III.rész.
az éj komor hangulata összekapcsolódik a társadalom komor képével, de ugyanakkor az éj
elhozza a , nyugalmat is ,
Az esti nyugalomnak különleges értéke van ( egyetlen emberi öröm)
IV. rész
elmélkedő-érvelő,
kevés benne a kép,
sűrűn használ fogalmakat
követi Rousseau elveit ( osztálytársadalom elítélése, emberi gonoszság- a magántulajdon miatt .
Fellelhető jegyek ebben a versben:
Barokk
manierizmus
- a manierizmus jellemzői:
- bonyolult , homályos kifejezések
- festői képek
- szónokiasság
Felvilágosult elemek
A lírai én a nép érdekeit képviseli, szemben az uralkodó önkényes viselkedésével. A civilizációval (nagyvilági élet) szembeállítja a természetet.
Filozofikus költemény -ironikus hang, játékos alliterációk.
Klasszicista vonás
· Szimmetrikus szerkezet, arányosság
· a természet jó, a társadalom rossz.
· A megoldás: a természetbe való menekülés.
· A szegény ember egyetlen vigasza: a természet, nem adható árendába. (árenda= haszonbérlet)
Rokokó( tájleírások)
különbözik tőle- mert nem monumentalis, hanem miniatűr képek
Csokonai tipikus rokokó költeményei
A rózsabimbóhoz
Műfaja dal
Dallamos , bájos
Túlzóan finomkodó „nyájasan mosolygó rózsabimbó”,
a miniatűr képek kicsinyítő kifejezésekkel hangsúlyozva „ gyenge szellő” „parányi kert” tiszta rímek ( magán -és mássalhangzók is egybecsengenek)„ mosolygó-bolygó; zsenge- gyenge”.
A tartózkodó kérelem
„ gyönyörű kis tulipánt”-hoz hasonlítja a kedvest,
pajkos, enyelgő stílus
zeneisége: kétféle ritmus (ütemhangsúlyos és időmértékes)(Lásd a blog archívumában)
5. szentimentalizmus
A szentimentalizmus = szomorú érzékenység, szenvedélyesség, cselekvésképtelenség, a reménytelenül gyötrődő szerelmes áll a középpontban.
“Lilla versek” Vajda Julianna,( =Lilla,) nagy szerelme, akit az apai szigor elválasztott tőle, s ezen fájdalmak jelennek meg a versekben.
A versekben tisztán érzékelhető a költő akkori lelki állapota
A Reményhez, Lilla elvesztése Csokonait a reménytelenségbe és a magányosságba sodorta,
teljesen összetört
képtelen volt bízni az emberekben.
kizárta az életéből a reményeket,
teljes lemondás
tartalom és forma ellentéte
· csengő-bongó rokokó formával, rokokó pompával ábrázolt virágoskert képe - az élet bizakodó korszakát jellemzi.
· Ezt követően a képsor a visszájára fordul, téli pusztulás és kietlenség kerekedik felül.
Keretes szerkezet (a befejezés a kezdő képhez tér vissza)
búcsú - Lillától, a szerelemtől, a reménytől.
A Magánossághoz-- a magányosságot szinte megváltásnak érezte
A tihanyi Ekhóhoz-- ( elégia- ez a műfaj jellemző a szentimentalizmusra)
elmondja a bánatait,( a kollégiumi kicsapatása (4. versszak), Lilla elhagyja (6. versszak)) a híres tihanyi visszhangnak. (ekhónak) Csokonainál az ekho, előbb Istennő, majd visszhang, a természet és a társadalom szembeállításának az eszköze.
Csokonai népköltészete, népies hangú költészete
Szerelemdal című verse.
Humoros- a bor és a szerelem ellentéte.
Tipikus arckép, avagy helyzetdal.
Jellemzőek rá a népdal eszközei: a felszólítás és a felkiáltás.
Szegény Zsuzsi a táborozáskor
Helyzetdal,
Formája monológforma.
Két ill. egy szereplő van jelen: Zsuzsi és Jancsi, azonban csak Zsuzsi beszél.
Elbeszélő, leíró előadású.
Balladaszerű, tipikus búcsúzó leány története.
Népköltészeti eszközök itt is jól megfigyelhetőek: a felszólítás valamint a felkiáltás.
Utolsó kommentek