Szavazz

Címkék

. (1) .magyar (1) a (3) ábránd (1) ady (23) ágrajz (1) alany (1) alárendelő (1) alárendelt (1) alárendelt összetétel (1) allegória (3) alliteráció (1) állítmány (1) anna (1) antigoné (1) anyanyelvünk (1) arany (6) arany ember (1) arany jános (1) áthajlás (1) athalie (1) attila (2) avaron (1) az (4) az alföld (1) az arany ember (4) az eltévedt lovas (1) az ember tragédiája (1) a (3) a föl földobott kő (1) a gazda bekeríti a házát (1) a gózoni szűz mária (1) a közelítő tél (1) a legyek ura (1) a legyek ura (1) a néhai bárány (1) a puszta télen (1) a vörös felhők alatt (1) a walesi bárdok (1) babits (9) balassi (5) balladaszerű (1) barbárok (1) batsányi (2) berzsenyi (8) beszéd (1) beszél a fákkal a bús őszi szél (1) betűrím (1) biblia (1) boldog (1) boldogság (1) boldog szomorú dal (1) boris könyve (1) bornemissza (1) búcsúja hazájától (1) bukás (1) cselekmény (1) csongor és tünde (1) deus (1) disztichon (1) dráma (1) drámaelemzés (2) dsida (2) eclogák (1) édes (1) egyszerű (2) egyszerű mondat elemzése (1) ekloga (1) elbeszélő fogalmazás (1) elégia (4) elemek (1) elemzés (22) ellentét és feloldása (1) előszó (1) elzárkózottság (1) érettségi (4) erőletett menet (1) értekezés (2) értékszembesítés (1) értelmezés (2) érvelés (8) és (1) észköszörű (1) és (1) ex (1) fájdalom (1) feladatok (1) feladatsor (2) feledékenység (1) felelősség (1) felelőssége (1) felsősök (1) felvételi (1) figyelem (1) fogalmak (1) fogalmazás (12) fogalmazás. (1) főige segédige (1) földrajzi (1) forma (1) franciaországi (1) gare (1) golding (2) gondolkodva (1) gyakorlás (1) gyakorlat (1) gyakorlatok (1) gyorsolvasás (1) gyula (4) hajnal (1) hajnali részegség (1) hajnóczy (1) halotti (1) halotti beszéd (2) hangos (1) harry (1) hasonlat (1) hasznos (1) hatosztályos (1) hazám (2) héja nász az (1) héja nász az avaron (2) helyesírás (9) hibalista (1) hibatípusok (1) hogy (1) hogy júliára talála (2) holtig tartó tanulás (1) holt vidék (1) hontalanság hitvallása (1) hova lett gál magda? (1) húsvét előtt (1) húsz év múlva (1) idézetek (3) idill (1) időmértékes (2) időszembesítés (1) időtöltés (1) igék (1) illyés gyula (1) internetes (1) internetes (1) internetes korrepetálás (4) írásához (1) irodalmi (1) irodalmi elemzés (1) irodalmi fogalmak (1) irodalom (50) irodalom. (1) irodalomtörténet (1) iskola (1) ismétlés (1) itt van az ősz (1) játék (3) javítás (1) jellemzés (6) jelölések (1) jenő (1) jeszenyin (1) jobbágy károly (1) jókai (7) jóolvasás (1) józsef (3) józsef (1) józsef attila (8) józsef attila a dunánál (1) juhász (3) juhászgyula (1) juhász (2) juhász gyula (3) jumurdzsák (1) j ly (1) j ly helyesírása (1) j végű szavak (1) kaffka (1) karácsonyi (1) katona (1) katonaének (1) kertben (1) kijelölő jelző (1) klasszicizálódás (1) kóborlásaim (1) kölcsey (2) költői (1) költői jelző (1) költői képek (1) komárom (1) komplex (1) könyvajánlás (1) könyvajánlat (1) könyvek (2) korrepetálás (197) korrepetálás. (1) korreptálás (1) korstílus (1) körútihajnal (1) kosztolányi (9) kötelezők (1) kötelező olvasmány (1) kovács andrás ferenc (1) közélet (1) középiskolások (1) krisztyán tódor (1) krónikás ének (1) látó (1) léda (1) leírás (1) lényeglátás (1) letészem a lantot (2) levegőt (1) levéltöredék barátnémhoz (1) lőrinc (1) ly (2) machina (1) madách (1) magánélet (1) magány (1) magyar (37) magyaros (1) magyaros (1) magyar (2) magyar irodalom (5) magyar irodalom nyelvtan (1) magyar korrepetálás (1) magyar nyelv (1) magyar nyelvtan (2) magyar nyelv és irodalom (2) magyar tél (1) mama (1) márai (3) margit (1) márton lászló (1) megszemélyesítés (1) mellérendelés (1) mellérendelő (1) mert engem szeretsz (1) metafora (1) mikszáth (6) milyen vol (1) mindvégig (1) minek (1) mint a bika (1) mint különös hírmondó... (1) módszerek (1) mondat (2) mondatelemzés (15) mondatok (2) móricz (3) motívum (1) műelemzés (6) műfajok a bibliában (1) műfelismerés (1) munkaterápia (1) műrtelmezés (1) művelődéstörténet (1) nagy lajos (1) nelvtan (1) nem tudhatom (1) népdal (1) népiesség (1) netkorrep (25) netkorrep. (1) névmások (1) novella (2) novellaelemzés (10) novellaelemzés. (1) nyár (1) nyári (1) nyelv (2) nyelvészet (1) nyelvhelyesség (1) nyelvművelés (1) nyelvtan (31) nyelvtani elemzés (1) odüsszeusz (1) ölelkező (1) olvasás (8) olvasó (1) önismeret (1) orbán jános dénes (1) orbán ottó (1) örkény (2) össehasonlítás (1) össezhasonlítás (1) összefoglalás (1) összehasonlítás (52) összehasonlító (4) összehasonlító elemzés (2) összehasonlító verselemzés (5) összetett (1) összetett mondat (1) osztályrészem (1) ötödikeseknek (1) ó én édes hazám (1) párisban járt az ősz (1) pedagógusok (1) percek (1) péri lányok szép hajáról (1) petőfi (21) petrarca (1) pótvizsga (4) radnóti (7) realista (1) realizmus (1) regényelemzés (1) regényrészlet (1) rejtvény (1) reszket a bokor mert (1) részlete (1) rilke (2) rím (2) rimbaud (1) ritmus (1) romantika (1) romantikus (1) rövidítések (1) schiller (1) sem utódja sem boldog őse (1) senki szigete (1) shakespeare (1) sms (1) söszehasonlítás (1) sötétség (1) stílusirányzat (1) szabadság (1) szabó (1) szabó lőrinc (1) szajnapartján (1) szakdolgozat (1) szavalóverseny (1) szegény don kihot (1) szél (1) szépirodalom (1) szeptemberi áhítat (1) szép (1) szép nyári este van (1) szeretetvágy (1) szergej (1) szerkezet (1) szimbólum (2) szinesztézia (1) szmájli (1) szóbeli (1) szóelemek (2) szófajok (1) szójáték (1) szójátékok (1) szókép (1) szóképek (2) szókincsbővítés (1) szókincsfejlesztés (1) szophoklész (2) szórakoztató (1) szószerkezetek (1) szövegértelmezés (1) szövegértés (6) szövegfeldolgozás (2) szövegtanulás (1) szózat (1) szülő (1) szülők (2) tagolatlan (1) tájleírás (1) tájleíró költemény (1) tájlíra (2) tanácsok (1) tanévkezdés (1) tanulás (5) tanulási (1) tanulástechnika (5) tanulnivaló (1) tápai lagzi (1) társtalanság (1) tartalom (4) távkorrepetálás (3) technika (1) télialkony (1) természetábrázolás (1) tiszai (1) tisza parton (1) tisztesség (1) többszörösen összetett mondat (1) toldiné (1) tőmondat (1) tömörítés (1) tompa (1) töredék (2) tóték (2) tóthárpád (1) tóth árpád (2) újszerűség (2) új versek (1) unaloműző (1) vajda (4) változásokra (1) van (1) vergilius (1) vers (1) versek (4) verselemzés (46) verselemzés. (1) verselemzések (1) verselés (3) versmondás (2) versritmus (1) verstanulás (1) verszene (1) visszafelé is értelmes szavak (1) vörösmarty (7) wass (1) weöres (1) xix. (1) zrínyi dala (1) zsarnokság (1) (3) albert (1) arany ember (3) attila (2) búcsúverse (1) csönd (1) de (1) este (1) irodalom (3) itt van újra (1) jános (4) jeszenyin (1) júliára talála (1) költői nyelve (1) korrepetálás (1) l’est en (1) magyarokhoz (1) megoldása (1) mór (1) nevek (1) nevezzelek (1) nyelv (1) összetett mondatok (1) potter (1) sándor (1) század (1) szomorú dal (1) tenger (1) verse (1) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Ady és Berzsenyi versének összehasonlítása (Párisban járt az Ősz;A közelítő tél)

