Szavazz

Címkék

. (1) .magyar (1) a (3) ábránd (1) ady (23) ágrajz (1) alany (1) alárendelő (1) alárendelt (1) alárendelt összetétel (1) allegória (3) alliteráció (1) állítmány (1) anna (1) antigoné (1) anyanyelvünk (1) arany (6) arany ember (1) arany jános (1) áthajlás (1) athalie (1) attila (2) avaron (1) az (4) az alföld (1) az arany ember (4) az eltévedt lovas (1) az ember tragédiája (1) a (3) a föl földobott kő (1) a gazda bekeríti a házát (1) a gózoni szűz mária (1) a közelítő tél (1) a legyek ura (1) a legyek ura (1) a néhai bárány (1) a puszta télen (1) a vörös felhők alatt (1) a walesi bárdok (1) babits (9) balassi (5) balladaszerű (1) barbárok (1) batsányi (2) berzsenyi (8) beszéd (1) beszél a fákkal a bús őszi szél (1) betűrím (1) biblia (1) boldog (1) boldogság (1) boldog szomorú dal (1) boris könyve (1) bornemissza (1) búcsúja hazájától (1) bukás (1) cselekmény (1) csongor és tünde (1) deus (1) disztichon (1) dráma (1) drámaelemzés (2) dsida (2) eclogák (1) édes (1) egyszerű (2) egyszerű mondat elemzése (1) ekloga (1) elbeszélő fogalmazás (1) elégia (4) elemek (1) elemzés (22) ellentét és feloldása (1) előszó (1) elzárkózottság (1) érettségi (4) erőletett menet (1) értekezés (2) értékszembesítés (1) értelmezés (2) érvelés (8) és (1) észköszörű (1) és (1) ex (1) fájdalom (1) feladatok (1) feladatsor (2) feledékenység (1) felelősség (1) felelőssége (1) felsősök (1) felvételi (1) figyelem (1) fogalmak (1) fogalmazás (12) fogalmazás. (1) főige segédige (1) földrajzi (1) forma (1) franciaországi (1) gare (1) golding (2) gondolkodva (1) gyakorlás (1) gyakorlat (1) gyakorlatok (1) gyorsolvasás (1) gyula (4) hajnal (1) hajnali részegség (1) hajnóczy (1) halotti (1) halotti beszéd (2) hangos (1) harry (1) hasonlat (1) hasznos (1) hatosztályos (1) hazám (2) héja nász az (1) héja nász az avaron (2) helyesírás (9) hibalista (1) hibatípusok (1) hogy (1) hogy júliára talála (2) holtig tartó tanulás (1) holt vidék (1) hontalanság hitvallása (1) hova lett gál magda? (1) húsvét előtt (1) húsz év múlva (1) idézetek (3) idill (1) időmértékes (2) időszembesítés (1) időtöltés (1) igék (1) illyés gyula (1) internetes (1) internetes (1) internetes korrepetálás (4) írásához (1) irodalmi (1) irodalmi elemzés (1) irodalmi fogalmak (1) irodalom (50) irodalom. (1) irodalomtörténet (1) iskola (1) ismétlés (1) itt van az ősz (1) játék (3) javítás (1) jellemzés (6) jelölések (1) jenő (1) jeszenyin (1) jobbágy károly (1) jókai (7) jóolvasás (1) józsef (3) józsef (1) józsef attila (8) józsef attila a dunánál (1) juhász (3) juhászgyula (1) juhász (2) juhász gyula (3) jumurdzsák (1) j ly (1) j ly helyesírása (1) j végű szavak (1) kaffka (1) karácsonyi (1) katona (1) katonaének (1) kertben (1) kijelölő jelző (1) klasszicizálódás (1) kóborlásaim (1) kölcsey (2) költői (1) költői jelző (1) költői képek (1) komárom (1) komplex (1) könyvajánlás (1) könyvajánlat (1) könyvek (2) korrepetálás (197) korrepetálás. (1) korreptálás (1) korstílus (1) körútihajnal (1) kosztolányi (9) kötelezők (1) kötelező olvasmány (1) kovács andrás ferenc (1) közélet (1) középiskolások (1) krisztyán tódor (1) krónikás ének (1) látó (1) léda (1) leírás (1) lényeglátás (1) letészem a lantot (2) levegőt (1) levéltöredék barátnémhoz (1) lőrinc (1) ly (2) machina (1) madách (1) magánélet (1) magány (1) magyar (37) magyaros (1) magyaros (1) magyar (2) magyar irodalom (5) magyar irodalom nyelvtan (1) magyar korrepetálás (1) magyar