Most az iskolai év második félévének első heteiben vagy nagyon kell hajtani a tanulásban , mert dolgozatírásokra kerül sor , vagy lehet lazítani egy kicsit . Ez utóbbi a gyakoribb , tapasztalom ezt a bejegyzésolvasók számának kis mennyiségű visszaeséséből is .
Így úgy gondolom , hogy nem okozok csalódást a következő bejelentésemmel:
Személyesen én is lazítok .
Tájékoztatok mindenkit , hogy kérdéseit akkor tegye fel , ha a válasz február 11-én sem késő.
Február 1-től ugyanis nem leszeksem olyan állapotban , sem olyan helyen, hogy módom legyen a magyar irodalom , nyelvtan tanulásában segíteni.
Szívből remélem , hogy az eddigi bejegyzéseim is szolgálnak előnyötökre.
Egy novellaelemzéshez kértek tőlem segítséget. Most itt ebben a blogban nyújtok némi korrepetálást a témában .
Természetesen az itt található vázlatpontokat Te rendezd a saját elképzelésed , a saját logikád szerint.
Az itt található részleteket, idézeteket Neked kell eldöltened, hogy mennyire, és hol hasznmálod fel. / Mást is választhatsz. Szerencsére a neten több helyen is megtalálhatod a novellát, de szerintem a tankönyved is tartalmazza.Érdemes a szüleid könyvespolcán is körülnézni. /
Mikszáth : A néhai bárány című művének bemutatása
1. Műfaja: novella ( Rövid történet, kevés szereplő)
2. Helye Mikszáth művei között: 1881-ben megjelent A jó palócok című kötetben
(Ez és A tót atyafiak című novelláskötete hozta a sikert számára )
Palócok: Észak- Magyarországon, mai Nógrád megye területén élnek
Mi jellemzi A jó palócok című kötete novelláit? ( Kutakodj korábbi, Mikszáthtal kapcsolatos bejegyzéseimben vagy a tankönyvedben)
3. Téma:
Vihar tör ki Bodokon ,kiöntött a Bágy patak
Eltűnt egy kicsi bárány,
Egy gazdag gonoszsága lelepleződik.
4. Idézetek a novellából. / Használhatod a fogalmazásodban, ha valahol szükségesnek érzed/
” Gerendák, ajtók és mindenféle házi eszközök úsztak a hullámokon, szakajtó, zsúp és ablaktábla. (Egész házakat mosott el a víz valahol!) Azután jött egy petrence, utána pedig valami négyszögletes tuskót gurítottak a habok…
A holdfény éppen oda vágódott. Nem tuskó biz az, de tulipános láda, s nini, egész csuda, milyen szépen ül ott a tetején egy picike bárány.”
Az aláhúzott szavak magyarázata:
szakajtó: kenyérkelesztésre való, fületlen gyékénykosár ( abba szakajtották bele a kenyértésztát) zsúp: szalmafonat, mellyel a háztetőt befödik ( = zsúpfödeles ház) petrence: szállítórúd, amit gabona aratásánál használtak ( 2 rúdon szállították a learatott gabonát )
tulipános láda: tulipánokkal díszített láda, melyben a falusiak a kelengyét (hozományt) tartották
A falusiak, akik menteni igyekeztek, ami menthető:
„Nézték egy darabig, hogy majd csak előbukkan a kanyarodónál, de meg nem láthatták. Elnyelte nyilván a sötétség, vagy hogy talán Sós Pál uram fogta ki útközben a csáklyával… amint az majd kiviláglik reggel.” --
Sós Pál tagadja, hogy ő fogta volna ki a Cuki bárányt, pedig az ő kertjénél tűnt el .
Mi volt vajon a tulipános ládában?
„Nem volt abban a ládában egy veszett garas sem, hanem (ma már tudjuk) benne volt a szép majornoki Baló Ágnes kelengyéje: három perkál szoknya, négy szélből az egyik, hat olajos kendő, nyakba való kettő, ezüstcsatos mellény, tíz patyolat ingváll s azonfelül a mente, meg egy rámás csizma, újdonatúj, még a patkó se volt ráverve. Szegény Baló Ágnes, benne volt abban a ládában mindene!
Hogy az ár elmosta a csőszházat, elmosta a házasságot is. Gúnya nélkül nem léphet az oltárhoz szégyenszemre. Már mindene megvolt, pedig beh keservesen, mint cseléd szerezte, minden ruhadarabot egyenkint. Szüretre lett volna meg a dolog, legalább úgy mondta az utolsó szombaton maga a vőlegény — de most már vagy lesz valamikor, vagy sem.”
perkál: nyomott mintás, pamutvászon ruhaanyag
Ágnes a kelengyét siratta, testvére , a 8 éves Borcsa a kisbárányt.
„…a tarka Cukri bárányka, akivel együtt játszott, együtt hált… Jó, hogy a cudar Bágy elöntötte a rétet is… úgy sincs már, aki selyem füvét megegye, mert a kedves, az édes Cukri bárány odalett… ( Mikszáth együtt érez a kislánnyal)
Milyen szépen rázogatta a farkát még az utolsó nap, ugrándozott künn a verőfényen, Borcsa picike tenyerét hogy megnyalogatta, jámbor szemével nyájasan bámulta, mintha érezné, hogy utoljára látja!”
A lányok édesapja elment keresni lánya kincseit, Sós Pál urat is kikutatták, nem találták a ládát sem , Cukrit sem.
Ágnes is útra kelt, de ő is hiába. A kincseiknek nyoma veszett, Ágnes pedig beteg lett. Érte kellett menni. ( ez volt a furfang, mert nem volt igazán beteg--- mit akart elérni ezzel? )
Borcsát is magával vitte az apja, ( sejtette-e ezt Ágnes? )
„egyszer csak szembe jön az egész elöljáróság meg a főemberek, köztük Sós Pál uram is, ünnepiesen felöltözve, újdonatúj ködmönben, mely panyókára fogva lógott a válláról. Igaz biz’a — az új templomot szentelték itt föl a mai napon.
— Nézd, Boriskám! Nézd meg jól azt a hosszú hajú magas embert — súgja kis húgának Ágnes —, az vitte el a Cukrit.”
Borcsa odament Sós Pálhoz:
„— Bácsi! — szólt csengő, szelíd hangon. — Adja vissza bárányomat!”
Sós Pál esküdözve tagadott , de a ködmön leesett a válláról .
„— Cukri! Kis báránykám! — kiáltott fel a leányka fájdalmasan.
Lehajolt. Fejecskéjét odaszorította, ahol a bélésen két barna folt látszott…
Ügyes szűcsmunka és szép tisztára mosott báránybőrből volt az egész bélés, hanem az ismerős közepe mégis a legkülönb.
A kis Baló Borcsa könnyhullatásával még tisztábbra mosta.”
panyókára fogva : vállra vetve
5. Mit tudunk meg erről a vidékről, ezekről az emberekről?
Babonásak, hisznek a csodában ___ harangoznak a vihar előtt, a vihar alábbhagy, / de a patak vize emelkedik/
Összefog a falu , hogy gátat szabjanak az áradásnak , még a gazdag Sós Pál is „ csáklyát hozott” – Vajon miért? ( a csáklya arra is jó, hogy kiemeljék vele a vízbe esett tárgyakat/
6. Milyen a viszonya a falusiaknak Sós Pállal? – hisznek neki, mert gazdag, tekintélye van , nem lázadnak fel ellene, de pletykálnak róla. ( őt gyanúsítják a lopással )
7. Milyen a sorsa Balogh Ágneséknak? Anyjuk meghalt, házuk összedőlt, mindent elvitt az ár, bizakodnak, hátha visszahozza valaki a ládát,
Apa erővel, hatalommal próbálja visszaszerezni a tuljadonát, Ágnes furfanggal, -- sikertelenül.
8. Milyen konfliktus található a műben?
9. Megoldás: A legkisebb lány – mint a mesékben ! – ismeri fel a báránykája bundáját Sós Pál ködmönében . Az uraság lelepleződik. / apja és nővére ezt nem tudta megoldani
10. Mikszáth stílusa:romantikus jegyek
( sejtetés, népmesei elemek, csodavárás, )
Realista vonások: a falusi emberek életét részletesen, valósághűen mutatja be,
Mikszáth a sejtetéssel ( amikor elhallgat valamit a cselekményből, vagy nem mond ki fontos tényt,) fokozza a feszültséget .
Népies beszédmód jellemzi Mikszáthot,
beleéli magát a falusi emberek beszédmódjába , néha javítja is saját mondatait pl. Borcsáról így beszél az apja „ Olyan anyás…. vagy mit is beszélek, hisz rég nincs már anyja a szegénynek”
Úgy írja le , mintha ő is ott lenne a szereplők között. pl, amikor bemutatja , hogy mi minden látható az áradó Bágy vizében
Azonosul a szereplőkkel
11. A szereplők jellemzésével is foglalkozhatsz egy –két bekezdésben
12. Mindazt , amit leírtál , ne feledd egy rövid befejezéssel zárni .
A korrepetálás szándéka nélkül írom ezt a bejegyzésemet .
A minap egy szavalóverseny zsürijében hallgathattam verseket. Szeretek ilyen versenyekre járni ( bár a döntés nem könnyű, mert előfordul, hogy valakit olyan mély csalódás ér az értékelés után , hogy nem azt érzi, hogy díjakat osztott a zsűri, hanem , hogy sebeket ) . Mégis szívesen járok szavalóversenyekre.
Annyi üzenetet, annyi lelki feltöltődést kap ilyenkor az ember!
Most is megtörtént velem , mint általában , hogy a versek még hosszú ideig hatottak rám . Ezen a jubileumi versenyen azonban egy új élménnyel is gazdagodtam .
Egy kislány nagyon szépen elmondta Zelk Zoltán: Micsoda madár című versét.
