Szavazz

Címkék

. (1) .magyar (1) a (3) ábránd (1) ady (23) ágrajz (1) alany (1) alárendelő (1) alárendelt (1) alárendelt összetétel (1) allegória (3) alliteráció (1) állítmány (1) anna (1) antigoné (1) anyanyelvünk (1) arany (6) arany ember (1) arany jános (1) áthajlás (1) athalie (1) attila (2) avaron (1) az (4) az alföld (1) az arany ember (4) az eltévedt lovas (1) az ember tragédiája (1) a (3) a föl földobott kő (1) a gazda bekeríti a házát (1) a gózoni szűz mária (1) a közelítő tél (1) a legyek ura (1) a legyek ura (1) a néhai bárány (1) a puszta télen (1) a vörös felhők alatt (1) a walesi bárdok (1) babits (9) balassi (5) balladaszerű (1) barbárok (1) batsányi (2) berzsenyi (8) beszéd (1) beszél a fákkal a bús őszi szél (1) betűrím (1) biblia (1) boldog (1) boldogság (1) boldog szomorú dal (1) boris könyve (1) bornemissza (1) búcsúja hazájától (1) bukás (1) cselekmény (1) csongor és tünde (1) deus (1) disztichon (1) dráma (1) drámaelemzés (2) dsida (2) eclogák (1) édes (1) egyszerű (2) egyszerű mondat elemzése (1) ekloga (1) elbeszélő fogalmazás (1) elégia (4) elemek (1) elemzés (22) ellentét és feloldása (1) előszó (1) elzárkózottság (1) érettségi (4) erőletett menet (1) értekezés (2) értékszembesítés (1) értelmezés (2) érvelés (8) és (1) észköszörű (1) és (1) ex (1) fájdalom (1) feladatok (1) feladatsor (2) feledékenység (1) felelősség (1) felelőssége (1) felsősök (1) felvételi (1) figyelem (1) fogalmak (1) fogalmazás (12) fogalmazás. (1) főige segédige (1) földrajzi (1) forma (1) franciaországi (1) gare (1) golding (2) gondolkodva (1) gyakorlás (1) gyakorlat (1) gyakorlatok (1) gyorsolvasás (1) gyula (4) hajnal (1) hajnali részegség (1) hajnóczy (1) halotti (1) halotti beszéd (2) hangos (1) harry (1) hasonlat (1) hasznos (1) hatosztályos (1) hazám (2) héja nász az (1) héja nász az avaron (2) helyesírás (9) hibalista (1) hibatípusok (1) hogy (1) hogy júliára talála (2) holtig tartó tanulás (1) holt vidék (1) hontalanság hitvallása (1) hova lett gál magda? (1) húsvét előtt (1) húsz év múlva (1) idézetek (3) idill (1) időmértékes (2) időszembesítés (1) időtöltés (1) igék (1) illyés gyula (1) internetes (1) internetes (1) internetes korrepetálás (4) írásához (1) irodalmi (1) irodalmi elemzés (1) irodalmi fogalmak (1) irodalom (50) irodalom. (1) irodalomtörténet (1) iskola (1) ismétlés (1) itt van az ősz (1) játék (3) javítás (1) jellemzés (6) jelölések (1) jenő (1) jeszenyin (1) jobbágy károly (1) jókai (7) jóolvasás (1) józsef (3) józsef (1) józsef attila (8) józsef attila a dunánál (1) juhász (3) juhászgyula (1) juhász (2) juhász gyula (3) jumurdzsák (1) j ly (1) j ly helyesírása (1) j végű szavak (1) kaffka (1) karácsonyi (1) katona (1) katonaének (1) kertben (1) kijelölő jelző (1) klasszicizálódás (1) kóborlásaim (1) kölcsey (2) költői (1) költői jelző (1) költői képek (1) komárom (1) komplex (1) könyvajánlás (1) könyvajánlat (1) könyvek (2) korrepetálás (197) korrepetálás. (1) korreptálás (1) korstílus (1) körútihajnal (1) kosztolányi (9) kötelezők (1) kötelező olvasmány (1) kovács andrás ferenc (1) közélet (1) középiskolások (1) krisztyán tódor (1) krónikás ének (1) látó (1) léda (1) leírás (1) lényeglátás (1) letészem a lantot (2) levegőt (1) levéltöredék barátnémhoz (1) lőrinc (1) ly (2) machina (1) madách (1) magánélet (1) magány (1) magyar (37) magyaros (1) magyaros (1) magyar (2) magyar irodalom (5) magyar irodalom nyelvtan (1) magyar korrepetálás (1) magyar nyelv (1) magyar nyelvtan (2) magyar nyelv és irodalom (2) magyar tél (1) mama (1) márai (3) margit (1) márton lászló (1) megszemélyesítés (1) mellérendelés (1) mellérendelő (1) mert engem szeretsz (1) metafora (1) mikszáth (6) milyen vol (1) mindvégig (1) minek (1) mint a bika (1) mint különös hírmondó... (1) módszerek (1) mondat (2) mondatelemzés (15) mondatok (2) móricz (3) motívum (1) műelemzés (6) műfajok a bibliában (1) műfelismerés (1) munkaterápia (1) műrtelmezés (1) művelődéstörténet (1) nagy lajos (1) nelvtan (1) nem tudhatom (1) népdal (1) népiesség (1) netkorrep (25) netkorrep. (1) névmások (1) novella (2) novellaelemzés (10) novellaelemzés. (1) nyár (1) nyári (1) nyelv (2) nyelvészet (1) nyelvhelyesség (1) nyelvművelés (1) nyelvtan (31) nyelvtani elemzés (1) odüsszeusz (1) ölelkező (1) olvasás (8) olvasó (1) önismeret (1) orbán jános dénes (1) orbán ottó (1) örkény (2) össehasonlítás (1) össezhasonlítás (1) összefoglalás (1) összehasonlítás (52) összehasonlító (4) összehasonlító elemzés (2) összehasonlító verselemzés (5) összetett (1) összetett mondat (1) osztályrészem (1) ötödikeseknek (1) ó én édes hazám (1) párisban járt az ősz (1) pedagógusok (1) percek (1) péri lányok szép hajáról (1) petőfi (21) petrarca (1) pótvizsga (4) radnóti (7) realista (1) realizmus (1) regényelemzés (1) regényrészlet (1) rejtvény (1) reszket a bokor mert (1) részlete (1) rilke (2) rím (2) rimbaud (1) ritmus (1) romantika (1) romantikus (1) rövidítések (1) schiller (1) sem utódja sem boldog őse (1) senki szigete (1) shakespeare (1) sms (1) söszehasonlítás (1) sötétség (1) stílusirányzat (1) szabadság (1) szabó (1) szabó lőrinc (1) szajnapartján (1) szakdolgozat (1) szavalóverseny (1) szegény don kihot (1) szél (1) szépirodalom (1) szeptemberi áhítat (1) szép (1) szép nyári este van (1) szeretetvágy (1) szergej (1) szerkezet (1) szimbólum (2) szinesztézia (1) szmájli (1) szóbeli (1) szóelemek (2) szófajok (1) szójáték (1) szójátékok (1) szókép (1) szóképek (2) szókincsbővítés (1) szókincsfejlesztés (1) szophoklész (2) szórakoztató (1) szószerkezetek (1) szövegértelmezés (1) szövegértés (6) szövegfeldolgozás (2) szövegtanulás (1) szózat (1) szülő (1) szülők (2) tagolatlan (1) tájleírás (1) tájleíró költemény (1) tájlíra (2) tanácsok (1) tanévkezdés (1) tanulás (5) tanulási (1) tanulástechnika (5) tanulnivaló (1) tápai lagzi (1) társtalanság (1) tartalom (4) távkorrepetálás (3) technika (1) télialkony (1) természetábrázolás (1) tiszai (1) tisza parton (1) tisztesség (1) többszörösen összetett mondat (1) toldiné (1) tőmondat (1) tömörítés (1) tompa (1) töredék (2) tóték (2) tóthárpád (1) tóth árpád (2) újszerűség (2) új versek (1) unaloműző (1) vajda (4) változásokra (1) van (1) vergilius (1) vers (1) versek (4) verselemzés (46) verselemzés. (1) verselemzések (1) verselés (3) versmondás (2) versritmus (1) verstanulás (1) verszene (1) visszafelé is értelmes szavak (1) vörösmarty (7) wass (1) weöres (1) xix. (1) zrínyi dala (1) zsarnokság (1) (3) albert (1) arany ember (3) attila (2) búcsúverse (1) csönd (1) de (1) este (1) irodalom (3) itt van újra (1) jános (4) jeszenyin (1) júliára talála (1) költői nyelve (1) korrepetálás (1) l’est en (1) magyarokhoz (1) megoldása (1) mór (1) nevek (1) nevezzelek (1) nyelv (1) összetett mondatok (1) potter (1) sándor (1) század (1) szomorú dal (1) tenger (1) verse (1) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Ábránd és Minek nevezzelek? ( Összehasonlítás)

