Babits Mihály Ősz és tavasz között
Kedves Olvasóim!
Ezt a korrepetálás segít abban, hogy készíts egy komplex verselemzést Babits Ősz és tavasz között című verséről. Ugyanakkor összehasonlító elemzést is végezhetsz Kosztolányi Szeptemberi áhítat című költeményével. (Előző bejegyzésben megtalálod)
A költő stílusáról:
Homo moralis (erkölcs) , poeta doctus= tudós költő . ez a vers is bizonyítéka. A versben felismerhető: középkori haláltánc-ének; jeremiád; virágénekek; népdal; életbölcsesség (parabola, példázat)
Nézz utána, mit jelentenek a fentiek? Alább majd írok példákat is.
Mit sugallnak a fentiek? (nem az egyediségre törekszik, utánoz, de nem másol!)
Téma: az elmúlással, a halállal való szembenézés. Minden ember a maga magányában hal meg. Fő kérdés: miként kell meghalni.
A refrén szerepe: „óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!”
A vers keletkezéséről: a halála előtt 5 évvel, 1936-ban (haláltól való félelem)
Cím magyarázata (évszakok változására utal; ősz7minek a jelképe, tavasz= újjászületés, de erről szól-e a vers?
A vers szerkezete:
1 -2. vsz.: természeti kép az őszi szüretet követően
a halál szelét érzékelteti
3 -4. vsz. gyermeki emlékek (hó, puha ágy, a gyermekkori hancúrozások helyszíne, halottas ágyra is utal „Paplan alá! Hajjcsi!” –anya szava, ahogy véget vet a játéknak, de a halál kiáltása is. (Nyomatékosítja ezt a refrén)
5 -6. vsz. óév-újév az idő múlására utal, nincs már jövőkép, panaszkodik:
„Mennyi munka maradt végezetlen!
S a gyönyörök fája megszedetlen…”
7-8.vsz. A tavasz nem új életet hoz , hanem az élet is elpusztul a téllel .(Lírai én egyéni elmúlása) Személyes hang : E/1.sz.
„Lombom, ami lehullt, sohse hajt ki…” Erről lehet, eszedbe jut Arany: Mindvégig című verséből:
„Csak az ősz fordultán,
Leveleid hulltán,
ne kívánj nyarat.”
9.vsz.. A halálában az ember magányos lesz,
Fokozza a lírai én félelmét: hogy a költészete is el fog pusztulni
10. vsz. Verszárlat: a halál iszonyatos, de úrrá lehet lenni rajta, az élethez hozzátartozik. Babits nincs teljesen egyedül. Mi segíti „túlélni”a halált, mi enyhítheti?
Mit gondolsz melyik a vers üzenete?
A halál szembeállítandó az élettel?
A lét része a halál?
A vers hangulata: elégikus (bánatos, szomorú, bús)
Mi emlékeztet a haláltánc-énekre?
Refrén
Költői képei: pl: „a gyönyörök fája megszedetlen”
„ami betűt ágam írt a porba”
Mi emlékeztet jeremiádokra? (= panasz, siránkozás) Lásd:”Barátaim egyenként elhagytak” kezdetű rész
Hol hasonlít virágénekre? „
Olvad a hó, tavasz akar lenni,
Mit tudom én, mi szeretnék lenni.”
Példázatra, bölcsességre utal: általános alany -Pl. „Nem tudjuk már magunkat megcsalni:”
Költői eszközök:
A halálra hideg költői képek, az életre bensőséges, meleg képek utalnak. (Igazold ezt egy-egy példával)
Metafora: pl.„száradt tőke” nem a szőlőtőkére utal csak, hanem az emberi élet végére is
Hasonlat: pl. „mint a pajkos gyerekek…”
Figura etimologika: pl. „Csak az én halálom nem halandó”
Alliteráció: pl. „Mennyi munka maradt végezetlen”
Gondolatritmus: pl. „Csak az én telem…
Csak az én halálom…”
Naturalista stílusjegyek: pl. „Ludbőrzik az agyagos domb bőre
Elomlik és puha sárrá rothad” ( megszemélyesítés, metafora)
Rímek: (ragrímek –számtalan: pl. „…végezetlen”
„…megszedetlen”)
A versszakaszok: hatsorosak (egyensúly, nyugalom) Ugyanilyen nyugalmas vajon Kosztolányi verse is?
Befejezéshez: Babits hangsúlyozza, minden emberi lét hasonló egymáshoz, mindannyiunk életét lezárja a halál. Bele kell nyugodni, meg kell vele békülni, nincs értelme lázadni ellene, de értékes életet kell élnünk. Hasonlóan gondolkodik erről Kosztolányi? Indokold a válaszodat.
Utolsó kommentek