek átka - te fehér arcú kísértet! Miattad lettem nyomorult, elkárhozott. Meg akartalak ölni! Tartoztam vele a sorsnak. Nem volna nyugtom a másvilágon, ha ezt meg nem kísérlettem volna. Nézd, ott van méreg elég, hogy akár egész nászseregedet megölhettem volna vele. De énnekem a véred kellett. Nem haltál meg, de én szomjamat kielégítettem, s mármost meghalok én! De még mielőtt a pallos lecsapna a fejemre, adok a szívednek egy tőrdöfést, ami soha meg nem gyógyul; aminek a sebe kínozni fog a legboldogabb ölelés közben is! Most én esküszöm! Ide hallgass, Isten! Szentek, angyalok, ördögök, akik vagytok az égben és a pokolban! Úgy legyetek irgalommal hozzám, ahogy igaz az, amit mondok.

Az őrjöngő némber térdre bocsátkozék, s két kezét úgy rázta feje fölött, tanúnak híva az égieket és a föld alattiakat:

A MÁRIANOSTRAI NŐ
 
 

Athalie Márianosztrán töltötte életfogytiglan tartó büntetését.

 

Tíméa élete nem volt boldog, emésztették az utolsó szavak ( Tímár most is él) , temetésével kapcsolatban úgy végrendelkezett, hogy ne a családi kriptába temessék, hisz ott egy idegen fekszik.

 
A „SENKI
 
 

Negyven éve tűnt el Tímár Mihály Komáromból, a Senki szigetén aóta sem ismerik a pénzt, mintaszerűen megteremtik mindazt , amire szükségük van.

Az író járt a szigeten, beszélt egy öregemberrel , aki ezt mesélte magáról:

„- Volt egyszer egy ember, aki odahagyta a világot, amelyben bámulták, és csinált magának egy másik világot, ahol szeretik.

- Szabad a nevét kérdenem?

Az aggastyán e szóra egy fejjel magasabbra látszott kiegyenesedni; reszkető kezét fölemelte, és a fejemre tevé. És nekem e percben úgy tetszett, mintha valaha, régen, régen, már lett volna egyszer ez a kéz az én fejemre téve, mikor azt még gyermeki szőke lenhaj födte, s láttam volna ez arcot valahol.

A kérdésre pedig ezt felelé:

  UTÓHANGOK AZ „ARANY EMBER”-HEZ

 

Ebben a részben olvashatunk még arról, amit fontosnak vélt elmondani az író.

 

Én pedig ennek a blognak az írója feltétlenül fontosnak tartom, megemlíteni és megköszönni  ezt a lehetőséget:

http://mek.oszk.hu/00600/00688/html/09.htm

Szólj hozzá!

Címkék: tartalom az korrepetálás jókai mór arany ember kötelező olvasmány

süti beállítások módosítása