nyelv (1) magyar nyelvtan (2) magyar nyelv és irodalom (2) magyar tél (1) mama (1) márai (3) margit (1) márton lászló (1) megszemélyesítés (1) mellérendelés (1) mellérendelő (1) mert engem szeretsz (1) metafora (1) mikszáth (6) milyen vol (1) mindvégig (1) minek (1) mint a bika (1) mint különös hírmondó... (1) módszerek (1) mondat (2) mondatelemzés (15) mondatok (2) móricz (3) motívum (1) műelemzés (6) műfajok a bibliában (1) műfelismerés (1) munkaterápia (1) műrtelmezés (1) művelődéstörténet (1) nagy lajos (1) nelvtan (1) nem tudhatom (1) népdal (1) népiesség (1) netkorrep (25) netkorrep. (1) névmások (1) novella (2) novellaelemzés (10) novellaelemzés. (1) nyár (1) nyári (1) nyelv (2) nyelvészet (1) nyelvhelyesség (1) nyelvművelés (1) nyelvtan (31) nyelvtani elemzés (1) odüsszeusz (1) ölelkező (1) olvasás (8) olvasó (1) önismeret (1) orbán jános dénes (1) orbán ottó (1) örkény (2) össehasonlítás (1) össezhasonlítás (1) összefoglalás (1) összehasonlítás (52) összehasonlító (4) összehasonlító elemzés (2) összehasonlító verselemzés (5) összetett (1) összetett mondat (1) osztályrészem (1) ötödikeseknek (1) ó én édes hazám (1) párisban járt az ősz (1) pedagógusok (1) percek (1) péri lányok szép hajáról (1) petőfi (21) petrarca (1) pótvizsga (4) radnóti (7) realista (1) realizmus (1) regényelemzés (1) regényrészlet (1) rejtvény (1) reszket a bokor mert (1) részlete (1) rilke (2) rím (2) rimbaud (1) ritmus (1) romantika (1) romantikus (1) rövidítések (1) schiller (1) sem utódja sem boldog őse (1) senki szigete (1) shakespeare (1) sms (1) söszehasonlítás (1) sötétség (1) stílusirányzat (1) szabadság (1) szabó (1) szabó lőrinc (1) szajnapartján (1) szakdolgozat (1) szavalóverseny (1) szegény don kihot (1) szél (1) szépirodalom (1) szeptemberi áhítat (1) szép (1) szép nyári este van (1) szeretetvágy (1) szergej (1) szerkezet (1) szimbólum (2) szinesztézia (1) szmájli (1) szóbeli (1) szóelemek (2) szófajok (1) szójáték (1) szójátékok (1) szókép (1) szóképek (2) szókincsbővítés (1) szókincsfejlesztés (1) szophoklész (2) szórakoztató (1) szószerkezetek (1) szövegértelmezés (1) szövegértés (6) szövegfeldolgozás (2) szövegtanulás (1) szózat (1) szülő (1) szülők (2) tagolatlan (1) tájleírás (1) tájleíró költemény (1) tájlíra (2) tanácsok (1) tanévkezdés (1) tanulás (5) tanulási (1) tanulástechnika (5) tanulnivaló (1) tápai lagzi (1) társtalanság (1) tartalom (4) távkorrepetálás (3) technika (1) télialkony (1) természetábrázolás (1) tiszai (1) tisza parton (1) tisztesség (1) többszörösen összetett mondat (1) toldiné (1) tőmondat (1) tömörítés (1) tompa (1) töredék (2) tóték (2) tóthárpád (1) tóth árpád (2) újszerűség (2) új versek (1) unaloműző (1) vajda (4) változásokra (1) van (1) vergilius (1) vers (1) versek (4) verselemzés (46) verselemzés. (1) verselemzések (1) verselés (3) versmondás (2) versritmus (1) verstanulás (1) verszene (1) visszafelé is értelmes szavak (1) vörösmarty (7) wass (1) weöres (1) xix. (1) zrínyi dala (1) zsarnokság (1) (3) albert (1) arany ember (3) attila (2) búcsúverse (1) csönd (1) de (1) este (1) irodalom (3) itt van újra (1) jános (4) jeszenyin (1) júliára talála (1) költői nyelve (1) korrepetálás (1) l’est en (1) magyarokhoz (1) megoldása (1) mór (1) nevek (1) nevezzelek (1) nyelv (1) összetett mondatok (1) potter (1) sándor (1) század (1) szomorú dal (1) tenger (1) verse (1) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Hogyan kell mondatot elemezni?

