Kedves Olvasóim!

Ez a blogbejegyzés egy író két rövid művének összevetéséhez kíván segítséget nyújtani.

Ebben a korrepetálásban  Nagy  Lajos : Képtelen természet című kötetéből A kutya és A farkas című műveinek összehasonlításához  adok ötleteket.

Novellaelemzésre van szükséged, bár ezek az írások nem sorolhatók a hagyományos novellák közé.  Nem tudjuk elmondani a cselekményét, mert nincs. A csattanó sem igazán az. A mondanivalót sem fogalmazza meg, az olvasó teszi ezt – szinte kikényszeríti valamilyen véleményünket az író.

Mit írhatsz a bevezetésben?

Pl: A törvényen kívül született Nagy Lajos életéből az 1919-1922 közötti adatokról. Ennek az időszakban  (első világháború után!)hogyan ír Nagy Lajos ? (átformálja a hagyományos novellát, rövid, szellemes műveket ír. Ilyen novellákat olvashatunk a Képtelen természetrajz című kötetében. (Megjelent 1921-ben (?)

Tárgyalás:

1.A címmel kapcsolatos gondolataidat írd le : ( A kutya és a farkas összehasonlításával már Petőfi is foglalkozott : A kutyák dala , A farkasok dala. Ő a szabadság és a szolgaság jelképének tekintete ezeket, az állatokat. Vajon erről szól Nagy Lajos írása is? (Hangsúlyozd inkább, hogy a Képtelen természetrajzban különböző állatokról van szó, mint pl. kutya, farkas, hiéna, tigris stb. Az I. vh. utáni hangulatról, társadalmi kritikákról)

A kötet címéről is írhatsz egy-két gondolatot. A kötet címe is összeköti a két elemzendő művet, ugye, 

2. Műfaj: karcolat (Mit jelent? Mikszáth Kálmán is kedvelte ezt a műfajt)

3. Téma: Mindkét írás az állatvilág egy-egy egyedéről szól. Humorosan. 

4. Stílusa: A kutya című írásban

     Életszerű leírás,

     Állatok tulajdonságai között ki-kivillan az ember is (pl. gonoszsága)

                 Természettudományos a stílusa – de mégsem természettudomány 

                 Szójátékokat alkalmaz (szatirikussá, humorossá, ironikussá válik a szöveg) Pl. a közönyös zsebóra hűtlen kutya ; ( a közöny emberre  jellemző) ;veszett kutya-veszett ember; veszett kutya-elveszett kutya stb. Keress még

                 Mosolygásra késztető stílus ( pl. a kutya mély lelke ) Hol találsz még humoros részt?

                 Gúnyos is

                 Ellentéteket alkalmaz (humor egyik alapja) pl. farkcsóválás-fejcsóválás; sintér-úriember (kritika)

                  Személyes érintettség: „Sajó kutyám” külön csoportba tartozik, egy tudós magyarázatával fűszerezve

5. Ember feltűnése a műben : pl. lepofozza a sintért a kutya gazdája, majd büntetést fizet, s a dühét a kutyán vezeti le! (emberi aljasság); a férj kávéházba jár, asszony vigasztalja a kutyát.(életmódra utalás )

Az ember mi mindenre használja a kutyát Nagy Lajos írásában?  Stb.

6. A farkas

Miben hasonló a stílus?  Tudományoskodó- Einstein relativitáselmélete (minden viszonylagos)

Melyik állathoz hasonlítja a farkast, milyen tulajdonságait ismerjük meg közben.

Összehasonlítja-e az emberrel? Az állatvilághoz sorolja –e az embert?

Milyen emberi tulajdonságra utal? Pl. Farkasfalkával jobb élni, mint „felelőtlen” emberekkel. Komondort nem ismerni emberi butaság.

7. Miért hosszabb  karcolat A  kutya ? (házi kedvenc, ember barátja és a farkas?)

8. Hasonlítsd össze mindkét mű utolsó részeit? (Kiviláglik, hogy a mű valójában emberekről is szól: milyen ember az, aki képes megenni egy kutyát? Milyen ember az, aki attól boldog , hogy ingyen mehet át a hídon.

Befejezés: Pl. Mindkét mű és a kötet is ( Képtelen természetrajz ) tartalmaz  hiteles, életszerű részeket, de kifejezi az emberi aljaságtól való  irtózatot . A humoros, mosolygós előadás mögött felsejlik az embertelenség . Nem véletlen, hiszen az I. világháború iszonyata után íródott. 

Búcsúzom és  őszintén remélem , hogy ez a korrepetálás is segített az összehasonlító elemzést megírnotok Kedves Olvasóim!