Előadása alatt és után bennem viszont dallamok is csendültek fel.
Egy népdal dallama .
Most leírom gyorsan a verset is , meg a népdalt is .
Először a verset:
MICSODA MADÁR
Jaj, a szelek drótsövénye szét ne szedje már, földet érjen, megpihenjen ez a zöld madár. Előbb ágra száll, aztán gyöpre száll, zöld erdőben, zöld mezőben sétál a madár. Micsoda madár! micsoda madár! kék a lába, zöld a szárnya, fűhegyen megáll. Idegen a táj, Továbbmenne már, véres még a bóbitája, tolla csupa sár. Ne menj el, madár, kilobban a nyár, sárga pernye hull a fákról, füstöl a határ. Nem megy a madár, marad a madár, sűrű eső lesz a rácsa, ketrece a táj. Holnap őszre vál, aztán télre jár, fehér fák közt, hómezőben sétál a madár. Micsoda madár! micsoda madár! kék a lába, zöld a szárnya, dér gyöngyén megáll.
A népdal szövege pedig ez :
Zöld erdőben, zöld mezőben sétál egy madár. Kék a lába, zöld a szárnya, jaj be gyöngyen jár. Híva engem útitársnak, el is megyek már, Nincs Erdélyben olyan leány, ki megtartson már.
Ugye, nem véletlen, hogy a népdal is eszembe jutott, miközben a versmondásra figyeltem ?
A magyar kultúra napjára is emlékezhetsz Kedves Olvasóm ,ha elolvasod itt azt a verset , aminek elemzéséhez kíván ez a korrepetálás segítséget nyújtani.
magyar kultúra napja= január 22. A Himnusz szövegét ekkor véglegesítette (mentette el ) Kölcsey 1823-ban . Ezt a napot 1989-től nevezzük a magyar kultúra napjának.
Wass Albert Hontalanság hitvallása
című vers elemzéséhez ajánlom az alábbiakat:
I.A vers elemzéséhez érdemes felhasználni ( 1-1 bekezdésben összefoglalni ) :
Életrajzából:
emigrációba kényszerült költő , író.
( Erdélyi Válaszút nevű településen született, Románia) majd a második világháború idején , 1944-ben először Németországba, majd az Egyesült Államokba( Florida) menekült. )
Hazájában , Romániában háborús bűnösnek mondják ki, koholt vádakkal illetik.
Irodalmi pályájából:
Költőként kezdett írni , bár a költészetről hamar áttért a regényírásra , majd csaknem húsz év után írt csak újra verseket.
Témái az emigrációban:/ Nem a versek , hanem a regények témái is /
a szülőföld elvesztésének fájdalma,
honvágy,
emlékképek Erdélyről
életelvei ,
életének alakulása.
II.A fentiek ismeretében olvassuk el újra a költeményt:
Hontalanság hitvallása
Hontalan vagyok, mert vallom, hogy a gondolat szabad, mert hazám ott van a Kárpátok alatt és népem a magyar.
Hontalan vagyok mert hirdetem, hogy testvér minden ember s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer mindenki, aki jót akar.
Hontalan vagyok mert hiszek a jóban, igazban, szépben. Minden vallásban és minden népben és Istenben, kié a diadal.
Hontalan vagyok de vallom rendületlenül, hogy Õ az út s az élet és maradok ez úton, míg csak élek töretlen hittel ember és magyar. ( 1947)
III. A vers elemzéséhez:
Bevezetésben: Mennyire igaz , amit fentebb írtam a témáiról?Mi található meg ebben a versben is ?
Tárgyalás:
Címmagyarázat
Mire utal a hontalanság,
mit jelent a hitvallás? ( tömören összefoglalja elveit, bátran be meri vallani )
Haladj versszakról versszakra ,
hogy közben mire figyelj, ahhoz segítségül megfogalmaztam néhány kérdést :
Mit tudunk meg a versben az életéről? / Nem érzi otthonnak lakhelyét , Floridát. /
Miért mondja, hogy hontalan? / hiszen Floridában él!/
Milyen okokat sorol fel arról, hogy el kellett menekülnie?
Pl. A szabad gondolatok terjesztése, / Nézz utána , miért kellett elhagynia az országot? /
Hirdeti a testvériséget,
Milyen erkölcsi értékeket fogalmaz meg? – jóság, igazság, szépség, vallás, Istenhit,
Képes-e elvetni ezeket az erkölcsi értékeket? / töretlen hit, ember, magyarságát nem tagadja meg /
Stílus: Azonos versszak kezdet / hangsúlyos szerepet kap az ismétlés /
1-3 vsz. Hontalan vagyok kezdet után , mert kötőszó / okokat sorol fel , vagy magyaráz ? /
A 3. vsz nyomatékosítás eszközei: fokozás / igaz, szép, jó, /
A 4. vsz : ellentétes kötőszó : de / a hontalantól nem várható el , hogy megtartsa emberségét, de mégsem akarja ezt megtagadni .
Kire vonatkozik ebben a szakaszban az Ő ? / Isten/ Mit jleent : "Ő az út ,s az élet "?
Sorok hossza: milyen érzelmekre utal? / nem harmónia, nem nyugalom/
Hol találsz rímet? Mit hangsúlyoz ezzel ? / elvek/
Mely szavakat ismétli? Mi a szerepe az ismétlésnek?Milyen hatást ér el általa?
Kinek a költeménye jut eszedbe a vallom rendületlenül szóról? / Szózat/Mire vonatkozik ez a szó a Szózatban , és mire itt?
Márai Sándor sem volt képes elfeledni a magyarságát - párhuzamba állíthatod vele is .
Összefoglalás/ Befejezés: Milyen elveket fogalmaz meg tömören / Ember marad, magyarságát sem tagadja meg külföldön sem . /
U.i. Ugye szerinted is kapcsolható a fenti vers a magyar kultúra napjához?
Most , amikor zúzmarától gyönyörűek a fák , sajnálom igazán , hogy karácsonykor nem hó lepte el a tájat ( legalábbis ahol én töltöttem a karácsonyt) .
Nemcsak a deres fák juttatták eszembe az év legjelentősebb ünnepét, hanem egy korrepetálást kérő is. ( Igaz ő egy kész fogalmazásra vágyott, de az a megoldás nekem nem tetszik.
Én azt akarom a korrepetálásommal, hogy gondolkodjatok Kedves Olvasóim!
Miről is lesz ma szó ezen a virtuális irodalom órán?
Egy karácsonyról szóló fogalmazáshoz írok vázlatot.
Cím:
A mi csöndes karácsonyunk
I.Bevezetés:
1. Készülődés az ünnepre ( mikor kezdődött a készülődés?/ 1-2 héttel korábban/ mivel? / takarítás, bevásárlás, fenyőfa megvásárlása; mézeskalács sütése/
2. Ajándékcsomagolás
II. Tárgyalás:
1. Karácsony reggele / mosolygással, izgalommal terveztük az est programját
2. Anya ünnepi vacsorát készíti, /süt-főz; finom illatok;kislánya is segít /
3. Apa a karácsonyfát állítja fel / fiú- segít neki ; milyen a fa; hol a helye? stb/
4. A fenyőfa feldíszítése / villanyégők, csilingelő üveggömbök; díszek; mézeskalács, --- ki szokta díszíteni?
5. Titokban a fa alá kerülnek az ajándékok / ki helyezi oda, /
A mai korrepetálásom arról szól, hogy milyen vonásokat vessél össze
Kedves Olvasóm!
Arany Letészem a lantot c. versének elemzésével már két bejegyzésem is foglalkozik. Egy kis válogatással, figyelemmel sok mindent fel tudsz használni az elemzéshez.
bejegyzésem: 2008. 03.09-én készült Vörösmartyt és Aranyt hasonlítottam össze
bejegyzésem : 2008. 12. 14-én készült Tóth Árpád versével hasonlítottam össze.
Miben különbözik a mostani feladat két bejegyzéstől?
Ott két -két költő két-két versét kellett összavetni,
most pedig egy költő két versének összehasonlításához adok néhány segítő gondolatot.
Elolvastad a két verset egymást követően?
Ha igen , rögtön észre kell venned, hogy mindkettőben szó van a lantról .
Az egyikben éppne le akarja tenni,( utalás a címre ) a másikban : " A lantot, a lantot / Szorítsd kebeledhez " Különbözik tehát a két vers.
Hol találsz még a versek szövegében ilyen eltérést? ( pl."Ne tedd le"- lásd Mindvégig)
Mi lehet az oka az eltéréseknek?
Pl.
két vers nem azonos időben íródott.
A Letészem a lantot című vers 1850-es években írt versekhez tartozik.
Mi ihlette? – szabadságharc bukása, célok összeomlása, reménytelenség
Mi foglalkoztatta? – a visszavonulás gondolata ( meghasonlottság, nemzeti tragédia miatt- ez közösségi érzés )
Mit érzett a művészetről? ---fölösleges
Mindvégig --- 1877-ben íródott ( ekkor kezdett újra verseket írni --- hosszú hallgatás után --- Őszikék c. ciklus ( = Kapcsos könyv)
Mit jelent a ciklus címe? – őszi kikerics ( virág) illetve az ősszel kikelt kiscsirkék népies neve/ Kapcsold Arany Jánoshoz ezt a jelentést---- új lendület a költészetében)
3. Mindvégig:
számvetés vers, önmegszólítás, elégikus hangvételű, de derű is van benne ( Miért? optimista)
Az vers első sorai - a Letészem a lantot c. versre utalnak ( Hogyan - mennyiben jelent mást ez a verskezdet? )
Miben hisz Arany? --- a költőnek verseket kell írnia, töretlenül mindvégig, még ha nincs is olvasója, ( Bizonyítsd idézettel)
Érték: az önkifejezés is .
