Kedves Olvasóim!
Bár tegnap arról szóltam, hogy nem írok még egy darabig korrepetálást. Most mégis olvashatjátok. ( Volt egy kis időm , és megesett a szívem :-)
Petőfi Alföld és Juhász Gyula Magyar táj, magyar ecsettel című versének összehasonlításához kért segítséget valaki a korrepetálás-blogban.
Az Alföld című versével már több helyen foglalkoztam. Itt találod ezeket:
Ezekből össze tudod gyűjteni, amit a versről, amit Petőfi tájleírásáról megfogalmazhatsz.
A fenti korrepetálásokból a hagyományos tájleírásról is kapsz némi segítséget.
Ötletek a fogalmazás elkészítéséhez:
- Anyaggyűjtés közben a következő kérdések, vázlatpontok irányíthatják a gondolataidat.
- Mit tudsz arról, hogyan mutatják be költők a tájat általában? (közelről távolra vagy fordítva; azonosíthatjuk egy térképen – konkrét létező táj)
- Egyéni tájfestészet (a tájhoz fűződő érzelmek) Szülőföld bemutatása mindkét költőnél.
- Hogyan jelenik ez meg Petőfi Alföld című versében?
- Az Alföld elemzése (lásd fentebb)
- Juhász Gyula tájleírásáról általánosságban
- Juhász Gyula versének elemzése
- Mi a valóságos tájleírás a versekben és mi vonatkozik a képzeletre a két versben
- Milyen érzésekre utal Petőfi verse és milyenre Juhász Gyuláé?
- Van-e olyan kifejezés Juhász Gyula versében, amiről Petőfi jut az olvasó eszébe?
- Petőfi és Juhász Gyula tájleírásának összehasonlításával (bár más versek kapcsán) az alábbi korrepetálásomban olvashatsz:
(Talán az ott leírtakat is fel tudod használni, természetesen kellően átgondolva és a feladathoz igazítva)
- Néhány gondolat Juhász Gyula Magyar táj, magyar ecsettel című verséről.
Kezdhetnéd a fogalmazást a cím értelmezésével (valóságos: magyar táj, belső látványra utal: magyar ecset)
1. Szerkezete:
1.-2. vsz. bemutatja a tájat a maga valóságában (hangokkal, színekkel)
3.-4. vsz.: szubjektíven szemléli a tájat, ő magyarként ír a magyar tájról (egyre komorabb a táj)
2. Alföldet ír le, a Tisza környékét (mi mindent lehet ott látni? )
3. Milyen a táj?(kopár, dísztelen) Milyen a költő lelkiállapota? (fájdalommal teli)
4. Kire vonatkozik a zárójeles utolsó sor a versben?(Ez is egyéni módszere a költőnek)
5. Mi igazolja, hogy a költő kiábrándult? ( Milyen színeket találsz a versben? Milyen hangokat? Pl. rikácsoló; Milyen hangulatot idéznek fel? )
6. A versforma: szonett (emlékszel? 4+4+3+3 sor)
7. Milyen tartalmú versek általában a szonettek? Tartalmilag harmonizál--e a formához Juhász Gyula verse?
Ne feledkezz el arról, hogy valami frappáns befejezést is írj az összehasonlító fogalmazásod végére. ( Ami a bevezető gondolataiddal összefüggésbe hozható. Tömören összefoglalja, amit a hagyományos és egyéni tájleíró módszerekről írtál, és arról, hogyan írtak a költők a lelkük mélyén meglévő tájról
U.i. Sajnos néhány percem volt, hogy megírjam ezt a korrepetálást, de remélem azért tudtam segíteni az irodalmi házi feladat megoldásában.
Jó munkát, jó olvasgatást és sikeres töprengést kívánok.
Most egy hétig nem lesz lehetőségem semmiféle korrepetálásra.
Utolsó kommentek