Kedves Tanulók!
Ma a novellák után újra a verselemzéshez térünk vissza.
Mostani korrepetálás témája összehasonlító elemzés lesz . Háborús költészetet hasonlítunk össze. A szabadságharc költőjének és az I. világháborúnak kezdetben még örülő költőnek a verseit.
Mai magyar korrepetálásunk címe:
Petőfi Európa csendes, újra csendes... és Ady Üdvözlet a győzőnek című versének összehasonlító elemzése
Ha elég időd van , és remekül eligazodsz a neten , akkor lehet , hogy megtalálod a verseket színészek előadásában is. ( hangosversek)
Írd meg nekem , hol akadtál rá.
Európa csendes, újra csendes...
Európa csendes, ujra csendes,
Elzúgtak forradalmai...
Szégyen reá! lecsendesûlt és
Szabadságát nem vívta ki.
Magára hagyták, egy magára
A gyáva népek a magyart;
Lánc csörg minden kézen, csupán a
Magyar kezében cseng a kard.
De hát kétségbe kell-e esnünk,
Hát búsuljunk-e e miatt?
Ellenkezõleg, oh hon, inkább
Ez légyen, ami lelket ad.
Emelje ez föl lelkeinket,
Hogy mi vagyunk a lámpafény,
Mely amidõn a többi alszik,
Ég a sötétség éjjelén.
Ha a mi fényünk nem lobogna
A véghetetlen éjen át,
Azt gondolhatnák fönn az égben,
Hogy elenyészett a világ.
Tekints reánk, tekints, szabadság,
Ismerd meg mostan népedet:
Midõn más könnyet sem mer adni,
Mi vérrel áldozunk neked.
Vagy kell-e még több, hogy áldásod
Ne érdemetlen szálljon ránk?
E hûtlen korban mi utósó
Egyetlen híveid valánk!
Üdvözlet a Gyõzõnek
Ne tapossatok rajta nagyon,
Ne tiporjatok rajta nagyon,
Vér-vesztes, szegény, szép szivünkön,
Ki, ime, száguldani akar.
Baljóslatú, bús nép a magyar,
Forradalomban élt s ránk-hozták
Gyógyitónak a Háborút, a Rémet
Sírjukban is megátkozott gazok.
Tompán zúgnak a kaszárnyáink,
Óh, mennyi vérrel emlékezők,
Óh, szörnyű, gyászoló kripták,
Ravatal előttetek, ravatal.
Mi voltunk a földnek bolondja,
Elhasznált, szegény magyarok,
És most jöjjetek, győztesek.
Üdvözlet a győzőnek.
- A két költő nem azonos korban élt ( Petőfi mikor? Ady mikor? ) XIX. XX. század, kis történelmi ismeret lehet a bevezetés.
- A két vers elhelyezése a költők pályáján: látomásversek, háborúról, szabadságharcróé szóló
Petőfi verse egyike az utolsóknak ( 1849) ( Bem seregében harcol)
- Milyen törénelmi eseményhez kapcsolhatók: Petőfi a szabadságharc vége , Ady első világháború utolsó éve . A magyar történelem olyan pillanatában , amikor a nemzet léte forgott veszélyben . Miért? ( Történelmi ismerek felidézése, ha nem került a bevezetésbe)
- A versek hangulata: Ady keserűség, kétségbeesés; Petőfi a helyzet reménytelen , kétségbeejtő ,(csak a magyarok harcolnak még a szabadságért, Európa többi országában végetért a lelkesedés.) - de a vers forradalmi hangulatú
- Címmagyarázat: Petőfi: az európai forradalmak után vagyunk, a három pont jelzi, hogy a költő ebbe nem nyugszik bele, a harcoknak nincs még vége, lelkesíteni akar Ady: A bennünket legyőző antant hatalmaknak küld még egy üzenetet.
- Téma: Ady ( kegyelemért könyörgés, a háború okozta fájdalomak, ; félti a hazát, a nemzetet – mitől? ) Petőfi: érzi, hogy vereség vár ránk, de mégis optimista, harcra buzdít
- Szerkezete:
- Petőfi
- I.rész: 1.2. vsz – a szomorú , de mégis reménykeltő helyzet: Mi okozza a reményt? II.rész 3. vsz. – T / 1. személyt használ, üzenete: ne csüggedjünk. Pesszimizmus helyett – optimizmus,
III.rész 4-5. vsz. A szabadságért még harcoló magyarok lámpásként világítanak ( a néphez szól)
IV.rész 6.7. vsz. nem a néphez szól, hanem a szabadsághoz, mint egy istenhez , lelkesítés ( kit, miben? )
2. Ady.
- I. Kérés a győztes hatalmakhoz -1. vsz.
II. a magyar nép fájdalmának bemutatása ,
III. utolsó versszak a hazaféltés gondolata
- Költői eszközök:
- Ady :
- megszemélyesítés: gyászoló kripták,
- Szimbólum: Háború, Rém ,( miért írja nagybetűvel? )
- jelzők: szegény, baljóslatú, bús, szörnyű ( milyen hangulatúak ezek a jelzők? )
- alliteráció: pl. szegény, szép szivünkön, ( sz hangok hatása? milyen? )
- sajátos szóösszetétel. vér-vesztes ,
- felszólító igék ( kiknek szól? ),
- ismétlések : pl. 1. vsz.-ban,
2. Petőfi:
- felszólítás,Szégyen reá!” ( ítélet)emelje” ”
- ismétlések: magára ”
- jelző „gyáva
- jelkép: lánc-kard ( rabság-szabadság)( más verseiben is megtalálható ez )
- hagutánzó szavak csörg” és a „cseng”( ellentétes hangnem: a „csörg”, mély hangrendű , lehangoltság ; a „cseng” magas hangrendű , hősiesség,. )
- kérdés (érzelmi fokozás)-"De hát kétségbe kell-e esnünk,
Hát búsuljunk-e e miatt?"
- válasz „ellenkezőleg” és „inkább” – harcra sarkall. .
- metafora „mi vagyunk a lámpafény,”
- könyörgés ( ódaszerű) „Tekints reánk, tekints, szabadság,
Ismerd meg mostan népedet:”
- A 2 vers üzenete: Petőfi : harc nem lehet hiábavaló Ady: a haza nem veszhet el.
- Össszegzés: A magyar nép, a haza szeretete
Bízom abban , hogy ezekkel a gondolatokkal sikerül összehozni eg verselemzést minden kedves diáknak , akinek éppen erre a két versre van szüksége magyarórán.
Utolsó kommentek