Kedves Olvasóim!
A minap kaptam az alábbi kérést: idézem
„ Érték és időszembesítési technikákat kell bemutatnom Berzsenyi A magyarokhoz I. és Kölcsey Zrínyi második éneke c versek alapján. (max. 4 oldalban) „
Ez a mai irományom ehhez a munkához kíván segítséget nyújtani.
Gondoljuk csak végig a feladat címét. Mit is kell írni?
- Berzsenyi A magyarokhoz I. című versét, és Kölcsey Zrínyi második éneke című versét kell elemezni.
- Az elemzés során azt kell hangsúlyozni, hogy milyen technikákat alkalmazott a két költő miközben értéket-és időt szembesítettek a verseikben.
Mit jelent az érték –és időszembesítés?
Németh G. Béla 1969-ben alkotta meg ezt a fogalmat: Az idő-és értékszembesítés az értékek fogyatkozását mutatja ki, legtöbbször az értéktelített múlt kerül szembe az értékvesztett jelennel.
A feladat tehát a fentiek ismeretében:
- az idő- és értékszembesítést megkeresni a versekben
- Milyen eszközökkel fejezik ki ezt a szerzők?
Minek tekinthetjük az érték-és időszembesítést a költészetben?
- A versek szerkesztőelve, az idő múlásával az értékeket, vagy azok hiányát fejti ki.
Milyen technikákat alkalmaznak?
- Műfajválasztás: Berzsenyi: óda (= patetikusan szól a nemzetünk sorsának fontos kérdéseiről) Kihez? Kiket ért magyarok alatt? (nemeseket)
Kölcsey: lírai párbeszéd (Zrínyi és a Sors beszélget)
- Téma: sorskérdések / zaklatottság, kétségbeesés kifejezése
Berzsenyi: ellentét: a múlt dicső eseményei és Berzsenyi korának jelene „Romlásnak indult, hajdan erős magyar!” Milyen múltbéli történelmi eseményekre tesz utalást a vers? (pl. Árpád, Hunyadi stb.)
Mi az oka a romlásnak? – a tiszta erkölcs hiánya.
Kölcsey: a múltból a szenvedéseket, borzalmakat írja le,(nem a „hajdan erős magyar!”-ról szóló események) szánalmat kér a Sorstól
- Időszembesítés jelent(het)i: a költő saját életének összegzését is. ( Kölcsey versében a saját életében tapasztalt ellentétek, tépelődései fejeződnek ki. Kinek a szerepét adhatjuk Kölcseynek a vers „szereplői” közül? )Mikor szoktak írni a költők létösszegzést? Kölcsey verse a halálának évében íródott. Berzsenyinél is létösszegzés az elemzendő vers? ( A vers megírásának ideje : 1796 és 1810 közöttre tehető; ő 1836-ban halt meg) )
- Jövőkép:
Kölcsey: Nemzethalál: (lásd az utolsó négy sorban), de remény is: („teremnek tán jobb fiak”)
Berzsenyi: elégikus hangnemben (utolsó 2 versszak) a tünékeny szerencse kezében vagyunk. Ha nincs tiszta erkölcs, minden elpusztul (történelmi tény a nagy birodalmak bukása – lásd utolsó 2 sor)
- Zaklatottság kifejezése: zaklatott gondolatok; szenvedélyes, költői képek; változó sorhossz, (mindkét versben) kétféle ritmus –jambikus és ütemhangsúlyos keresztezik egymást Kölcsey versében. Hasonlítsd össze a rímeket is. Kinél érzed jobban a zaklatottságot?
- Igeidők (jelen, múlt; a jelen idő hol utal a jövőre?) pl. Berzsenyi utolsó versszakában milyennek érzed az igeidőket?
- Szókincs: dicsőséges múltra és a fájdalmas múltra is utal pl. (vak tüzeidben/Véreidet, magadat tiportad” Keress még jellemző szavakat, amik utalnak a múlt és a jelen ellentétére. A múlt Berzsenyinél pozitív jelentésű szavakkal fejeződik ki. És Kölcseynél? Erő, erőtlenség, széthúzás kifejezéseire is kereshetsz példákat.
Milyenek a költő jelenében a hajdan erős magyarok?(Idézettel is mutasd be) pl. „undok viperafajzatok” (Berzsenyi) ;” kánya, kígyó féreg egyre támad „ (Kölcsey)
Vizsgáld egy kicsit mélyebben a mondatfajtákat is . Mi a szerepe a kérdéseknek, mi a felszólításnak? Melyik versben találsz rövidebb mondatokat? Mit fejeznek ki ezek? (elgondolkodtat, tettekre sarkall)
Kölcsey minden versszakában találunk tömör kérést, ítéletet. ( Versszakokat lezáró két-két sor)
- Kulcsszó: erkölcs (Berzsenyi) Mit tudunk meg a vers alapján az erkölcsről?
Pesszimizmusra utaló szavak (Kölcsey)
- A versek üzenete: széthúzás és az erkölcs hiánya esetén, a történelem során szükségszerű volt, hogy a nagy birodalmak is elpusztuljanak. ( Berzsenyi) A lírai én boldogtalan, csak a szép múltra való emlékezés és a szebb jövő elképzelése segíti, de örömöt csak akkor élhet át, ha „ más hon áll a négy folyam partjára „ Ez a Sors döntése. (eltűnik a magyarság) Pesszimista jövőkép!!!
- A versek szerkezete mennyiben segíti az értékszembesítést?
Kölcsey: 1. vsz. és 3. vsz. keret fohász a versszakok első és utolsó soraiban
Páros versszakok a Sors válaszai. A 2. versszakban még aggódik, a negyedik versszakban könyörtelenül dönt.
Berzsenyi: Megszólítással kezd, dicső múlt képei, a jelen magyarjainak jellemzése, újra dicső múlt, szemrehányással zárul.
- Költői képek: romantikus képek: pl. Kölcsey „vérkönny, méreg ég, és ömlik mély sebére; a szenvedő hazát megszemélyesíti; metafora: haza= anya „tartsd meg őt, a hűv anyát,…” Berzsenyi : ( pl. vérzivatar) ;
jelzők: gyűjtsd ki a jelzőket , milyen hangulatot tükröznek , jelzik-e az idősíkokat? (melyik utal jelenre, múltra, esetleg jövőre? )
A versek elemzése részletesebben olvasható korábbi bejegyzésekben a http://interneteskorrepetalas.blog.hu oldalon.
Utolsó kommentek