Jó napot/ estét  kívánok a tanuláshoz! ( Sosem késő a tanulás)

Ez a mostani korrepetálás az összehasonlító verselemzés gyakorlását hivatott segíteni.

Mankó Petőfi Az alföld és Ady A magyar Ugaron c. versének összehasonlításához

1. Remélem mindkét vers ott van előttetek , amikor az elemzéshez hozzáláttok.
2. Remélem , el is olvastátok , próbáltátok értelmezni  a verseket, azaz megfogalmazni , miről szólnak.
3. Az alföld című versről – más verssel való összehasonlításban – már írtam egy bejegyzést korábban .( 2008. 10.05.)  Azt is érdemes tanulmányozni.
4. Olvasd el  a bejegyzéseket is , amiket az összehasonlítás technikájáról régebben írtam .

Mindkét vers tájról szól , tájleírás IS!

• Mindkettő több annál, tehát nem egyszerűen tájat mutat be.
• Petőfi a szülőföld szeretetét hangsúlyozza.
• Ady kritikusan fogalmaz a nemzetéről, nem a konkrét szülőföldről, hanem a hazáról. Támad, ostorozza a nemzetet, de szereti, jobbítani akarja

Milyen a táj a két költő szemében?

• Petőfi: a szabadságot jelképezi az alföld.
• Ady szerint a magyar táj elátkozott, pusztulásra való.
• Petőfi konkrét tájat, az Alföldet mutatja be.
• Ady: nem konkrét táj, nem jelölhető ki a térképen, vizuálisan létezik, látomásszerű
• Ugar és az Alföld, mindkettő a magyar puszta, a magyar mező. De Petőfi versében élettel teli, mozgalmas, szép a táj. Adynál dudva, muhar, giz-gaz a jellemző

Jelkép/ szimbólum a táj mindkét versben.

• Petőfi: a síkság – a szabadság jelképe.
• Adynál a  Ugar -  a magyar elmaradottságot jelképezi

Versszervező elv:

• Petőfi: Szebb az alföld a hegyvidéknél. Tájleírás a fentről látott végtelen táj válik egyre konkrétabbá,(gulya, ménes, tanya, csikósok) majd újra távolodik
• Ady: ellentétre épít.   Vad mező- szent humusszal , az ősi jól termőfölddel, a virággal- a dudva-muhar,

Milyen eszközökkel fejezi ki a két költő a mondanivalóját?

• Petőfi ( lásd korábbi blogbejegyzésben)  
• Ady : jelzők, költői képek – régmúlt virágok – a régi , dicsőséges múltra utalnak, az alvó lélek – a magyar ember szunnyadó érékeire vonatkozik, a buja föld – a termékeny talajra .  Az Ugar valósága ( miért nagy kezdőbetű az ugar szó? = szimbólum)  a műveletlenséget, eldurvult világot tükrözi. . Ezt kéri számon a felkiáltó kérdésével . Halmozás : dudva, a muhar , a gaz fokozás : lehúz , altat, befed . ( STB- még keres
• gélhetsz  a kifejezőeszközökben)

Milyen a versek szerkezete

•  Az alföld ( lásd korábbi bejegyzésben)
• Ady ellentmondásos szerkezetű : lélek emelkedése, a végén reménytelenség kifejezése. 1-2 vsz. a lírai én aktív cselekvőként  beszél a tájról( keressük meg a igéket) 3-4. vsz: a cselekvő nem a lírai én , hanem az Ugar . A lírai én sorsa a pusztulás a kilátástalanság , a reménytelenség földjén. ( A magyar Ugaron)

Befejezés : Tipp:  

Petőfi versében mi az érték? ( szabadság) Ady- elmaradottsága miatt ostorozza a hazáját. Szándéka szerint fel kell ébrednie az országnak, hogy ne pusztuljanak el az értékek.