Kedves Olvasóim!
Diákok közt élek elég hosszú ideje, tudom , hogy ha elegük van valamiből , akkor azt nem szép szavakkal fejezik ki, nekik nem a hócipőjük van tele , hanem egész más.
Nem sértődök meg ( már nem ) , de felkapom a fejem , ha csúnyán szólnak hozzám .
Különösen ma , amikor egyébként is nehéz a lelkem a halottak napján.
Ez a kis írás nem a magyar korrepetálást szolgálja, ( bocsika) de muszáj volt ezt a pár gondolatot leírni. ( hogy helyre álljon a lelki békém)
Utolsó kommentek