Mint ólmos ég alatt lecsapódva, telten,
füst száll a szomorú táj felett,
úgy leng a lelkem,
alacsonyan.
Leng, nem suhan.

Te kemény lélek, te lágy képzelet!
A valóság nehéz nyomait követve
önnönmagadra, eredetedre
tekints alá itt!
Itt, hol a máskor oly híg ég alatt
szikárló tűzfalak
magányán a nyomor egykedvű csendje
fenyegetően és esengve
föloldja lassan a tömény
bánatot a tűnődők szivén
s elkeveri
milliókéval.

Az egész emberi
világ itt készül. Itt minden csupa rom.
Ernyőt nyit a kemény kutyatej
az elhagyott gyárudvaron.
Töredezett, apró ablakok
fakó lépcsein szállnak a napok
alá, a nyirkos homályba.
Felelj -
innen vagy?
Innen-e, hogy el soha nem hagy
a komor vágyakozás,
hogy olyan légy, mint a többi nyomorult,
kikbe e nagy kor beleszorult
s arcukon eltorzul minden vonás?

Itt pihensz, itt, hol e falánk
erkölcsi rendet a sánta palánk
rikácsolva
őrzi, óvja.
Magadra ismersz? Itt a lelkek
egy megszerkesztett, szép, szilárd jövőt
oly üresen várnak, mint ahogy a telkek
köröskörül mélán és komorlón
álmodoznak gyors zsibongást szövő
magas házakról. Kínlódó gyepüket
sárba száradt üvegcserepek
nézik fénytelen, merev szemmel.
A buckákról néha gyüszünyi homok
pereg alá... s olykor átcikkan, donog,
egy-egy kék, zöld, vagy fekete légy,
melyet az emberi hulladék,
meg a rongy,
rakottabb tájakról idevont.
A maga módján itt is megterít
a kamatra gyötört,
áldott anyaföld.
Egy vaslábasban sárga fű virít.

Tudod-e,
milyen öntudat kopár öröme
húz-vonz, hogy e táj nem enged és
miféle gazdag szenvedés
taszít ide?
Anyjához tér így az a gyermek,
kit idegenben löknek, vernek.
Igazán
csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz.
Magaddal is csak itt bírhatsz,
óh lélek! Ez a hazám.

A vers keletkezésének időpontja (1933)- (Hitler hatalomra jutása- József Attila megérezte, hogy ez az esemény Magyarországon és a világon is iszonyatos lesz) Milyen történelmi eseménnyel magyarázható ez a megérzés: ( a fehérterror vezetői Hitler mellé álltak)

A vers címe : sejtelmes, mert csak egy műfajt jelöl ( elégia= borús hangulat, gondolati , bölcseleti elemek)

Jellemző kulcsszavak , amik kiolvashatók a címből: magány, bánat, komorság, álmodozás

Hogyan tudnád igazolni, hogy mindez a kulcsszó  benne van a költeményben?

Vershelyzet: Az alacsonyan szálló füst olyan érzéseket ébreszt benne, amik gondolkodásra késztetik.

A vers témája: felülről nézett városvégi táj, ami szomorú, mozdulatlan.   Elképzelt táj, hogyan függ össze a lélekkel.

A tájat próbáld meg összehasonlítani Ady Az eltévedt lovas című versében megjelenő tájjal.

Azonosul-e a tájjal Ady is, akár József Attila?

 Versszervező elve: Ellentétek ( kemény-lágy, kopár öröm stb)

                          Hangsúlyt kap a lélek keménysége- Mire utalhat ez ? ( remény)

Hogyan utal az alábbi   idézet erőre?

A nyomor csendje „föloldja lassan a tömény
bánatot a tűnődők szivén
s elkeveri
milliókéval.”-?

A világról milyen képet fest? Miért?  Milyennek látja a jelent, (Itt minden csupa rom) s milyennek képzeli a jövőt?

Nem  pusztán a tájról beszél, hanem a tájhoz tartozó lelkek belső képei is megjelennek a versben

„ Itt a lelkek
egy megszerkesztett, szép, szilárd jövőt
oly üresen várnak, mint ahogy a telkek
köröskörül mélán és komorlón
álmodoznak gyors zsibongást szövő
magas házakról.”

Lélekébresztésnek szánja  tájról festett képek után feltett kérdéseket ( „innen vagy ? Magadra ismersz? „)

A kapitalista világról, annak pusztulóban lévő erkölcséről is szól, amit kerítéssel „rikácsolva” őriznek, azaz gyáván, kiabálva.

A vers hangulata: komor, mélabús. Mi váltja ki ezt?

Milyenek az emberek? ( üres a lelkük, de képesek befogadni egy szebb jövőt)

Van-e jövőről szó Adynál? -  

Milyen hitről tesz vallomást József Attila?

„Anyjához tér így az a gyermek,
kit idegenben löknek, vernek.
Igazán
csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz.
Magaddal is csak itt bírhatsz,
óh lélek! Ez a hazám.”

Szemlélődő vers- a táj fölé hajol, azonosul vele, önmagát kérdésekkel ostromolja, komor, sivár leírások, de remény is felvillan.( Igazold ezt egy idézettel)

Költői eszközök: megszemélyesítés (tűzfalak magánya, egykedvű csend)

Sorvégi átmenetek ( enjambement= nem zárul le egy sor végén a gondolat, hanem átkerül a következő verssorba) )

Szóismétlés: „itt” – a vers összetartozását, egységét szolgálja. Fontos , mint Adynál is ez a helyhatározószó.

Verszárlat: önmegszólítás (mint az elején) „magaddal is csak itt bírhatsz, óh lélek!

A vers üzenete: a táj és az ezen a tájon született lélek azonosul egymással. Magányos, bánatos, szenved, szorong de mégis egy a többi „nyomorulttal”, együtt erőt jelentenek,  , és hisznek  a szép jövőben.