1. Műfaja: novella ( Rövid történet, kevés szereplő)
2. Helye Mikszáth művei között: 1881-ben megjelent A jó palócok című kötetben
(Ez és A tót atyafiak című novelláskötete hozta a sikert számára )
Palócok: Észak- Magyarországon, mai Nógrád megye területén élnek
Mi jellemzi A jó palócok című kötete novelláit? ( Kutakodj korábbi, Mikszáthtal kapcsolatos bejegyzéseimben vagy a tankönyvedben)
Egy gazdag gonoszsága lelepleződik.
4. Idézetek a novellából. / Használhatod a fogalmazásodban, ha valahol szükségesnek érzed/
” Gerendák, ajtók és mindenféle házi eszközök úsztak a hullámokon, szakajtó, zsúp és ablaktábla. (Egész házakat mosott el a víz valahol!) Azután jött egy petrence, utána pedig valami négyszögletes tuskót gurítottak a habok…
A holdfény éppen oda vágódott. Nem tuskó biz az, de tulipános láda, s nini, egész csuda, milyen szépen ül ott a tetején egy picike bárány.”
szakajtó: kenyérkelesztésre való, fületlen gyékénykosár ( abba szakajtották bele a kenyértésztát)
zsúp: szalmafonat, mellyel a háztetőt befödik ( = zsúpfödeles ház)
petrence: szállítórúd, amit gabona aratásánál használtak ( 2 rúdon szállították a learatott gabonát )
tulipános láda: tulipánokkal díszített láda, melyben a falusiak a kelengyét (hozományt) tartották
A falusiak, akik menteni igyekeztek, ami menthető:
„Nézték egy darabig, hogy majd csak előbukkan a kanyarodónál, de meg nem láthatták. Elnyelte nyilván a sötétség, vagy hogy talán Sós Pál uram fogta ki útközben a csáklyával… amint az majd kiviláglik reggel.” --
Sós Pál tagadja, hogy ő fogta volna ki a Cuki bárányt, pedig az ő kertjénél tűnt el .
„Nem volt abban a ládában egy veszett garas sem, hanem (ma már tudjuk) benne volt a szép majornoki Baló Ágnes kelengyéje: három perkál szoknya, négy szélből az egyik, hat olajos kendő, nyakba való kettő, ezüstcsatos mellény, tíz patyolat ingváll s azonfelül a mente, meg egy rámás csizma, újdonatúj, még a patkó se volt ráverve. Szegény Baló Ágnes, benne volt abban a ládában mindene!
Hogy az ár elmosta a csőszházat, elmosta a házasságot is. Gúnya nélkül nem léphet az oltárhoz szégyenszemre. Már mindene megvolt, pedig beh keservesen, mint cseléd szerezte, minden ruhadarabot egyenkint. Szüretre lett volna meg a dolog, legalább úgy mondta az utolsó szombaton maga a vőlegény — de most már vagy lesz valamikor, vagy sem.”
perkál: nyomott mintás, pamutvászon ruhaanyag
Ágnes a kelengyét siratta, testvére , a 8 éves Borcsa a kisbárányt.
„…a tarka Cukri bárányka, akivel együtt játszott, együtt hált… Jó, hogy a cudar Bágy elöntötte a rétet is… úgy sincs már, aki selyem füvét megegye, mert a kedves, az édes Cukri bárány odalett… ( Mikszáth együtt érez a kislánnyal)
Milyen szépen rázogatta a farkát még az utolsó nap, ugrándozott künn a verőfényen, Borcsa picike tenyerét hogy megnyalogatta, jámbor szemével nyájasan bámulta, mintha érezné, hogy utoljára látja!”
A lányok édesapja elment keresni lánya kincseit, Sós Pál urat is kikutatták, nem találták a ládát sem , Cukrit sem.
Ágnes is útra kelt, de ő is hiába. A kincseiknek nyoma veszett, Ágnes pedig beteg lett. Érte kellett menni. ( ez volt a furfang, mert nem volt igazán beteg--- mit akart elérni ezzel? )
„egyszer csak szembe jön az egész elöljáróság meg a főemberek, köztük Sós Pál uram is, ünnepiesen felöltözve, újdonatúj ködmönben, mely panyókára fogva lógott a válláról. Igaz biz’a — az új templomot szentelték itt föl a mai napon.
— Nézd, Boriskám! Nézd meg jól azt a hosszú hajú magas embert — súgja kis húgának Ágnes —, az vitte el a Cukrit.”
„— Bácsi! — szólt csengő, szelíd hangon. — Adja vissza bárányomat!”
Sós Pál esküdözve tagadott , de a ködmön leesett a válláról .
„— Cukri! Kis báránykám! — kiáltott fel a leányka fájdalmasan.
Lehajolt. Fejecskéjét odaszorította, ahol a bélésen két barna folt látszott…
Ügyes szűcsmunka és szép tisztára mosott báránybőrből volt az egész bélés, hanem az ismerős közepe mégis a legkülönb.
A kis Baló Borcsa könnyhullatásával még tisztábbra mosta.”
panyókára fogva : vállra vetve
Babonásak, hisznek a csodában ___ harangoznak a vihar előtt, a vihar alábbhagy, / de a patak vize emelkedik/
Összefog a falu , hogy gátat szabjanak az áradásnak , még a gazdag Sós Pál is „ csáklyát hozott” – Vajon miért? ( a csáklya arra is jó, hogy kiemeljék vele a vízbe esett tárgyakat/
6. Milyen a viszonya a falusiaknak Sós Pállal? – hisznek neki, mert gazdag, tekintélye van , nem lázadnak fel ellene, de pletykálnak róla. ( őt gyanúsítják a lopással )
7. Milyen a sorsa Balogh Ágneséknak? Anyjuk meghalt, házuk összedőlt, mindent elvitt az ár, bizakodnak, hátha visszahozza valaki a ládát,
Apa erővel, hatalommal próbálja visszaszerezni a tuljadonát, Ágnes furfanggal, -- sikertelenül.
8. Milyen konfliktus található a műben?
9. Megoldás: A legkisebb lány – mint a mesékben ! – ismeri fel a báránykája bundáját Sós Pál ködmönében . Az uraság lelepleződik. / apja és nővére ezt nem tudta megoldani
10. Mikszáth stílusa: romantikus jegyek
( sejtetés, népmesei elemek, csodavárás, )
Realista vonások: a falusi emberek életét részletesen, valósághűen mutatja be,
Mikszáth a sejtetéssel ( amikor elhallgat valamit a cselekményből, vagy nem mond ki fontos tényt,) fokozza a feszültséget .
beleéli magát a falusi emberek beszédmódjába , néha javítja is saját mondatait pl. Borcsáról így beszél az apja „ Olyan anyás…. vagy mit is beszélek, hisz rég nincs már anyja a szegénynek”
Úgy írja le , mintha ő is ott lenne a szereplők között. pl, amikor bemutatja , hogy mi minden látható az áradó Bágy vizében
11. A szereplők jellemzésével is foglalkozhatsz egy –két bekezdésben
12. Mindazt , amit leírtál , ne feledd egy rövid befejezéssel zárni .
Utolsó kommentek