2008.04.06. 20:45 nincsa

 
 Korrepetálás arról, hogyan hasonlítható össze
 
  az alábbi lépések betartásával , átgondolásával    A közelítő tél és a
Párisban járt az Ősz

1. lépés  Olvasd el egymás után a két verset hangosan 

 
Párisban járt az Ősz

Párisba tegnap beszökött az Ősz.
Szent Mihály útján  suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem.

Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.

Elért az Ősz és súgott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek végig az uton
Tréfás falevelek.

Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva szaladt.
Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán
Nyögő lombok alatt. 

 ( 1906)
 

A közelítő tél

Hervad már ligetünk, s díszei hullanak,
Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.
Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok
     Közt nem lengedez a Zephyr.

Nincs már symphonia, s zöld lugasok között
Nem búg gerlice, és a füzes ernyein
A csermely violás völgye nem illatoz,
     S tükrét durva csalét fedi.

A hegy boltozatin néma homály borong.
Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd.
Itt nemrég az öröm víg dala harsogott:
     S most minden szomorú s kiholt.

Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül,
S minden míve tünő szárnya körül lebeg!
Minden csak jelenés; minden az ég alatt,
     Mint a kis nefelejcs, enyész.

Lassanként koszorúm bimbaja elvirít,
Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli
Nektárját ajakam, még alig illetem
     Egy-két zsenge virágait.

Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom.
Nem hozhatja fel azt több kikelet soha!
Sem béhunyt szememet fel nem igézheti
     Lollim barna szemöldöke!

[1804 után]
 
 
 

2. lépés  Fogalmazd meg első gondolataidat,

  • észreveszel-e valami hasonlóságot a két vers között?  ( ősz-elmúlás? ) Milyen különbséget érzel?
 
3. lépés. Szavak értelmezése

 Más- más  a szókincs- csaknem 100 évnyi különbséggel íródtak

Ady: Szent Mihály útja ,Szajna – folyó  - konkrét helyszínek Párizsban  ( Páris= Párizs);

Berzsenyi :  régies szavak : pl. tarlott ( tar= kopasz),, „ füzes ernyein” = árnyat adó fűzfa,  csalét ( = csalit= cserjés, bokros, tüskös, avaros terület) , enyész.= fokozatosan elpusztul

antik( ókori görög, római) mitológiai szavak   Az élet örömeire utalnak:

 labyrinth, (útvesztőszerű alaprajzú  kert, Thézeusz és Ariadné labirintusa)
thyrsus (a szőlő jelképe, Dionüszosz szőlővel körbevett isteni botja)
symphonia, ( kellemes hangzások együttese- madárcsicsergés, erdőzúgás, csobogó csermely=patakocska)
Zephyr. legkegyesebb mitológiai szél ( tavaszt hoz, langyos)
 
4. lépés: Döntened kell arról, hogy külön –külön  vagy együtt hasonlítod –e össze a verset.

5. lépés: átgondolni, hogy az alábbi szempontokból mit tudsz felhasználni ehhez az elemzéshez:  ( egy korábbi blogbejegyzésemből másoltam ide)

  • A vers keletkezése (  nem csak az időpont a fontos, hanem azt is itt vethetjük egybe, milyen versek között van a tárgyalandó mű helye, a szerző életpályájának melyik szakaszában íródott, a szerző melyik korszakát juttatja eszünkbe)
  • A szerző életrajzi adatai ( de csak az , ami a vers keletkezésének körülményével, idejével kapcsolatos)
  • a vers témája
  • a vers szerkezete ( mire épül a vers felépítése; a vers kulcsszavainak megtalálása sokat segít ebben , a vershelyzet és a verszárlat felismerése, összehasonlítása; szimmetrikus felépítésű-e; hány részre osztható fel a vers, minek alapján ;stb....)
  • a  költemény szóképei, szókincse

     jelzők, jelzőhalmozás, megszemélyesítések, hasonlatok, metaforák, szinesztéziák,              metonímiák, fokozás, szimbólumok  stb....

  • a vers mondatai  ( egyszerű, bővített, többszörösen összetett mondat-e, milyen meghatározó határozók vannak benne például,  alárendelő vagy mellérendelő szerkezetűek-e;; szabályos szerkezetűek -e a mondatok; nem kell minden mondatról mindezt megállapítani , csak a jellemzőket kell számba venni, amiből több van
  • zenei ritmusa (ütemhangsúlyos; időmértékes;, egyhangúság vagy éppen az ellenkezője; enjambement; rímek,
  • hangulatfestő- hangutánzó szavak; hideg vagy meleghangok; egy-egy kiemelt  fontosságú szó (Miért alkalmazza a szerző, mit fejez ki általuk)
  • a mű tetőpontja (zenei, nyelvi, képi csúcspontja)
  • a vers műfaja (dal, rapszódia, óda, elégia stb....)
  • A vers üzenete, mondanivalója  (ezt nemcsak a saját szavainkkal, hanem  egy jól megválasztott idézettel -akár egy másik költőtől - zárhatjuk.
 
6. lépés . Összehasonlítás:
 

Ez a korrepetálás  ( vagyis a netkorrep) a külön-külön történő elemzésre vállalkozik. Elsősorban azért, hogy ha valakinek csak egyik vers elemzéséhez kell segítség, akkor is használhassa.

