Kedves Olvasóim!
Íme a legfrissebb korrepetálásom egy új kérésre.
1. Balassi Bálint verse több mint 400 évvel ezelőtt íródott, ezért tűnik nehéznek az értelmezése a mai XXI. századi diákok számára.Tökéletesen megértem Őket.
A korrepetálásra szánt blogbejegyzésem első részében ennek megértését kívánom segíteni.
- Mit kér a lírai én a mennybéli Úrtól? (lelki békét, nyugalmat, a boldogtalanságtól, kínoktól való védelmet, felmentést)
- Milyennek tartja Istent? (Isten a fia halálával váltja meg az emberiséget a bűnei alól, irgalmasnak, jóságosnak, Istennek van lehetősége , jóindulata, hogy a bűnösöket feloldozza)
Javaslom, hogy ezek után olvasd el újra Balassi Bálint versét.
- Mikor írta? : 1591-ben (ekkor ért haza Lengyelországból, a bujdosásból. (Miért bujdosott és miért Lengyelországba? )
- Témája: vallásos
- A vers helye a költeményei között: Írt vitézi verseket, szerelmes költeményeket és vallásos témájúakat. Ez a vers tehát……
- Mi jellemzi Balassi korának vallásosságát? – a reneszánsz ember menekült Istenhez, az egyén közvetlenül áll szemben Istennel, személyes, közvetlen kapcsolat Istennel, miközben bűnbánatot tanúsított, bocsánatért esedezett.
Szemben állás , bocsánatárét könyörgés ( egymással ellentmondó érzések )
- Hisz-e a hétköznapi értelemben vallásban Balassi? = járt-e templomba, stb? (Életrajzából következtethetsz erre)
- Formailag mit állapítasz meg a versről? ( Ránézésre tükröz-e zaklatottságot?)
- Hány szótag, szakaszonként, hány sor?
- A sorok végén milyen rímek vannak?
- Egy-egy soron belül is találsz-e rímet?
- Hány egységre oszthatjuk?
- Hogyan ütemeznéd?
- Milyen hangulatot sugall ez a versforma:
Példaként az első sort elemzem a fentiek szerint:
( 16 szótag)Belső rím csendességet-, békességetA rímek alapján három egységre oszthatjuk1. Adj már csendességet2. lelki békességet3. mennybeli Úr (Ez mivel rímel? Milyen rím?)Ütemezés:1. Adj már 2. csendességet1. lelki 2. békességet1. mennybéli Úr ( a harmadik egységben csak egy ütem van )Mi történik a vers ritmusával? (Két ütem, két ütem , egy ütem)
Megjegyzés: A költőről elnevezett általa először alkalmazott úgynevezett Balassi strófáknál 3 hosszú verssor a jellemző, itt csak két sor van .Ez gyorsítja a ritmust.
A fenti versforma a költemény hangulatát is tükrözi
Milyen a lírai én lelki állapota? (nyugodt, zaklatott? )
- Mi jelzi még a háborgó lelkületű lírai ént?
- Figyeld meg a mondatfajtákat, tudod a beszélő szándéka szerint, lehet kijelentő, óhajtó stb. Balassi melyikkel hangsúlyozza a hányatottság érzését? )
- Hogyan tagolnád a 8 versszakot?
II. Kérés indoklása
Isten és a lírai én tulajdonságainak összevetése: (ellentétekkel fejezi ki ), ( Versszakok:.......
III. Kérés ismétlése : Van-e hasonlóság az I. és a III. rész kérése között?( megnyugvás)Miről szól itt a kérés? ( vétkezés nélküli élet, méltóságos halál)
- Összegzés: Balassi versében az istenhez fűződő személyes viszonyt fejezi ki.
Téma: istenhit, hitetlenség,
- Mit tudsz Ady vallásosságáról?
Gyermekkorában vallásos környezet (Érmindszent), kálvinista családban született, vallásos nevelés, egyházi iskolák.
Később betegsége idején, amikor Érmindszentre látogatott, eszébe jutottak a templomharangok, zsoltárok.
Lelkileg meggyötört volt 1910 táján,(betegség, „héja-nász „ Lédával)
lelki békére, nyugalomra vágyott, - Istenhez menekült.
Van-e az eddig leírtakban olyan gondolat , ami összevethető Balassi versével?
Az Istenkép Adynál szimbólum, Ady másként képzeli Istent , nem úgy mint az egyházak.( nem vallásos a hétköznapi értelemben)
Személyes, közvetlen kapcsolatban van Istennel, vitatkozik vele, maga teremti magának, (verseiben, különböző alakban jelenik meg)
Istenes verseiben a kétségbeesett ember panaszaival, fájdalmával fordultámaszpontként Istenhez, könyörög segítségért, esedezik bűnbocsánatért,
Ezek között a gondolatok között is találsz olyat , ami összevethető Balassival
Néhány gondolat a Hiszek hitetlenül Istenben című vers elemzéséhez:
- Milyen a versben a lírai én lelki állapota? ( fájdalom, bűntudat, kétségek gyötrik, bizonytalan, )Antagonisztikus ellentmondás: hiszek- hitetlenül
- A cím: jelzi a zaklatottságot Miért? ( első sorban megismétli) Balassinál is megfigyelhető ez)
- Versformája tükrözi ezt a háborgó lelket?
- Meggyőződésből akar –e hinni Istenben? Vagy csak menekül hozzá a kétségbeesett helyzetében? .
- Mire vágyik ? (pl. hitre, de Isten létében bizonytalan)
- Mi okoz feszültséget ,ellentmondást?
„Most minden egy husáng,
Mely veri szívem, testem, lelkem...”
-Nincsenek értékek
„Szépség, tisztaság és igazság,
Lekacagott szavak,”
Szüzesség, jóság, bölcs derékség,
Óh, jaj, be kellettek.
-Megoldást vár ( megváltást a szenvedéstől)
„Hiszek Krisztusban, Krisztust várok.”
- Az Istenhit árnyalatai
- Csattanószerű verszárlat (A világ megmagyarázhatatlan, az ember is , a vágyak is. )
NE felejtsd el röviden, csak a lényeget megfogalmazni az összehasonlító műelemzés végén: miben közös a két költő verse , milyen rokon vonásokat figyelhetünk meg.
pl. hangvételük, vívódásuk, Istenhez menekülés stb.
Utolsó kommentek