Hogyan írjunk meg jól egy érveléses fogalmazást? - hangzott felém nemrég a kérdés Kedves Olvasóim!
- Ha jó fogalmazást akarunk írni irodalom órára- bármilyen stílusút- mindenekelőtt fontos, hogy ne szövegeljünk, hanem szövegezzünk.
A szövegezés és a szövegelés nem ugyanazt jelenti.
Ugye, ebben egyetért velem mindenki, aki ezt a korrepetáló oldalt olvassa?
No, de most elég a szövegelésből, térjünk a tárgyra!
Érvelés az iskolai fogalmazásban ( bár felhasználható más helyzetben is )
ÉRV: olyan állítást jelent, amit a közlő bizonyítékokkal támaszt alá.
ÉRVELHETÜNK:
- a hétköznapokon , ha például meg akarunk vitatni valamit valakivel. Ilyenkor vigyázzunk arra, hogy érveket érvekkel állítsunk szembe egymással. ( Ne az öklünket,izomerőnket, hangerőnket használjuk érvként)
- az iskolai fogalmazásoknál
- kompetenciafelméréseken stb.
ÉRVELÉS:Funkciója szerint lehet a szövegtípus érvelő.
CÉLJA: meggyőzés
Hogyan?
- Vagy írjunk le egy állítást, egy tételmondatot és érvekkel bizonyítsuk annak igazságát, esetleg ellenérvekkel a hamisságát. ( deduktív módszer)
- Vagy tényeket elemezzünk , s a végén fogalmazzuk meg a következtetésünket. (induktív módszer)
Egy fogalmazáson belül nem célszerű keverni a kettőt.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
- Vagy találjuk meg azt a fontos gondolatot - a megadott témában-, amire felépítjük érveinket . A bizonyítékainkat valamilyen logikus rendbe soroljuk, ne csak úgy össze-vissza , ahogy eszünkbe jut. ( Írjunk vázlatot segítségül) ( deduktív)
- Vagy találjuk ki, hogy mi lesz a dolgozatunk utolsó mondata , és az egész dolgozat szövegét, bekezdéseit ennek a gondolatnak a szemszögéből fejtsük ki. (induktív)
Hogyan szerkesszük meg ?
Bevezetés:
- leírni azt az állítást, aminek igazát ( hamisságát) akarjuk bizonyítani ( deduktív)
- Ha a végére tartogatjuk a fontos gondolatot, akkor a problémát vessük fel a bevezetésben .
Tárgyalás:
- vagy felsorakoztatjuk azokat az érveket, amivel bizonyítani szándékozzuk a bevezetés állítását.Bizonyításainkat is leírjuk. Bekezdésekre tagoljuk. ( Érv - bizonyítás; új érv-bizonyítás )
- vagy érveket gyűjtünk, írunk le ,magyarázzuk , s a végén következtetést vonunk le
( az utolsó mondatot) ( Ezt is több bekezdésben)
Természetesen a tárgyalás bekezdéseibe kerülhetnek ellenérvek, cáfolatok is.
Befejezés:
- Vagy ide kerül a legfontosabb gondolat , úgynevezett tételmondat ( induktív módszernél) . A bevezetésben felvetett problémára itt adjuk meg a választ.
- Vagy megerősítjük azt a gondolatot, amit a bevezetésben állítottunk. ( deduktív módszer alkalmazása esetén)
Mire figyeljünk a mondatalkotásnál ?
- Legyen átmenet a bekezdésekben leírtak között. Gördülékenyen fogalmazzunk.Minden bekezdésben lehet egy fontos állítás, de nem a témához tartozó legfontosabb !
- Ne legyen egyhangú, szürke a fogalmazásunk. Mindenhol kerüljük a szóismétlést. ( Csak akkor alkalmazzuk, ha egy gondolatot nyomatékosítani akarunk)
- Ha valami új dolgot írunk ( amit addig nem említettünk) célszerű megmagyarázni. Pl, ha egy új név kerül a bekezdésbe , feltétlenül használjunk értelmező jelzőt,
- Mondataink egyszerűbbek, világosak legyenek. Ne használjunk többszörösen alárendelt mondatot. Ne ismételgessük a kötőszavakat egy hosszabb mondatban ( pl. hogy)
- Ha a bizonyítás idézettel történik, vigyázzunk a helyesírására. Nem árt átismételni , milyen idézeteket ismerünk. ( tartalmi, szó szerinti , vagy a saját mondatunkba beépítjük az idézet egy-egy szavát)
- Ha például egy versről készítünk érvelő fogalmazást , akkor ne írjuk le ugyanazokkal a szavakkal prózában is azt , amit az idézet úgyis kifejez.
Fontos még:
Az érvelő szövegtípusnál alaposan át kell gondolni, milyen sorrendbe írjuk le az érveinket, ne csak ötletszerűen szórjuk tele velük a fogalmazást.
- Ha a fentiekkel nem értesz egyet, jöhetnek az ellenérvek, várom ide a korrepetálási blogba .
Hasznos érvelést kívánok.
Vallom , ha az ember képes jól , kulturáltan érvelni , akkor a kapcsolataiban felmerülő konfliktusokra is hamarabb talál megoldást.
Utolsó kommentek