Nem a közösséget, hanem az egyént tartja fontosnak
Az összehasonlító elemzés befejezésében összegezheted , hogy mit gondol a két versben Arany János a költő és a költészet szerepéről.
Pl. Mindvégig: A költő lendülete nem szenved csorbát " S ne hidd, hogy a lantnak/Ereje meglankadt:/Csak hangköre más"
Itt most arról írtam a korrepetálásban , hogy mi az , ami nagyon is különbözik a két versben . természetesen mindezt részletesebb elemzéssel ki lehet egészíteni.
A Letészem a lantot című vers elemzésével találkozhatsz korábbi bejegyzéseimben ( mint ahogy arra ennek a korrepetálásnak az elején utaltam)
Címről: felkiáltás, mintha a fuldokló kiáltana levegőért
Mi okozza a fuldoklást? – embertelen világ
Versindítás: kérdés( indulatos)
Tájfestéssel kezdődik (1.2.3.vsz)- jellemző József Attilára : egy táj bemutatása közbeni eszmélődés( Pl .A Dunánál, Hazám, )
Helyszín: a város pereme, a lírai én hazafelé tart miközben tűnődik, elmereng ( - hazafelé tart: utolsó verseiben többször fellelhető ez a fogalom: hazára találás, otthonra vágyódás-/ pl Íme , hát megleltem hazámat/) ,
Hangulata: őszi alkony ( milyen hangulatot kelt? ) ; megfélemlítettség – a félelmet a tájon keresztül vetíti ki; (pl. „ csendesen „ morgó „ sovány „ falevelek; a bokrok is „ fürkészve” guggolnak, stb. ( Fürkésző= gyanakvóan kereső, figyelő )
– Keress még ilyen képeket a versben
3. vsz: megjelenik egy másik ember , megzavarja a szemlélődést, - félelmet kelt.
4. vsz-tól- hosszabb gondolati szakasz, : saját sors, személyes élmény- a kor ellentmondásai- tévútra vezetett ideológiák
fő motívumok: az állam , az embertelen hatalom bemutatása
Pl „ Számon tarthatják, mit telefonoztam
S mikor, miért, kinek
Aktákba írják, miről álmodoztam”
5. vsz- személyestől az általánosításig jut el, a nemzet , a nép nem élhet biztos rendben- nem segíti ezt a törvény , a jog ,
6. vsz: külső rend hiánya / események a vers keletkezésének idején: 1935 április- választás csalás ( pl. Bajcsy Zsilinszky Endrét Tarpán, a saját falujában erőszakkal buktatták meg, -- pártérdekek befolyásolták a választást --konkrét uatlás van erre a versben)
7. vsz: - belső rend hiánya—gyermekkori emlékei , Öcsödi nevelőszülőkre tesz utalást” ezek idegenek” – ; a pszichoanalízis is a gyermekkorban átélt eseményekre vezeti vissza a lelki eltévelyedését.
8. 9. vsz—a jelenre tér vissza „ Felnőttem már” .
A rend hiánya mellett , a szabadság utáni vágyát fejezi ki
Keress sorokat a versből , amik a legjobban szólnak az óhajtott szabadságról
Verszárlat: Két fő érték a rend és szabadság – gyermekkorban ( jó szóval oktasd, játszani is engedd ) és felnőtt korban egyaránt. Összegzi: mit üzen az embereknek és önnönmagának .
Költői eszközök:
pl.
jelzők: langy, bársony, / finom, tiszta, puha értelemben /
megszemélyesítések: " csendesen morogtak/ a sovány levelek" " guggoltak a bokrok"
Többen kérdezték már, hogy mik a kötelező olvasmányok az általános iskolában.
A kérdésre azért nem adok egyértelmű feleletet, mert minden iskola helyi tanterv alapján dolgozik, más-más tankönyvből tanít, így eltérhet az otthoni olvasásra kijelölt mű.
Az alábbiakban itt egy lista a többnyire sorra kerülő szerzőkről és műveikről évfolyamonként.
Vastaggal megjelöltem a hagyományos értelemben vett kötelező olvasmányokat.
4. osztály: Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön
5. osztály
Arany János: Családi kör;
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk;
Petőfi Sándor: János vitéz, Az alföld; és még két verse;
Négy-öt népdal;
Mesék: állatmesék, tündér- és varázsmesék, tréfás mesék;
Mitológiai és bibliai történetek;
egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból.
6. osztály
Arany János: Toldi, A walesi bárdok és még egy ballada, Rege a csodaszarvasról;
Fazekas Mihály: LúdasMatyi;
Gárdonyi Géza: Egri csillagok;
Kőműves Kelemen és még egy népballada;
Történeti mondák; négy-öt vers a XX. századi magyar irodalomból;
Egy ifjúsági mű (regény, elbeszélés) a magyar vagy a világirodalomból.
7. osztály
Arany János: Szondi két apródja és még egy műve;
Balassi Bálint egy verse;
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez;
Janus Pannonius: Pannónia dicsérete;
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Vagy
egy-két részlet A kőszívű ember fiaiból és még egy mű, például A nagyenyedi két fűzfa, Az új földesúr , Az arany ember,
Kölcsey Ferenc: Hymnus, Parainesis (egy részlet);
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője és egy novella;
Petőfi Sándor: Nemzeti dal,
Szeptember végén és még két mű;
Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy mű.
8. osztály
Ady Endre: Párisban járt az ősz, Szeretném, ha szeretnének és még egy vers, például A föl-földobott kő;
Babits Mihály, egy-két műve;
József Attila: Ringató és még három vers, köztük egy választhatóan A Dunánál, Elégia, Levegőt!; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (egy részlet);
Kosztolányi Dezső egy-két műve;
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig vagy más regénye, vagy egy regényrészlete és két novellája;
Tamási Áron: Ábel a rengetegben;
Négy-öt vers a mai magyar irodalomból, például Áprily Lajos, Illyés Gyula, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos és mások műveiből egy-egy;
Néhány napig nem leszek elérhető, ezért nem tudok segíteni, bármennyire szépen , udvariasan kértek is.
Bizonyára hiányozni fog , hogy irodalmi vagy nyelvtani korrepetáláshoz szöveget írjak , de szerdától -vasárnapig ( 01.07-01. 11-ig) még izgalmasabb dologgal fogom az időmet tölteni.
Amennyiben 2009. január 7. előtt teljesíthető még a kérésed , akkor nyugodtan kérdezz,
vagy keresgélj az archívumban .
Sok tanácsot adtam már , amiket saját dolgozataidhoz, leckéidhez vagyis tanulmányaidhoz kedvedre felhasználhatsz.
Vigyázz azonban , ne csak az én szavaimat hasznád. Én csak ötleteket, szempontokat adok, amit Te és társaid saját ízlésetekre formálhattok.
U.i.
A netkorrep blognak ,
- a sok látogatója ellenére nem árt egy kis reklám,
Most így a szilveszteri fogadások után , vagyis egy új esztendő kezdetén lelkünk mélyén felsejlik bennünk , hogy olyan az életünk , amilyet szeretnénk vagy Dsida Jenővel fogalmazzuk meg , hogy régen , kisgyermekkorban " másként hittem akkor."
Ez az újabb korrepetálás néhány gondolattal segíti, hogy elemezni tudd Kedves Ovasóm Dsida Jenő Szegény Don Kihot című versét , amit szavalóversenyre is szívből tudok ajánlani . / Már nem az elemzést, hanem a verset/
Először olvassuk el figyelmesen a verset: / Hogy ne kelljen keresgetni , le is írtam ide /
Január elsejétől lejárt a szerzői jogvédelem a műveiről
Nyomán a bágyadt alkonyati fénynek feltámadnak a rég átélt regények.
Latin órán, régen, mint kisdiák, pad alatt böngészett tragédiák.
És most szomorú, borús alkonyatkor felpanaszlom, hogy másként hittem akkor.
Hogy fáj most ez a néma, terhes ég, ez a harcos, unalmas szürkeség.
Lennék sötét hős, vagy gőgös, vidám: Gróf Monte Christo, vagy Berend Iván.
Kit a Sors végül örömre is rávitt: Szökött Gulliver, vagy Copperfield Dávid.
Csinos herceg, ki kéktoronyba tér, s akit megölel forrón Hattyuvér.
Antonius, ki csak csókban erős, vagy hitpáncélos szigetvári hős.
Romeo, akit vár az égi nász, vagy az a szegény, bolond Árnyhalász.
Álmokban úszom, bízva boldogan: a vágynak olyan édes íze van,
csámcsogom, mint jó puha kenyeret, – s közben az eső halkan megered.
Míg gyors ütemben kalapomra koppan, összesúgnak az akácok titokban:
Mindig, mindig szélmalmokkal vivott s nagyon megunta szegény Don Kihot.
Szatmár, 1927
I.Életrajzából néhány tényt: betegség, gyermekkora idején folyt az I. világháború, jogi egyetemet végzett ( ha egyénien , ötletesen fogalmazod meg , akkor kezdhető ezzel bevezetésként a fogalmazás )
II.A vers tárgyalásához
Téma: nem közéleti témájú vers, / kiábrándult a nemzeti eszméből/ magánéleti téma :
iskoláskor emlékképei, olvasmányai
Poeta doctus = tudós költő / műveltség)/ irodalmi és történelmi ismeretei/
Címről: Szegény jelző – együttérzés ; Don Kihot ( rím kedvéért, kiejtve , nem Don Quijote; vállalja a Don Kihot szerepet,; humoros hatás így leírva ) , játékosság
Hangulat szomorúságra utaló szókincs ( alkony, fáj a néma terhes ég …stb) , a vers mégsem komor.
elmúlás, ifjúság elmúlása ( lásd 3. 4. vsz)
Belső élmény : vágyakozás ,képzelgés ( akár Don Quijote- szélmalmokkal viaskodik )másként gondolt az életre iskolásként
Milyen életet szeretett volna? / „Lennék” ----- ( mostani ( 2o éves kori élete ) –unalmasnak tűnik számára ; optimizmus : álmok valóra válására gondol/ emberi életre (örömre, hitre, szerelemre ) a szókincs pedig pesszimizmust sejtet / Tudta, hogy szívbetegsége miatt nem lesz hosszú az élete / 1907-1938/
Szókincse: pl. / hangulatfestés, hangutánzás : pl. csámcsogom, koppan)
Rímek: páros rímek – különleges szavakkal alkotott rímpár. Pl.kisdiák, tragédiák – milyen emberi érzésre utal ?
