magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten

Mihez kezdjek a nagy szabadsággal magyar órán?

Az a  feladat , hogy szabadon választhatok összehasonlításra költeményt  két szerző  verseiből.

A két költő adott: Tóth Árpád és Juhász Gyula

Mi a közös?

1. A XX. század első felének költői  J.Gy. ( 1883-1937)  T. Á.  (1886-1928)
2. egyetemre jártak J. Gy. magyar- latin ( Budapest) ; T. Á magyar -francia ( Budapest) - T. Á nem fejezte be. J. Gy. tanár lett
3. betegség  J. Gy. idegbeteg fiatalon ; T. Á- tüdőbaj középiskolában kezdődöt.
4. újságírás:  J. Gy Szegeden ;  Nagyváradon Holnap c. antológia kiadásában nagy szerepe volt, T. Á.  újságírás Debrecen , Budapest. Nyugat első nemzedékének tagja

Költészetük jellemzői: ( Mi a közös és mi a különbség ? A felsorolás segít ezt megállapítani)

Juhász Gyula:

• mélabú
• búskomorság
• nosztalgia ( =sóvárgó vágy)
• elesettség
• reményvesztettség, lemondás
• impresszionista  sílus ( pillanatnyi benyomás, hangulat közvetlen ábrázolása,)
• tájversek impresszionisa stílusban
• szerelem - elképzeli a tökéletes nőt a verseiben , ( Sárvári Anna -nagyváradi színésznő- ismeretségük csak felületes, de a költőre egy életre  hatással volt)

Tóth Árpád:

• impresszionista  költői képek
• monoton hangzás
• viszonylag kevés szókincs
• hangfestő szavak, hangulatlíra,
• ünnepélyes hang
• fájdalmas érzések
• szomorúság
• rezignáltság (= lemondás, reményvesztettség)
• elesettség, félénkség, gátlásosság
• szerelmes versek ( felesége: Lichtmann Anna)
• vonzódik a furcsasághoz ( versforma pl.)

Juhász Gyula költészetét már több  verssel össehasonlítottam korábban .

 ►Olvashatók ezek a verselemzések a következő napokon beírt korrepetálásokban:

1. 2007.11.18.
2. 2008.03.27.   ( A 1. 2. ugyanaz a vers, de más megközelítésben)
3. 2008.02.09.
4. 2008. 09.06.
5. 2008. 09.17.

A fenti összehasonlíásokból kiemelhető Juhász Gyula egy-egy költeményének elemzése.

Most a továbbiakban nem összehasonlítoó korrepetálást írok hanem :

►Tóth Árpád néhány versének elemzéséről  írok   1-1 gondolatot, kulcsszót, elemzési vázlatot. 

Meddő órán ( 1908-ban írta)

Magam vagyok.
Nagyon.
Kicsordul a könnyem.
Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Faricskálok lomhán egy dalon,
Vézna, szánalmas figura, én.
Én, én.
S magam vagyok a föld kerekén.

Ebben a versben  Tóth Árpád költészetének  csaknem valamennyi sajátosságait megtaláljuk.

1. hangulata: reménytelenség, bánat--  ennek bemutatását segíti: a sorok hossza ( milyen? ) ;
2. tőmondatok , hiányos mondatok ( idézni)  mit érzékeltetnek, ( zaklatottság pl. )
3. témája, központi gondolata: pl. a magány , félszegség
4. Hol van rím ?Milyen a rím? Melyik sorban nincs?  Milyenné válik a vers ezáltal? Monoton?
5. Aktivitást vagy passzivitást sugall a vers?    ( Sok ige vagy kevés van benne? - ha kevés, és az sem mozgást fejez ki , akkor passzív)

Rímes, furcsa játék ( 1916-ban írta)

Szeszélyes, bús ajándék
E rímes, furcsa játék,
Oh, zokog, bár negédes -
Fogadd szivedbe édes!

Mert csupa szívbevert seb
Vérszínezi e verset
Mint halvány õszirózsa
Szirmát az õszi rozsda.

De lásd, egyebem nincsen,
Se birtokom, se kincsem,
Nem adhatok tenéked
Csak ily borús zenéket.

Szebb volna büszke kastély
Termén egy fényes estély,
Vagy lágy keréken zajló
Kocsidba drága pejló.

Vagy elrobajló fülke
Ringó pamlagján dûlve
Elnézni: merre foszlott
A sok távíró-oszlop...

Vagy ûzni falka fürtjét,
Hallani hallali kürtjét,
Míg elfakúl porosra
A frakk finom pirossa.

Vagy tán az volna szebb lét:
Nézni istennõk keblét,
Hol antik ívek árnyán
Mereng sok szelid márvány...

Vagy Svájcban lenni vendég,
Csodálni naplementét, -
Vagy vinne halk fedélzet
Hol a banános dél szebb...