2008.05.27. 00:50 nincsa

 Petőfi: Minek nevezzelek és Vörösmarty: Ábránd (összehasonlítás)

 

Megszokott dolog, hogy a magyar   korrepetáláson itt a neten  először a versek elolvasására bíztatok mindenkit. Nem lesz ez másként most sem. Az összehasonlításhoz a tanácsok csak azután következnek.

 
PETŐFI: MINEK NEVEZZELEK?

Minek nevezzelek,
Ha a merengés alkonyában

Szép szemeidnek esti-csillagát
Bámulva nézik szemeim,
Mikéntha most látnák először...
E csillagot,
Amelynek mindenik sugára
A szerelemnek egy patakja,
Mely lelkem tengerébe foly ?
Minek nevezzelek?

Minek nevezzelek,
Ha rám röpíted

Tekinteted,
Ezt a szelíd galambot,
Amelynek minden tolla
A békeség egy olajága,
S amelynek érintése oly jó!
Mert lágyabb a selyemnél
S a bölcső vánkosánál ?
Minek nevezzelek?

Minek nevezzelek,
Ha megzendűlnek hangjaid,
E hangok, melyeket ha hallanának,

A száraz téli fák,
Zöld lombokat bocsátanának
Azt gondolván,
Hogy itt már a tavasz,
Az ő régen várt megváltójok,
Mert énekel a csalogány ?
Minek nevezzelek?

Minek nevezzelek,
Ha ajkaimhoz ér
Ajkadnak lángoló rubintköve,
S a csók tüzében összeolvad lelkünk,

Mint hajnaltól a nappal és az éj,
S eltűn előlem a világ,
Eltűn előlem az idő,
S minden rejtélyes üdvességeit
Árasztja rám az örökkévalóság ?
Minek nevezzelek?

Minek nevezzelek?
Boldogságomnak édesanyja,
Egy égberontott képzelet
Tündérleánya,
Legvakmerőbb reményimet
Megszégyenítő ragyogó valóság,
Lelkemnek egyedűli
De egy világnál többet érő kincse,
Édes szép ifju hitvesem,
Minek nevezzelek?

(Pest, 1848. január.)
 

Vázlatpontok a vers elemzéséhez

 
  1. Kihez íródott? (Szendrey Júliához, a feleségéhez)
 
  1. Petőfi a hitvesi költészet megteremtője
          hitves= feleség
 

       Fogalmazd meg , van-e különbség egy szerelmes vers és a hitvesi költészet között.

Kikhez szoktunk általában – akár kamaszként is- szerelmes verseket írogatni? Aki már mindig mellettünk van?

 

    3 . Cím magyarázata:  Minek nevezzelek- kérdés . Erre keresi a választ

                                          ismétlődik a versszakokban
                                          az ismétlés  fokozás kifejezésére szolgál
                                            ( Miféle fokozás? )
 

    4. Téma:                        vallomás , a felesége iránt érzett kimondhatatlan

                                       nagyságú szerelmi érzésről  

                                        egyre mélyebb érzelmeket ír le, egyre mélyebb , magasztosabb a válasza a minek nevezzelek ? -kérdésre

                                       méltó kifejezést keres, amivel megnevezheti feleségét , annak szépségét " édes, szép, ifjú, hitvesem" (Magyarázd a jelzőket, milyen tulajdonságokra utalnak? hitves= feleség; hitvesem = enyém , birtokolom)

 
                                       
  1. A vers szerkezete:

Minden versszak a feleség szépségét mutatja be, egyre mélyebben.

 

A versszakok elején a kérdés azt sugallja, hogy megtalálta a legjobb kifejezést, de a végén a kérdés ismétlése – bizonytalanságot tükröz, mert mégsem érzi elég tökéletesnek az elnevezést.   

