Vizsgázóknak szóló
A minap ,amikor gyönyörűen, mosolygósan sütött a nap, kint nézelődtem a kertünkben. Megálltam a hatalmas, terméstől duzzadó fügebokor előtt. Évekig csak leveleket, ágakat növesztett, most pedig gyümölcsöt is termett. Levettem egy érettet, jóízűen elfogyasztottam. Már nyúltam a következőért, amikor hirtelen eszembe jutott, tömény szénhidrát ez a gyümölcs. Azt pedig kerülnöm kell. Nehéz volt lemondani róla, de mégis megtettem. Tudniillik az az egyik célom, hogy 4 kg-ot elveszítsek a súlyomból, sőt meg is tartsam majd, ha sikerül.
A célt pedig állandóan szem előtt kell tartani, ugyebár .
Ti, akiknek vizsgán kell bizonyítanotok, hogy rendelkeztek elegendő tudással magyarból, nem feledkeztetek meg róla?
Tudom nyár, napfény, dizsi, fanta, haverok; kinek jut eszébe ilyenkor a fránya iskola?!
Akinek nincs pótvizsgai kötelessége, titokban már annak is kell gondolnia rá. Akinek előbb vizsgáznia kell azért, hogy az új tanévet a régi társaival folytathassa, annak ITT AZ IDEJE NAPONTA RENDSZERESEN TANULNI. A célodról soha ne vedd el a tekinteted.( Akár írd ki magad elé, hogy naponta elolvashasd)
Nézzünk egy sor feladatot nyelvtanból, mondatelemzésekből. ( Mert megígértem)
Odakint a kertben egy Petőfi-sor is felvillant bennem, de nem emlékeztem rá pontosan. Nosza, gyorsan elő a kötetét, és megkeresni. Megtaláltam. Íme:
„S ki tudja: az illat vajon
Nem a virág beszéde-e?
Csakhogy nem értjük, nem hat át
Testünkön lelkünk fülibe. „(A virágok)
Ez a versrészlet, összetett mondat.
4 tagmondatból áll.
S ki tudja:: - 1 tagmondat
az illat vajon
Nem a virág beszéde-e? – 2. tagmondat
Csakhogy nem értjük,- 3. tagmondat
nem hat át
Testünkön lelkünk fülibe- 4 tagmondat
Milyen viszonyban állnak ezek a tagmondatok?
- tagmondat a főmondat (beleérthető az azt – utalószó)
- tagmondat a tárgyi alárendelő mellékmondata az elsőnek. ( kérdő tartalmú)
- tagmondat a 2. tagmondattal ellenes mellérendelői viszonyban van
- tagmondat a 3. tagmondattal kapcsolatos mellérendelői viszonyban van.
A többi elemzendő mondat is Petőfitől való lesz. Azt, hogy melyik versből, Neked kell megkeresni. Nem lesz nehéz, nyugi.
Oh mondd: ha előbb halok el , tetemimre
Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
1. tagmondat-- Oh mondd:
3. tagmondat -- tetemimre Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
Viszonyok a mondatok között:
1-3. között
Főmondat az első,
ennek alárendelt , tárgyi mellékmondata a harmadik.
2-3. között
A második tagmondat a harmadik mondat alárendelt feltételes mellékmondata.
Segítő kérdések, hogy elhidd mindezt.
Mit mondj? Azt, hogy tetemimre……. ( azt = tárgy
tetemimra Könnyezve borítasz-e szemfödelet? ( beleérthető utalószó: akkor) tehát a második tagmondatnak ez a főmondata , ezért a második tagmondat alárendelt feltételes ( a ha miatt) mellékmondat
„Enni nem ettek mást, mint levegőeget:
Ez olyan sűrű ott, hogy harapni lehet.”
Az 1. tagmondat főmondat,
A 2. tagmondat egy hasonlító határozói alárendelt mellékmondat
A 3. tagmondat főmondat
A 4. tagmondat (Milyen sűrű—hogy harapni lehet --- jelzői alárendelés
Ebben az idézetben két főmondat van. Vizsgáljuk meg, hogy ezek milyen viszonyban vannak egymással.
Enni nem ettek mást, ez olyan sűrű volt -- mellérendelő viszonyban állnak ,
ez olyan sűrű volt --- megmagyarázza az elsőt – tehát magyarázó mellérendelés
„Neki úgyis mindegy volt, akárhova jut.”
Két tagmondatból áll; az elsőbe beleérthető az utalószó: az, ez a főmondat
Mi volt neki mindegy? Az, akárhova jut. Ez az alanyi alárendelt mellékmondat.
Mellérendelő viszony van ( 2 tagmondat) Ellentétes mellérendelés ( ámde kötőszó)
„S a kancsók mélységes fenekére néztek,
S lett eltemetése fejökben az észnek.”
Mellérendelő viszony van, de nem segít az s kötőszó, mert az kapcsolatos mellérendelésre utal. Itt más logikát kell észrevenni.
Az , hogy nem voltak eszüknél a borivásnak köszönhető, abból következett. Tehát itt következtető mellérendelésről van szó.
„ Mikor a nap elért az ég tetejére,
Eszébe jutott, hogy falatozni kéne.
Tennap ilyen tájban evett utójára,
Meg alig is bírta már lankadó lába.”
A mondat öt tagmondatból áll.
A második tagmondat főmondat. (eszébe jutott (Mikor és mi? ). Tehát az első tagmondat a másodiknak alárendelt időhatározói mellékmondata. A harmadik tagmondat pedig a második alanyi alárendelése.
A 4. és az 5. tagmondat a másodikkal mellérendelő viszonyban van, magyarázó
A 4. és a 5. tagmondat között mellérendelő kapcsolatos viszony van.
Próbáld a magyarázatokat is érelmezni, hogy megtaláld és elsajátítsd a nyelvi összefüggéseket.
Utolsó kommentek