A mai korrepetálás  olvasással kezdődik.( Jó szokásomhoz híven)  A magyar irodalom  két költőjének  egy-egy versét ajánlom elolvasásra annak , aki esszét kénytelen írni.

Most harminckét éves vagyok.
Nyár van.
Lehet, hogy tán ez, amire
vártam.
Egészséges bronzarcomat
aranyfénnyel veri a nap,
és lassan
megyek fehér ruhában a
lugasban.
Pipámba sárgálló dohány,
a füstje kékes, halovány.
A fák alatt egy kerti széken
alszik szelíden feleségem.
A küszöbön fiam. A szeme kék láng,
nagy szőke fej.
Álmos, puha száján csiklandva csorran
a lanyha tej.
Vad délután, a föld parázsló.
Részeg-virágok és darázs-szó.

Ha haldoklom, ezt suttogom.
Nyár volt.
Jaj, a boldogság máshová
pártolt.
Egészséges bronzarcomat
aranyfénnyel verte a nap,
és lassan
mentem fehér ruhában a
lugasban.
Pipámba sárgálló dohány,
a füstje kék volt, halovány.
A fák alatt egy kerti széken
aludt szelíden feleségem.
A küszöbön fiam. A szeme kék láng.
Nagy szőke fej.
Álmos, puha száján csiklandva csorrant
a lanyha tej.
Vad délután volt és parázsló.
Részeg-virágok és darázs-szó.

Harminckét éves lettem én --
meglepetés e költemény

 Melyik verset ki írta?  -- Csak vicc!

Többször kapnak a középiskolások olyan feladatot magyar irodalom ( sőt ! történelem)  órára, melyben esszét kell írniuk.

Ilyenkor az a kérdés, mi is az esszé? Hogyan kell azt írni? Hogyan kezdjem el irodalom órán, különösen, ha két verset is kell boncolgatni közben? 

Esszé:

• egy tanulmány -esetünkben a megadott két versről-
• igényesen, irodalmi nyelven írva,
• szubjektív állításokat mondunk – nem feltétlenül bizonyítjuk azokat.
• A versek témáját főbb vonalakban világítjuk meg
• A saját egyéniségünk is benne van a fogalmazásban.  ( A saját véleményünk akár)

Németh László szerint „az esszé mindig valami általános érdekű és érvényű elvet akar győzelemre vinni. „

 Ha ezt lefordítjuk  egyszerű diáknyelvre, azt mondhatnánk, hogy

• egy esszében az  irodalmi művel kapcsolatos megállapításainkat  általános elvekkel, minden emberre vonatkozó és érvényes  állításokkal   vetjük össze. 
• Az  irodalmi műből kiolvasható emberi érzéseket, átéléseket kapcsolatba hozzuk a mindennapokkal. 

Mi legyen a József Attila Születésnapomra című  és Kosztolányi Dezső Most harminckét éves vagyok kezdetű versével kapcsolatos esszében?

A fogalmazás bevezetése: 

Írni arról,

pl. Fontos-e az ember életkora? Mikor kezdünk gondolni arra, hogy milyen szerepe van az életünknek?

Vagy  a versek témájáról minden emberre vonatkozó megállapítást tenni.

A fogalmazás tárgyalása

1. József Attila és Kosztolányi Dezső költőiségét, egyéniségét általánosan megfogalmazni.

• / J. A.-családra vágyó –
• K.D.  családdal ( feleséggel, gyermekkel rendelkező);
• a boldogság jelentheti-e mindkettőnek ugyanazt? /

2. Mi a két vers témája?Mihez köthető?

• J.A – konkrét alkalom , születésnap. Önmagát köszönti. Ironizál.Köszöntő vers
• K.D.  meg kell értenünk/ el kell fogadnunk  az élet múlandóságát. Tényeket közöl.

3.Milyen a hangneme a verseknek?Miért?

• J.A dacol, támadó, szókimondó,
• K.D. nyugalom,elfogdó, a mindennapok egyszerűsége, amiben benne rejlik a boldogság. 

4.Milyen kérdések merülhetnek fel egy harminckét éves ( krisztusi korba lépő) emberben ? –

• mit tettem ez alatt a három évtized alatt,
• mi történt velem eddig,
• milyen lesz a jövőm,
• mássá válhatok – e még , stb. 

5. Ha az emberben ilyen  kérdések feltörnek , akkor  számvetést csinál, összegzi eddigi életét.  

• A vershelyzet mindkét költőnél azonos ( 32 éves lettem , illetve vagyok) . Ez a kor a  létösszegzés ideje.

6. Hogyan válaszol a   m i   t ö r t é n t   e d d i g    kérdésre  J. A és K. D? 

• J. A. elmeséli a történetét  arról, hogyan tették lehetetlenné  az életének terveit. Elmeséli, hogy a külvilág milyen erővel hatott rá.
•  K. D. nem történetet mesél, hanem tényeket sorol életéből. ( pl. egészséges, háza, lugasa stb van ..)

7. A számvetésben mindkét vers lírai hőse összegzi a saját életének történetét. Kinek mi a célja ezzel ? 

• A jelen eseményeinek megértése ( J. A.  – a szabadság érzése ;a költészettel mit tud megváltani? ( nehéz sors)
•  K. D. Mi az értelme az életnek?  ( boldogság – ami benne lehet minden múló pillanatunkban . Ami elmúlt az maradhat meg örök emléknek, értékes eseménynek, olyannak , amire halál pillanatában is emlékezhetünk. ( Azt mesélik a klinikai halálból visszatért emberek, hogy életük filmként pörög le előttük . Észrevesszük-e a boldog pillanaokat az életünkben , hogy azokat lássuk halálunkkor ? )
• Van - e szó a költészet szerepéről K. D-nél? 

8. Egy számvetés készítésekor a jövőben rejlő lehetőségeket is felmérjük.

• ( J. A. – a verszárlatban kifejti programját- néptanító lesz.Csak azért is . Többet jelent  ez , mint a tanár?  Milyennek érezhető ez a program ( pátosz, a vereségből erkölcsi tőke )
•  K. D. versében  a jövőt a „ szőke” fiú ( apa fia) jelenti.

9.  Miért pont harminckét évet ünneplik?

• J. A – olvasta K.D-t ( talán ezért is) ; 
• a krisztusi kort megélő embereket  számvetésre késztet, hiszen Krisztus halála ekkor következett be.   

10.Versforma, stílus különbsége :

• versszerkezet     J. A.  4 soros páros rím, 2 sor hosszú, 2 sor rövid, tiszta rím=minden hang megegyezik pl. magam magam . Egyedi versforma, ezt a formát  egy francia mintára J. A használta  először – napjaink költői alkalmazzák (pl.  Varró Dani )
• K.D. Versszakok , verssorok , rímek eltérése. Miből adódhat  a különbség ?
• Az áthajlások (enjambement) szerepe József Attilánál  
• K. D.-nél  A sorok végén csaknem mindenütt van írásjel  

11. Hol a helye a verseknek a költők életművében?

• J. A – önéletrajzi írásokkal rokonítható,
•  K. D. összegző versek A bús férfi panaszai c. kötet

A fogalmazás befejezése: 

Az esszé bevezetőben megírt gondolatai mennyiben igazolódnak a versekben?

Alkalmazható-e minden emberre az az üzenet , amit  ezek a  versek hordoznak ?