2008.05.12. 20:22 nincsa


Hogyan kell mondatokat elemezni?

Miért van erre szükség?


Ezt a kérdést vetette  fel nekem néhány diák az elmúlt napokban. Akkor jutott eszembe, hogy a netkorrep oldalon, a blogon már elég régen hűtlen voltam a magyar nyelvhez.

A mai korrepetálási bejegyzésben igyekszem ezt pótolni. Mai téma: nyelvtan


Értelmes beszéd nincs nyelv nélkül.
Ehhez azonban nem csupán szavakat kell tanulnunk , hanem a nyelvtani összefüggéseket is át kell látnunk.

Nyelvtani kapcsolat minden nemzet nyelvében van. ( Sajnos vagy szerencsére...)

 Ha az anyanyelvünkével alaposan tisztában vagyunk, akkor az idegen nyelvek nyelvtanától sem kell úgy félni, mint ördög a tömjénfüsttől.

De miért elemezünk mondatokat?


A kommunikáció alapja, hogy mindazt , amit egy másik fél  tudomására akarunk hozni , megfogalmazzuk.
Az ismert szavakat mondatokká kapcsoljuk.
Az elemzéssel azt vizsgáljuk:
  •  milyen folyamata van ennek.
  • hogyan kerülnek a szavak szabályosan egymás mellé?


Mert , ha már tanulunk valamit , miért ne tudjuk azt pontosan, tisztán. Nem igaz?

Amikor még idegennyelvet is taníthattam, adtam némi engedményt, és azt hangoztattam, hogy  más népek nyelvét még rosszul is érdemes tudni.

DE!  Jól tudni egy nyelv nyelvtani rendszerét, nem fájdalmas betegség. Van értelme. Még akkor is, ha feltesszük a kérdést :


Hogyan elemezzük a mondatokat?

1. szempont: 

A modalitás


( ami azt mutatja meg, hogy mit szándékozunk kifejezni egy beszédhelyzetben)

Néhány hét múlva  nyári szünet.

Ezt természetesen nemcsak kijelenthetjük, hanem megkérdezhetjük, örömünkben felkiálthatjuk, kifejezhetjük , hogy mennyire vágyunk már erre, sőt fel is szólíthatjuk a csigalassú időt:

Legyen már néhány hét múlva nyári szünet!


Milyenek lehetnek tehát a mondatok modalitásuk szerint?  Minden nyelvben vannak szabályok arra, hogyan fejezzük ki ezeket a szándékokat. ( pl. szavak sorrendje)

2. szempont: 

Logikai minőség szerinti vizsgálódás



Nos, az alábbi két mondat logikailag miben különbözik egymástól? ( nem a tartalmi különbséget kérdezem)

Tegnap nem a kutyám tépte szét az újságot.

Nem adni friss vizet egy kutyusnak gyalázat.


  • Az egyik mondat állító , a másik tagadóMelyik, melyik?
Próbálj eldöntendő kérdést szerkeszteni rájuk, ha a válaszod igen lesz, akkor állító a mondat.


3. szempont: 

Szerkezetük szerint

 

  • egyszerű és összetett

Úgy gondolom, hogy az  egyszerű mondatokról eldönteni, hogy tagolt vagy  tagolatlan;
a tagolt pedig teljes vagy hiányos;  a teljes ,tagolt , egszerű  mondatról megállapítani, hogy tőmondat vagy bővített, az egyszerű . Elegendő tudni a mondatrészeket ( alany, állítmány, tárgy, határozók, jelzők)  s már készen is vagyunk az egyszerű mondat elemzésével.


Az összetett mondatoknál már azt is fel kell ismerni, hogy alárendelő viszonyban vannak-e a tagmondatok, vagy mellérendelő .

