Mindenekelőtt ezt az összehasonlítást is kezd az olvasással.
Itt a két vers is , hogy ne kelljen keresgetned a XIX. és XX. század irodalmában
Itt az idő, Uram. Nagy volt a nyár.
A napórákra árnyékod bocsássad,
s a szeleket ereszd a földre már.
Parancsold: a gyümölcsök érjenek be,
adj még két délies napot nekik,
add, hogy beteljesedjék mindenik,
s a mézet gyűjtsd a dús szőlőszemekbe.
Kinek most sincs még háza, sose lesz,
s ki most maga van, már marad magára,
éjszaka olvas, folyton levelez,
s a ligetben bolyg, valakit keres,
mikor a lombok őszi tánca járja
Hervad már ligetünk, s díszei hullanak,
Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.
Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok
Közt nem lengedez a Zephyr.
Nincs már symphonia, s zöld lugasok között
Nem búg gerlice, és a füzes ernyein
A csermely violás völgye nem illatoz,
S tükrét durva csalét fedi.
A hegy boltozatin néma homály borong.
Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd.
Itt nemrég az öröm víg dala harsogott:
S most minden szomorú s kiholt.
Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül,
S minden míve tünő szárnya körül lebeg!
Minden csak jelenés; minden az ég alatt,
Mint a kis nefelejcs, enyész.
Lassanként koszorúm bimbaja elvirít,
Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli
Nektárját ajakam, még alig illetem
Egy-két zsenge virágait.
Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom.
Nem hozhatja fel azt több kikelet soha!
Sem béhunyt szememet fel nem igézheti
Lollim barna szemöldöke!
HOGYAN k e z d j e m a f o g a l m a z á s t? – teszik fel gyakran a kérdést korrepetálásokon.
Ha összegyűjtöd mindazt, amit tudsz a két versről, akkor könnyen kitalálod, hogy milyen egyedi bevezetést írj.
Néhány gondolatot/ ismeretet leírok, ha szükséged van korrepetálásra
pl. tarlott ( tar= kopasz),, „ füzes ernyein” = árnyat adó fűzfa, csalét ( = csalit= cserjés, bokros, tüskös, avaros terület) , enyész.= fokozatosan elpusztul
antik( ókori görög, római) mitológiai szavak Az élet örömeire utalnak:
labyrinth, (útvesztőszerű alaprajzú kert, Thézeusz és Ariadné labirintusa)
thyrsus (a szőlő jelképe, Dionüszosz szőlővel körbevett isteni botja)
symphonia, ( kellemes hangzások együttese- madárcsicsergés, erdőzúgás, csobogó csermely=patakocska)
Zephyr. legkegyesebb mitológiai szél ( tavaszt hoz, langyos)
2. Rilke szókincséhez nem kell magyarázat. Mi okozhatja a különbséget? ( Rilke 1902-ben írta a verset)
A közelítő tél cím mennyiben jelent többet?
(mozgás, nyugtalanság, még nincs itt a tél, de érkezik hamarosan).
Rilke: Őszi nap
Mit sugall ez a cím? (napok, avagy/is napsütés?)
Mi jut eszedbe a őszi napsütésről, milyen érzet? Milyen a télről ?
Fájdalom az ifjúság elmúlása miatt, - párhuzam a természet hervadásával
Hogyan jelennek meg ebben a versben?
Mi okozza a félelmet? (Az ember magányossága, otthontalansága, idegensége a világban)
Hogyan kapcsolódik ez az érzés az őszhöz? Hideg szélben magányosabbá tud-e válni az ember?
Megjegyzés: (Rilke osztrák, aki németül író, prágai költő. Idegenül leginkább Csehországban érezte magát, nyugtalanság, országról, országra jár: Franciaország, Oroszország , Svájc)
Hogyan adja vissza a vers az ősz jellemző hangulatát? Őszi nap melegít, átölel, kellemes, érleli a gyümölcsöt, de ha jönnek a hűvös szelek, akkor elkedvetlenedik az ember.
Berzsenyi: lemondóan szomorú. A természetben lesz még tavasz, de az ember életében az ifjúság már nem tér vissza
Te hogyan mondanád el ezt a saját szavaiddal?
Méltatja Istent, aki a természet rendjét jelenti, a beteljesülést. Inti az embert a nem teljesített céljai miatt, de ugyanakkor könyörgésnek is hat: magáért az emberért.
Berzsenyi: „ Hervad már ligetünk” –hervad = ősz, metafora , jelképes értelmű( elmúlás, halál, értékek elpusztulása)
1. vsz: „Itt az idő, Uram. Nagy volt a nyár.
A napórákra árnyékod bocsássad,
s a szeleket ereszd a földre már. „
Az első sorban 3 igeidő van:
jelen(„Itt az idő” ) jövő: ( elérkezett valamire az idő , de ezt csak a szöveg mögötti értelemből tudjuk) , múlt: „ nagy volt a nyár)
Megszólítás (Kit szólít meg? ) birtokos személyrag: uram (emelkedettség)
Tér- idő összekapcsolódása: napórák-árnyék ( az árnyék a nap járásával összefüggésben időre is utal)
2. vsz: „Parancsold: a gyümölcsök érjenek be,
adj még két délies napot nekik,
add, hogy beteljesedjék mindenik,
s a mézet gyűjtsd a dús szőlőszemekbe.”
A nyarat idézi, nyár= édes; ősz= beérés,
Emberi élet jelenik meg: nyár- gyümölcs-bor, kiteljesedik-e ez az életkép a harmadik versszakban?
3. vsz„Kinek most sincs még háza, sose lesz,
s ki most maga van, már marad magára,
éjszaka olvas, folyton levelez,
s a ligetben bolyg, valakit keres,
mikor a lombok őszi tánca járja”
E/3 személy, ( Ő, akinek nincs háza) , általánosítás is lehet: jelenthet többes számot ,
Hol találsz hasonlóságot Berzsenyi versével? Hol különbséget?
1-3 versszak: Tájkép a Dunántúlról (liget, lugas, csermely, hegy)
Milyen költői eszközt használ Berzsenyi?
negatív festés : a tavasz , nyár szépségének, kellemességének hiánya
hangutánzó szavak, kemény mássalhangzók.( „ Tarlott bokrai közt sárga levél zörög”) , ellentétek, személyes elemek ( birtokos személyrag ligetünk)
A természet és a múlt szépségére az antik költészetből vett kifejezések – emelkedettség
Milyen a jelen? „Szomorú s kiholt” = elveszett ifjúság
4. vsz. nem konkrét környezet- hanem általánosítás
A természet elhal, és az ifjúság is elmúlik „ a szárnyas idő hirtelen elrepűl”
5. 6. vsz.: az általánosítást önmagára vonatkoztatja –„Itt hágy szép tavaszom” ( tavasz= fiatalság
Verszárlat: A fiatalság elmúlásával az igézetes szerelem is elmúlik
…” béhunyt szememet fel nem igézheti
Szívből remélem, hogy ennyi elegendő lesz ahhoz, hogy el tudd kezdeni. Természetesen ki lehet még több mindennel egészíteni, különösen, ha megérintett Téged is a vers és érzed, hogy miért szép. Figyelmeztetlek arra azonban, hogy nem hétköznapi értelemben vett szépséget kell keresned, hanem művészit, esztétikait.
Utolsó kommentek