Ritmus
Befejezéshez: / csak példa: !) A vers tiszta , őszinte vallomás arról, hogy kergette csak a vágyakat, némi humort érzünk . / a fák titkos összesúgása, cinkos kacsintás)
Örömmel vettem , hogy bizalommal fordultál felém .
Engedjétek meg Kedves Olvasóim!, hogy minden bevezetés nélkül rögtön a versre térjek. / Sürget az idő/
Ennek a versnek az elemzésénél írhatsz az alábbiakról:
Hol a helye a költő életművében? – első kötet ( Négy fal között- 1907) Minden leírható ,amit tudsz a költő korai versírásáról: Négy fal között – bezártságra utal, élményhiányra
Pasztellek ciklusban ( Mit jelent a pasztell? ( bársonyos, lágy, tompa, finom színhatás) . Miért kerülhetett ezek közé a versek közé? / halvány ablakok, hamvazó sötét stb- kifejezések
A vers leírás : bentről kifelé, majd ami bent van , újra kint
Versforma: szonett ( 2 négysoros, 2 háromsoros versszak – 14 sor ; rímképlete: eltér kissé a szabályostól: abba, abba,cdc, dcd, - esetleg: abba,abba, cde,cde---
A Téli alkony rímképlete?
A vers a lélekre hat – kifejezéseivel ( illusztrálni is tudnánk, egy szép téli képet készíthetnénk) A szavakkal hat tehát.
Stílusjegyei: Hogyan éri el a pasztell színhatást? / milyen színeket alkalmaz? Megszemélyesítés: küzd a nap a sötéttel , kémény pöfékel / öreg pipázó embert juttat eszünkbe) a téli alkony nesztelen , Metafora : a hósík selymesen ragyog ;Hasonlat: „Mint áldozásra készülő leányok/ csipkés ruhába állanak a fák Jelzők: halvány, csipkés, ónszín ( Nem harsány színek , nem vidám a vers sem .
A vers hangulata: meghittség „ út szűzi csendjét” nem meri zavarni semmi
zenei eszközök még ( rímről fentebb szóltam) : alliteráció: zengve és zenélve
A lírai én rezgése a téli hóesésre / pillanatnyi hangulat – impresszionista jegy
Ennyit tömören, mivel az idő itt ül a nyakamon , azért remélem, ez a korrepetálás is tudott segíteni .
Az új esztendőbenis folytatódik a korrepetálás. A legújabb kéréshez újra összehasonlító elemzéshez nyújtok segítséget.
Remélem azért nem leszel hűtlen a netkorrep blogjához, merthű maradok a régi szokásaimhoz. Csak anyaggyűjtéshez segítek, ötleteket adok , de nem dolgozom helyetted. ( Így is sok időt áldozok Rád , de szívesen és örömmel teszem ) Csak most vagyok dühös, mert egy kész munkám szállt el . Most kezdem újra. Hihhhii…
Miről írhatsz a címben jelzett összehasonlítássorán ?/ Bejegyzéseimet bekezdésekre bontsd, egészítsd ki értelmesmondatokká/A sorrendet sem kell betartanod, sőt számokat is vonhatsz össze)
Kölcsey- Berzsenyi kortársak. Mi jellemző erre a korra?
A két vers megírása között időbeni távolság van : Berzsenyi 1796-1810 között írhatta, Kölcsey1823. jan. 22= a magyar kultúra napja 1989-től) .
hazafias óda mindkettő . ( Mit jelent az óda? Mit jelent a himnusz , mint műfaj)
Kazinczy mindkettőjüket ismerte. Berzsenyit a szent hazafiságáért dicsérte; Kölcsey a pályája elején tanítómesterének tartotta Kazinczyt
Szerkesztőelv: a szembeállítás ( dicső múlt – romlott jelen)Időszembesítés
Téma azonos: nemzeti gondolat , hazaszeretet , a magyarság fennmaradása , aggodalom a hazáért
Pesszimizmus- aggódás a jövőért ( Berzsenyi);; reménytelenség : szánalmat kér, mert csak azt érdemel a magyar ( Kölcsey)
Folytatás: Vagy -vagy
Külön-külön a versekről: ( ez sem kötelező ! én azért így , hogy ne csak összehasonlításkor lehessen használni ezt a korrepetálást)
( Te folytathatod az alábbigondolatok alapján , hogy mi a hasonlóság , mi a különbség )
Berzsenyi:
I.vsz – szembeállítás: „Romlásnak indult, hajdan erős magyar”
indulatos kérdés: „ Nem látod ? „
megszólítás – E/2. sz. magyarsághoz, a nemzethez
2.vsz.A múlt eseményeiből kb. 1000-től , sok pusztító esemény , de méglétezik a magyar ( Buda = jelkép --- függetlenség, és a nemzeti lét
3.vsz. ezt veszélyeztetik most ( jelenben ) viperafajzatok, és pusztuló erkölcs le akarják rombolni
4-5-6. vsz Múlt- kemény helytállás:( a régi erkölcs,erőa magyarság fennmaradását biztosította. Túléltük: tatárjárást, a törököket, a Habsburgok, erdélyi fejedelmek viszályait,
7-8-9-10. vsz. Jelenbűnei – belső széthúzás( tölgyhasonlat – kevély tölgy, ….szélvész le nem dönt, benne termő/ Férgek „ pusztítanak.
- elpusztult a „tiszta erkölcs”
-élvezeteknek élő elsatnyult a magyar (rak palotát ....
Téma és a hangulat romantikus jegyeket is sugall: ellentétek; hajdani erő éserőtlen jelen; zaklatottság : változó sorhossz
Ugyancsak nemzeti gondolatokat fogalmaz meg a Himnusz ( pl. egy ilyen átvezető mondattal áttérhetsz a másik vers elemzésére)
Óda, amit istenhez intéz.
Alcím: A magyar nép zivataros századaiból( török kor – a lírai én protestáns prédikátorként beszél, általa szól a nemzethez, a néphez ( Berzsenyinélnincs ilyen szerepszerűség)
Vádol, panaszkodik, könyörög, emlékezik a múltra.
A fohász , ima a keretversszakokban ( első és utolsó)
2.3. vsz- Múlt – dicső eseményei: honfoglalás, jólét, Mátyás király győzelme Bécs fölött . ( utalás a nemzeti függetlenségre --- Habsburg abszolitizmus idején írta ezt Kölcsey)
Istentámogatásával érte el ezt a magyart ( hangulata magasztos, jelzői is : szép, hős, szent )
Berzsenyi szerint erővel győztünk, múltbeli erkölcsvezetett sikerhez!)
4.5. vsz – múlt, de a szenvedéseket idézi( a bűnök miatt büntet Isten „Haj, de bűneink miatt”- fájdalmas sóhaj ; ( tatárjárás, török, testvérharc”S lettél magzatod miatt
Miatt magzatod hamvvedre”. ( jeremiádok történelemszemlélete – a hazát Istentől kaptuk, de jogosan büntet bennünket)
6.vsz. . a múlt és a jelen összemosódik
Igeidők is váltakoznak –jelen , múlt ( bújt – kard nyúl)
7. vsz: sivár jelen :
Ellentét , mozgalmasság ( romantikus jegyek ) (pl. vár- kőhalom , szabadság-rabság )
8. vsz. első versszak fohásza- ismétlés – De ! nem áldást, hanem szánást kér
Verselése: ütemhangsúlyos és időmértékes is . Sorok hossza nem egyforma, dísztelenkeresztrímek,
Hogyan hatnak a művészetek egymásra : Berzsenyi Kölcseyre ( A magyarokhoz I.a Himnuszra ) A Himnusz – Erkelre ( megzenésítette)
Befejezés: pl. Aggodalom , féltés a nemzet sorsáért---- ebből fogalmazz egy befejezést
u.i. Bocs ha valahol nem olvasható. ( nem rejtvénynek szántam , de ma sikerült bénáznom többször is a géppel . Mást csinált , mint , amit én akartam )
Vizsgaidőszak van a főiskolákon , a középiskolákban pedig közeledik a félévzárás. Ebben a hajszolt időben érkezett hozzám kérésként, hogy a Tóték című mű tartalmához nyújtsak segítséget.Csupán felelevenítés szándékával!
Ebben a tartalomról szóló korreptálásban is lesznek kérdéseim , amire a választ az alább közölt link segítségével megadhatjátok.
Örkény mottóval kezdi, keserédes humorral fűszerezi a művet.
Mottó:
"Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel ember voltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés!"
Ha a Tóték című művet elolvasod , igazolni látod majd ennek a mottónak az üzenetét.
A továbbiakban az eseményekre emlékeztetem azokat a diákokat , akik ismerik ezt az Örkény-művet. ( Ha még nem olvastad el , valószínűleg több helyen is homályos lesz ez a korrepetálás.)
Tábori lapon közli Tóth család katonafia szüleivel és a testvérével (Ágikával ), hogy a parancsnoka Varró őrnagy pihenni Tótékhez érkezik ( Mit tudunk meg még meg ebből a képeslapból?)
Ki Tót Lajos ? a falu tűzoltóparancsnoka
Hogyan készülnek Tóték az őrnagy fogadására?
