Amikor hangosan olvassuk ( ÉRDEMES!) a verseket, akkor tapasztaljuk azt, hogy nem a lelkünkre, hanem a fülünkre is hat. Majdnem hasonlít arra, amikor egy szép zenét hallgatunk. A vers tehát zeneileg is lehet kellemes.
A zeneiséget hangutánzó, hangfestő szavak, a ritmus, a rím , a betűrím adják.
Betűrím=alliteráció
Betűrímről beszélünk akkor, ha:
- a, egymás után következő szavak ( a mondatban, versben) ugyanolyan hanggal ( legtöbbször mássalhangzóval ) kezdődnek
- b, ha a szavak belsejében ugyanaz a hang többször ismétlődik
Például:
1. " Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!"
2. " halálnak halálául holsz"
3. Tarka hímü rét.
Tört árnyat nyujt a minarét.
Bús donna barna balkonon
mereng a bíbor alkonyon."
4. "Fut, fut az áram
a déli sugárban
s hökken a hó a hideg havason."
5." a gépek mogorván szövik
szövőnők omló álmait."
6. " Keservesen kínzatol
vas szegekkel veretel"
- ( Csokonai: Reményhez )
- ( Halotti beszéd, a legkorábbi magyar nyelvű szövegemlékünk)
- ( Babits: Messze...messze)
- ( Áprily Lajos: Március)
- ( József Attila: Külvárosi éj)
- ( Ómagyar Mária-siralom)
Utolsó kommentek