Szavazz

Címkék

. (1) .magyar (1) a (3) ábránd (1) ady (23) ágrajz (1) alany (1) alárendelő (1) alárendelt (1) alárendelt összetétel (1) allegória (3) alliteráció (1) állítmány (1) anna (1) antigoné (1) anyanyelvünk (1) arany (6) arany ember (1) arany jános (1) áthajlás (1) athalie (1) attila (2) avaron (1) az (4) az alföld (1) az arany ember (4) az eltévedt lovas (1) az ember tragédiája (1) a (3) a föl földobott kő (1) a gazda bekeríti a házát (1) a gózoni szűz mária (1) a közelítő tél (1) a legyek ura (1) a legyek ura (1) a néhai bárány (1) a puszta télen (1) a vörös felhők alatt (1) a walesi bárdok (1) babits (9) balassi (5) balladaszerű (1) barbárok (1) batsányi (2) berzsenyi (8) beszéd (1) beszél a fákkal a bús őszi szél (1) betűrím (1) biblia (1) boldog (1) boldogság (1) boldog szomorú dal (1) boris könyve (1) bornemissza (1) búcsúja hazájától (1) bukás (1) cselekmény (1) csongor és tünde (1) deus (1) disztichon (1) dráma (1) drámaelemzés (2) dsida (2) eclogák (1) édes (1) egyszerű (2) egyszerű mondat elemzése (1) ekloga (1) elbeszélő fogalmazás (1) elégia (4) elemek (1) elemzés (22) ellentét és feloldása (1) előszó (1) elzárkózottság (1) érettségi (4) erőletett menet (1) értekezés (2) értékszembesítés (1) értelmezés (2) érvelés (8) és (1) észköszörű (1) és (1) ex (1) fájdalom (1) feladatok (1) feladatsor (2) feledékenység (1) felelősség (1) felelőssége (1) felsősök (1) felvételi (1) figyelem (1) fogalmak (1) fogalmazás (12) fogalmazás. (1) főige segédige (1) földrajzi (1) forma (1) franciaországi (1) gare (1) golding (2) gondolkodva (1) gyakorlás (1) gyakorlat (1) gyakorlatok (1) gyorsolvasás (1) gyula (4) hajnal (1) hajnali részegség (1) hajnóczy (1) halotti (1) halotti beszéd (2) hangos (1) harry (1) hasonlat (1) hasznos (1) hatosztályos (1) hazám (2) héja nász az (1) héja nász az avaron (2) helyesírás (9) hibalista (1) hibatípusok (1) hogy (1) hogy júliára talála (2) holtig tartó tanulás (1) holt vidék (1) hontalanság hitvallása (1) hova lett gál magda? (1) húsvét előtt (1) húsz év múlva (1) idézetek (3) idill (1) időmértékes (2) időszembesítés (1) időtöltés (1) igék (1) illyés gyula (1) internetes (1) internetes (1) internetes korrepetálás (4) írásához (1) irodalmi (1) irodalmi elemzés (1) irodalmi fogalmak (1) irodalom (50) irodalom. (1) irodalomtörténet (1) iskola (1) ismétlés (1) itt van az ősz (1) játék (3) javítás (1) jellemzés (6) jelölések (1) jenő (1) jeszenyin (1) jobbágy károly (1) jókai (7) jóolvasás (1) józsef (3) józsef (1) józsef attila (8) józsef attila a dunánál (1) juhász (3) juhászgyula (1) juhász (2) juhász gyula (3) jumurdzsák (1) j ly (1) j ly helyesírása (1) j végű szavak (1) kaffka (1) karácsonyi (1) katona (1) katonaének (1) kertben (1) kijelölő jelző (1) klasszicizálódás (1) kóborlásaim (1) kölcsey (2) költői (1) költői jelző (1) költői képek (1) komárom (1) komplex (1) könyvajánlás (1) könyvajánlat (1) könyvek (2) korrepetálás (197) korrepetálás. (1) korreptálás (1) korstílus (1) körútihajnal (1) kosztolányi (9) kötelezők (1) kötelező olvasmány (1) kovács andrás ferenc (1) közélet (1) középiskolások (1) krisztyán tódor (1) krónikás ének (1) látó (1) léda (1) leírás (1) lényeglátás (1) letészem a lantot (2) levegőt (1) levéltöredék barátnémhoz (1) lőrinc (1) ly (2) machina (1) madách (1) magánélet (1) magány (1) magyar (37) magyaros (1) magyaros (1) magyar (2) magyar irodalom (5) magyar irodalom nyelvtan (1) magyar korrepetálás (1) magyar nyelv (1) magyar