·Budi tisztítás terve
· A budit kitisztítják . ( a lajt kocsi tulajdonosa eredetileg jogász volt , Tót tűzoltóparancsnok)
Tótné (Mariska) a régi munkahelyére sietett, hogy elhozza onnan a vaporizatőrt. ( Miért? Mi az? )
A háztartásukból hiányzó dolgokat kölcsönkértek( ez Ágika dolga volt) a falubeliektől ( Mi mindent kértek? )
Készülődésük közben érkezik a Magyar vöröskereszttől egy sürgöny ( távirat) . Miről adott hírt?
A falu postásának furcsa szokásai vannak.(csak a jó hírt viszi) Mi történik a sürgönnyel?( az esővizes hordóban végzi)
A buszmegállóban várták az őrnagyot, tévedésből ugyan először egy másik őrnagyot szólítottak meg.
Varró őrnagy már első látásra csalódást okozott Tótnak. ( Miért?
)Félreértések egyike volt a két őrnagy cseréje, de milyen félreértések történtek még?
1.- Nem is hittem volna, hogy már ekkora a kedves lánya!
Ezt az udvarias kijelentést azonban Tóték - kivétel nélkül mind a hárman! - a következőképpen értették:
.- Csak azt szeretném tudni, kinek ilyen büdös a szája!
2.- Lát valami rendellenességet a hátam mögött?
- Semmi különöset, mélyen tisztelt őrnagy úr.
- Mert mindig odanéz.
Milyen javaslatával akarta megoldaniezt a helyzetet Ágika?
Miért nem fogadta el könnyedén Tót Lajos, hogy szemébe húzott sisakkal járjon?
A hazafelé vezető úton az őrnagy gyakran elfelejtkezett, hogy most nem parancsnokként kell viselkednie ( pl. cserkészcsapattal való találkozás)
Amikor hazaértek a nagyon fáradt őrnagyot a házigazdák ágyba dugták.
Mariska megsajnálta az őrnagyot, aki annyira szenvedhetett a fronton. Tót azonban nem így gondolta:
- Csak azt szeretném tudni, hogy mi baja velem - morogta.
- Te szereted az ördögöt a falra festeni, édes, jó Lajosom - mondta a felesége.
- Már nézni se merek sehová, mert csak felingerlem vele - töprengett Tót.
Amíg az őrnagy aludt , Mariska, Ágika sütött, főzött stb. Tót a látogatókat fogadta , sokan kíváncsiak voltak az őrnagyra.
Ébredés után az őrnagy elmesélte álmát: / Miről szólt az álom? /
Majd körülnéztek a ház körül., az őrnagy megköszönte, hogy itt lehet és megígérte, hogy fiukat Gyulát maga mellé veszi majd.
Ennek fejében Tóték életének meg kellett változni:
Tót nem szivarozgathatott, nem tétlenkedhetett senki, az őrnagy nem tűrte az ilyesmit. Ágika javaslatára dobozok hajtogatásába fogtak, az őrnagy is .
Mire kellettek a dobozok?
Tót kezdetben nem , de később részt vett ebben az éjszakai munkában, ( Miért kapcsolódott be ? )
Közben érkezik a fiuk üzenete, amiben tájékoztatja a szüleit és Ágikát, hogy az őrnagy bagoly módjára éjszaka van fent.
Éjszaka folyt a dobozolás , amiről egy percre sem vehették le a figyelmüket.( Milyen reagálásai voltak az őrnagynak? )
A tempót is fokozták, nagyobb margóvágó kést ( amivel kijelölte az őrnagy, hol kell hajtogatni a dobozt) készített Tót és folyt tovább a munka éjszakánként.
Tót egyre fáradtabb lett , mert napközben el kellett látnia egyéb feladatait is.
Egyre több megaláztatás érte: ( minderről a plébánosnak panaszkodott) árnyékot kellett átugrálnia, a szavait félreértették, zseblámpát kellett a szájába vennie, hogy ne tudjon ásítani munka közben)
Megszökött , elbújt, végül órákig a budin ült. Nem akart kijönni onnan. A feleség az ideggyógyász Cipriáni professzort hívta segítségül .
Az orvos megfejtette, hogy az őrnaggyal való nézeteltérés fő oka az , hogy Tót magasabb, mint az őrnagy. Milyen megoldást eszelt ki ennek megoldására az orvos?
Az őrnagy kedvesebb lett Tóttal, aki azonban megint elmenekült a budira, ahol az őrnagy is meglátogatta, amikor rájött, hogy nem a gyomrát rontotta el Tót. Kedvtelésnek ítélte ezt a szokást. Beszélgettek .
Tótnak újra megjött a kedve a dobozoláshoz.
Végre elérkezett a nap , amikor az őrnagynak el kellett utaznia.
Tóték újra a régi életüket készültek élni.
Mit sem tudtak a fiukról: A postás nem adta át nekik leveleiket , se azt , amit fiuk bajtársa küldött, sem azt , ami a fiuknál talált holmik leltárát tartalmazta.
Hirtelen megjelent az őrnagy, nem tudott Egerben vonatra szállni, mert valahol felrobbant egy híd, csak három nap múlva lehetséges az utazás .
Dobozolásra biztatta a háziakat, de a kertben volt a margóvágó. Milyen eszköz ez? Az őrnagy és Tót kimentek érte.
A mű befejezésének soraival zárom ezt a korrepetálást.
Egy ideig nem is történt semmi. Aztán tompa döndülés hallatszott. Ettől megrázkódtak. ( Mariska és Ágika)Aztán megint lecsapott a margóvágó acélkarja; ettől a döndüléstől is megrázkódtak. Úgyszintén a harmadiktól is.
Megint elmúlt egy kis idő. Aztán visszajött Tót. - Miért álltok itt? - kérdezte. - Menjünk lefeküdni.
Megágyaztak. Levetkőztek. Ágyba bújtak.
Mariska eloltotta a villanyt. Ő is lefeküdt. Egy ideig hallgatott, aztán félénken megkérdezte: - Háromba vágtad, édes, jó Lajosom?
- Háromba? Nem. Négy egyforma darabba vágtam... Talán nem jól tettem?
- De jól tetted, édes, jó Lajosom - mondta Mariska. - Te mindig tudod, mit hogyan kell csinálni.
Feküdtek, hallgattak, forgolódtak. Oly fáradtak voltak, hogy végül mégiscsak elnyomta őket az álom. Tót azonban alva is forgolódott, rúgott, nyögött, egyszer majd kiesett az ágyból.
Rosszat álmodott talán? Ez azelőtt nem volt.
Végezetül olvasd el újra a mottót , most -áttekintve, felelevenítve a történteket, már jobban érthető?
Ez a korrepetálás csak akkor nyújt némi segítségét, ha valamikor elolvastad már a művet . Érdemes elolvasni. Nem pusztán azért mondom ezt, mert magyartanárnak ez a kötelessége.Hanem?
Mit mondanak el az adott témáról, címről a művek? (Mit hasonlóan, mit eltérően? )stb
Bizonyára képes vagy megfogalmazni ezek alapján tárgyszerűen, vagy élményszerűen ,sőt összhangra törekedve akár így is úgy is .
Legyen a fogalmazásodban :
Bevezetés ( keltse fel az érdeklődést a feladat iránt,; megfogalmazhatod itt, hogy mi a téma, közölheted azt is , hogy mi mindenről fog szólni a fogalmazásod fő része.; értelmezheted a címet ;stb)
Tipp: A bevezetésben kérdéssel indíthatsz: pl.
Miért ihlette Kosztolányit és Márait is versírásra első magyar nyelvű szövegemlékünk, a Halotti Beszéd? / válaszolj is erre a kérdésre/--és máris van néhány mondatod, sőt kész egy bekezdés:-)
Egy kérdéssel kezdett fogalmazás egyéni lesz, a magyartanárod érdeklődését is bizonyára felkelti.
A három mű azonban lényeges különbségeket is tartalmaz .( Ez lehet a tárgyalásra átvezető mondatod, vagy valami hasonló )
Tárgyalás.( Itt fejted ki a gondolataidat )
Döntsd el ,
külön-külön mondasz el mindent egy-egy versről ,és láncszerűen egymáshoz fűzöd az elemzéseket, ( a táblázat oszlopait függőlegesen értelmezd ekkor)
vagy részenként hasonlítod őket egymáshoz.( táblázatban vízszintesen keresd meg az egymással kapcsolatba hozható részeket)
Minden megállapításodat bizonyítsd .( Idézetek, szavak a versből)
Befejezés :
Lezárás. ( a legfontosabb megállapításokat összefoglalva írd le, új információt ne írj a befejezésbe, ne is kalandozz el a témától, a bevezetésben leírtakra is utalhatsz)
Ennyivel szándékoztam kiegészíteni a táblázatot. Esetleg megnézheted a 2008. 10. 05-i bejegyzést , ahol Márai versét a Szózat néhány sorával vetettem egybe
A 2008-as esztendő utolsó napján készítek még egy korrepetálásra alkalmas bejegyzést.
Sok kérést kaptam Tőletek KEDVES OLVASÓIM!
Részben örülök annak,és köszönöm, hogy vannak kérések, hogy bizalommal fordultok felém.
Azt azonban , hogy utolsó pillanatban kértek segítséget, kissé kesernyés mosollyal veszem tudomásul. /Sajnos nem lehetséges engem sem leakasztani a szögről a nap 24 órájában -:)
Attól meg kifejezetten tartok,hogy esetlegesen egy fontos kérést azért nem teljesítek , mert elolvasás nélkül törlöm.
Mikor fordul (hat ) ez elő?
Ha úgy kapok levelet , hogy sem témát , sem feladót nem látok megjelölve. Nem a feladó neve érdekel kifejezetten, ( kíváncsi azért vagyok ) de a levél tárgya fontos lenne. Van ugyan vírusirtóm, de mégis , ha sejtésem sincs miért, ( kitől) kaptam levelet, akkor inkább törlök.