 
 

 Berzsenyi: A közelítő tél

 

Keletkezése:

Niklán, Somogy megyei birtokán volt,  életkora  kb.  30 év ,  

Miért volt Niklán?

Mit tudsz arról, hogyan kezdett a gazdálkodó Berzsenyi verseket írni? Költészeti pályáján hol helyezhető el ez a vers?

A versben szereplő Lolli-ról nincsenek ismert adatok
 

Verscím: Eredetileg: Az ősz (Kazinczy javasolta: A közelítő tél)

                A közelítő tél cím mennyiben mond többet? (mozgás, nyugtalanság)  

 

Téma: fájdalom az ifjúság elmúlása miatt, - párhuzam a természet hervadásával

 

Műfaja: elégia (Mit jelent  ez a műfaj? – mivel bizonyítható a versben? )

Verskezdet: „ Hervad már ligetünk” –hervad = ősz,  metafora , jelképes értelmű( elmúlás, halál, értékek elpusztulása)

                   
 Szerkezete:                   
 1-3 versszak: Tájkép a Dunántúlról (liget, lugas, csermely, hegy)

 A hervadó, szomorú vidék ötsornyi bemutatása  

Hogyan?

– A  negatív festés eszközével    ( nem , nincs szavak hangsúlyt, kapnak, miért? )                                                            A  sorok többsége a tavasz , nyár szépségének, kellemességének hiánya

 

Költői eszközök: hangutánzó szavak, kemény mássalhangzók.( „ Tarlott bokrai közt sárga levél zörög”)   , ellentétek,   személyes elemek ( birtokos személyrag ligetünk)

 A természet és a múlt szépségére az antik költészetből vett kifejezések – emelkedettség

Mit jelent a múlt? ( múlt= ifjúság, a természet pompája)

Milyen  a jelen? „Szomorú s kiholt” = elveszett ifjúság
4. vsz.    nem  konkrét környezet- hanem általánosítás     

             A természet elhal, és az ifjúság is elmúlik „ a szárnyas idő hirtelen elrepűl”

5.6. vsz.: az általánosítást önmagára vonatkoztatja –„Itt hágy szép tavaszom” ( tavasz= fiatalság

 

Hangulat: lemondóan szomorú. A természetben lesz még tavasz, de az ember életében az ifjúság már nem tér vissza

Verszárlat : A fiatalság elmúlásával az igézetes  szerelem is elmúlik
…” béhunyt szememet fel nem igézheti
Lollim barna szemöldöke!”
 
Ady: Párisban járt az Ősz


Keletkezése: párizsi élményei ( 1904- 1906)

 Téma:  az ősz megjelenik, majd derűsen „kacagva”  tovarebben,

            Egyszerre idéz tragikus és idilli hangulatot. Mi a tragikus?

Vershelyzet: ellentét (a múlt – jövő; nyár- ősz)

 
Szerkezet:
  1. szakasz konkrét helyszín: Szajna, Szent Mihály útja hangtalanul , csak susogását hallani, a közelgő ősznek. ( Ősz – jelkép, ( nagybetűs!) Minek a jelképe?Hallja-e , tudomásul veszi –e mindenki az évszakváltást, vagy csak a lírai én lelkében zajlik a találkozás?
  2. szakasz

S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, - Itt szinesztéziát találunk (dal = halljuk, bíbor, füstös= látjuk  -- A lélekben minden egybeolvad, haláltudat . ( múlt, jövő )

 
  1. szakasz:

 Elégikus hangulat, Szorongó érzés – halálsejtelem, ijesztő, még az út is „ beleremeg”, a falevelek is hangot adnak. „ züm –züm”

 
  1. szakasz

A verskezdet hangulata, ellentéte tér vissza

 A költő lelkén átsuhan az elmúlásnak a szomorú érzése

 

Ady költészetnek ebben a versben fellelhető stílusjegyei:

 
Jelzők   : „ rőzse-dalok”  dalok, amelyek égő rőzséhez hasonlítanak

      „ füstösek, furcsák, búsak, bíborak” Melyik mire utal, milyen a hangulata?

 

Megszemélyesítés: Ősz- a halál közelségét súgja , és még mi utal arra, hogy megszemélyesíti?

Jelkép:   boldogtalanság, elmúlás,

 

7. lépés:  A felsoroltakon kívül, milyen egyéni véleményed van? Miben, hol hasonlít vagy tér el a két vers?

8. lépés: Röviden összegezd

Szólj hozzá!

Címkék: berzsenyi ady összehasonlítás korrepetálás netkorrep párisban járt az ősz a közelítő tél

A bejegyzés trackback címe:

https://interneteskorrepetalas.blog.hu/api/trackback/id/tr59414138

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.