Kedves Olvasóim! Ismét összehasonlítással foglalkozik a netkorrep. A korrepetálásom azért íródott, hogy az alábbi táblázatban található kulcsszavak, gondolatok segítségével könnyebben készíthess összehasonlító elemzést a Halotti Beszéd, valamint Kosztolányi , Márai hasonló című művéről . A felvetett gondolatok alkalmasak arra, hogy akár 4 ! oldalas fogalmazást is készíts, ha éppen azt kaptad feladatul. | ||
Nyelvemlék Halotti Beszéd és Könyörgés | Kosztolányi Halotti beszéd | Márai Sándor Halotti beszéd |
1192-1195- ben íródott 1770-ben találta meg Pray György ( Pray-kódex) első magyar nyelvű szövegemlékünk Szerkezete/ témája : 2 rész: 1. temetési szertartási szöveg 26 sor 2. könyörgés a halottért Stílusa: élőbeszéd megszólítással, felkiáltó kérdéssel kezdődik :” Látjátok feleim…..mik vagyunk? ”/ Mai nyelven idéztem !!!/ ismétlések : / díszítés, nyomatékosítás eszköze/ szavak pl. gyümölcs, hasonlóan szerkesztett mondatok:pl. ugyanúgy kezdődik: „vimággyuk+ = kérjük, imádkozzunk érte” a szótő ismétlődik, de más ragot, képzőt kap egymást követő szavakban =figura etimologica pl. „halalnec halalaal holz= halálnak halálával halsz halálnak halála = legrettenetesebb halál alliteráció: pl”hadlava choltat”=hallá halálát logikus szerkesztés : a bűnbeesés bibliai történetét mondja el – következménye a halál = szükséges, senki sem kerülheti el könyörgés – túlvilági élet lehetősége ( gyászolók vigasza) | 1933 A költő és az időpont kapcsolata : A költő beteg. Hogyan kapcsolódik a nyelvemlékhez? a cím , és az első két szó emlékeztet a szövegemlékre, a többi rész eltér tőle hagyományra( papok temetési szertartásaira ) és a magyar nyelvre emlékeztet Központi gondolata/témája : a halál , emlékek visszaidézése, az ember egyszeri és megismételhetetlen lény („…. Egyedüli példány:”) az élet csoda- pótolhatatlan(„ homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy.” Kosztolányi: minden ember egyedüli lényét , egyedülvalóságát hangsúlyozza DE! Ady: ( én-líra- ) az emberek közül való kiemelhetőséget , /különb vagyok másoktól/ hangsúlyozza) Kosztolányi halottjáról tudunk-e konkrét tényeket? Tudjuk pl: XX.századi, polgár, foglalkozását nem ismerjük, pozitívan élte életét „ Akárki is volt ő, de fény, de hő volt” Mit tudunk még erről a halottról?( Keresd a vers soraiban) A költő stílusa: élőbeszéd- elmondja, hogy minden ember külön érték ; megszólítással kezdődik, de nem felkiáltó-kérdő Alliterációk hatásaPl. „itt e kéz mely a kimondhatatlan ködbe vész” – utal-e a mennyországra/ túlvilágra? Rímek: páros (kivéve 1. vsz. utolsó 4 sora !nincs már – kincstár rímelése is kifejezi, hogy egyedüli lény minden ember ! ) Nem a halál rettenetéről szól –az élet megismételhetetlen csodájáról A halál biológiai tény Nem a túlvilágon él tovább az ember, hanem az emlékekben Ezek az emlékek eleinte fájdalmasak ( „ jaj összedőlt a kincstár”), Verszárlat: meseszerű: Hol volt….. | 1951 A költő emigrációban él már ekkor a cím és az első mondat utal a nyelvemlékre . A verskezdet a verszárlatban ismétlődik. Központi gondolat/téma: az emigrációba kényszerültek közös , szomorú élete( nem az élet csodája!) Keresd azokat a sorokat ,amiből megtudható, hogyan éltek az emigránsok . Reménytelenség, kilátástalanság – Miért?
A költőnek kell elmondania ( erkölcsi kötelessége) anyanyelvén a gyászbeszédet Mi fölött? Haza, kultúra elvesztése és az emigráns lét Az ember nem egyedülvaló, hanem közösséghez kell tartoznia Stílus: Nincsenek kiemelkedő költői képek, a vers szövegével, gondolataival hat ,
rím: egyszerű, többnyire páros Az ember nem egyedül , önmagában él : T/1. személy – azonosulás E/2. személy ( Te , aki emigráltál, Te aki olvasod ) , önmegszólítás is ! E/ 3. személy Ő , aki nem azonos az emigrációban élőkkel . Pl. pap, pribék |
Ha a fogalmazás készítése közben gondolkozol is , a verseket magad elé készíted, többször olvasgatod , akkor meggyőződésem , hogy találni fogsz még összevethető elemeket a versekben .
Jó munkát, jó olvasgatást kívánok .
Utolsó kommentek