Egyezzünk meg abban , hogy a legbiztosabb ,ha a kommentekhez írod a kérésed.( Ott rögtön látom , mi a pálya)
E-mailben viszont feltétlenül írd be a tárgyhoz: netkorrep.
Ez a bejegyzés tehát nem irodalmi , nem is nyelvtani korrepetálás , inkább a kommunikáció biztonságosabbá tételére vonatkozik.
A legközelebbi "író-olvasói" találkozásig kívánok mindenkinek olyan képességet, hogy 2009 minden napján észrevegye a boldogságot, ami lelkének nyugalmat ad.
Legyen ehhez mindannyiunknak megfelelő mértékű önbizalmunk és önismeretünk.
Ismét összehasonlítássalfoglalkozik a netkorrep. A korrepetálásom azért íródott, hogy az alábbi táblázatban található kulcsszavak, gondolatok segítségével könnyebben készíthess összehasonlító elemzést a HalottiBeszéd, valamintKosztolányi , Márai hasonló című művéről .
A felvetett gondolatok alkalmasak arra, hogy akár 4 ! oldalas fogalmazást is készíts, ha éppen azt kaptad feladatul.
Nyelvemlék
Halotti Beszéd és Könyörgés
Kosztolányi
Halotti beszéd
Márai Sándor
Halotti beszéd
1192-1195- ben íródott
1770-ben találta meg Pray György ( Pray-kódex)
első magyar nyelvű szövegemlékünk
Szerkezete/ témája :
2 rész:
1. temetési szertartási szöveg 26 sor
2. könyörgés a halottért
Stílusa: élőbeszéd
megszólítással, felkiáltó kérdéssel kezdődik :” Látjátok feleim…..mik vagyunk? ”/ Mai nyelven idéztem !!!/
ismétlések : / díszítés, nyomatékosítás eszköze/
szavak pl. gyümölcs, hasonlóan szerkesztett mondatok:pl. ugyanúgy kezdődik: „vimággyuk+ = kérjük, imádkozzunk érte”
a szótő ismétlődik, de más ragot, képzőt kap egymást követőszavakban =figura etimologica pl. „halalnechalalaal holz= halálnak halálával halsz
halálnak halála = legrettenetesebb halál
alliteráció: pl”hadlava choltat”=hallá halálát
logikus szerkesztés : a bűnbeesés bibliai történetét mondja el – következménye a halál = szükséges, senki sem kerülheti el
könyörgés – túlvilági élet lehetősége ( gyászolók vigasza)
1933
A költő és az időpont kapcsolata : A költő beteg.
Hogyan kapcsolódik a nyelvemlékhez?
a cím , és az első két szó emlékeztet a szövegemlékre, a többi rész eltér tőle
hagyományra( papok temetési szertartásaira ) és a magyar nyelvre emlékeztet
Központi gondolata/témája :
a halál ,
emlékek visszaidézése,
az ember egyszeriés megismételhetetlen lény („…. Egyedüli példány:”)
az élet csoda- pótolhatatlan(„ homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy.”
Kosztolányi: minden ember egyedüli lényét , egyedülvalóságát hangsúlyozzaDE!
Ady: ( én-líra- ) az emberek közül való kiemelhetőséget , /különb vagyok másoktól/ hangsúlyozza)
Kosztolányi halottjáról tudunk-e konkrét tényeket? Tudjuk pl:XX.századi, polgár, foglalkozását nem ismerjük, pozitívan élte életét „ Akárki is volt ő, de fény, de hő volt”
Mit tudunk még erről a halottról?( Keresd a vers soraiban)
A költő stílusa:
élőbeszéd- elmondja, hogy minden ember külön érték ;
megszólítással kezdődik, de nem felkiáltó-kérdő
Alliterációk hatásaPl. „itt e kéz
melya kimondhatatlan ködbe vész” – utal-e a mennyországra/ túlvilágra?
Rímek:páros (kivéve 1. vsz. utolsó 4 sora !nincs már – kincstárrímelése is kifejezi, hogy egyedüli lény minden ember ! )
Nem a halál rettenetérőlszól –az élet megismételhetetlen csodájáról
A halál biológiaitény
Nem a túlvilágon él tovább az ember, hanem az emlékekben
Ezek az emlékek eleinte fájdalmasak ( „ jaj összedőlt a kincstár”),
Verszárlat: meseszerű: Hol volt…..
1951
A költő emigrációban él már ekkor
a cím és az első mondat utal a nyelvemlékre . A verskezdet a verszárlatban ismétlődik.
Központi gondolat/téma:
az emigrációba kényszerültek közös , szomorú élete( nem az élet csodája!)
Emlékek visszaidézése
Keresd azokat a sorokat ,amiből megtudható, hogyan éltek az emigránsok .
Reménytelenség, kilátástalanság – Miért?
A költőnek kell elmondania ( erkölcsi kötelessége) anyanyelvéna gyászbeszédet
Mi fölött? Haza, kultúra elvesztése és az emigráns lét
Az ember nem egyedülvaló, hanem közösséghez kell tartoznia
Stílus:
Nincsenek kiemelkedő költői képek,
a vers szövegével, gondolataival hat ,
rím: egyszerű, többnyire páros
Az ember nem egyedül , önmagában él :
T/1. személy – azonosulás
E/2. személy( Te , aki emigráltál, Te aki olvasod ) , önmegszólítás is !
E/ 3. személy Ő , aki nem azonos az emigrációban élőkkel . Pl. pap, pribék
Ha a fogalmazás készítése közben gondolkozol is , a verseket magad elé készíted, többször olvasgatod , akkormeggyőződésem , hogy találni fogsz még összevethető elemeket a versekben .
hogy az alábbi verselemzéshez nyújtandó segítségemmel nem késtem el.
Összehasonlító verselemzés
Kosztolányi Kip-kop köveznek
Szabó Lőrinc: Ipoly füzei
Ezt az összehasonlító elemzést az alábbi szempontok alapján képzelem el:
A költőkmunkásságáról tömörenegy -egybekezdésnyi szöveg
Mindkét vers a költőkegy-egy versciklusából valók:
Kosztolányi: A szegény kisgyermek panaszai;
Szabó Lőrinc Tücsökzene
A két ciklus összehasonlítása:
Mindkettő önéletrajzi téma.
Kosztolányi versciklusa:
63 vers,
cím nélkül, időrend nélkül, / laza kapcsolódás/
központi motívum: halál
Szabó Lőrinc versciklusa:
370 vers,
fejezetek,
lineáris időrend,
több vers összefüggő,
téma: kisgyerekkortól az elképzelt halálig
2. Az alábbi kulcsszavak segítségével megfogalmazni a két vers közös és eltérő vonásait. A versekből a megfelelő idézettel tanácsos tartalmasabbá tenni a fogalmazást.
Közös: a gyermekkori tavasz öröme, szépsége, 18 soros
alliteráció: ( "Mostan miséznek a kismadarak"muzsikál a vers ,ujjongás- ez a hangulat nem a ciklus jellemző hangulata!
6. Összefoglaláshoz felhasználható gondolat :
Kosztolányi a gyermek szemén keresztül mutatja be a tavaszt, a játékot. Mozgás, nyüzsgés, muzsikálás ( tavasz , kisgyermek öröme) , boldogságot fogalmaz meg a vers,
Szabó Lőrinc: felnőttként visszaemlékszik az első fűzfa sípokra, gyermekkori tavaszokra. / nem harsány, nem nyüzsög ,nem boldog inkább meghatódott/
Remélem ,Kedves Olvasóim , hogy a csiklandó , édes és ravasz tavasz egy kis hóesés után hamar elérkezik, de addig is hangulatos szilveszterezést , remek összejöveteleket kívánok újév napjára.
Érvelő fogalmazásnál gyakran előfordul, arról kell kifejtenünk a véleményünk, hogy egyetértünk-e egy bizonyos állítással, idézettel.
A mostani korrepetálás az ilyen jellegű feladatokhoz kíván segítséget nyújtani.
A téma: a boldogság
Így kezdődik hozzá egy idézet:
,,Az ember eredendően boldogságra született mégsem érhetjük el mindaddig amíg a múlandó tér-idő világ káprázatában próbáljuk meglelni...
1. Az idézetet kellene értelmeznünk a bevezetésben./ pl. mit jelent a múlandó tér-idő világ káprázata? / Lehet-e helye , ideje a boldogságnak? _
2. Miben látjuk a boldogság lényegét?
/ boldogság= jól érezzük magunkat,
minden ember jogosan keresi a boldogságot,
célokat tűz ki; anyagi javakat akar elérni, munkahelyi sikereket, családot stb.
Élvezni akarjuk az életet, hasznosak szeretnénk lenni stb)
A boldogság lelki érzelem
3. A Föld minden részén hasonlóan látják-e a boldogságot? / Kelet-ázsiaiak a lelki kielégülésre törekszenek elsősorban /
4. Mi a boldogság a keresztény vallásban?
( testi igények, lelki, szellemi szükségletek kielégítése, és embertársak segítése )
5. Elérhető-e a tökéletes boldogság?
/ küzdés pl. körülményekkel, áldozatot is kell hoznunk, kitartás, tenniakarás a közösségért ---nehezítik a boldogság elérését./
6. Ha sikerül karriert élpíteni, sikeressé válni , akkor elégedettek maradunk-e örökre. Hogyan változhat az életünk?
7. Az iskolában tanult irodalmi művek közül válagathatunk néhányat , amivel bizonyíthatjuk , hogyan keresték a boldogságot azokban ./ Segítségül javaslok 1-2 művet/
pl. Kölcsey: Parainesisben - mit ír a boldogságról?Mit tanácsol az unokaöccsének?
Mit jelent a boldogság Vörösmarty Csongor és Tünde című művében?
