Kedves Olvasó(i)m!
Radnóti és József Attila egy-egy versének összehasonlításában segít ez a mostani korrepetálás.
A mai irodalmi korrepetálás lépései:
Először a két vers külön –külön történő elemzéséhez , értelmezéséhez nyújtok segítséget.
Végezetül a korrepetálásom befejező írásában igyekszem megvilágítani a két vers hasonlóságát , különbségét.
Mindenkinek tanácsolom, a verselemzést előzze meg közvetlenül a versolvasás, és a fogalmazás készítése idején végig kézközelben legyen a költemény. Tudniillik az általam írt kulcsszavakat, megjegyzéseket csak a verssel együtt tudod értelmezni.
Miután elolvasod a három bejegyzésemet a versekkel kapcsolatban, Te döntsd el, hogyan készíted a fogalmazásodat.
Készülhet így a házi feladat:
Külön-külön elemzés után vonod le a konklúziót,
avagy elemzés közben párhuzamosan veted össze a verseket.
József Attila Hazám és Radnóti Miklós Töredék című versének összehasonlítása
(1. rész)
József Attila: Hazám című versével kezdem .
Legtöbbször meglepődik a diák , hogy a vers szerkezetében számokat lát ( 1-7)
Miről is van szó?
A vers szerkezete 7 egységből áll , 7 szonettből. (a szonett általános magyarázatával már foglalkoztam korábbi bejegyzéseimben)
Ezt a 7 szonettet három részre tagolhatjuk
I. bevezetés ( versindítás, vershelyzet) 1. szonett Idilli képektől- a nemzeti nyomorig
II. tárgyalás 2-6. szonett A költő korának társadalmi vizsgálódása –mi minden okozza a nemzeti nyomort
III. befejezés ( verszárlat) 7. szonett
Az 1 és a 7. szonett a vers keretét adja, a közte lévő szonettekben a társadalmi problémákat , bajokat mutatja be . /az 1930-as évek közepe/
A szonettek önállóak, de egymásra épülnek . Az alábbi magyarázat ezt kívánja megvilágítani
- szonett:
- verskezdet: kellemes hangulatú természeti kép, nyári este
- „ bársony nesz inog „ – az ingás bizonytalanságot sejtet ( előre utal a hangulatváltásra)
- a hangulat ellentétre vált . Az idill eltűnik. „ Rám csapott ….itt töpreng…. A nemzeti nyomor”
Milyen költői eszközökkel fejezi ki a hangulatváltást?:
- jelzők(pl. „ bársony, lágy ) – milyen hangulatúak
- szinesztézia ( nesz inog --- fülünkkel halljuk és a szemünkkel látjuk)
- megszemélyesítés ( „tapsikolnak a jázminok”)
- metafora : „ nagy álmos dzsungel „-hez mit hasonlít?
- Hol törik meg az idill? ( háltak az uccán, --káromkodva)
- szonett:
- általános bajokat sorol fel , pl” népbetegség” --- mit még?
- Hogyan lehet a bajok elől menekülni? – öngyilkosság ; a közösség ereje -- Széchenyi gondolata: „ a dolgozó/nép okos gyülekezetében6 hányni-.vetni meg száz bajunk” ; nem elég csak a vágyakozás („ Fel kéne szabadulni már”
Költői eszközök:
-felsorolás,
-Jelzők ( szapora, korai, sivár, hitetlen, okos szép ) Milyen hangulatról árulkodnak ezek a jelzők? Érzel-e ellentétet?
- szonett:
- a földesurak és parasztok viszonya ( keress idézeteket az alábbiakra )
a jobbágyokat kimerülésig dolgoztatják
a hatalmukkal megfélemlítik
véleményüket befolyásolják ( választásokon)
Költői eszközök :
- hasonlat „ mint állatot terelni „
- „ Cicáznak a szép csendőrtollak „ - / hangfestés/megszemélyesítés,
- szonett
- kivándorlás mint történelmi tény / oka: nincs demokrácia/
- keserűség emiatt: annak is , aki elhagyja az országot,( szíve szorult, rezgett a lába) annak is , aki itt marad ( „…ily bolondtól/pénzt eztán se lát a család „)
- az új világ ( külföldi élet) nem hoz boldogságot
Költői eszközök:
- hangulatfestő szavak:( rest, kába, kitántorgott stb )
- szonett
- a munkások nyomora ( pl. kevés bér, nem védik érdekeiket)
Költői eszköz:
- irónia: ( „ kuncog a krajcár”)
- hangutánzó szavak: ( „ kicsikart, ricsajt” ) Milyen érzetet keltenek ezek a szavak?
- alliteráció: „ gyámolítják a gyáripart”)
- szonett
A társdalom helyzete:
- jogfosztottság
- félelem ( a szegény a gazdagtól , a gazdag a szegénytől „ Fortélyos félelem igazgat”
- reménytelenség
- lázadásra utalás („…a sírt, hol nyugszik atyja,/ kellene megbotoznia”) megteszi-e , meri-e? Mire utal a feltételes mondat? Lásd még „ a summás sárgul” -kezdetű gondolatot is.
- „kis batyuval, kilábol/ a népségből a nép fia” – mint a mesében , a szerencsét próbáló fiú útnak indul
Költői eszközök:
- alliteráció : fortélyos félelem; ezer esztendő)
- hasonlat : „sárgul, mint az asztag „
- szonett:
- mégis- morál, a társadalmi mély ellentétek ellenére a hazaszeretetet hangsúlyozza
- keserűség az értékek hiánya miatt: alkotás szabadsága hiányzik „szólj ügyészedre/ ki ne tépje tollamat „ / A költő szabadon írhasson ---ars poetica 1,
- Milyen további ars poeticai üzeneteket találsz ebben a hetedik szonettben?
Költői eszközök:
- fohász: „édes Hazám, fogadj szívedbe/ hadd legyek hűséges fiad!) Hol találsz még ehhez hasonlókat? Mit szeretne még?
- Felszólító módú igék
Mit tudunk a vers keletkezési körülményeiről? Programvers; Szép Szó című újság „Mi a magyar most”- különszámába
Műfaja: elégia
Létösszegző vers
Ars poeticát megfogalmazó vers
Forma: szonett ( versszakok , verssorok, rímek szabályossága--- mitől szonett? )
Az összehasonlítás összegzéséhez : A vers Pl. összefüggés a 30-as évek problémái, magyar történelem és a világ értékei között
Megfogalmazódik a jelen ( 30-as évek ) kilátástalansága, reménytelensége ; gazdag-szegény mély ellentéte / A mi történelmi jelenünkkel ( pl. 2008-2009)összefüggésbe hozható-e?)
A jövőről is szól – hisz abban , hogy az értékek megőrződnek .
Utolsó kommentek