magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten

1. lépés  Olvasd el egymás után a két verset hangosan 

Párisba tegnap beszökött az Ősz.
Szent Mihály útján  suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem.

Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.

Elért az Ősz és súgott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek végig az uton
Tréfás falevelek.

Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva szaladt.
Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán
Nyögő lombok alatt. 

A közelítő tél

Hervad már ligetünk, s díszei hullanak,
Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.
Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok
     Közt nem lengedez a Zephyr.

Nincs már symphonia, s zöld lugasok között
Nem búg gerlice, és a füzes ernyein
A csermely violás völgye nem illatoz,
     S tükrét durva csalét fedi.

A hegy boltozatin néma homály borong.
Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd.
Itt nemrég az öröm víg dala harsogott:
     S most minden szomorú s kiholt.

Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül,
S minden míve tünő szárnya körül lebeg!
Minden csak jelenés; minden az ég alatt,
     Mint a kis nefelejcs, enyész.

Lassanként koszorúm bimbaja elvirít,
Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli
Nektárját ajakam, még alig illetem
     Egy-két zsenge virágait.

Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom.
Nem hozhatja fel azt több kikelet soha!
Sem béhunyt szememet fel nem igézheti
     Lollim barna szemöldöke!

2. lépés  Fogalmazd meg első gondolataidat,

• észreveszel-e valami hasonlóságot a két vers között?  ( ősz-elmúlás? ) Milyen különbséget érzel?

 Más- más  a szókincs- csaknem 100 évnyi különbséggel íródtak

Berzsenyi :  régies szavak : pl. tarlott ( tar= kopasz),, „ füzes ernyein” = árnyat adó fűzfa,  csalét ( = csalit= cserjés, bokros, tüskös, avaros terület) , enyész.= fokozatosan elpusztul

antik( ókori görög, római) mitológiai szavak   Az élet örömeire utalnak:

5. lépés: átgondolni, hogy az alábbi szempontokból mit tudsz felhasználni ehhez az elemzéshez:  ( egy korábbi blogbejegyzésemből másoltam ide)

• A vers keletkezése (  nem csak az időpont a fontos, hanem azt is itt vethetjük egybe, milyen versek között van a tárgyalandó mű helye, a szerző életpályájának melyik szakaszában íródott, a szerző melyik korszakát juttatja eszünkbe)
• A szerző életrajzi adatai ( de csak az , ami a vers keletkezésének körülményével, idejével kapcsolatos)
• a vers témája
• a vers szerkezete ( mire épül a vers felépítése; a vers kulcsszavainak megtalálása sokat segít ebben , a vershelyzet és a verszárlat felismerése, összehasonlítása; szimmetrikus felépítésű-e; hány részre osztható fel a vers, minek alapján ;stb....)
• a  költemény szóképei, szókincse

     jelzők, jelzőhalmozás, megszemélyesítések, hasonlatok, metaforák, szinesztéziák,              metonímiák, fokozás, szimbólumok  stb....

• a vers mondatai  ( egyszerű, bővített, többszörösen összetett mondat-e, milyen meghatározó határozók vannak benne például,  alárendelő vagy mellérendelő szerkezetűek-e;; szabályos szerkezetűek -e a mondatok; nem kell minden mondatról mindezt megállapítani , csak a jellemzőket kell számba venni, amiből több van
• zenei ritmusa (ütemhangsúlyos; időmértékes;, egyhangúság vagy éppen az ellenkezője; enjambement; rímek,
• hangulatfestő- hangutánzó szavak; hideg vagy meleghangok; egy-egy kiemelt  fontosságú szó (Miért alkalmazza a szerző, mit fejez ki általuk)
• a mű tetőpontja (zenei, nyelvi, képi csúcspontja)
• a vers műfaja (dal, rapszódia, óda, elégia stb....)
• A vers üzenete, mondanivalója  (ezt nemcsak a saját szavainkkal, hanem  egy jól megválasztott idézettel -akár egy másik költőtől - zárhatjuk.

Ez a korrepetálás  ( vagyis a netkorrep) a külön-külön történő elemzésre vállalkozik. Elsősorban azért, hogy ha valakinek csak egyik vers elemzéséhez kell segítség, akkor is használhassa.

 Berzsenyi: A közelítő tél

Keletkezése:

Niklán, Somogy megyei birtokán volt,  életkora  kb.  30 év ,  

Mit tudsz arról, hogyan kezdett a gazdálkodó Berzsenyi verseket írni? Költészeti pályáján hol helyezhető el ez a vers?

Verscím: Eredetileg: Az ősz (Kazinczy javasolta: A közelítő tél)

                A közelítő tél cím mennyiben mond többet? (mozgás, nyugtalanság)  

Téma: fájdalom az ifjúság elmúlása miatt, - párhuzam a természet hervadásával

Műfaja: elégia (Mit jelent  ez a műfaj? – mivel bizonyítható a versben? )

Verskezdet: „ Hervad már ligetünk” –hervad = ősz,  metafora , jelképes értelmű( elmúlás, halál, értékek elpusztulása)

 A hervadó, szomorú vidék ötsornyi bemutatása  

– A  negatív festés eszközével    ( nem , nincs szavak hangsúlyt, kapnak, miért? )                                                            A  sorok többsége a tavasz , nyár szépségének, kellemességének hiánya

Költői eszközök: hangutánzó szavak, kemény mássalhangzók.( „ Tarlott bokrai közt sárga levél zörög”)   , ellentétek,   személyes elemek ( birtokos személyrag ligetünk)

 A természet és a múlt szépségére az antik költészetből vett kifejezések – emelkedettség

Mit jelent a múlt? ( múlt= ifjúság, a természet pompája)

             A természet elhal, és az ifjúság is elmúlik „ a szárnyas idő hirtelen elrepűl”

5.6. vsz.: az általánosítást önmagára vonatkoztatja –„Itt hágy szép tavaszom” ( tavasz= fiatalság

Hangulat: lemondóan szomorú. A természetben lesz még tavasz, de az ember életében az ifjúság már nem tér vissza

            Egyszerre idéz tragikus és idilli hangulatot. Mi a tragikus?

Vershelyzet: ellentét (a múlt – jövő; nyár- ősz)

1. szakasz konkrét helyszín: Szajna, Szent Mihály útja hangtalanul , csak susogását hallani, a közelgő ősznek. ( Ősz – jelkép, ( nagybetűs!) Minek a jelképe?Hallja-e , tudomásul veszi –e mindenki az évszakváltást, vagy csak a lírai én lelkében zajlik a találkozás?
2. szakasz

S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, - Itt szinesztéziát találunk (dal = halljuk, bíbor, füstös= látjuk  -- A lélekben minden egybeolvad, haláltudat . ( múlt, jövő )

3. szakasz:

 Elégikus hangulat, Szorongó érzés – halálsejtelem, ijesztő, még az út is „ beleremeg”, a falevelek is hangot adnak. „ züm –züm”

4. szakasz

A verskezdet hangulata, ellentéte tér vissza

 A költő lelkén átsuhan az elmúlásnak a szomorú érzése

Ady költészetnek ebben a versben fellelhető stílusjegyei:

      „ füstösek, furcsák, búsak, bíborak” Melyik mire utal, milyen a hangulata?

Megszemélyesítés: Ősz- a halál közelségét súgja , és még mi utal arra, hogy megszemélyesíti?

Jelkép:   boldogtalanság, elmúlás,