nyelvtan (2) magyar nyelv és irodalom (2) magyar tél (1) mama (1) márai (3) margit (1) márton lászló (1) megszemélyesítés (1) mellérendelés (1) mellérendelő (1) mert engem szeretsz (1) metafora (1) mikszáth (6) milyen vol (1) mindvégig (1) minek (1) mint a bika (1) mint különös hírmondó... (1) módszerek (1) mondat (2) mondatelemzés (15) mondatok (2) móricz (3) motívum (1) műelemzés (6) műfajok a bibliában (1) műfelismerés (1) munkaterápia (1) műrtelmezés (1) művelődéstörténet (1) nagy lajos (1) nelvtan (1) nem tudhatom (1) népdal (1) népiesség (1) netkorrep (25) netkorrep. (1) névmások (1) novella (2) novellaelemzés (10) novellaelemzés. (1) nyár (1) nyári (1) nyelv (2) nyelvészet (1) nyelvhelyesség (1) nyelvművelés (1) nyelvtan (31) nyelvtani elemzés (1) odüsszeusz (1) ölelkező (1) olvasás (8) olvasó (1) önismeret (1) orbán jános dénes (1) orbán ottó (1) örkény (2) össehasonlítás (1) össezhasonlítás (1) összefoglalás (1) összehasonlítás (52) összehasonlító (4) összehasonlító elemzés (2) összehasonlító verselemzés (5) összetett (1) összetett mondat (1) osztályrészem (1) ötödikeseknek (1) ó én édes hazám (1) párisban járt az ősz (1) pedagógusok (1) percek (1) péri lányok szép hajáról (1) petőfi (21) petrarca (1) pótvizsga (4) radnóti (7) realista (1) realizmus (1) regényelemzés (1) regényrészlet (1) rejtvény (1) reszket a bokor mert (1) részlete (1) rilke (2) rím (2) rimbaud (1) ritmus (1) romantika (1) romantikus (1) rövidítések (1) schiller (1) sem utódja sem boldog őse (1) senki szigete (1) shakespeare (1) sms (1) söszehasonlítás (1) sötétség (1) stílusirányzat (1) szabadság (1) szabó (1) szabó lőrinc (1) szajnapartján (1) szakdolgozat (1) szavalóverseny (1) szegény don kihot (1) szél (1) szépirodalom (1) szeptemberi áhítat (1) szép (1) szép nyári este van (1) szeretetvágy (1) szergej (1) szerkezet (1) szimbólum (2) szinesztézia (1) szmájli (1) szóbeli (1) szóelemek (2) szófajok (1) szójáték (1) szójátékok (1) szókép (1) szóképek (2) szókincsbővítés (1) szókincsfejlesztés (1) szophoklész (2) szórakoztató (1) szószerkezetek (1) szövegértelmezés (1) szövegértés (6) szövegfeldolgozás (2) szövegtanulás (1) szózat (1) szülő (1) szülők (2) tagolatlan (1) tájleírás (1) tájleíró költemény (1) tájlíra (2) tanácsok (1) tanévkezdés (1) tanulás (5) tanulási (1) tanulástechnika (5) tanulnivaló (1) tápai lagzi (1) társtalanság (1) tartalom (4) távkorrepetálás (3) technika (1) télialkony (1) természetábrázolás (1) tiszai (1) tisza parton (1) tisztesség (1) többszörösen összetett mondat (1) toldiné (1) tőmondat (1) tömörítés (1) tompa (1) töredék (2) tóték (2) tóthárpád (1) tóth árpád (2) újszerűség (2) új versek (1) unaloműző (1) vajda (4) változásokra (1) van (1) vergilius (1) vers (1) versek (4) verselemzés (46) verselemzés. (1) verselemzések (1) verselés (3) versmondás (2) versritmus (1) verstanulás (1) verszene (1) visszafelé is értelmes szavak (1) vörösmarty (7) wass (1) weöres (1) xix. (1) zrínyi dala (1) zsarnokság (1) (3) albert (1) arany ember (3) attila (2) búcsúverse (1) csönd (1) de (1) este (1) irodalom (3) itt van újra (1) jános (4) jeszenyin (1) júliára talála (1) költői nyelve (1) korrepetálás (1) l’est en (1) magyarokhoz (1) megoldása (1) mór (1) nevek (1) nevezzelek (1) nyelv (1) összetett mondatok (1) potter (1) sándor (1) század (1) szomorú dal (1) tenger (1) verse (1) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Petőfi szülőföldjéről Petőfi nyelvén ( Petőfi Az alföld és A puszta télen)