Bánk bán magas rangú , családos ember volt, / karrier, biztonság/ mégsem mondhatjuk boldognak , miért ? ( Bár ő nem a boldogságkeresés kapcsán kell eszünkbe jusson)
Megtalálta-e a boldogságot Ádám Madách Tragédiájában?
Mit teszi boldoggá Faustot?
Mi okoz boldogságot A fösvénynek ( Moliere? )
Létösszegző versek? Pl. Arany Epilogus,( mit kapott az élettől, és mit várt? ) Kosztolányi : Boldog, szomorú dal . ( miért elégedetlen önmagával, miért nem érzi magát boldognak? )
Boldog-e Tímár Mihály? / ő hogyan kereste a boldogságot /
stb....stb....stb...
A befejezésben pl. az idézet második részét megmagyarázhatjuk/ Baj-e , hogy nem vagyunk örökre elégedettek ? /Összegezhetjük a véleményünket a boldogságról.
"A nagyobb céljaink elérése,vágyink beteljesülése esetén talán örömöt élünk át azonban ez idővel mindig elhalványodik,szertefoszlik. Lehetetlen ilyen módon mindörökre elégedettnek maradni."
Újabb és újabb küzdelemre van szükség , de úgy , hogy a másik embert se tiporjuk le. Erkölcsösnek kell maradnunk.
Hogyan is ír erről Vörösmarty?
" Mi dolgunk a világon?
Küzdeni erőnk szerint
a legnemesbbekért."
Néktek kedves Olvasóim , ha még kötődtök az iskolához, a tanulmányaitokkal kell megküzdeni.( meg a kamaszkor nehézségeivel)
Remélem, sikerült néhány olyan gondolatot súgni ebben a korrepetálásban , amivel elindulhattok az érvelés nem kömnnyű útján .
Figyelned kell, hogy ha kimondasz egy állítást, akkor annak igazságát bizonyítsd
esetleg cáfold, a mondatokat pedig fűzd egymáshoz.Minden mondatot a témáról ( a boldogságról ) szóljon , és mindegyik kapcsolódjon az előtte lévőhöz.
Ebben a korrepetálásban ismételten versek összehasonlításának néhány lépését írom le.
Nem összefüggő szöveget , inkább kulcsszavakat , gondolkodtató kifejezéseket fogsz itt találni . Segítségükkel biztosan sikerül majd saját gondolataidat megfogalmazni.
1. A címben jelzett két vers összehasonlításához először olvassuk el a két költeményt:
Kosztolányi Dezső : Őszi reggeli
Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét, megannyi dús, tündöklő ékszerét. Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról, és elgurul, akár a brilliáns. A pompa ez, részvéttelen, derült, magába-forduló tökéletesség. Jobb volna élni. Ámde túl a fák már aranykezükkel intenek nekem.
Rilke: Őszi nap
Itt az idő, Uram. Nagy volt a nyár. A napórákra árnyékod bocsássad, s a szeleket ereszd a földre már.
Parancsold: a gyümölcsök érjenek be, adj még két délies napot nekik, add, hogy beteljesedjék mindenik, s a mézet gyűjtsd a dús szőlőszemekbe.
Kinek most sincs még háza, sose lesz, s ki most maga van, már marad magára, éjszaka olvas, folyton levelez, s a ligetben bolyg, valakit keres, mikor a lombok őszi tánca járja
2. Miről szól a két vers? / ősz - elmúlás /
3. Rilke verséről egy korábbi bejegyzésemben már írtam. ( Igaz akkor Berzsenyi versével hasonlítottam össze )( 2008. 05. 18) Az ott leírt kérdések, utalások valamennyire ehhez a fogalmazáshoz is segítségedre lehetnek .
4. Milyen az ősz a két vers alapján? ( termékeny, szép --- Kosztolányi;
széllel jár---Rilke) Mire utal ez az évszak ? ( az emberi élet elmúlására)
5. Kosztolányinál már megérkezett az ősz ( eljött az idő a búcsúzásra is)
az ősz szép, gazdag : ( lásd jelzők, színek, )
Az ősz szépsége az élet derüjére is utal
6. Rilke- nincs még itt az ősz , de már " itt az idő", hogy megérkezzen .
7. Hogyan jelenik meg a halál a két versben?
Kosztolányi - az élet természetes velejárója - jó volna még élni , ámbár .... ; nem félelmetes képpel mutat rá ( " aranykezekkel")
Rilke: a halál riasztó, magányossá teszi az embert , félelmet is sejtet.
8. Költői eszközök : ( Ebben a korrepetálásban csak Kosztolányiról olvashatsz, Rilkéről a korábbi blogban )
Kosztolányi jelzői a bő termést hozó őszről szomorúbb komorabb jelzők: hűs, nehéz, sötét ( a vers szomorú hangulatát az elmúlás gondolata okozza ( üvegtál, elguruló, eliramló érték - brilliáns)
Ámde kötőszó jelentése ( magyarázd meg)
Megszemélyesítés: "aranykezükkel intenek" a fák ( Miért tudja oldani az aelmúlás szomorúságát ez a költői kép? )
Mi mindennel tudod még kiegészíteni ezt a korrepetálást?
Remélem senkinek nem okoztam csalódást , hogy a szokásostól rövidebb írással kívánok segíteni.
Ahhoz , hogy el tudd kezdeni a fogalmazást, úgy gondolom elegendő segítséget adtam . A többit rád bízom .
Köszönöm , ha megdícsértek . Nagyon kellemes érzés, de ugyanúgy megköszönöm, ha kritizáltok.
Ráébresztettetek arra , hogy a figyelmem , pontosságom nem olyan , mint régen volt . A közel egy év óta , amióta ezt a blogot írom , kevés hozzászólást, kérést hagytam fiygelmen kívül. A legtöbbre reagáltam .
Most is azt teszem . Egyik kedves olvasóm szóvá tette, hogy rosszul elemeztem mondatot ( remélem, csak egyet ) . Be kell vallanom , Neki van igaza. Tudniillik én is beleestem egy elemzési problémába. ( Fáradtság, figyelmetlenség, felületesség? Ki tudja már, mi lehetett az oka...)
Helyrehozom a hibámat:
A kijelelölő jelző, ha főnévi mutatónévmás ( mint a kifogásolt mondatban ) képes megzavarni bennünket . ( tanárt , diákot egyaránt) . Pedig van egy egyszerű módszer, hogy a minőségjelzőtől megkülönböztessük:
A minőségjelző a jelzős szerkezetekben nem kap toldalékot, a kijelölő jelző viszont igen .
A mondat tehát helyesen :
"Azt a lányt láttam tegnap, aki most ott sétál Palival."
Azt - toldalékkal ellátott főnévi mutató névmás
A mondat tehát valójában:kijelölő jelzői alárendelő összetett mondat. Ahogyan azt Valkoinen írta. Köszönöm.
Zavaró érzés , ha a blogban korrepetálni , javítani kell magamat! Viszont nem tehetek mást.
Néhány nappal ezelőtt érkezett kérésre ezzel a korrepetálással kívánok segíteni.
A két verset (Tóth Árpád: Jó éjszakát és Arany János: Letészem a lantot) szívesen olvastam újra. Anélkül ugyanis nincs értelme az összevetésnek.
Az olvasás utáni gondolataimat az alábbi 7 pontos vázlattal írom le.
1. Tóth Árpád és Arany János kapcsolatáról: Arany János ünnepére c. versében költő elődjének fájdalmát saját nemzedékének fájdalmához hasonlítja .
Vajon miért? / a szabadságharc bukása és az I. világháború borzalmai /
2. A két vers alapélménye: szomorúság, kiábrándultság
3. Mi az oka ennek az érzésnek?
Tóth Árpád:/ A vers megírásának dátumából(1924) kiindulva/
betegség ( tüdőbaj) ,
fáradtság= a hírlapírást robotnak érzi, („Pihenjünk”” Aludjunk”)
szenzációt kell találni (az újságíráshoz) , ezért „ friss tülekedés” zajlik,aki későn kel veszít.
az irodalom helye és szerepe romlik,(„Mi haszna, hogy papírt már jó egy párat/Beírtam?”)( A jelen " nyers dalú")
a nemzet is romlik, ( világháború- őszirózsás forradalom bukása, fehérterror1919 március-1921 december, Trianon 1920. június 4. )
Arany János nagykőrösi évei alatt írta( 1850),
a nemzeti tragédia( szabadságharc bukása),
személyes válság
4. Ellentmondás a versekben: arról írnak költeményt, hogy írjanak –e egyáltalán
5. A versek végkicsengése:
nincs értelme a versírásnak, a művészetnek sem. (okai az előzőekből kikövetkeztethetők), a lírai én belső küzdelme
6. Arany:
lelkesedik a múltért ( a szabadságharc céljai) ,
a jelen mély csüggedést vált ki belőle . ( ideillő kulcsszavak : reménytelenség, célok elvesztése, Petőfi halála) .
Tűnő ifjúság .
Tóth Árpád: a lemondás és a vesztés , vereség között őrlődik.
Halál közeli állapot gondolatai: érték-e a művészet?
( „ Szelíd dalom lenézi a garázdán
Káromkodó és nyers dalú jelen.” ) A vereségét is az okozza, hogy nem értik meg .
7. Arany verséről egy korábbi összehasonlításban részletesebben írtam.
Most a következő sorok Tóth Árpád verséről szólnak .
Helyzetrögzítéssel kezdődik” Falon az inga lassú fénye villan „ – falióra ingája, az óra az idő ( fiatalság ) múlására utal, ez a kezdő kép az utolsó versszakban ismétlődik.
