Kedves Olvasóim!
Újabb kérés két vers összehasonlítására vonatkozott ugyan én mégis az alábbi három vers összehasonlításával fogalkoztam a mai korrepetálásban .
Remélem , nem zavarok össze senkit ezzel , esetleg könnyebb lesz eldönteni, hogy melyik két költeményt válasszátok ki.
József Attila: Holt vidék
Petőfi : A puszta télen
Juhász Gyula : A tápai lagzi
A versekben közös a táj:
A táj : az alföld
Petőfi szülőföldje ,Kiskőrös, kisgyermekkor-Kiskunfélegyháza
József Attila édesanyja szabadszállási,;
Juhász Gyula : Szegeden született---Tápa=Tápé, ma Szeged városrésze
Nem a tájat ábrázolják kizárólagosan: Mélyebb értelem
Petőfi: a hazaszeretet,szülőföld szeretete, forradalomra utalás „ leesik fejéről véres koronája „
József Attila : 1930-as évek Magyarországának nehézsorsú embereiről és a kihalt tájról
Juhász Gyula : (1923) lehangoló táj – kilátástalan élet
A versek címeinek értelmezése :
A puszta télen – konkrét alföldi táj télen pusztaság-síkság-alföld
Holt vidék – utal arra, hogy minden mozdulatlan , néma nincs a címben szó az alföldről,
Tápai lagzi vidám hangulatú ünnepet sejtet, alföldi település névvel
A természet bemutatása:
József Attila: megszemélyesíti,
Honnan tudjuk, hogy alföldi táj ?
Petőfi : megszemélyesítés, szeretet kimutatása
Juhász Gyula: ellentétes képek a címben ígért dinom-dánomtól
Versindítás:
Petőfi közvetlen hang: „ Hej , mostan puszta ám igazán a puszta!" akár a téli puszta szépségét sejteti, szeretetet is jelez ez a felkiáltás.
József Attila: - „ Füstöl a víz , lóg a káka” – nem gondolunk szép tájra
Juhász Gyula: „ Brummog a bőgő, jaj, be furcsa hang” - hanghatás : nem vidám , hangokkkal mutatja be a tájat
Tájleírás módszere:
Hagyományosan :
József Attila: lentről fölfele, távolabbról, ( tó , erdő, szőlő) közelebbre ( tanyához), közelebbről távolabbra .( Újra szőlő, erdő, tó ) Vajon miért fordított a látvány sorrendje az utolsó versszakban?
A tanyát kívülről, belülről is láttatja
A természet passzív –
Petőfi: távolról közelebb , – az emberi élet színhelyeire– majd újra távolodik
A természetben nincs élet : negatív festéssel érzékelteti .
Juhász Gyula:
Hangokon keresztül
kívüli téli este –bent: emberek kilátástalan élete , kint: halál a” ködös határ”-ban
- Juhász Gyula verse inkább életkép, és nem tájleírás , de a téli táj hideg mozdulatlansága is benne van !
A versek részei:
Petőfi:
1-3.vsz. kint ( távoli táj
4-6. vsz.bent ,és környezete= helyszínek , ahol az ember él -
megjelenik az ember - 5. vsz-ban( béres) - lassú mozdulat,
7-9. vsz. kint ( képzelet, politikai üzenet : a király trónfosztására utal)
József Attila:
1-4 vsz. a dermesztő , fagyos téli táj bemutatása
5-7. vsz : a parasztok életéről, ( „ ezeken nem segít ima”—mire következtehetünk ebből? : üzenete: cselekedni kell. , „ ülnek im a /sötétben” Nekik nincs dohányuk „ Egy pipázik, de harasztot” haraszt= száraz fű; Petőfi bérese : „ Leveles dohányát „megvágja és pipázik.
8. vsz : ismét a táj , ( költői üzenettel:” Uraságnak fagy a szőlő” „Neki durrog az az erdő”-vadászatból haszna van .
Juhász Gyula:
- vsz: komor kép / furcsa hangokkal/
- vsz: Lakodalom / de nem derűs ünnep , nehéz emberi sorsok, jövőjük
- vsz. téli kép ( lehangoló, nyomasztó élet ,
- vsz. a halál képe jelenik meg ( több mint táj: - az ember nyomorúságos sorsa , mintha megváltoztathatatlan lenne)
Mi a közös jellemző a téli tájban a három versben ?