2008.10.05. 18:59 nincsa

Ez a magyar korrepetálás ma egy  összehasonlító verselemzéshez nyújt segítséget.

Szokásomtól eltérően - az idő rövidsége miatt -nem keresem ide a verseket. ( Elolvasni ennek ellenére kell(ene) !)

Cím: Petőfi Az alföld és A puszta télen című versének összevetése

 

A feladatban egy költő két versét kell összehasonlítani.

Helyezzük el ezeket a költő életpályájában: 

  1. téma szerint : szülőföldről szóló versek között
  2. verstípus szerint : tájleíró vers

 Petőfi tájlírája ( Egyedi)

  • bemutatja  a tájat ( szülőföldjét - Bács-Kiskunt)
  • tájhoz fűződő érzéseit, gondolatait is

 

Versindítás:

Az alföld:  a hegyvidékkel hasonlítja össze- felkiáltás   ( A romantikusok a hegyvidéket kedvelik DE Petőfi ...? . ) Petőfi mit szeret jobban? Miért? ( szülőföld- szabadság) Hogyan kapcsolható össze a szabadság és az alföld?

A puszta télen : " Hej , mostan puszta ám igazán a puszta!"  közvetlen , kedélyes hang

 

A táj bemutatása  - leírás- távolról indul,(magasból - a föld felé)   közeli tájat aprólékosan

A puszta télen: -  fagyos  határ- halászkunyhó- csőszház- tanya- majd újra  távolodik

Az alföld: -  föntről -lefelé( égbolt-föld) képzeletben mutatja be a " Dunától a Tiszáig  nyúló" rónát. ( róna= alföld)

Milyen a táj?

  •  Úgy mutatja be, mint  a tulajdonát , nagyon ismeri,
  • a két versben hasonlóság és különbség is van

A puszta télen:  élettelen , téli , fagy, némaság, sivárság, szelek, viharok,

Az alföld: élettel teli, mozgalmas,  szépségét hangsúlyozza

A vers szerkezete:

A puszta télen:

1-3.vsz. kint ( távoli táj)( némaság, mozdulatlanság)

4-6. vsz. belső világ,és környezete= helyszínek , ahol az ember él - télen üres, csöndes,

             megjelenik az ember - 5. vsz-ban( béres) - lassú mozdulat, nem tevékeny, inkább csak tengődik

7-9. vsz. kint ( képzelet )

Az alföld:

I. az alföld és hegyvidék összehasonlítása- vallomás ( 1-2. vsz.)

II. Végtelen táj - fentről ( 3. vsz. )

III. Szükülő látásmód ( perspektíva), egyre konkrétabb : 

  • gulya, ménes, csikósok, tanyák,  ( apró részletek- hol mit lát? )

                    Távolodik ( "A tanyákon túl" - csárda ( 4-10. vsz)

                   Táguló kép (fent és lent)  ( Messze , hol az ég  a földet éri" - képzelet) ( 11.vsz)

V. 12. vsz  vallomás / kötődés a szülőföldhöz

 

Verszárlat:

Az alföld- a szülőföld szeretete,  a születés és a halál  motívuma ( Szózathoz hasonlóan: Itt élned , halnod kell)

A puszta télen -  alkonyat leírása- romantikus kép- többletjelentés: " Leesik fejéről véres koronája" - 1848 - király trónfosztása

 

A beszélő ( = lírai én) szerepe:

Az alföld- hitvallás a szülőföldről , tevékenykedő embereket lát

A puszta télen- szemlélődik a téli tájban. Mit tapasztal? ( nem a dolgozó emberekről ad hírt, nem tevékenykednek)

 

 

A vers hangulata:

Az alföld-  harsány, kedélyes, érzelemgazdag, nagy vonzódásról árulkodik

A puszta télen /kedélyesen indul, érzelem nélküli, rideg,  ( a béresről - puszta tényt közöl), komor.  áttételesen  forradalmi / naplemente-vörös égalj - (szél)vihar- forradalom/

Mit tart értéknek Petőfi?

Mindkét versnél a szabadság , szülőföld szeretete ( A puszta télen - itt nem konkrétan , csak közvetve értjük- lsd. többletjelentés  verszárlatban) 

 

Költői eszközök / szóképek: ( a jellemzőbbeket emelem ki)

Az alföld:

  • felkiáltás ( a táj és a lírai én viszonya)
  • metafora:(a romantikus motívum)" börtönéből szabadult sas lelkem

                 sas: végtelen magasság,  a szabadság jelképe .

                 A lírai én lelke azonosul a madárral

                tengersík vidék-- mire utal?

  • Jelzők: pl.zordon, vadregényes, ...stb
  • Hangutánzó szavak: kolompol, nyargaló futás, zúg, stb. / A mozgalmasságra utal/

A puszta télen:

  • megszemélyesítés pl. ősz = rossz gazda ; nap- rövidlátó / emberi tulajdonságok/
  •  negatív festés –( Berzsenyi : A közelítő tél c. verséhez hasonlóan) ,  a hangok hiánya  utal a nyári értékekre
  • hasonlat: " Mint befagyott tenger, olyan a sík határ " / sivárság/

 

Versszakok formai összehasonlítása:

Verssorok száma, hossza, :Melyik sugall kiegyensúlyozottságot?

Rímek: melyik versben páros, melyikben félrím? Melyikre jellemző a ragrím?

 

 

Összefoglalás:  Az alábbi tételmondatok egyikét lehet  kifejteni, néhány mondattal részletezni úgy, hogy mindkét versre vonakozzanak a mondatok.

Pl. 1.A tájversek általános jellemzői érvényesülnek mindkét versben.

Pl.2. Petőfi a szabadságot tekinti  legfőbb értéknek.                 

        

Szólj hozzá!

Címkék: magyar irodalom petőfi összehasonlítás korrepetálás tájlíra

A bejegyzés trackback címe:

https://interneteskorrepetalas.blog.hu/api/trackback/id/tr87697618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása