Kedves Olvasóim!

Ez a korrepetálás ismételten egy  összehasonlító elemzést kíván segíteni.

Nyomós okom van arra, hogy a címben  a KÖRÚTI   csupa nagybetűs lett. Valószínű  nagyon izgult valaki , amikor ehhez a vershez kért segítséget , mert KORAI  jelzővel illette a hajnalt.

Csak kérdezem: Korai hajnal --- annak mi értelme ? ( van netán késői, éjjeli hajnal is ?)

Nos , a  szövegelést befejezem , következzék a  szövegezés. Az összehasonlító elemzés szövegének megszerkesztéséhez ajánlott ötleteim :

A költők kortársai egymásnak : Juhász Gyula : / 1883-1937/

                                                 Tóth Árpád: (/1886-1928/

Költészetük általános jellemzői:

Tóth Árpád:  egy-egy benyomás leírása – gazdag költői képek, hasonlatok, jelzők, szinesztézia

Juhász Gyula: mélabú,   benyomás, szonettet kedveli,

A  korrepetálás címében  jelzett versek témája : a (nagy)város  ébredése , az ember milyen érzelmekkel éli meg ezt a pillanatot,

Versszervező elv : ellentét  / ez figyelhető meg a versek szövegében /

• Juhász Gyula :  éjszakával a nappalt / a hajnal a nappal kezdete /

• Tóth Árpád : éjszaka- hajnal

                      Nappal-hajnal    

                                                 éjszaka  HAJNAL  nappal

Műfaj :

Juhász Gyula : szonett ( 14 sor )   ( 4-4+ 3-3 sor )

Tóth Árpád: elégia

Szerkezet:

• Juhász Gyula :

1-6 sor : az éjszaka elmúlása

7-8. sor – sejteti a hajnal közeledtét

9-14. sor – a hajnal megjelenése

• Tóth Árpád:

I.                    1. szakasz

II.                 2- 3. 4. szakasz

III.               utolsó szakasz

Mi a témája egy-egy résznek?

1. versszak a még félig éjszakai állapotot,  a derengő szürkeséget

A középső három szakasz: bűvöletet, a hajnal csodáját , az örömöt jelentő fények közeledése 

Utolsó szakasz: hajnali élet kijózanodott - kiábrándult valóságát.

Hangnem összehasonlítása
Juhász Gyula   verse pátosz –szerű,  ünnepélyes –lásd pl. utolsó sor: „Az élet fölzeng: itt a drága hajnal!”

Tóth Árpád – elégikus

Mindkét vers:  impresszionista hangulatlíra --- érvelj emellett ( bizonyítsd)

Szókincsbéli hasonlóság:

 Példaként leírok néhányat

 Vad kővidék – köves pusztaság; felvert porában – ködbe vész a por; lomhán söpörtek – némán söpörnek; gyársziréna – gyár; harangok – harang 

• / Mindkét versben megtalálható, miért vajon ?

• Milyen környezetre utalnak a hasonló kifejezések? / város /

• Ugyanolyan érzéseket váltanak ki  ezek a hasonlóságok?( Szerintem : nem )  Pl. gyársziréna – kinél jelent negatív érzést, kinél  jelzi az örömöt?

„…és gyár büszke orma

Az égbe barnul, és dalolni kezd.”  / Juhász Gyula/   Vajon miről dalol a gyársziréna?

„aztán tompa, telt

Hangon a harangok is felmerengtek

Bús gyársziréna búgott”, /Tóth Árpád/    Miért bús ? Miért búg? Mit  fejez ki ezzel a költő?

A hanghatások kifejezése a versekben

Hangutánzó szavak :   a hajnal   leírását szolgálják

                                    Elnyomják a színeket,

Juhász Gyula:  ( tényleges hangok: pl. halk, súgják, dalol, riaszt, fölzeng )

Tóth Árpád: ( nem valóságos hangok- képzeletbeli – a színek hangja ( szinesztézia) / hajnal leírása / mint egy impresszionista hangulat leírása

„A Fénynek földi hang még nem felelt,

Csak a szinek víg pacsirtái zengtek:

Egy kirakatban lila dalra kelt

Egy nyakkendő;”

            ( tényleges hangok: a nappalra vonatkoznak Pl.

” Bús gyársziréna búgott, majd kopott

Sínjén villamos jajdult ki a térre:”

A hangok  egyre kellemetlenebbé válnak : ( pl. „ felmereng, búg, jajdul” )

Mi jelenti a konkrét ellentétet a két versben ?

Juhász Gyula: mintha a hajnal az éjszakával viaskodna   ( Ki riaszt el kit? / pardon mi és mit?

„A nap, a nap! súgják a sanda árnyak…..

Vak éjszakát riasztva hosszú jajjal.”

Tóth Árpád: a képzelet , a csoda ( hajnal mámorító gyönyörűsége)  és a valóság-hétköznap (nappal)  ellentéte--- Bizonyítsd !                     

 Költői eszközök:

• Jelzők:

Tóth Árpád : „ vak , …szennyes, szürke stb . ---  mit fejeznek ki ezek a jelzők? / hangulatilag mit keltenek benned? /

A II. részében ( 2-4. vsz) milyenek a színek ? / boldogságra utalnak/  

Keresd Juhász Gyula jelzőit. 

• Ünnepélyességet jelentő szavak :

Tóth Árpád: „ zsarát „ milliom karát”

Juhász Gyula:

• Megszemélyesítések   Idézz, keress a versekben
• Hasonlatok, metaforák ,

• Alliterációk: pl. Juhász Gyula „Sötéten silbakolnak” / silbakol= őrt áll/

„Halk hamvazás”

                            Tóth Árpád : Vak volt a hajnal, szennyes, szürke                              

• Néhány kérdés, ami segíthet bővíteni a fogalmazásodat.

Tóth Árpád versében : Hol jelenik meg a hajnal fénye először?

                                    Mit jelent a robot ? Milyen hangulatot tükröz a versben ? Milyen  jelzővel illette a robot szót?

Mi az üzenete a verseknek?

Beilleszthetők-e a jellemző költeményeik közé?

Juhász Gyula így vallott magáról: „ A magyar  bánat és az emberi részvét költője vagyok” – A Hajnal című verse is ezt tükrözi?

Tóth Árpád vallomásai magáról: „ Fáj, hogy csendes dalos vagyok” --- igazolható – e ez a gondolat az elemzett verssel? 

Mindezek után már csak egy dolgod van , vagyis kettő:

1. Kitalálni a sorrendet

2. Lezárni a fogalmazást valami befejezéssel .

U.I.   Ha teheted , / miért is ne tehetnéd?/ , csodáld meg egyszer magad is a hajnal szépségét.