Dermesztő, fagyos / halálra szánt/ ( különösen J. A
Lehangoló ( Juhász Gy.) / a halál képe nála is megjelenik
Hangtalan , csendes , mozdulatlan mindhárom versben , de Petőfinél a múlt utáni vágyakozás (is) = a nyár értékei negatív festéssel elénk tárul
Költői eszközök:
Juhász Gyula :
hangszimbolika – nyers durva hangok –nyers , durva , nyomorúságos élet
Hangutánzó szavak : Pl . „ kutyák vonítanak”
„ brummog a bőgő „ – alliteráció
Tőmondat: ( múlt idejű állítmány) „ asszony lett a lány . „- mit éreztet ezzel? / a lagzi nem ünnep , csak szükségszerűség /Konkrétan csak ez és a bőgő utal a lakodalomra
Tömör képsorok –emberi sorsokról Pl. „asszonyt megverik” „ izzadnak reggeltől –estelig „
Ellentét: állandó nehéz munka – 3. vsz . De télen a világ megáll.
Metafora: „az ember medve” / milyen tulajdonságok a megeygezők (téli alvás és morgás, az embernek sincs más dolga )
Határozószók: benn –künn. / az emberek és az állatok között csak ennyi a különbség , télen az ember bent van a kutya kint . / Hogyan élnek tehát az emberek a téli világban ? / vegetálnak , ösztönösen )
Megszemélyesítés. Elhervad a hold ---- mintha az élet végére utalna ,
Halál kaszál …
Három pont a vers végén : gondolkodásra késztet, milyen az élet (1923-ban )az alföldön ? /nyomorúságos sors – nincs lehetőség változtatni rajta
József Attila
Többjelentésű képek. Pl. „ füstöl a víz „ jelentheti a párát , de a füst többjelentésű : jobban gomolyog, sötétebb, füstölög –hangulatilag , mintha dühös lenne( egyetértesz ezzel???)
Hangulatfestő szavak : „lóg a káka/ kókkadón „
Szürrealisztikus kép: „ Jeges ágak között zörgő
Időt vajúdik az erdő „ --- Miért szürrealisztikus? A mondat logikusan így hangzana: Zörgő ágak között / jeges időt vajúdik az erdő / felcserélődött két jelző/
„ Dunnába bútt fönn a magas”- az égbolt = magas ; a dunna az emberi jelenlétre utal
Megszemélyesítés :”vajúdik az erdő „ a tél körme …/repesztgeti még a meszet” „ csattogó fagy itt lel mohát / s ideköti csontos lovát / pihenni --- = a halál legelteti a lovát
Motívumok: ágak, levelek, fák ( J. A. –más verseiben is
Hanghatás – hangutánzás:pl. ropog , kotyog, csattogó , …
Felsorolás: / a nagy szegénységet hangsúlyozza: az ól üres: „ ajtaja kitárva,/lóg , nyikorog , szél babrálja”
Alliteráció : „ lapos lapály” sorakozó sovány „
Petőfi:
Metafora „ Leesik fejéről véres koronája „ – a naplementét a menekülő királyhoz hasonlítja ,
Hasonlat : " Mint befagyott tenger, olyan a sík határ " / sivárság/
Jelkép: pl szél = vihar= forradalom
Megszemélyesítés: ősz = rossz gazda; „ nyár gyűjtöget”
- Néhány kérdés , amiről még írhatsz:
Milyen a hangulata a verseknek?
Melyik versben érzel optimizmust is ?/ József Attila - nem elég az ima;a nyomorúságon változtatni kell, Petőfi : 1848-as forradalomra utalás /
A versek ritmusa dallama hogyan kapcsolja össze a hangulatukat?
befejezés: A versek a pillanatnyi lelkiállapotot tükrözik. A korábban írtakból vond le erre vonatkozóan a következtetésedet.
Egy kis nyelvtan: Ne felejtsd: lakodalom - de rövidítve lagzi
/ hasonló, ha a Józsefet leírod rövidítve: Jóska/
Utolsó kommentek