Petőfi: Minek nevezzelek és Vörösmarty: Ábránd (összehasonlítás)
Megszokott dolog, hogy a magyar korrepetáláson itt a neten először a versek elolvasására bíztatok mindenkit. Nem lesz ez másként most sem. Az összehasonlításhoz a tanácsok csak azután következnek.
Minek nevezzelek,
Ha a merengés alkonyában
Szép szemeidnek esti-csillagát
Bámulva nézik szemeim,
Mikéntha most látnák először...
E csillagot,
Amelynek mindenik sugára
A szerelemnek egy patakja,
Mely lelkem tengerébe foly ?
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek,
Ha rám röpíted
Tekinteted,
Ezt a szelíd galambot,
Amelynek minden tolla
A békeség egy olajága,
S amelynek érintése oly jó!
Mert lágyabb a selyemnél
S a bölcső vánkosánál ?
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek,
Ha megzendűlnek hangjaid,
E hangok, melyeket ha hallanának,
A száraz téli fák,
Zöld lombokat bocsátanának
Azt gondolván,
Hogy itt már a tavasz,
Az ő régen várt megváltójok,
Mert énekel a csalogány ?
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek,
Ha ajkaimhoz ér
Ajkadnak lángoló rubintköve,
S a csók tüzében összeolvad lelkünk,
Mint hajnaltól a nappal és az éj,
S eltűn előlem a világ,
Eltűn előlem az idő,
S minden rejtélyes üdvességeit
Árasztja rám az örökkévalóság ?
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek?
Boldogságomnak édesanyja,
Egy égberontott képzelet
Tündérleánya,
Legvakmerőbb reményimet
Megszégyenítő ragyogó valóság,
Lelkemnek egyedűli
De egy világnál többet érő kincse,
Édes szép ifju hitvesem,
Minek nevezzelek?
Vázlatpontok a vers elemzéséhez
- Kihez íródott? (Szendrey Júliához, a feleségéhez)
- Petőfi a hitvesi költészet megteremtője
Fogalmazd meg , van-e különbség egy szerelmes vers és a hitvesi költészet között.
Kikhez szoktunk általában – akár kamaszként is- szerelmes verseket írogatni? Aki már mindig mellettünk van?
3 . Cím magyarázata: Minek nevezzelek- kérdés . Erre keresi a választ
4. Téma: vallomás , a felesége iránt érzett kimondhatatlan
nagyságú szerelmi érzésről
egyre mélyebb érzelmeket ír le, egyre mélyebb , magasztosabb a válasza a minek nevezzelek ? -kérdésre
méltó kifejezést keres, amivel megnevezheti feleségét , annak szépségét " édes, szép, ifjú, hitvesem" (Magyarázd a jelzőket, milyen tulajdonságokra utalnak? hitves= feleség; hitvesem = enyém , birtokolom)
- A vers szerkezete:
Minden versszak a feleség szépségét mutatja be, egyre mélyebben.
A versszakok elején a kérdés azt sugallja, hogy megtalálta a legjobb kifejezést, de a végén a kérdés ismétlése – bizonytalanságot tükröz, mert mégsem érzi elég tökéletesnek az elnevezést.
I. 1-4 vsz: az arc leírása. Milyen költői képeket társít? (metaforák, szinesztéziák)
1. vsz. metafora: Szem sugara- = a szerelem patakja , ami a lélek tengerébe ömlik
2. vsz. . metafora: Tekintet szelíd galambja
3. vsz:. a csalogányok hangja,= szerelme hangja
4. vsz. az ajkait lángoló rubintkőhöz hasonlítja,
a szerelemben összeolvadnak – boldogság, mennyei érzés
Halmozás: „édes, szép, ifjú hitvesem”
Egyszerű szavak – ez mondja el a legtöbbet, ez a legmeghittebb
elnevezés
A végén mégis ott a kérdés: „Minek nevezzelek? „
(Mit gondolsz , miért? )
A vers üzenete: Júlia / vagyis a szerető hitves szépségét szavakkal lehetetlen elmondani
Verszene: ditirambus (ókori, görög eredetű lírai műfaj.), mert fenséges hangulatú, szenvedélyességet kifejező, erősen érzelmi, elragadtatott sorok a női szépségről ,
a versforma zaklatott , figyeld meg a verssorok hosszát, a rímeket. ( rapszódiának is nevezhetjük)
Szerelmedért
Feldúlnám eszemet
És annak minden gondolatját,
S képzelmim édes tartományát;
Eltépném lelkemet
Szerelmedért.
Szerelmedért
Fa lennék bérc fején,
Felölteném zöld lombozatját,
Eltűrném villám s vész haragját,
S meghalnék minden év telén
Szerelmedért.
Szerelmedért
Lennék bérc-nyomta kő,
Ott égnék földalatti lánggal,
Kihalhatatlan fájdalommal,
És némán szenvedő,
Szerelmedért.
Szerelmedért
Eltépett lelkemet
Istentől újra visszakérném,
Dicsőbb erénnyel ékesítném
S örömmel nyújtanám neked
Szerelmedért!
1. Kihez íródott ? ( Csajághy Laurához, aki 26 évvel fiatalabb volt a költőnél, abban az éveben veszi feleségül, amikor a vers íródott)
2. Nem hitvesi költészet, hiszen csak áhítozik a lány után
Jelentése: érzelmes, nem teljesülő vágy, csak elképzelés
4. Téma: Indulatos vágy, hogy viszontszeressék,
5. Szerkezete: tiszta, nem bonyolult, mind a 4 versszak szenvedélyes kitörés Laura szerelméért.
A legjellemzőbb költői eszköz: szóismétlés ( „ szerelmedért”) A verset indítja és zárja is. Minden versszak eleje és vége is „ szerelmedért”
romantikus képekkel fejezi ki , hogy mi mindenre lenne képes a viszonzott szerelemért.
6. Versforma: tömör, egyszerű
Rímek: a kulcsszavakon kívül: abba
7. Hasonlít Petőfihez: szenvedélyességében
Vörösmarty- a beteljesülésért zúzna szét minden akadályt
Utolsó kommentek