Jó napot/ estét kívánok a tanuláshoz! ( Sosem késő a tanulás)
Ez a mostani korrepetálás az összehasonlító verselemzés gyakorlását hivatott segíteni.
Mankó Petőfi Az alföld és Ady A magyar Ugaron c. versének összehasonlításához
Gondolataim:
Az összehasonlításról általánosságban
- Remélem mindkét vers ott van előttetek , amikor az elemzéshez hozzáláttok.
- Remélem , el is olvastátok , próbáltátok értelmezni a verseket, azaz megfogalmazni , miről szólnak.
- Az alföld című versről – más verssel való összehasonlításban – már írtam egy bejegyzést korábban .( 2008. 10.05.) Azt is érdemes tanulmányozni.
- Olvasd el a bejegyzéseket is , amiket az összehasonlítás technikájáról régebben írtam .
Petőfi és Ady összehasonlításához
Mindkét vers tájról szól , tájleírás IS!
- Mindkettő több annál, tehát nem egyszerűen tájat mutat be.
- Petőfi a szülőföld szeretetét hangsúlyozza.
- Ady kritikusan fogalmaz a nemzetéről, nem a konkrét szülőföldről, hanem a hazáról. Támad, ostorozza a nemzetet, de szereti, jobbítani akarja
Milyen a táj a két költő szemében?
- Petőfi: a szabadságot jelképezi az alföld.
- Ady szerint a magyar táj elátkozott, pusztulásra való.
- Petőfi konkrét tájat, az Alföldet mutatja be.
- Ady: nem konkrét táj, nem jelölhető ki a térképen, vizuálisan létezik, látomásszerű
- Ugar és az Alföld, mindkettő a magyar puszta, a magyar mező. De Petőfi versében élettel teli, mozgalmas, szép a táj. Adynál dudva, muhar, giz-gaz a jellemző
Jelkép/ szimbólum a táj mindkét versben.
- Petőfi: a síkság – a szabadság jelképe.
- Adynál a Ugar - a magyar elmaradottságot jelképezi
Versszervező elv:
- Petőfi: Szebb az alföld a hegyvidéknél. Tájleírás a fentről látott végtelen táj válik egyre konkrétabbá,(gulya, ménes, tanya, csikósok) majd újra távolodik
- Ady: ellentétre épít. Vad mező- szent humusszal , az ősi jól termőfölddel, a virággal- a dudva-muhar,
Milyen eszközökkel fejezi ki a két költő a mondanivalóját?
- Petőfi ( lásd korábbi blogbejegyzésben)
- Ady : jelzők, költői képek – régmúlt virágok – a régi , dicsőséges múltra utalnak, az alvó lélek – a magyar ember szunnyadó érékeire vonatkozik, a buja föld – a termékeny talajra . Az Ugar valósága ( miért nagy kezdőbetű az ugar szó? = szimbólum) a műveletlenséget, eldurvult világot tükrözi. . Ezt kéri számon a felkiáltó kérdésével . Halmozás : dudva, a muhar , a gaz fokozás : lehúz , altat, befed . ( STB- még keres
- gélhetsz a kifejezőeszközökben)
Milyen a versek szerkezete
- Az alföld ( lásd korábbi bejegyzésben)
- Ady ellentmondásos szerkezetű : lélek emelkedése, a végén reménytelenség kifejezése. 1-2 vsz. a lírai én aktív cselekvőként beszél a tájról( keressük meg a igéket) 3-4. vsz: a cselekvő nem a lírai én , hanem az Ugar . A lírai én sorsa a pusztulás a kilátástalanság , a reménytelenség földjén. ( A magyar Ugaron)
Befejezés : Tipp:
Petőfi versében mi az érték? ( szabadság) Ady- elmaradottsága miatt ostorozza a hazáját. Szándéka szerint fel kell ébrednie az országnak, hogy ne pusztuljanak el az értékek.
A versek összehasonlításához ennyivel kívántam ma hozzájárulni. Kívánok további észcsiszolást.
Utolsó kommentek