     I.   1-4 vsz: az arc leírása.   Milyen költői képeket társít? (metaforák, szinesztéziák)

        1. vsz. metafora:  Szem sugara- = a szerelem patakja , ami a lélek tengerébe ömlik

        2. vsz. . metafora:   Tekintet szelíd galambja

              szinesztézia: tekintet érintése  ( Tudod, mit jelent a szinesztézia? – erre is    találsz a netkorrep blogjában egy korábbi  bejegyzést)

        3. vsz:. a csalogányok hangja,= szerelme hangja

         4. vsz. az ajkait lángoló rubintkőhöz hasonlítja,

              a szerelemben összeolvadnak – boldogság, mennyei  érzés

 
II.   5. vsz:   verszárlat:
                               elcsendesül az a vágya, hogy magasztos elnevezést találjon Júliának

                               Halmozás: „édes, szép, ifjú hitvesem”

                               Egyszerű szavak – ez mondja el a legtöbbet, ez a legmeghittebb

                                elnevezés

                               A végén mégis ott a kérdés: „Minek nevezzelek? „

                                (Mit gondolsz , miért? )

 

            A vers üzenete: Júlia / vagyis a szerető hitves szépségét szavakkal lehetetlen elmondani

             Verszene: ditirambus (ókori, görög eredetű lírai műfaj.), mert fenséges hangulatú, szenvedélyességet kifejező, erősen érzelmi, elragadtatott sorok a női szépségről ,

             a versforma zaklatott , figyeld meg a  verssorok hosszát, a rímeket.    ( rapszódiának is nevezhetjük)

 

          

 
 
 
VÖRÖSMARTY: ÁBRÁND

Szerelmedért
Feldúlnám eszemet
És annak minden gondolatját,
S képzelmim édes tartományát;
Eltépném lelkemet
Szerelmedért.

Szerelmedért
Fa lennék bérc fején,
Felölteném zöld lombozatját,
Eltűrném villám s vész haragját,
S meghalnék minden év telén
Szerelmedért.

Szerelmedért
Lennék bérc-nyomta kő,
Ott égnék földalatti lánggal,
Kihalhatatlan fájdalommal,
És némán szenvedő,
Szerelmedért.

Szerelmedért
Eltépett lelkemet
Istentől újra visszakérném,
Dicsőbb erénnyel ékesítném
S örömmel nyújtanám neked
Szerelmedért!

1843. március előtt

1. Kihez íródott ? ( Csajághy Laurához, aki 26 évvel fiatalabb volt a költőnél, abban az éveben veszi feleségül, amikor a vers íródott)

 

2. Nem hitvesi költészet, hiszen csak áhítozik a lány után

 
3. Cím: Ábránd

    Jelentése: érzelmes, nem teljesülő vágy, csak elképzelés

 

4. Téma: Indulatos vágy, hogy viszontszeressék,

 

5. Szerkezete: tiszta, nem bonyolult, mind a 4 versszak szenvedélyes kitörés Laura szerelméért.

      A legjellemzőbb költői eszköz: szóismétlés ( „ szerelmedért”) A verset indítja és zárja is.  Minden versszak eleje és vége is „ szerelmedért”

 

                                     romantikus képekkel fejezi ki , hogy mi mindenre lenne képes a viszonzott szerelemért.

Ellentétek „ pl. földalatti láng, „ .
 
 

6. Versforma: tömör, egyszerű 

                    Rímek: a kulcsszavakon kívül: abba

 
 

7. Hasonlít Petőfihez: szenvedélyességében

     Különbség: Petőfi -beteljesült szerelem  ihleti

                         Vörösmarty- a beteljesülésért zúzna szét minden akadályt

 

1 komment

Címkék: magyar petőfi minek összehasonlítás korrepetálás verselemzés vörösmarty ábránd nevezzelek

A bejegyzés trackback címe:

https://interneteskorrepetalas.blog.hu/api/trackback/id/tr48489535

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hencsi35 2011.03.05. 18:56:28

Szia! Nem tudom hogyan működik ez az egész, de nekem Csonkonai Vitéz Mihály:Tartózkodó kérelem és Vörösmarty Mihály: Ábránd című versének az összehasonlítása kellene. Előre is köszönöm:)
süti beállítások módosítása