Kedves Olvasóim!
Néhány nappali és éjszakai órával ezelőtt ígértem, hogy folytatom Arany János és Babits Mihály versének elemzését. A mai korrepetálásban arról írok, hogy milyen eszközökkel, milyen módon fejezte ki Babits és Arany a valóságból való visszavonulásukat, elzárkózásukat.
1. Bizonyára, amikor olvastad a verseket, rögtön feltűnt, hogy több helyen nincs vége a gondolatnak a verssorok végén, hanem áthajlanak a következő sorba. (enjambement=áthajlás).
Ha erre felfigyelsz, akkor a vers mélyebb értelmezése is könnyebb.
I. Arany János: Kertben:
2. Jelkép alkalmazása: kertész = orvos, (gyógyítja a fákat),; kertész= halál
Ez a jelentésbeli különbség feszülő ellentét is. ( A fák sebeit kötözi és az emberekét nem, közönyös velük)
kert= saját tulajdon, birtok; kert= világegyetem
”bánatos férj”… deszkái= szerelem („menyegzős ágy eme darab”), születés (bölcső), halál (koporsó)
3. Metafora/ hasonlat: (lásd pl. 6. versszak, 7. versszak
ember= hernyó ( csúf, ijesztő), de ugyanakkor pusztítja is a hernyót
a világ: közömbös, eltorzult, embertelen, a régi és az új nemzedék egyaránt
4. Szókincs: pl. „bíbelek, tiszta, kék magos, tévelyeg stb.”hatása. (pl. bizonytalanság, célnélküliség)
5.Sűrítés eszköze a versben: pl. részletes leírás – összegzéssel zárul (lásd pl. az 1. vsz.)
6. Látvány- reflexió- látvány. (váltogatja, ezeket ezzel meglepődik az olvasó)
7. Egyeditől, a konkréttól jut el az általánosig, az elvont gondolatig: (falusi életkép—-társadalmi állapot)
8.Ismétlés: pl. 1. vsz. első sora és az 5. vsz. első sora
9. Mi áll a vers középpontjában?(1. lírai alany), (2. madarak), (3. emberek) Mi a közös bennük? Daru, gerlice, ifjú férj társtalanok. Hangulatuk azonos (keserűség)
II. Babits Mihály: A gazda bekeríti házát
- Áthajlás (kifejez-e pl. nyugtalanságot?)
- Mit jelentenek a metaforák? pl. „léckatonáim”= kerítés, dzsidások= őrség. (Védenek: -Mit? Kitől? Mitől? „sün életem tüskéi” a lírai én önvédekezése
- jelkép. Pl. ősz= a költő korának világnézete- menekülni kell előle. Véd-e a kerítés? Milyen ez az ősz? (jelzőket keress) gazda = költő = régi értékek őre. („ Régi jobb volt”- régi könyv= emberséges élet) „kincses tavaly”-védelmezője Kik ellen védeni a kulturális javakat? („sisakos hordák - folytasd az idézetet).
Mi mindennek jelképe a kerítés? („törvény, jog, erőm, munkám, nyugalmam, jutalmam, s jel, hogy vagyok”)
- ellentét: a régi értékek és az új modern feszült ellentéte. Milyen a jelen? ( Idézz)
5. Embertelen világban milyen értékeket emel ki? Pl. „a tejnél édesebb levegő”(embertelenség: I. világháború utáni évek)
- Alliterációk (=betűrím) keresése, mi a szerepük? Pl. lásd 2. versszak „kikerítve, könnyű)
III. A fogalmazást befejező gondolatokkal zárd: pl. újra hangsúlyozni, hogy a költő olykor visszahúzódik a világ zaja elől. Foglald össze, mi a két vers között a legnagyobb hasonlóság, avagy a különbség. (A verszárlatnál-írottaknál tettem erre utalást)
U. i. Újabb részt már a fenti két vers összehasonlításához nem tervezek. Következzék a Te munkád.
Utolsó kommentek