A lírai én belső feszültség: rövid mondatokkal, kérdésekkel,
Szaggatottság ( elhallgatás – balladákra jellemző ) , elalvás előtti állapot, csitítja gyötrődését. („ Aludjunk vagy száz évet csöndben át …”)
Belenyugvást sugall az utolsó sor, de nem meggyőző , hiszen reménykedik abban , hogy lesz még értéke a költészetnek.:
(„Majd jő a kor, amelynek visszadöbben
Felénk szíve…”)
Ezzel a fenti korrepetálással ( és egy korábbival) a versek összehasonlításához kívántam némileg hozzájárulni, Tóth Árpád költői eszközeiről, impresszinizmusáról stb. most nem írtam.
U.i. Közeledik a karácsony, így a családi teendőimre szeretnék több időt fordítani. Bocsika, ha túl sok munkát hagytam Rád is kedves Olvasóm!
Lehetőségem és kedvem:-) szerint a korrepetálás anyagát gyakran újabb és újabb posztokkal frissítem , igyekszem a kéréseiteket is figyelembe venni. Mivel nem egy évfolyamra és nem egy iskolatípusba jártok valamennyien ,ezért elég vegyes a korrepetálásom képe.
Ma is korrepetálok magyar irodalomból valakit, aki kérte, a korrepetálásom viszont olyanoknak is szól, akik nem kérték. Még.
A mai netkorrep anyaga: összehasonlító verselemzés
Annyiszor írtam már ezzel kapcsolatban sok megszívlelendő tanácsot, hogy most az általánosságokra nem térek ki. A bevezető és a befejező gondolatokra sem.
TIPPEK ÉS TANÁCSOK:
NAPÓLEONHOZ ÉS AFRANCIAORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRA CÍMŰ VERSEK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁHOZ
Napóleonhoz : írta Berzsenyi Dániel;1814-ben
A franciaországi változásokra – Batsányi János; 1789-ben
A két dátum két történelmi eseményekre utal; napóleoni háborúk, illetve a francia forradalom( Egy bekezdésnyi szöveg történelemből )
Műfajuk:epigramma, ennek megfelelően tömör ( miért, , Mit tudunk az epigrammáról mint műfajról)
Téma:
Batsányi: forradalmi hangulatú vers,
Berzsenyi: lelkesedéssel ír – de Napóleon b u k á s á r ól, elítéli a száműzött Napóleont, akiért kezdetben lelkesedett
A versek szerkezetéről:
Batsányi verse: 3 rész
Nemzetek, országok- megszólítás a rabságban sínylődőkre vonatkozik
megszólítás: „jobbágyitoknak” felszentelt hóhéri = megkoronázott királyok, a létüket természetellenesnek tartja , megkérdőjelezi,hogy szükség van – e rájuk
Örülök, hogy egyre többen keresitek fel a blogomat , ezáltal látom értelmét a korrepetálásnak így , itt a neten keresztül is.
Elég sok időt eltöltök az írással, szerkesztéssel , de csaknem naponta átélem a másoknak segíteni jó! érzését . ( Épp ezért kicsit övön aluli ütésnek érzem , ha valaki csak úgy egy négybetűs szóval minősít)
No, de térjünk a tárgyra.
Ez a korrepetálás két költő két versének összehasonlításában fog segíteni.
Most nem vázlatot írok, hanem gondolkodtató kérdéseket teszek fel a versekről ( (Nyugi... Néhol súgok majd) A kérdések nem a bekezdéseid sorrendjét jelentik.
És még valami : NE FELEJTS EL BEFEJEZÉST IS ÍRNI ; Pl. TÖMÖR MEGFOGALMAZÁSA ANNAK, AMIT LEÍRTÁL.
Lássuk! Mire megyünk ketten?
A feladat a Búcsú Váradtól és a Búcsúzás Kemenes-Aljától című versek összehasonlítása
Az elsőt Janus Pannonius , a másodikat jóval később Berzsenyi Dániel írta.
Mit tudsz életrajzukról, mit kapcsolhatnál az életrajzi adataikból a versekhez?
Janus Pannonius 1458-59 telén , Berzsenyi 1804-ben írta a versét ( Milyen fontos esemény történt akkor az életükben? )
Hol a helye a két versnek a magyar és a világirodalomban ? / búcsúzás témájú versek. /
Mitől lehet búcsúzni? Hazától, tájtól, szerelemtől , baráttól, szülőktől, élettől
Mindkét költő búcsúzik addigi életének helyszínétől
Mennyiben mondható az elválás, a bnúcsúzás összetett élménynek?( fájdalmas az elválás, izgalom a jövő miatt, )
Janus Pannonius és Berzsenyi lelkiállapotában mi a különbség ? / Janus Pannonius maradna is , menne is ; ambivalens érzés; /Ki a bizakodóbb? Mivel bizonyítható? „Fel hát az útra, társaim, siessünk!”
Kit érzel szomorúbbnak? / Miért? / ---/segítségül egy félmondatot ide leírok: / Berzsenyi a gyermekkorának kedves színhelyétől köszön el
Mindkét vers műfaja elégia ( Milyen hangulatúak az elégiák ? Milyen lelkiállapotban íródott ez a két vers? Miért szomorú? )
Mit jelentett Janus Pannoniusnak Várad?( innentől a kérdések a versre vonatkoznak )
Mi mindentől búcsúzik Janus Pannonius? (Helyszínek: Téli táj, a Körös vidéke, Várad környéki hőforrások,Vitéz János híres könyvtára, a váradi székesegyház előtt felállított, Szent Istvánt, Szent Imre herceget és Szent Lászlót ábrázoló aranyozott bronzszobrok, Szent Lászlót kezében csatabárddal ábrázoló lovas szobor ,)
Mit tudunk meg a fenti helyszínekről?
Egyszerűen tájleírás vagy utal a lírai én lelkiállapotára is?
Hová indul? ( Melyik folyónk az Ister? )
Milyen szerkezeti egységekre osztanád a verset? / Segítségül: I. az indulás izgalma II. Búcsúzás Várad értékeitől III. fohász” Szent László oltalmazz” Milyen kapcsolat van Szent László és Várad között? /
Verselése időmértékes
Költői eszközök közül: jelzőket,hasonlatot találsz?
Milyen szerepe van a refrénnek? "Fel hát az útra, társaim, siessünk!"
Hogy ne kelljen a könyvedben keresgélned, bemásoltam ide a verset is. ( Janus Pannonius Búcsú Váradtól)
A végtelen mezőket hó takarja, S a zöld berekre is, hol lomb virított, Most téli zuzmarás lepel borul rá. A Kőrös szép, de jobb, ha indulunk tán, 5 Soká tart, míg elérünk Ister úrhoz; Fel hát az útra, társaim, siessünk! Folyón, mocsáron át gyerünk előre, A mély tavak fölött is jég feszül már, S hol imbolygó ladikján félt a gazda, 10 Most bátran jár-kel, hetvenkedve vágtat S rugdossa tán a holt hullámok élét; Fel hát az útra, társaim, siessünk! A szél se hajtja úgy a fürge sajkát (Csapkodhat hozzá még a gyors lapát is), 15 Ha bíboros vizén a lusta tónak Zefír szaladgál s fölborzolja bőrét, Mint kis szánkóm, ha jó lovak röpítik; Fel hát az útra, társaim, siessünk! Búcsúzom én, ti lanyhán buggyanó, dús 20 Források is; nem terjeng kénszagú köd Fölöttetek. Be jó is volt szemünkre A timsós víz, mely csöndesen patakzik, S még orrunkat se bántja tiszta gőze; Fel hát az útra, társaim, siessünk! 25 Isten veled, te híres ritka könyvtár, Hol ráakadtam annyi régi műre, Itt szállt meg Főbusz is, hűtlen honához, S innét a szűzi múzsák sem sietnek Kasztáliának erdejébe vissza, 30 Fel hát az útra, társaim, siessünk! Búcsúzom tőletek, királyi szobrok, A tűz sem foghatott ki rajtatok s a Nehéz romok sem roppantottak össze, Mikor vad lángok perzselték a várat 35 s a füstfelhőtől elborult az égbolt, Fel hát az útra, társaim, siessünk! S te is, lovas király, rőt vértezetben, Ki roppant bárdot markolsz harcrakészen, Kinek márványövezte síri szobrát 40 Kiverte egykor gyöngyöző verejték, Szent László, oltalmazz s te légy vezérünk: Fel hát az útra, társaim, siessünk! (Berczeli Anzelm Károly fordítása)
Mit jelentett Berzsenyinek Kemenesalja?( a versre vontkozó kérdések)
Mit tudunk meg a tájról?
Mit a költő lelkiállapotáról?
Hol találsz önéletrajzi elemeket a versben? Mit bizonyítanak ezek a sorok? /szülőföldjétől búcsúzik/
Elmúlik –e valaha is a szülőföld utáni bánkódás érzése?/ Keress választ a versből/
A vers többnyire Egyes szám 1. személyű, de valahol áttér Többesszám első személyre . ( Hol? Miért?)
A vers szerkezete klasszicizmus jegyeit viseli, /szabályos , szimmetrikus, /de a nyugalmat megzavarja a sorok különböző hossza. / mennyire utal ezzel a lelkiállapotára, zaklatottságára?/
Kis segítség még a szerkezethez: I. Kemenesalja konkrét tájegységei, II. emlékek III. Verszárlat /üzenete: későn vesszük észre , azt ami szép az életünkben / .
Verselése: magyaros= ütemhangsúlyos ( Próbáld csak úgy olvasni hangosan ) rímképlete aabccb----a rövid sorok egymással rímelnek pedig távolabb vannak egymástól !
Ha szeretnéd megérteni Berzsenyi ragaszkodását , keresd meg egy térképen merre van Egyházashetye, Sömjén vagyis a Kemenes-alja.
De nehogy ott ragadj , nehogy nagyon elkalandozz.
A kérdésekre gyorsabban tudsz felelni , ha előtted van a vers is. Ebben is segítek:
Utolsó kommentek