Kedves Olvasóim!
Érdekes feladatok vártak rám, amíg híres –neves helyekkel ismerkedtem egy utazás során.
Kezdem a választ a legegyszerűbbel.
„Megtudnád-e csinálni néhány beadandó munkámat? Természetesen nem ingyen kérem.”- olvastam a leveleim között. Erre válaszolom az alábbiakat.
- Mi lenne a feladat? Hová kéne beadnod? Mennyit érne meg Neked?
Tudniillik, a feladat ismerete nélkül nem tudok nyilatkozni, mert tippem sincs, hogy mennyi időt igényelne a dolgozatok megírása.
Azt viszont előre jelzem, hogy a tanárok okos emberek, és azonnal rájönnek, ha valaki teljesen kész dolgozatot ad be a sajátjaként. Én is mindig észreveszem a turpisságot.
Főleg, ha addig nem sikerült kiemelkedő dolgot írnia az illetőnek.
Szóval az ilyesminek egyébként nem vagyok híve. Nem tartom etikusnak. Nem tartom igazságosnak azokkal szemben, akik a saját szorgalmukkal, és nem a pénzükkel próbálnak eredményt elérni.
Azt szeretem, ha mindenki valamennyire megdolgozik a jegyeiért, még ha segítséget is igényel. Mint ahogy már többször írtam: a mankót tudom adni, hogy te tudj haladni magyarból.
Bár annak örülök, hogy az anyagiak is szóba kerültek a segítséget kérő mondataiban.
Bár annak örülök, hogy az anyagiak is szóba kerültek a segítséget kérő mondataiban.
Már megfordult a fejemben, (többször is), hogy pénzt kéne csinálnom a korrepetálásaimból. Elvégre időt áldozok rá,(nem keveset), és tudásom osztom meg általa, amit előre mindenki mindig megköszön. Utólag? kevesen. (AXEIN köszönöm! De tényleg.)
Nos , erre volna –e ajánlatotok?
U.i.: Kíváncsi vagyok a feladatokra, meg arra, hogy milyen típusú iskolába kellene beadni a dolgozatokat, milyen céllal.
Igyekszem a többi kérdésre is segítő választ adni, de erre már csak holnap kerülhet sor.
Ma még ki kell csomagolnom, papírra kell vetnem, mi mindent láttam az utazás során.(Minden alkalommal le szoktam írni, mit láttam, milyennek láttam, milyen érzésekkel töltődtem fel.)
Utolsó kommentek