Oh mind e rím mi kába,
Oh mind e vágy hiába,
Nekünk, két árva rabnak,
Csak sóhajok maradnak.

De hallgasd most e verset,
E torz kedvvel kevertet,
Zsongítson furcsa hangja,
Mint füstös képü banda:

Itt flóta, okarína
S hegedûk soka rí ma,
Száz hangszer, minden rím más,
S vén bánatom a prímás.

Izzék a dal duhajjá,
Csattanjon vad csuhajjá,
Majd haljon el sohajtón, -
Fejem öledbe hajtom.

Csönd. Ajkaim lezárvák.
Ringass: árva az árvát,
Igy, sírj csak, rámhajolva,
Meghalni volna jó ma...

1. téma: /cím szerint: játék/  de szerelmi vallomás is  , a későbbi feleséghez írta ( ekkor még menyasszonya) . Miről vall?( vágy - valóság)
2. hangulata: könnyed, játékos ( külsőleg) , belsőleg a szegénység, elesettség. reménytelenség, halálhangulat
3. központi gondolata. sóvárgás, nosztalgia, el nem érhető vágyak után  ,
4. címmagyarázat: rímek - sok, nem monoton , furcsaság : a ( milyen? )  gondolatokat rejti el  a rímek mögé.
5. rímekről: játékosak, kettőnél öbb szótagból állók-pl. mi kába-hiába, egyszótagosak pl. kastély, -estély
6. Ironikus hangnem : önirónia.Mit leplez ezzel? ( - vágy-  sors)

Körúti hajnal ( 1923-ban íra )

 

Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még
Üveges szemmel aludtak a boltok,
S lomhán söpörtek a vad kővidék
Felvert porában az álmos vicék,
Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok.

Egyszerre két tűzfal között kigyúlt
A keleti ég váratlan zsarátja:
Minden üvegre száz napocska hullt,
S az aszfalt szennyén szerteszét gurult
A Végtelen Fény milliom karátja.

Bűvölten állt az utca. Egy sovány
Akác részegen szítta be a drága
Napfényt, és zöld kontyában tétován
Rezdült meg csüggeteg és halovány
Tavaszi kincse: egy-két fürt virága.

A Fénynek földi hang még nem felelt,
Csak a szinek víg pacsirtái zengtek:
Egy kirakatban lila dalra kelt
Egy nyakkendő; de aztán tompa, telt
Hangon a harangok is felmerengtek.

Bús gyársziréna búgott, majd kopott
Sínjén villamos jajdult ki a térre:
Nappal lett, indult a józan robot,
S már nem látták, a Nap még mint dobott
Arany csókot egy munkáslány kezére...

1.  Impresszionista költemény
2. tájleíró vers
3. Hogyan mutatja be a nagyvárosi tájat ( melyik pillanatot? )  
4. ébrenlét és alvás között
5. Szerkezete:

• 1. vsz. alvó, kihalt város , ( honnan tudjuk, hogy város? - gondolj a címre-)  derengés
• 2-4. vsz: ünnepi csodaként az első  fény ragyogása ( pirkadat- csoda )
• 5. vsz: - nappal , ami már nem ünnepélyes ( hanem milyen? )  

            5. Színek, hangok a versben ( impresszionista jegyek) :

• 1. vsz: színtelen, szürke ( idézni a költő jelzőit) ; milyen érzést kelt? ;
• II. rész - nyomasztó képek helyett- ünnepélyes. Hol jelenik meg a fény ? - / nagyváros- túzfal/
• . Mi teszi ünnepélyessé? - szóválasztás . "zsarát" - nem gyakori kifejezés,  "milliom karát "- régiesnek tűnő kifejezés.
• Milyen hang fokozza a boldog pillanatot? ( csönd)
• Milyen színek vannak?
• Milyen költői eszközök ?

1. Szinesztézia = ( lasd korábbi korrepetálási bjegyzéseknél/ pl. "a színek víg pacsirtái zengtek "
2. hangutánzó szavak keresése. Kellemetlen hangok ( mi a szerepe- ünnepélyesség megtörése)
3. megszemélyesítés: Mire utal a " józan robot" - Örül-e a vers beszélője ( = lírai én) a nappalnak? 
4. Metafora : "üveges szem"--  boltok kirakata, a haldokló ember szeme,  zsarát= Nap,
5. Hasonlat: pl. "álmos vicék,

                                       Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok."

            6. meseszerűség:  dzsinnek, koboldok  szellemek - -álomszerű,

            7. Ellentét a versben: fény - árnyék

            8.zeneiség: 

• Rímek: tiszta csengésűek. Bizonyítsd , hogy a rímképlete: abaab
• alliteráció: "tompa, telt

                           Hangon a harangok "

Összegzés  a kiválasztott két vers összehasonlításakor megállapított általánosságokat megfogalmazni.