Mik azok a tagmondatok?  ( Formailag írásban könnyű felismerni és megszámolni, mert vesszővel választjuk el őket egymástól. )

Mi a különbség az alárendelés és a mellérendelés között?

Ha a tagmondatok önállóan nem értelmesek, ha érzed, hogy valami nyelvtani kapcsolat van közöttük, nem pusztán tartalmi ,  akkor alárendelő a mondat.

 Ilyenkor főmondatról és mellékmondatról beszélünk
.


Mellérendelőnél csak tartalmi összefüggés van. A tagmondaok egyszerű mondatokká alakíthatók. Akkor is érthetők.

Miről ismerhető  fel az alárendelő összetett mondat főmondata?

Az utalószóról

Mi az utalószó?

Mély hangrendű mutató névmás :( pl. akkor, annyi, az, olyan, ott, úgy )

A mellékmondatban kötőszó található( pl.hogy, mert, ha, mint, aki, amely, ahol )

A kötőszó és az utalószó is hiányozhat a mondatból, de kitehető; nem változik a mondat jelentése-


Milyen lépései vannak az alárendelő mondat elemzésének?

  • 1. Felismerni, hogy alárendelés ( van-e köztük nyelvtani viszony, ha csak tartalmi , akkor az mellérendelő) )
  • 2. Megkeresni a főmondatot ( utalószó)
  • 3. Mondatrészek szerint elemezni a főmondatot( Mit állítunk? ...stb.)
  • 4. Megtudni, hogy az utalószó milyen mondatrész szerepét tölti be.
  • 5. Amilyen mondatrész az utalószó, olyan fajta lesz a mellékmondat
  • alanyi, névszói állítmányi, határozói, jelzői; vagy sajátos jelentéstartalmú: feltételes, hasonlító, következményes, megengedő
  • 6. ábrázolás : főmondat kör  és  alá egy téglalap , ami a mellékmondat jele,mellé írni a mondatrész nevét



Mit vizsgáljunk a mellérendelő mondatoknál? 


Ezek a mondatok azért összetett mondatok, mert tartalmi, logikai összefüggés van közöttük; többet jelentenek, mintha egyszerűek lennének.

A tagmondatok egenrangúak, nincs fő és mellékmondat.
 Itt a tagmondatok jele : kör
Azt , hogy milyen fajta , könnyen meg tudod állapítani, ha megjegyzed az alábbi  kötőszavakat!


Fajtái:
1. kapcsolatos
  • egyszerű( kötőszavai: és, s, meg )
  • fokozó ( sőt)
  • hozzátoldó(nemcsak, hanem ,is)
  • megosztó( hol-hol, egrész-másrészt)
  • összefogalaló( páros köőszók: pl. is-is, mind-mind)
2. ellentétes
  • szembeállító ( ellenben, pedig, viszont, azonban)
  • kizáró ( hanem , csak , ellenkezőleg)
  • megsorító (ámde,  de , mégis, )

3. választó
  • kirekesztő ( vagy-vagy)
  • megengedő ( vagy, akár-akár)

4. következtető ( az elsőből következteünk a 2. tagmondat okára) ( kötőszavai: ennélfogva, ezért, így, tehát)

5. magyarázó: ( a 2. tagmondat magyarázza az első) ( hiszen, ugyanis, tudniillik, illetőleg, azaz, vagyis)




Hamarosan gyakorlatok is lesznek!                            

1 komment

Címkék: nyelvtan mondat összetett egyszerű korrepetálás netkorrep mondatelemzés alárendelő mellérendelő

A bejegyzés trackback címe:

https://interneteskorrepetalas.blog.hu/api/trackback/id/tr44465498

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

simszil 2008.06.17. 19:34:21

van egy mondatom: A már itt lévő emberek szívesen fogadtak bennünket, megkínáltak fekete kenyérrel is, melynek lisztjét őrölt cserfakéreggel keverhették.
Ebben a mondatban kéne megtalálnom, hogy a "lisztjét" szó milyen szószerkezetnek az alaptagja, a szószerkezet fajtájának a neve, a bővítménye és a bővítményének a szószerkezetének a neve...
Tudsz segíteni? Ebből írok csütörtökön és nem értem a kérdéseket...
köszönöm