Juhász Gyula tájversét kell összehasonlítani Petrarca költeményével. Ez a korrepetálás az alábbi feladat megoldásához nyújt némi segítséget.
Petrarca Pó, földi kérgem… és Juhász Gyula Tibiscus partján összehasonlító elemzése
Összehasonlító fogalmazásod Bevezetésében valami hasonlót is megfogalmazhatsz. Pl. Mindkét vers egy folyót idéz meg a címében. Petrarca verséből nem a szomorúság hangja szól. (az embert csak fizikailag lehet „sodorni”, a szellemét nem) Juhász Gyula költészetére a szomorúság, életére a magányosság jellemző.
Vagy lásd előző bejegyzésemben leírtakat http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2009/11/01/petrarca_es_juhasz_gyula_apro_otletek_az_osszehasonlito_verselemzeshez
A tárgyalásba a bevezető gondolataidat célszerű átszőnöd. (Azaz a tárgyalás első bekezdésébe) Mint pl. A két vers mindezt tükrözi a hangulati hatásában . (Innentől pedig kifejted milyen hatást érzel a két verssel kapcsolatban .)
(Az egyik verssel kapcsolatos korábbi bejegyzésemet remélem, a fentiek segítségével Te is megtalálod. Juhász Gyula költészetéről különben már több korrepetálásom szól. Kutass.)
Mivel a Tibiscus partján verssel még nem foglalkoztam a blogban, vagyis a korrepetálásom során, így a továbbiakban erről írok.
- Juhász Gyula több verset is írt a Tiszáról (akár szerelemként is felfoghatjuk, tudjuk, hogy Szeged jelentős helyszín az életében) pl. A kis Tisza hídján, Régi nyári éj, Arany folyó stb.
Tibiscus partján (Rövid korrepetálás a verselemzéshez)
Címmagyarázat:
A Tibiscus a Tisza talán ókori elnevezése (régi források a Temes folyót nevezik így), de Juhász Gyula ókori római elnevezésnek tartja.
Ezt bizonyítja:: 2. vsz a római prétora, a költőhöz hasonló magánnyal küszködik. A lírai én messze nyugatra repül emlékezetében.
Mi a vers témája? J. Gy. Szeret, a verseiben emlékezni- szerinted is besorolhatjuk az emlékezet-versei közé?
Szerkezete:
1. vsz: Versindítás – helyszín megjelölése Magányos nyárfa előrevetíti a lírai én hangulatát.
2.-3. vsz. Fájdalmas magány: A táj és az emlékek kivetítődnek a lírai én lelkére, avagy a lélek a tájra?
4. vsz. Verszárlat nem tükröz végtelen szomorúságot -az emlék nyugalom (bús), fuvallat (hűs), (fájdalmas, de jó is lehet a régi emlék)
(első két sora megegyezik az első versszak hasonló soraival. Keretes vers?)
A vers üzenete: az utolsó 3 sor (régi emlékek nyugalmat kölcsönöznek)
J.Gy költészetére jellemző az is , hogy a mondanivaló a vers végén található, és általában emelik a hatást. Te is így érzed? Azaz, az utolsó sorok nélkül kevesebbnek érzed a verset?
Költői stílus:
Mit tudunk a versben kifejezett magányról?
Közös a „magányos fájdalom” akár prétorról, akár a parton járó „barna emberek”-ről, árva daruról van szó. ( Megjegyzés: Tudod, ki a prétor? Lásd történelem óra)
A magányt hangsúlyozó kifejezések még: pl. puszta, tengervész
Ez a vers hangulat-líra (impresszionista stílus)(J. Gy. Költészetének sajátossága) Milyen hangulatot fogalmaz meg? Mely szavak utalnak rá? (nyugtalanság, távoli múlt emlékei, álmatag, árva, hallgatag stb)
Milyen pillanatnyi benyomást ír le a költemény? Árva nyárfa, álmatag ladik, szomorúfűz stb. Mit idéznek fel ezek a szavak?
Költői képek:
jelzők pl: álmatag (keress még) – milyen hangulatot tükröznek
Metafora: tengervész (mit jelent? )
Hasonlat
Stilisztikai alakzatok: pl. ismétlés Milyen hatást ért el az ismétlésekkel?
alliteráció: számos századok ( kellemes hangzású-e a sziszegő sz?)
Verselés:
J.Gy. Kedveli a szonettet, mint versformát, de ez a vers nem az. (hatsoros versszakok
Rímek: Minden versszak első két sora páros rím, a következő négy sor rímképlete: abba- milyen rím ez? (A korrepetálás bejegyzéseiben erről is olvashatsz valahol) Megjegyzés: A római korra tett utalás a költő műveltségét is bizonyítja
Megjegyzés: Ne felejtsd el, hogy a két vers összehasonlítását egy összegző gondolattal zárd. (Az lesz a befejezés)
Bízom abban, hogy tudtam Neked is segíteni az összehasonlító elemzésed megírásához. Kellemes időtöltést kívánok.
Utolsó kommentek