Mostanában sokan keresnek jellemzéshez segítséget.

Mikor kezdhetünk neki – egyedül - egy ilyen feladatnak ?

Ha elolvastuk a művet.

Az iskolai szünet erre is használható. A kötelezők olvasására . ( Az olvasás, az irodalom szórakoztat is , csak felejtsd el at a szót, hogy kötelező)

Jó jellemzést írhatunk:

•          Ha tudjuk, mi a jellemzés,
• Ha tudjuk, hogyan jellemzi az író a szereplőket,
• Ha a cselekményből  következtetni tudunk a jellemvonásokra,
• Ha ismerjük  a jellemzés jellemzőit,
• Ha tudjuk, hogy nem elegendő csak leltárszerűen felsorolni a tulajdonságokat,
• ha tudjuk, mi kerül a bevezetésbe, tárgyalásba, befejezésbe.

Ebben a korrepetálásra szánt bejegyzésben  a művek elolvasásában nem tudok segíteni, de a jellemzés fontos elemeit összegyűjtöttem :

Mi a jellemzés?

Külső +belső + testi+lelki tulajdonságok részletes bemutatása

Milyen módszereket alkalmaz erre az író? 

• Közvetlenül jellemez : Ő maga jellemzi a hőseit ,   ő mondja el a szereplők tulajdonságait / az olvasó a cselekményre tud figyelni. /

• Közvetve jellemez: beszélteti, cselekedteti a hőseit, más szereplők véleményével mondja el a hős(ök) tulajdonságait. /Az olvasó így azt is észreveszi, hogy fejlődik-e, változik-e a szereplő  jelleme/

Hogyan fogalmazzunk jellemzést irodalmi főszereplőkről?

Hogyan szerkesszük meg? 

• Bevezetés:( rövid utalás a alábbiakra)  

-a cselekményre ,

-elmondani , hol a helye,

-mi a szerepe a jellemzendő figurának a történetben,

-hogyan viszonyul a többi szereplőhöz 

• Tárgyalás: Vigyázz! Nem elegendő csak felsorolni a jellemzőket , mintha leltárt készítenél a szereplőről!)

1.  megállapítjuk a külső jellemzőket, ( egy bekezdésnyi terjedelmű legyen,itt nem kell bizonyítás )  
2.    a belső jellemzők ( egy-egy tulajdonságról egy-egy bekezdésnyi szöveget írjunk, )

• nem csupán megállapítást kell leírni , hanem , hanem bizonyítani is 
• A szereplőket csakis a mű alapján jellemezhetjük ( nem térhetünk el a szereplő tulajdonságaitól, csak olyan maradhat a fogalmazásunkban is a szereplő, amilyen volt a műben .
• A sorrend is fontos, pl. a fejlődését, változását   logikus rendben állítsuk össze

• Befejezés: a szereplő jellemének megítélése , értékelése  ( saját egyéniségünk is kifejezhető - nekünk mi a vleményünk)

Milyen  jellemzési műfajok  vannak az iskolai feladatok  között?  

• Egyéni jellemzés ( akár osztálytársról, barátról , szülőről, példaképről stb.)
• Egy regény, elbeszélés  vagy dráma hősének, szereplőinek tulajdonságait kell  jellemezni .
• csoportos jellemzés ( egy közösségnek a legjellemzőbb vonásait kell hangsúlyozni, mint ahogy pl. Tiborc monológjából megismerjük Gertrudis népét, a merániaiakat ) .
• Önjellemzés ( ezt majdan a munkahely keresés során szükséges úgynevezett motivációs levélnél  vesszük hasznát)
• Epikai, drámai művekben a szereplők jellemének , viszonyrendszerének kibontása

A tulajdonságok tényszerű közlése , felsorolása még  nem jellemzés .

 

A jellemzés ettől több.

 

Tudniillik a jellemzésnél - különösen a belső tulajdonságok számbavételekor-  bizonyító példákat is  kell írni. Ehhez pedig  - főleg, ha az irodalmi hősök jellemzése a feladatod- szükség van  a cselkmény ismeretére.

 

Olvassunk tehát a szünetben.